Vitaindítónak idézek egy ilyen dogmát, amelyet sok más tudományág képviselője is hibás logikával elfogad: "Isten egyértelműen kívül fekszik a tudomány hatókörén.Nem lehet sem bizonyítani, sem cáfolni.-Mi is a fő gond ezzel a kijelentéssel, állítással? Ez ugyebár egy olyan állításnak kíván látszani, amely betartja a tudományos módszertant, azaz ezt egy tudományos és logikus állításnak kívánják egyesek beállítani. Ilyen állítást viszont ( a tudományos módszertan szerint) csak pontosan definiált dologra lehet ugyebár tenni. Tehát ez azt jelenti, hogy az állítónak pontosan, tudományosan, és ellentmondás mentesen meg tudnia nekünk magyarázni, hogy mi is az általa használt "Isten" szó jelentése. Mire is tartja pontosan érvényesnek ezt az állítást? Tehát eljutottunk egy Gödel nevű gondolkodó nem kifordított, hanem helyes elméletének az értelmezéséhez. Mert ugyebár, ha az állítás igaz, akkor annak önmagára nézve is igaznak kellene lennie, de ha az így van, akkor az azt jelenti, hogy az állítás hamis.
Tehát ha egy krétai kijelenti, hogy minden krétai hazudik, abból a helyes megállapítás az, hogy egy rendszer nem igazolhatja és nem is cáfolhatja bizonyos esetekbe önmagát, mert ahhoz külső vizsgálat szükségeltetik. Tehát a biblia nem lesz attól igaz, mert az írja magáról, hogy minden szava igaz. Ezen elv alapján az "Isten egyértelműen kívül fekszik a tudomány hatókörén" állítás szintén egy ilyen körbezárt logikai elvet hozott létre. Tehát ezt az elvet, mint hibás dogmát nyugodtan elvethetjük. A körbezárt logika ugyan is nem tartozik az elismert tudományos módszertan, érvelés és bizonyítás elemei közzé."
JahveZsidóSátánIsten és annak avatárja ZombiJézuska kizárólagossága az "Isten" elnevezésre tehát badarság, valótlan és hibás, nagyon hibás dogma is. Elvethető.
Felvetődött egy írásos vitafórumon, hogy az információ az milyen jellegű? Végül nagy és teljes és egyértelmű egyetértés volt benne, hogy az információ az anyaghoz kötődik. ... Nos akkor menjünk már egy kicsit tovább a gondolkozásban és a logikában:
IGe: A gondolat / mém / tudatalatti gondolat / telepátia akkor mivel agyi tevékenység, az anyag, vagy nem anyag? Nem olyan egyértelmű dolog. A wifi a bluetooth anyagi tevékenység-e, vagy sem?
Thooght: 'A wifi a bluetooth anyagi tevékenység-e, vagy sem?' ezt most tőlem kérded? természetesen igen. de nem értem mire akarsz kilukadni... /:
IGe: Ha az igen, akkor a gondolat is az és a mém is anyagi tevékenység, ergó a tudományosan meghatározott Isten az anyagi világban van. Ott létező dolog.
Advokatusdiaboli: Átbeszéltük már. Az információ legelemibb formájában magának az anyagnak az állapota. Hogy ez úgymond "hasznosul-e" valaha (tehát adattá válik-e valami/valaki számára), vagy sem, ez érdektelen, hogy szokás szerint egy földhözragadt példával éljek: egy elásott kőtábla feliratai akkor is értelemszerűen információk (míg az erózió el nem tünteti róla), ha azt soha senki nem találja és fejti meg. Az információ tehát nem azonos magával az anyaggal - viszont tőle elválaszthatatlan, NÉLKÜLE NEM LÉTEZHET. Az általad emlegetett gondolatok, mémek, a tudatalatti mind információk, viszont csak egy létező neurális rendszerben, az agyunkban alakulhatnak ki és létezhetnek, NÉLKÜLÜK NINCSENEK...
IGe: Azt írtad tehát, hogy anyagi természetű, tehát az anyagi világ része, mert attól el nem választható szerinted. Köszönöm a megerősítést. Ebből következik: Tehát a tudományosan definiált Isten mindhárom eleme az anyagi valós világ része. Bingó!!!
Nem szándékozom személyeskedni azzal, hogy kettőnk közül te vagy rossz szövegértésben, mert nem érted, mi az, amit leírtam. A kislányod az iskolában tanulja az isteneket, én azt írtam, hogy általános műveltség, a kettő ugyanaz.
Ezt a tévét sem nézek - ez mondjuk igaz, könyveket sem olvasok részt nem tudom, hogyan szedted. Ja, biztos, mert szerinted elmaradott vagyok és egy kő alatt élek.
Ez egy nagyon rossz vitamódszer, hogy egyből az intelligenciámat fejtegeted, holott csak annyit látsz belőlem, ami a felhasználónevem.
Olvasok, rendben, részben szórakoztató és szépirodalmat, ezért is hoztam fel ezt példának, nagyon régen tanultam filozófiát is, de csak egy félévig, és inkább játékos módon, mint komolyan.
A hármast fel lehetne fogni úgy, mint egy részbeni és nem teljes morfogenetikus mezőt, de azért nem az, mert az képletesen szólva: hiba lenne a "mátrixban" Sajnos a az egy ártó vírus csak a rendszerben és nem maga a rendszer.
De marha sok egyéb mást is, lásd szépirodalom, szórakoztató irodalom. De attól ez még nem tudományos definíció, hogy köztudomású vagy inkább az általános műveltség része, hogy tudjuk, van hinduizmus, tele istenekkel.
Emberi FOGALOM rengeteg létezik "isten"-hiedelem ezerszámra.
Hogy létezik-e az objektiv valóság szintje vagy lénye ami isten/szerü azt NEM TUDOM és nem is érdekel.Ami érdekel az az életünk a Földön és fölöttébb elégedetlen vagyok.Ehhez képes nem mindegy hogy a rengeteg filozofia melyike miben selejt és az "igazi" isten dacára miért ilyen stresszes az életünk ? de.....
4. Ebből következik, hogy Isten vansága tudományos tény. Az ateizmus értelmetlen.
5. Az előzőekből következik, hogy a dogmatikus vallási és ateista Isten meghatározások nem tudományosak.
6. Ezekből következik, hogy aki a dogmatikus és nem a tudományos Istent tekinti Istennek, annak lényegében mémfertőzése van, vagy súlyosabb esetben lényeget tekintve elmebetegsége.
"....Mi is a fő gond ezzel a kijelentéssel, állítással? Ez ugyebár egy olyan állításnak kíván látszani, amely betartja a tudományos módszertant, azaz ezt egy tudományos és logikus állításnak kívánják egyesek beállítani. Ilyen állítást viszont csak pontosan definiált dologra lehet ugyebár tenni...."
Amint sikerül definiálnod az Istent, itt biztos rögtön Nóbel-díjat kapsz....
Vedd úgy, hogy a vallás-tudományában Ő is egy axióma. Persze csak a hívőknek....
Ebben az okfejtésben ott van a buktató, hogy ki állapítja meg, mi a tudományos módszertan. Továbbá a pontosan definiálható dolog olyan, amit a definiáló teljesen ismer, vagyis értelmével át tudja fogni, ebből következően nagyobb nála.
Istenről azt állítjuk, hogy Ő a nagyobb, őt elménkkel nem tudjuk átlátni, nem tudjuk pontosan megismerni, éppen ezért nem tudjuk pontosan definiálni sem. Ha állítunk valamit Istenről, hozzá kell tenni, hozzá kell érteni, hogy ennél Isten nagyobb , több.
Továbbá: A tudomány a létező világot vizsgálja, a zárt rendszert, ami ez a világ, de hogy maga a világ hogyan jött létre, erről elméletek vannak, de tudományosan pontosan definiált állítás nincs. A világ keletkezéséről szóló elméletekben ott van, hogy valami létezett, amivel azután történt valami, és így kialakult a világ. De hogy honnan van az a már létező valami, erről a tudomány nem szól, és ami történt, az miért és itől történt, erről a tudomány szintén nem szól. (nem is feladata)
Egyébként: a tudomány is használ időnként olyan dolgot, amit nem definiál. Ezek az axiómák.
"Isten egyértelműen kívül fekszik a tudomány hatókörén. Nem lehet sem bizonyítani, sem cáfolni."
Mi is a fő gond ezzel a kijelentéssel, állítással? Ez ugyebár egy olyan állításnak kíván látszani, amely betartja a tudományos módszertant, azaz ezt egy tudományos és logikus állításnak kívánják egyesek beállítani. Ilyen állítást viszont ( a tudományos módszertan szerint) csak pontosan definiált dologra lehet ugyebár tenni. Tehát ez azt jelenti, hogy az állítónak pontosan, tudományosan, és ellentmondás mentesen meg tudnia nekünk magyarázni, hogy mi is az általa használt "Isten" szó jelentése. Mire is tartja pontosan érvényesnek ezt az állítást? Tehát eljutottunk egy Gödel nevű gondolkodó nem kifordított, hanem helyes elméletének az értelmezéséhez. Mert ugyebár, ha az állítás igaz, akkor annak önmagára nézve is igaznak kellene lennie, de ha az így van, akkor az azt jelenti, hogy az állítás hamis.
Tehát ha egy krétai kijelenti, hogy minden krétai hazudik, abból a helyes megállapítás az, hogy egy rendszer nem igazolhatja és nem is cáfolhatja bizonyos esetekbe önmagát, mert ahhoz külső vizsgálat szükségeltetik. Tehát a biblia nem lesz attól igaz, mert az írja magáról, hogy minden szava igaz. Ezen elv alapján az "Isten egyértelműen kívül fekszik a tudomány hatókörén" állítás szintén egy ilyen körbezárt logikai elvet hozott létre. Tehát ezt az elvet, mint hibás dogmát nyugodtan elvethetjük. A körbezárt logika ugyan is nem tartozik az elismert tudományos módszertan, érvelés és bizonyítás elemei közzé."
