Szép lett, de amúgy a korábbi orosz kiadástsal teljesen egyezik a mién , csak a szin sikerült kevéssé megkapóra csinálni. Én azért sajnálom hogy nem kapta meg a kotrógépnál használt fém alvázat, meg a bordó ponyvás kerekeit, ha már egyszer hozzányúltak a modellhez. A tükör upgrade nagyon sokat dob rajta, én is tervezem de még nem jutottam el odáig, és nem is gófogok egy darabig. esetleg ötlet hogy ne drótot használj , hanem gitárhúrt ilyen célra, és akkor negyon feszes, csillogó vékony és erős tükör tartód lesz:)
Az Elekon által kiadott modellen sokkal mélyebb a plató bordázata, szerintem az élethűbb, viszont az egész modellt nézve nem olyan jók az arányok. A Csepel nekem nagyon tetszik,.ma vettem is még egyet. De igazából három kellene. A rendőrsegi Ifábol is három van... Csak az a baj, hogy egyforna a rendszámuk.
Nekem az egyik személyes kedvencem ez a teherautó, annak idején volt belőle a jobb kinézetű orosz kiadás, de eladtam anno a teljes első Atlas sorral, már bánom. A mostani kiadás sem rossz, de azért lehetett rajta kicsit szépíteni.
A szürke plató szaküzletben a fülkéhez kevertetett és spray-be töltött festékkel lett teljes denszeszes visszamosás, csiszolás és műanyagalapozás, majd normál alapozás után színre fújva, a vastag műanyag tükörszárakat drótból készültek váltották, a belső kapott némi színt, kívül a szokásos fotónyomtatott rendszámok kerültek fel, illetve Tonycars klassz főspedes matricaszettje tette teljessé a képet.
Nem, bocs, semmi rosszra nem gondoltam, egyszerűen kimaradt az "is". :-) Tehát szerintem is nagyon jól sikerült modell. Egyszerűen dícsérni akartam a Csepelt, és egyetértek, többnyire pozitívak a változtatások. Érdekes, hogy nemcsak a szellőztetett előzeteshez képest változtattak, az újságban sem a kész modell szerepel.
Sajnálom, ha úgy jött le, hogy szerintem valami gond van a modellel. Az egyik legszebben sikerült darab lett, sikerült egy közel hibátlant kifognom, örülök is neki.
Csupán érdekességként jegyeztem meg, hogy milyen sok (többnyire pozitív) különbség van a bemutatott és a kézhez kapott modell közt. :)
A ponyva alakja személy szerint nem zavar, de a fehér alapon fekete betűs rendszámot meghagyhatták volna, valamiért mostanában mindig ilyen inverz magyar rendszámokat terveznek.
Teljesen egyetértek, a lényeg, hogy végre egy igazi magyar modell lett, és ár-érték arányban nagyon erős. A gyártás hibái ellenére is simán beszélgetni lehet róla, hogy melyik részlete a legjobb szerintetek?
Szerintem nagyon jól sikerült az utolsó magyar fejlesztésű Csepel, de a legnagyobb pozitívuma a modellnek, hogy van. Ilyen ár-érték minőségben kiadni egy csak magyar piacos egyedi modellt, nagy dolog. Persze nem hibátlan, ami negatívum, az a teljes sorozatra igaz, a bangladesi gyártás. De ez egészen jól sikerült, a sorozat legjobbjai közé tartozik szerintem. A ponyva tényleg nem sikerült jól, de akkor is, ott áll a vitrinben egy részletesen kidolgozott Csepel D566!
Köszönöm a tájékoztatást. Az indexek kaptak sárga lakkot, de átlátszók, ellenben a hátsó lámpákkal, vagy prizmákkal, azt benéztem. Bár kibontottam, átnéztem, továbbra sem tiszta honnan hiányzik a letört alkatrész. Meg kell várnom, amíg valaki átalakításhoz szétbontott képet rak fel. Az a tippem, hogy a kerekek töltéséhez való dolog lehet és, azért nem látszik, mert a többi valahol el van rejtve az alépítmény mélyén...
Ahogy az alját "összepakolták" arról inkább ne is beszéljünk.
Sajnos nem csak a plató hátulja rossz, hanem az oldala is. A bordás rész magassága, mélysége nagyon nem sikerült. A ponyva sem hasonlít a fotókon láthatókra
Az előzetesen a Scale fans oldal által publikált, az újság illusztrációjaként is lefotózott bemutatódarab és a valóban a gyűjtőkhöz került modellek közt a megszokottnál több és látványos eltérések vannak.
- a rendszámon fehér alapon fekete betűk helyett fekete alapon fehér betűk vannak
- a lökhárító ütközőbabái egységes zöld helyett fekete festést kaptak
- a zöld kipufogódob a kipufogócsővel megegyező ezüst színre lett fényezve
- a felépítmény fülke mögötti részét zöld helyett barna színűre fújták
- a pótkeréktartó "fogait" is némlieg módosították és egy pálcával sűrűbb lett
Hatalmas pozitívum ennél a modellnél, hogy szokatlan módon az utastér nem teljesen fekete. A műszerfal megkapta a külső karosszéria zöld színét és még a belső ajtókilincseket is kiemelték ezüsttel.
Az WOMA gyártmány volt. Pár példányuk még ma is dolgozik. (Az LRI-nek Ferihegyen is volt egy, de amint lehetett lecserélték az erősebb, osztrák gyártmányú MUT típusra, MERCEDES járművön.)
Sajnos a pótkerék tartó majdnem mindegyik példanyon küzd összeillesztési hibákkal. A kerekek kicsit hajtogathatóak , plusz a gumikkal lehet annyit variálni, hogy nagyjából álljon valahogy.
Én nagyon vártam, hogy megjelenjen, mert egyedi és volt szerencsém élőben is találkozni a típussal. Összességében egy szép modell. De sajnos van pár apró és két nagyobb hibája. a nagyobb hibái a pótkerék tartó, ami az eredetin nem pont így néz ki. Ráadásul az én példányomon az illesztés is el van csúszva. De sajnos javíthatatlan hibája a plató hátulja (mellékelt képen pirossal jelölve), ahol az eredeti lenyíló rész lejjebb van, így az oldalsó bordázathoz képest a hátsó részen lejjebb fut a bordázat is. Apró hibák azon kívül amit már előttem felsoroltak (ez jellemző az egész sorozatra) a kerekek összevissza állása és némelyik nem ér le a földre. Az eredeti változatoknál volt olyan példány is, ahol a hátsó kerekek felett a sárvédő nem csak a két végén, hanem teljes egészében végig fut a plató alatt (sárga színnel jelöltem). Az ablaktörlő lapátok is csak a szigetszentmiklósi felújított változaton feketék mert a rúd eredetileg szürke, vagy króm színű. Ezektől függetlenül örülök, hogy megvan.
Én megint ott vagyok, mint a hűtős Ikarusznál, hogy nem akartam megvenni (tényleg), de délután mégis megvettem.
Olvasom, hogy nem volt megfelelő a fékereje (ileltve a levegőé), az enyémnek jó, mert nem gurul semerre, így viszont nem mászik ki a vitrinből.
5 társa még a Savoya Auchanban maradt. Nem voltak a polcra kirakva, csak egy nagy papírdobozban a könyves-újságos kezdeténél a sarokban. Majdnem eljöttem, de megláttam.