"Én úgy gondolom, hogy a felegyenesedett prém nélküli ember nem a túlélés miat alakult ki így, hanem mert a férfi majomembernek a simabőrű, felegyenesedett nők tetszettek jobban !"
Ha már a neoténiánál tartunk.
Bejött a huncut pedofil férfinak a pucér nő a vékonyka hangjával, gömbölydedségével, mert olyan babás.
hát nem tudom, szerintem valamiféle erotikához először is ruha kell, és esetleg társadalmi konvenciók, amiket le lehet vetkőzni (ez benne a plusz élvezet). a ruhához meg csupaszság, ami a meleg égövön előny, de északra vándorolva már nem, és pótolni kell mások prémjével.
egy természeti népnél, akik egész életük során 0-24ben pucéron mászkálnak, épp úgy nehezen tudom értelmezni a mai értelemben vett erotikát, mint az állatoknál, akik minden sallang nélkül egyszerűen (ösztönösen) párosodnak csak.
a szőrzet elvesztését, és a kétlábra állást (amit eleve nem kevernék így össze) nem igazán tudom a szexualitáshoz kötni. aligha hiszem hogy a négykézláb mászó bozontos majomhölgyek szűzen és utódok nélkül haltak volna ki, valami őskori szexdivatból fakadó szelekció során.
ezt úgy érted a férfi majomemberek számára a simabőrű, felegyenesedett nők volt a pornó, amihez én már túlzottan hozzá szoktam? mert ez ott sántít hogy a bozontos bőrű nők viszont nem tetszenek.
Nekem van egy két vastagkötetes 1925 évből antikvár könyvem a szexuális életről, 30 éve porosodik az alsó polcon . Doktor írta, de anyira beteges, hogy szédültum az idegbeteg dumájától . El sem tudtam olvasni, csak belelapoztam . Nagyon nem ajánlom senkinek .
Én úgy gondolom, hogy a felegyenesedett prém nélküli ember nem a túlélés miat alakult ki így, hanem mert a férfi majomembernek a simabőrű, felegyenesedett nők tetszettek jobban !
... a csikló nemhogy nem borsónyi méretű és alakú, de inkább harangszerű, és csaknem tíz centire benyúlik a női testbe. Emellett pedig kapcsolatban van csaknem az összes altesti szervvel?
... Az orvostudomány atyjaként is emlegetett Hippokratész figyelmét már felkeltette a női külső nemi szervnek ez a különleges területe, majd egy másik nagy gyógyító, Galénosz is kitüntető figyelmet fordított a női szaporítószervekre. Legalábbis azok bizonyos részeire. Bár Galénosz úttörő volt abban, hogy valahogyan párhuzamba állítsa a női és férfi nemi szerveket, a csikló és a pénisz ma már nagyon is világos hasonlóságára nem jött rá. A női külső és belső nemi szerveket a pénisz inverzének írta le, melyben a hüvely a pénisznek, a petefészkek pedig a herezacskóknak feleltethetők meg. Annyira a hüvelyre és a belső nemi szervekre fókuszált, hogy a csiklóról teljesen meg is feledkezett. Ennek a hozzáállásnak sajnos nagy hatása volt a későbbi korok orvostudományára is: egészen a 16. századig nem sok újat tudott meg az emberiség a csiklóról, és hosszú évszázadokig úgy gondolt rá, mint fejletlen és jobbára hasznavehetetlen szervre.
Az első áttörést a felfedezések kora, a 16-17. század hozta el. Ebben az időszakban az emberi test iránt is élénk tudományos érdeklődés bontakozott ki, gyakoriak lettek a boncolások, amelyek már jóval közelebb vittek az emberi test felépítésének megértéséhez. Realdo Colombo már fontos szervként hivatkozott a csiklóra, a romantikus Amor Veneris (Vénusz szerelme) nevet adta neki, és fel is fedezte, milyen funkciója van ennek a szervnek. Az első valósághű rajzok ugyanakkor csak jóval később, az 1800-as évek közepén készültek el egy német anatómus, GeorgKobelt jóvoltából.
... Az 1990-es években egy ausztrál kutató, bizonyos HelenO’Connell gondolta úgy, hogy ideje továbblépni. Ő és kutatótársai voltak az elsők, akik izgalmi állapotban lévő csiklókról készítettek MRI-felvételeket. A felvételek és a hozzájuk tartozó kutatások, melyeknek eredményeit 2005-ben publikálták, alapjaiban változtatták meg a csiklóval kapcsolatos addigi tudásunkat.
Kiderült, hogy a csikló legalább tízszer nagyobb, mint azt a legtöbben gondolni szokták, és nagyon szoros összeköttetésben van a medencefenék izmaival, a hüvellyel, a húgyhólyaggal is. Olyannyira, hogy talán helyesebb nem is csiklóként, hanem csiklókomplexumként hivatkozni erre a területre. Ráadásul a korábban G-pontként ismert, a „hüvely hátsó falánál lévő” pont is a csiklóhoz kapcsolható, vagyis a „velőtrázó”, „eget rengető” G-pontos orgazmusokért is a csiklónak lehet köszönetet mondani.
Azt már régóta tudjuk, hogy a nők nagyobb részének nincs csak úgy vaginális orgazmusa: 18 százalékukra jellemző csak az, hogy el tudnak menni pusztán a közösüléstől. A csikló felépítésének jobb megismerésével az is kiderült, hogy valójában minden orgazmus csiklóeredetű. Mindegy, hol érezzük, az érzés, ugyanonnan jön. O’Connell és munkatársai azóta sem állnak meg: nemzetközi ismeretterjesztő munkát végeznek annak érdekében, hogy nők és férfiak is jobban megismerjék ezt a testrészt.
David Halperin úgy fogalmaz, hogy a szexnek nincs történelme, mert az a testi ösztönökön alapul. Ám a szexualitás már a kultúra terméke, aminek nagyon is van története: a kategóriák, a fajtái, hogy ki végezheti és ki nem, mind ilyen történeti jelenségek, amik folyamatosan változóban voltak az emberiség létezése óta. Ezt úgy is fel lehet fogni, hogy az állati ösztönök mindig is velünk voltak, ám az emberi fejlődésünk részeként jelentést és jelentőséget kezdtünk adni ezeknek az ösztönöknek.
