Bezárhat a MÁV a nyugat-dunántúli régióban: a társaság 12 vasútvonalát a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút (GYSEV) venné át - írta szombati számában a Népszabadság
Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára a Kossuth rádióban cáfolta a MÁV élén várható változásokról szóló lapértesülést.
Nem neveznek ki miniszteri biztost a MÁV élére – jelentette ki Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár a Kossuth rádióban. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tisztségviselője a 180 percben ezzel cáfolta a Magyar Nemzet értesülését.
A Népszabadság szerint nézeteltérések miatt távozik Szarvas Ferenc a MÁV éléről. Utódja a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút vezetője, Dávid Ilona lehet. A vezetőváltásra előreláthatólag május 10-én kerül sor.
Megválik posztjától Szarvas Ferenc, a MÁV elnök-vezérigazgatója - írja a Népszabadság. A lap szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium már ki is választotta Szarvas utódjának Dávid Ilonát, aki jelenleg a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút (GYSEV) Zrt. elnök-vezérigazgatója. Mivel azonban Dávidot feladatai még hetekig a magyar-osztrák vasútvállalathoz kötik, a tárca a hivatalos bejelentést is későbbre tervezte. A lap szerint a távozás oka az lehetett, hogy nézeteltérések voltak a MÁV átalakításáról Szarvas és a minisztérium között.
A Népszabadság szerint a váltásra előreláthatólag május 10-én kerül sor. Dávid Ilonát már be is választották a MÁV igazgatóságába, ez lehetővé teszi, hogy a vezetői feladatokat akár napokon belül átvegye. Szarvas Ferenc 2010-ben az Államadósság Kezelő Központ vezetője volt, majd Fellegi Tamás akkori nemzeti fejlesztési miniszter nevezte ki a MÁV élére.
Az elmúlt napokban számos, a MÁV-ot érintő változás vált ismerté. Fónagy János államtitkár egy interjúban beszélt arról, hogy megvonhatják csúcsidőben a MÁV-kedvezményeket. Változik a vasutak menetrendje is, vasárnaptól 410 vonattal kevesebb jár az országban, és az NFM bejelentette azt is, hogy a közösségi közlekedés nagyszabású átalakítására készülnek.
Megkezdődtek a Győr–Sopron–Bécs vasúti pályaszakasz korszerűsítésének, ezen belül kétvágányúvá tételének előkészítési és tervezési munkái az év elején – áll a GYSEV pénteki közleményében.
A kétvágányúsításra azért van szükség, mert a Győr–Sopron vasútvonalon közlekedő nagyszámú IC-, gyors- és személyvonat mellett ez a szakasz Magyarország egyik legnagyobb teherforgalmat lebonyolító vasútvonala. Ahhoz, hogy a személy- és teherszállításban tartani lehessen a szolgáltatás minőségét, elengedhetetlen a vasútvonal kapacitásának növelése – írják.
A közlés szerint a korszerű, átépített vasúti pálya kisebb zaj- és rezgésterhelést jelent a vasútvonal környezetében élők számára. A GYSEV. óránként 160 kilométeres sebességet lehetővé tevő, kétvágányú pálya építését tervezi. Emellett könnyebb ki- és beszállást lehetővé tevő, magasabb peronokat, biztonságos, liftekkel felszerelt gyalogos-aluljárókat terveznek kiépíteni, a megállókban pedig korszerű – képes és hangos, valós idejű információkat közlő – utastájékoztató rendszert telepítenek majd.
A munka egyik elemeként a következő három hétben felmérést készítenek a soproniak utazási szokásairól, igényeiről – ismerteti a közlemény.
A vasútvonalat Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infrastruktúráért felelős államtitkára adta át. Beszédében kifejtette: a vasútnak megfizethető és magas szolgáltatási színvonalat kínáló alternatívaként kell jelen lennie a személyszállításban és az árufuvarozásban is.
Az NFM közlése szerint a Szombathely-Szentgotthárd vonalat a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút (GYSEV) Zrt. uniós támogatással építtette át. A komplex fejlesztés összköltsége 48,6 milliárd forint volt és összesen 116 kilométer sínszakaszt érintett Sopron és Szentgotthárd között.
A szakemberek tavaly 62, idén pedig 54 kilométer vasúti pálya felújításával végeztek. Ezzel befejeződött a Bécs-Sopron-Szombathely-Szentgotthárd-Graz korridor teljes magyarországi szakaszának modernizációja.
A vasút privatizálását tervezik a sógorok 2011.06.05. 20:26 Elképzelhetőnek tartja az Osztrák Szövetségi Vasutak (ÖBB) magánosítását Maria Fekter pénzügyminiszter egy osztrák lapnak adott interjúja szerint.
"Az ÖBB-t könnyedén privatizálni lehet, nekem semmi kifogásom ez ellen" - fogalmazott a tárcavezető az Österreich című újságnak nyilatkozva arra a kérdésre válaszolva, hogy mely további állami vállalatokat adna magánkézbe. A miniszter hozzátette, egy "stratégiai partnerséget" tartana a legelőnyösebbnek.
Fekter megismételte korábbi álláspontját: elutasítja, hogy az ÖBB tartozásait állami forrásokból pótolják. Hozzátette, hogy az infrastrukturális fejlesztésekbe való befektetést ezzel szemben támogatja. Fekter korábban már utalt arra, hogy helyesnek tartaná további állami cégek privatizálását. A 2000-es években több állami vállalatot magánkézbe adtak, például a később a Lufthansának eladott AUA légitársaságot.
Továbbra is állami, illetve részben állami tulajdonban van például az Osztrák Posta, az OMV, a Telekom Austria, a Verbund energiatermelő vállalat, valamint a Magyarországon leányvállalata, a Rail Cargo Hungaria révén mintegy háromezer főt foglalkoztató ÖBB. Az ÖBB tavaly kinevezett új vezérigazgatója, Christian Kern az évek óta veszteséges vállalat nyereségessé tételéhez tavaly egy belső átszervezéseket, egyszerűsítéseket, a vezetők számának csökkentését és létszámleépítéseket tartalmazó üzleti tervet ismertetett, emellett négyszáz millió eurót kért az államtól az üzleti könyvekben szereplő tartozások kiegyenlítésére.
A pénzügyminisztérium szerint az ÖBB-nél a korábbi években folytatott gazdálkodás "adósságspirálhoz" vezetett, Kern szerint viszont az az osztrák állam infrastrukturális beruházásaiból keletkeztek az ÖBB-nél feltüntetett adósságok. Mint fogalmazott, a beruházásokat az európai uniós csatlakozás nyomán a maastrichti kritériumoknak megfelelő gazdálkodás érdekében kivettek az államháztartási mérleg tételei közül. Az új európai uniós számítási szabályok miatt viszont márciusban egy százalékkal felfelé módosították a tavalyi osztrák deficitet, többek között éppen az ÖBB infrastrukturális beruházásaira évekkel korábban juttatott összegek miatt. A 2010-es osztrák hiány így a hazai össztermék 4,6 százalékát teszi ki.
Christian Kern vezérigazgató a múlt kedden egy budapesti sajtóbeszélgetésen hangsúlyozta, az ÖBB számára fontos a magyar piac. A Rail Cargo Hungaria (RCH) révén a magyar vasúti árufuvarozási piac 80 százalékát uralja a cég, és arra törekszik, hogy ezt stabilan megőrizze, sőt növelje. Az ÖBB célja Közép-, és Dél-Kelet-Európa területén piacvezető pozíciót megszerezni a vasúti árufuvarozásban és 2013-14-ben nyereségessé válni, s ehhez partnereket keres.
Antali Károly jegyzi magyar részről a GYSEV új szindikátusi szerződését Bécsben. A közlekedési tárca miniszteri biztosa olyan dokumentum alá írja a nevét pénteken, amely számos indokolatlan többletjogosítványt, például vétójogot biztosít a magyar vasúti cégben kisebbségi tulajdonos osztrák államnak – írja a Magyar Nemzet.
További részletek a Magyar Nemzet 2009. december 4-i számában.
Fog ez menni! Előbb a GYSEV-ből fúrják ki a sógorok a magyar államot, aztán magukhoz csatolják a MÁV-ot is. Remélhetőleg mindenki megelégedésére.
Amikor 1968-ban Ukrajnában jártam, nagy meglepetéssel tapasztaltam, hogy ott valóban mindenféle bábuskák végezték a krampácsolást, szerencsére jól beöltözve.
Nagyon nem merek erre semmit mondani, mert kb semmit nem tudok a gyesevről. Az viszont biztos, hogy a cég össze vezetője magyar állampolgár. Lehet, hogy inkább őket kellene áthozni a mávhoz, nem a szárnyvonalakat odaadni :)
A Gysev é már a Győr Sopron és a Sopron-Szombathely vonal.
A Szombathelyi vonalat olyan állapotban adták el hogy azonnali sín cserére volt szükség.
Mégis megéri üzemeltetni úgy hogy 2 óránként indítanak rajta személy vonatokat. kb. 30 utassal.
Felmerül a kérdés hogy a MÁV hogyan motiválja a szakembereit ha csak ennyire képesek. Valszeg úgy ahogy más állami cégeknél: a nagyfőnökök lenyúlják a lóvét a szakembereknek meg marad a közalkalmazotti bértábla.
Évek óta mondogatom,hogy a bezárások egy része csak álca,a fő cél ott bujkál a háttérben. Eladni a fontos és jövedelmező vonalakat. Nem a személyszállításra gondolok .
Bezárhat a MÁV a nyugat-dunántúli régióban: a társaság 12 vasútvonalát a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút (GYSEV) venné át - írta szombati számában a Népszabadság. A lap Antali Károly közlekedési kormánybiztos levelére hivatkozva azt írta: Andrási Miklósnak, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatójának lehetővé kell tennie, hogy a 607 kilométer vasútvonal bekebelezésére éhező GYSEV "haladéktalanul" megkapja a terjeszkedése tervezését segítő adatokat. A Népszabadság szerint a MÁV-nál a közlekedési miniszter állásfoglalására várnak. A jövő évben 12 vasúton váltaná le a MÁV-ot a GYSEV - írta a lap, amely szerint a magyar-osztrák társaság egyszerre venné át a Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyében kiszemelt vonalhálózatot, az ezt használó személyszállító vonatok üzemeltetését, valamint az itt dolgozó 1.200 vasutast. Információik szerint a cég a terjeszkedését a határ túloldalán, Burgenlandban és Kelet-Stájerországban is megéreznék: a GYSEV az osztrák állami vasút öt - együttesen 183 kilométer hosszú - vonalát is szeretné megszerezni.
