Nem betegen húnyt el. Teljes testi-lelki kiegyensúlyozottságban, családi és karrier-örömökben telt életének utóbbi 27 éve - széleskörű és mély társadalmi megbecsüléstől övezve. Nyilván valóan kétszer is felmentették. Ugyanazon bűnei alól.... köztársasági kegyelmet...., ja.
Mondom: a gyógyszer! Ott van a fürdőszobában, a tükrösben!
Bizony ennél lényegesen nagyobb belátásom van a témába....momentán két Svédországba dolgozó magyar orvost, aki Conrád kapcsolata volt, hogy másokat mostan ne is soroljak....
Ismét a tények: megtette, megfogták, elítélték, kegyelmet kapott, nem rehabilitálták, elhúnyt.
...nem érzékeled a demagóg begyöpösödött gondolkodásod miatt a valóságot és csak az általad ténylént elfogadott hazugságokat hajtogatod minden bizonyiték nélkül.
Hááát, akkor kezdjük!
1. Megtette.
Több évre előre eltervezetten, tudatosan keresve a lehetőséget - egy felderítő szervezet aktív tagjaként - felajánlkozott egy másik állam hírszerző szervezetének kémkedésre. Ki meri ezt cáfolni? (Ő is ezt írta le.)
2. Megfogták.
Relytekhely ürítése közben tetten érték, elfogták. Ki meri ezt cáfolni? (Ő is leírta, képfelvétel is készült róla.)
3. Elítélték.
A bíróság jogerősen bűnösnek mondta ki és kiszabta az ítéletét. Ki tudja ennek tényét cáfolni?
4. Kegyelmet kapott.
Két esetben is végrehajtási kegyelemben részesült. Vagy tán nem igaz?
5. Nem rehabilitálták.
No, tud valaki valamit, ami az ellenkezőjét bizonyítaná?
6. Elhúnyt.
Csak nem vaklárma? Rossz vicc lenne....
Ennyit a valóság érzékeléséről, az általam tényként elfogadott "hazugságok" hajtogatásáról és azok bizonyítékairól....
Én tényekről beszéltem. Nem vágyálmokról, fantazmagóriákról. Nem indítékokról, motivációról, érzelmekről. Nem szakmai hozzáértésről, nem elvekről és nem kvalitásokról.(Persze beszélhetünk azokról is.... de minek? Amúgy sem ide valók.)
Nézd, szerintem ebben a témában a dolgok kivételesen teljesen rendben voltak. Az is, hogy 1989 után kegyelmet kapott Belovai, meg az is, hogy viszont nem rehabilitálták. Nekem ez így egy kerek egész.
ÜdV
ps: nem mondom, hogy addig állj kézen, amíg az oroszok BElépnek a NATO-ba vagy az EU-ba... legfeljebb társulnak...
Nem, és nem is kell, abból az egyetlen megtagadásból jó nagy, messzehangzó politikai botrány lett, ha visszaemlékszel. És elhangzott x-szer, hogy ez eddig példátlan eset.
Nézd, ezt te így is vélheted, de ez nem több, mint a privát véleményed a dologról. Ahogy az enyém meg az, hogy nagyon sajnáltam, amikor a régi személyimet elvesztettem, és kénytelen voltam újat csináltatni, mert abban még úgy szerepelt az állampolgárságom, hogy "a Magyar Népköztársaság állampolgára" a maiban meg csak annyi van, hogy "állampolgársága: magyar"
De ez tök mindegy, szimpla érzelem, a Magyar Köztársaság az első pillanattól teljes körű jogfolytonosságot vállalt a Magyar Népköztársasággal.
Az IM Magyarországon minden kegyelmi kérvényt ellenjegyez, másképp nem lehet elnöki kegyelmet adni. Egy esetről tudok, amikor az IM ezt megtagadta, Dávid Ibolya, és az ominózus Kunos-ügy...
No, ez az a pillanat, amikor a túloldalt elfogytak az érvek. (Ekkor szokott a gyerek egy nagy pofont kapni. Engem nyugodtan lehet hülyézni, nem fog rajtam. :))) )
Ismét a tények: megtette, megfogták, elítélték, kegyelmet kapott, nem rehabilitálták, elhúnyt.
Ennyi. Ezek a tények. A többi mind duma...., bla-bla-bla, hablaty.
Valóban, leszámítva ugye a perujrafelvétel esetét, amiről itten is szó van. Ahol a perujrafelvételt kérő kéri kifejezetten azt, hogy a már egyszer megítélt cselekményét ítéljék meg újra, mondjuk napvilágra került új tények tükrében.
Izé, itten a lényeget úgy látom még nem idézték az olvtársak a Btk-ból:
Tehát az akkori állapotában így szólt:
Más szocialista állam elleni bűncselekmények
151. § Az e fejezetben meghatározott bűncselekmények akkor is büntetendők, ha azokat más szocialista állam sérelmére követik el.
Értsd: a Szovjetúnió vagy más szocialista ország azonos elbírálás alá esett államellenes bűncselekmények szempontjából Magyarországgal. Ez a jogilag releváns tény.
Fontos, hogy a Btk mai formájában ugyanez a dolog így van jelen:
A szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés
148. § A 147. § szerint büntetendő, aki a kémkedést a Magyar Köztársaság vagy a kölcsönös katonai segítségnyújtás kötelezettségét tartalmazó hatályos nemzetközi szerződés szerint a Magyar Köztársasággal szövetséges állam területén, szövetséges fegyveres erő ellen követi el.
Tehát a 151 §-t kiszedték, és a néhai "izgatás" helyére került be 148-as számmal az ahhoz hasonló tényállás.
Ebből az következik, hogy az esetleges fellebbezésben arra nem lehetett volna hivatkozni, hogy az elkövetett tett ma nem büncselekmény, nem büntethető, no mert láthatóan az, legfeljebb a vádiratot nem a néhai 151.§, hanem a mai 148.§ alapján kell benyujtani az ügyésznek. Akkor ugyanis nyilván a hatályos nemzetközi szerződés a VSZ, a szövetséges meg a Szovjetúnió volt.
És mellesleg a klasszikus verebes-macskás vicc poénját idézve "nem biztos, hogy az az ellenséged aki lesz*r, és nem biztos, hogy az a barátod, aki kihúz a sz*rból" lehet, hogy éppen jót tettek Belovaival szerintem, akik gátolták minden erejükkel, hogy az ügye ujra az LB elé kerüljön. No mert korántsem biztos,, hogy az LB joggal szembemenő politikai játszmákra kapható ilyen szinten, tehát legalább 50%-ban sanszos, hogy ujra elítéli. És az új ítéletre már nem vonatkozik az előző ítélet kapcsán adott végrehajtási kegyelem, tehát ebben az esetben - ha nyilván csak átmenetileg is, mert kegyelmet is lehet újra adni - jöhetett volna a ujra a bilincs és a börtön, Ilyen megaláztatás esélyének meg nyilván nem lehet kitenni senkit egy ilyen szituban...
Szóval szumma-szummárum azt gondolom, hogy ez ma már egy darabja a történelmünknek, Clyde Conrad Lee is nyugszik már békében, meg Belovai István is.
Ahogy felesleges ma azon veszekedni, hogy anno Istvánnak vagy Koppánynak volt-e inkább igaza, ugyanúgy teljesen felesleges azon is, hogy Conrad vagy Belovai a hős avagy az áruló.
Már mondtam, nincs személyes érintettségem. Az "érzések" meg ebben a kérdésben nem relevánsak...
Rece fice és Lord Amexos pedig nem veszik figyelembe a tényeket, hanem kivetítik sóvárgásukat.... A tények: megtette, megfogták, elítélték, kegyelmet kapott, nem rehabilitálták, elhúnyt. Ennyi. Ezek tények. A többi mind duma.
Summa summarum: B.I. távol hazájától (sok évig a hazatérés lehetősége nélkül, "számkivetve"), megbélyegzett, elítélt bűnösként, érezhetően boldogtalanul élt. (Örömöt, boldogságot néki a soha meg nem történt rehabilitációja okozott volna.)
Off Az ítélet alapját képező cselekmény/ek jogi kategorizálásán nem vitatkozom - volt ott bőven hazaárulás is.... (A londoni rezidentúra /összes tagjának és titkos kapcsolatainak/ felfedése, a rejtjelkönyv és a gammakönyv átadása, hazai szisztematikus "iroda-körbejárásos" adatgyűjtése, a katonai felderítés szervezetének, működésének kiadása gazdái számára, a katonai eskü, a tiszti fogadalom /akkor még az volt/ megszegése, stb...)
Az AKKOR hatályos jogszabály az 1978. évi IV. törvény (Btk.): Hazaárulás 144. § (1) Az a magyar állampolgár, aki abból a célból, hogy a Magyar Népköztársaság függetlenségét, területi épségét, politikai, gazdasági, honvédelmi vagy más, hasonlóan fontos érdekét sértse, külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés vagy halál, ha a hazaárulást a) súlyos hátrányt okozva, b) állami szolgálat vagy hivatalos megbízatás felhasználásával, c) háború idején követik el.
Kémkedés 147. § (1) Aki a Magyar Népköztársaság hátrányára felhasználható adatot abból a célból szerez meg, gyűjt vagy szolgáltat ki, hogy az külföldi kormánynak vagy külföldi szervezetnek a tudomására jusson, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés vagy halál, ha a kémkedést a) államtitok tekintetében, b) kémszervezet tagjaként, c) háború idején követik el. (3) Aki kémkedésre ajánlkozik vagy vállalkozik, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel, egyéb előkészületi tevékenység esetén egy évtől öt évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
On
Cselekedete a rendszerváltással (politikailag) "könnyebbé vált". Mindkét fél számára annyit ért a személy és annyira vált "puhává" a cselekmény és annak következményei, amennyit B.I. könnyítésül kapott. Szabadult, egykori gazdái befogadták. Jó kompromisszum.
B.I. úgy halt, ahogy élt. Betegen, nyomorultul, felmentés nélkül. Megbűnhődött!
Tévedsz, nekem egyáltalán nem nehéz a NATO téma, legfeljebb utálatos:)
Azt kellene elfogadnod valahogy, hogy dolgokat mindig a történésükkori kontextusban lehet jogilag megítélni, és nem az aktuális politikai széljárás alapján. Bár ha gondolod, elővehetjük Koppány felnégyelésének vagy Dugovics Titusz törököt lerántásának dolgát is a Genfi Egyezmények és az Emberi Jogok Európai Chartája 6. és 13. kiegészítése alapján...:)))
Ha van olyan ügynök, vagy egyéb dolog, ami megéri az ellentételezést. Ha nem, akkor biz az ügynök megy a levesbe. Gyalogos a nagy játszmában, nem számit...aki ilyesmiben utazik, az ezt igen pontosan meg kell tanulja.
kérdezz meg egy ma hivatalban lévő tábornokot vagy biztonságpolitikai szakértőt,
Egy NATO ország tábornokát, vagy biztponságpolitikai szakértőjét arról, hogy helyes-e a NATO számára infot kiadni? Ezt most komolyan mondod?
kérdezz meg egy ma hivatalban lévő tábornokot vagy biztonságpolitikai szakértőt,
Ezt nem értem, akár én is ellenjegyeztem volna, aki NATO/VSZ viszonylatban mindigis VSZ-drukker voltam. Ugyanis semmi módon nem állíthattam volna a NATO felé nyitásunk tükrében azt, hogy egy a NATO számára infókat kiadó személy továbbra is veszélyt jelent a társadalomra, az igazság, a tény nem politika-függő.
Ha egy árulót elengednek, az mindig háttéralkuk tárgya. A primitív rezsimek végzik csak ki az árulókat, (Belovaira az ügyész halálbűntetést kért) az okosabb államok üzletelnek velük.
Az, hogy elhárító vagy felderítő volt, jelen esetben csak szóhasználati difi, a lényegen nem változtat: semmiféle hasereg sem kíméli az árulóit. Ez akkor is igaz, ha akár azonos szövetségi rendszerbe tartoznak. Ez tudod szakmai ártalom...