A magyarországi bankok,-a külföldi "leányok" is, hatalmas profittal dolgoznak!
A legfőbb oka a világon egyedülálló kamatmarzs, ami azt jelenti, hogy a betéti kamatok max. 12%-osak, míg a hitelek 20% fölött kezdődnek!
Pert nyert egy devizahiteles a bankkal szemben Rovó - 2009.09.25 19:10
Amit a rendszerváltás után a bankok - a magyargyűlölő liberális állam segítségével - megengedtek maguknak, az minden tisztességes normát arculcsap, s jobb korokban bűncselekménynek tekintették.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság semmisnek nyilvánította egy devizahitel-szerződés módosítását, sőt magát a szerződést is - mondta el a Blikknek az ügyet felvállaló dr. Czirmes György ügyvéd. Azért indított próbapert, hogy a bankok ne terhelhessék egyoldalúan ügyfeleikre a megnövekedett törlesztőrészleteket.
A lap csütörtöki számában az ügyvéd elmondta, hogy a következő tárgyalás a megnövekedett perérték miatt már a Fővárosi Bíróságon zajlik majd - várhatóan jövő februárban. Ha itt is igazat adnak a felperesnek, a szerződés feltételeit újra kell tárgyalni, így a bank az árfolyam-ingadozásból adódó különbséget már nem szedheti be tőle.
A pénzintézeti törvény szerint ha a szerződéskötéskor a bank nem becsüli meg a jövendőbeli árfolyam-emelkedés mértékét, úgy a szerződés semmisnek tekinthető - indokolta keresetét a jogász, aki hivatkozott arra is, hogy a bank nyeresége, vagyis a 30-40 százalékos kamat olyan magas, hogy az már uzsorának számít.
Az ítélet a jogász reményei szerint precedensérékű lehet. Ha ez így lesz, akkor az a bajba jutott hiteleseket is kihúzhatja a csávából.
A (többlet)kockázatokat a banknak ELŐRE kell beáraznia! Utólag már késő! Előre pedig - persze, hogy túlkompenzál! Ameddig mi itt Magyarországon ilyen feltételek mellett is felvesszük a hitelt: miért is csökkentené a profitját? Hiszen azért dolgozik! Az árakat lealkudni a VEVŐNEK kell, nem az eladónak!
"Az OTP kedd este hozta nyilvánosságra első negyedéves gyorsjelentését, melyből kiderült, hogy a banknak 41,8 milliárd forintos nettó eredménye volt az év első három hónapjában. Az eredmények azonban tartalmaztak néhány furcsa sort: egyrészt módosult a nem fizető hitelek számításának módszertana, másrészt pedig egy 19,6 milliárdos adózás előtti bevétellel nem korrigálták a számokat.
Egyedi tételek befolyásolták az adatokat
Az egyik sor, amit a szakemberek furcsának találtak, hogy a stratégiai nyitott devizapozíciót fedezeti ügyletté nyilvánították, és négy leánybank (DSK, CKB, OTP banka Hrvatska, OTP Banka Slovensko) 2009. és 2010. évi várható eredményének megfelelő nagyságú, 310 millió euró rövid pozíció árfolyamhatását ezentúl a saját tőkével szemben számolják el. Ennek köszönhetően 13,8 milliárd forinttal lett jobb az eredmény.
Másokat az lepett meg, hogy az OTP átállt a nemteljesítő hitelek esetében a 90 napos elszámolásra az eddigi 60 napról, azaz mostantól azok kerülnek bele ebbe a körbe, akiknek három hónapnál régebbi tartozásuk van."
Köteles vagyok rá, hogy ne verjenek át. Egyébként volt olyan munkahelyem, ahol az adatok kozmetikázása és a kozmetikázott magyarázat volt kötelező. Ne himihumi félmmaffia-cégre gondolj, hanem multi-köztulajdon vegyes tulajdonú, trendi nagyvállalatra...
Ezeket a számokat csak úgy szabad vizsgálni, ha tudjuk, mi van mögöttük.
Ebből már voltak vitáim - pl. egy amúgy közgazdász végzettségű számviteles csaj azt mondta, hogy őt nem érdekli, hogy mi a gazdasági események tartalma, amiket lekönyvel, ő csak könyvel, és kész. Nekem viszont puszta számok nem mondanak semmit, csak akkor, ha tudom, mi a mögöttük lévő tartalom.
Még egy hülyeség korrigált : korrigált üzemi eredmény = üzemi eredmény - 30 % adó +- korrekciós tényezők (nem jelents tételek, legalábbis ahol én dolgozom)
Látszik nem foglalkozom vele mindennap, pedig én lennék a kontroller. :-)
Ha a bank nem teremt pénzt, akkor nem tud hitelezni a cégeknek, azok pedig nem tudnak olyan termékekbe beruházni, amelyek csak később térülnek meg. Ebben nincs szélhámosság. A kiadott hitel normál esetben elköltődik vmilyen eszközre, és az eladónál betétként jelenik meg.
Pl. van egy cég, ami gyárt nyomdagépet, meg van egy nyomda, ami venne. Pénze viszont nincs, mivel majd a nyomtatásból lesz. A bank ad neki kölcsön, megveszi belőle a gépet, és az ellenérték megjelenik a gépgyár számláján betétként. Ez nem szélhámosság szerintem.
Persze, ha a saját teljesítmény aktivált értékével számolsz (ennek megfelelő típusú eredménykimutatással), akkor igaz, amit írsz. Ettől még egyáltalán nem az almát a körtével esetéről beszélünk, összehasonlíthatunk pl. üzletágakat.
Így van. Nélkülözhetetlen szereplői a gazdaságnak. A hitelezés pedig egy tisztességes üzlet alapjaiban.
Viszont a bankoknak talán be kéne tartani a pozitív jog és az erkölcs szférája között kapcsolatot teremtő magánjogi alapelveket (amiket az új Ptk-ból sem hagytak ki, bár tudtommal ez felmerült a kodifikáció során). Vállalniuk kell a tevékenységük kockázatát (ahogy egy fodrász, egy autógyár stb. is vállalja a tevékenysége kockázatát), amivel nekik kell számolniuk, nem a más szakterületen tevékenykedőknek. Igazodniuk kell az európai üzleti szokásokhoz.
Ezek a számok csak egyes üzletágakon belül beszédesek, egyébként a körtét az almával esetei. Egy folyton fejlesztő távközlési cég EBITDA-marginja pl. többnyire jó magas, egy nyomdáé meg pl. viszonylag alacsony, mert nem kell annyit fejlesztenie. Egyszer megveszi a drága nyomdagépet, beüzemeli, azt 30 évig semmi dolga vele.
Maradjunk annyiban, hogy egy banknál célszerűbb lehet azt nézni, sima vállalkozásnál az eszközarányosra is érdemes egy pillantást vetni. A sajáttőkearányos pedig lényegesen nagyobb szokott lenni az eszközarányosnál.
