"Kedves Barátaim, javaslom, az ország súlyos közoktatási problémáinak megoldását kezdjük egy újabb, ezúttal távolabbi, egy alcsúti futballakadémia létesítésével!" Elkéstél a javaslattal. Nyíregyházán az ellenzék (fideszmiegymás) már megszavazta. Önkormányzati pénzből természetesen.
Véleményedel maximálisan egyet értek. Az extra dolgokat ott kell utol érni ahol vannak. Az óvodásainkat éppen úgy el tudják vinni az óvónők az uszodába , mint a városiak.
egy ország gazdaságának nemcsak diplomásokra van szüksége, hanem azokra is, akik az egyes szakmunkákat megcsinálják. Mi ebben a felháborító?
Megbocsáss, de te beszélsz szamárságokat.
Miért gondolod azt, hogy egy diploma bárkit is felment a fizikai munka alól?
Az igazi különbség a régebben diplomázottak (amikor még jobban megválogatták kit vesznek fel), és a maiak közt, (elsősorban a mérnökökre gondolok) hogy ők még képesek is voltak azokat a dolgokat kivitelezni, amit megterveztek.
Nem kell feltétlen íróasztal és státus minden mérnöknek, rengeteg olyan kvalifikált szakmunka létezik, ami a mai tudásukat sokuknak meg is haladja!!!
Ha végigolvasod az összes, e témában tett megjegyzésemet, talán érzékelhető lesz, hogy - kivételesen - az iskolák alsótagozatainak jelenleg is jól érzékelhetően aktualizált szerepében egyetértünk.
Egy kellően felszerelt négy osztályos - vagy összevont, háromosztályos - falusi alsótagozat többet adhat ma a gyereknek, mint egy városi/körzetesített, netán lakótelepi óriásintézmény. Persze, sokan vannak, akik a külcsínben és nem a belbecsben hisznek.
Két-három-négy pedagógus munkája sokkal többret tesz itt hozzá a gyerekhez, mint a harmincfős, ámde uszodás iskola párhuzamos osztályaiban.
Kivételesen ezt az ominózus mondatot én is hallottam a Hír TV-s riportban. Nem hiszem, hogy az állam ott iskolákat fog újra építeni, ahol már megszünt. Az oktatás szervezése önkormányzati kövtelező feladat, tehát a döntés kompetenciája is oda tartozik. Ellenben ahol még megvan és küzdenek a fenntartásáért, én azt mondom, minden segítséget meg kell nekik adni. A kislányom most kezdte az elsőt. Van fogalmam a foglalkozások miben létéről. Nincs olyan feladat, amit egy kisiskola keretében legalább olyan jól ne lehetne elvégezni, mint egy körzeti iskolában. Zömmel csak képességfejlesztés, irás-olvasás és számolási készségek fejlesztése megy 5.-ig.
Mi vagy 15 évvel ezelőtt voltunk kénytelenek az alsó tagozatot is bezárni, részben saját hibánkból. Nem volt merszünk 2 lábbal kirugni 1 pedagógust, aki miatt sok olyan dolog megtörténhetett, ami miatt a potenciális tanulók egy részét elvitték más iskolákba. Biztosan nehezebben lehetne a költségvetésünket ésszerű hiányon belül tartani, de más oldalon sok előnye lenne.
Na, tényleg utoljára, mert nem feltétlenül ez a topic témája, de te láthatóan nem érted a lényeget:
Fordulj bizalommal a drága, Örökös Miniszterelnök Úrhoz e témában!
Sokadjára írom: ő ígérte, hogy minden faluban leszen majd alsótagozat! Ezt itt aztán jobbról-balról csócsálták, és egy(két) megjegyzésnyivel borzimorzi és én árnyaltuk a képet.
Azóta lovagolsz azon, hogy deéninkábbazegyetemigyakorlóbaíratomagyerekem, illetve hogy ezhülyeség.
Jó, értettük, Derek szerint hülyeség.
Legközelebb akkor írok neked erről, ha megértetted a különbséget az általad vízionált hatvanfős, egytantermes, dobkályhával fűtött, palatáblás, múlt század eleji népiskola és a korszerűen felszerelt, minden lényeges eszközt felvonultató, alacsony létszámmal működőd kisfalvak által is fenntartható, ámde szükségképpen összevont osztályokat is működtető falusi iskola között.
Mert ezidáig ez láthatóan nem sikerült.
Dehosnesztáló(nak szánt) megjegyzésedre meg annyit, hogy belelátva a jelenlegi hazai oktatásba, ha most lenne rá szükségem, ezerszer előbb adnám a gyerekem egy ilyen iskolába - és lepődj meg: sokan vannak, akik ebben követnének -, mint egy oktatási gyárként működő ezerfős intézménybe.
A magyar falusi iskolában ez a helyzet kényszerből alakult ki - ez nem jó, ezt a statisztikák is mutatják, nincs mit vitázni róla. De jártam Ausztriában egy olyan magániskolában, ahol ez a módszer része volt, az működött.
Én viszont egy budapesti versenyistállóba jártam anno gimibe - okos, gyorsan tanuló, versenytűrő gyerek voltam. És én is utáltam. A gyerekem nem megy oda...
Van ilyenje a Fidesznek? Vagy Orbán hatalomra kerülése után tovább müködik ( MTA elnöke, Pálinkás exFideszes képviselő által is kifogásolt) az értéktelen diplomákat ingyé osztogató egyetemek?
"Irigykedő, paraszti társadalom a magyar" 2008. február 21. 06:31
"Cinikusan, posztkádári mutyizással, a sötét feudalizmus egyre sötétebb bugyraiba süllyedve, biztosan nem megyünk előre, akkor sem, ha retorikánk globalizált és európai. A magyar társadalomnak önterápiára, egyfajta kollektív pszichoanalízisre volna szüksége." - nyilatkozta a STOPnak Miszlivetz Ferenc szociológus, egyetemi tanár.
- Ezzel a mostani magyar felsőoktatással nem tudunk visszakerülni sikeres versenyzőként az európai játéktérbe. A feudalizmus legrosszabb relikviái az egyetemeink, az autonómia zászlaját lengető, nemzetközileg alig jegyzett, többnyire versenyképtelen feudális kiskirályságokká váltak, ahol mindenki a saját pillanatnyi érdekei mentén szervezi a túlélését. Persze azért itt is vannak üdítő kivételek. A világ elindult a hálózatosodás útján, amelyek átívelik a határokat. Azok a sikeres egyetemek, amelyek képesek együtt működni a gazdasági és civil szférával, állandóan tesztelik az igényeket, és ehhez idomítják a képzéseiket. Olyan kiművelt, kreatív emberfőkre van szükségünk, akik sok helyen be tudnak lépni a munkaerőpiacra.
Ezt a kreativitást sikerült kiölni a felsőoktatásból. Ráadásul az orwelli kettős beszéd is jelen van: mást mondanak, mint amit tesznek. Mondjuk a frankó európai szlogeneket, de ehhez képest még mindig nagyon kevés diákunk megy külföldre ösztöndíjjal és ennél is kisebb a hazai egyetemek befogadó készsége a külföldi diákokkal és professzorokkal szemben.
Irigykedő, paraszti társadalom maradt a mélystruktúrájában a magyar, amelyre a Kádár-rendszer rátett még egy lapáttal. Ezen a lelki, mentális és intézményi mintázaton kell most túllépnünk.
Magyar egyetemek nagy veszélyben 2009. április 14. 00:01 Magyar Nemzet
Elhárítaná az akadályt a külföldi egyetemek magyarországi letelepedése elől az MSZP és az SZDSZ. Ha a parlament elfogadja Magyar Bálinték javaslatát, a hazánkba telepedő külföldi iskolák külföldi hallgatói is tanulhatnak a magyar állam pénzén.
Ez sajnos igaz dehat a penzugy szfera es a marketing mindig jobban fizetet miont a termelesszervezes,iranyitas es tervezes. Erdekes dolog a komenizmusban odahaza gyerekkoromban mindenki tudta kik a meno,nagy nevu mernokok a koolajiparban,de senki nem tudta ki a fokonyvelo.
Hiller megprobalta atszervezni a letszamokat, hogy az emlitett muszaki helyekre jusson tobb tamogatas es a bolcseszre kevesebb.
Mi volt a Fidesz valasza? Uszitottak a nepet, hogy a mocskos komcsik elveszik a diakok szabad szakvalasztasi lehetoseget! A budos komcsik megf akarjak szabni a diakoknak, hogy mit tanulhassanak!
"A kívánatosnál kevesebben jelentkeznek azokra a termelői szakokra - gépész-, villamos-, vegyész-, környezetmérnök -, amelyek elvégzése után nagy eséllyel találnának maguknak jó állást. Így nem véletlen, hogy ide alacsonyabb ponthatárral is be lehetett jutni."
Bejutni igen, de elvegezni mar nem olyan konnyu, nem veletlen,hogy nem lelkesednek ezekert a szakokert,mert bizony ezeken fosatas van
Bokros kimondta, amit senki sem mer 2009. január 22. 18:06:00 Privatbankar
A tanulmányban Bokros Lajos amellett érvelt, hogy több reform együttes végrehajtása segítheti azok teljesülését. Legfontosabb területekként az egészségügyet, az oktatást, a nyugdíjrendszert, a közigazgatást és a közteherviselést jelölte meg.
...A közoktatásban Bokros szerint a minőség, a hatékonyság és az esélyegyenlőség növelésére az egyetlen megoldás az iskolahálózat összevonása, kevesebb, de nagyobb iskola fenntartása. A középiskolák szintjén már az érdemi versenyt javasolja az iskolák között.
A közoktatás reformja ezer szállal összefügg a közigazgatás reformjával - írta Bokros, aki szerint a járási szintű önkormányzatok helyreállítása lenne célszerű, de nem a mai alsó szintű önkormányzatok mellett, hanem azok helyett.
A felsőoktatásban alapvetőnek tartja annak kimondását, hogy Magyarországon nincs szükség ennyi és ilyen rossz minőségű intézményre. Szerinte a 77 akkreditált egyetem és főiskola közül maximum 20-25 intézményt kellene megtartani. Akár csak az egészségügyben, itt is a dolgozók közalkalmazotti jogállásának megszüntetését javasolja. Szükségesnek tartja a teljesítmény szerinti javadalmazást, a fix összegű állami támogatást, a tandíj bevezetését legalább az alapképzésben.
Az általa javasolt reformok következtében sok életképtelen és színvonaltalan oktatási intézményt bezárnának, néhány egészségügyi és oktatási vállalkozás tökre menne és százezrek kerülnének szembe azzal, hogy rendszerváltás van az ő területükön "lesznek, akik szárnyalnak az új feltételek közepette, mások keservesen szenvednek majd, szükség lesz arra, hogy az állam tompítsa a feszültséget, de a reformok semmiféleképpen sem adhatók fel" - írja Bokros Lajos.
Bokros: FELESLEGES ennyi egyetem FigyelőNet / 2007. április 26.
Egy a Figyelőben és az Élet és Irodalomban egyszerre most közzétett vitaanyag szerint meg kellene szüntetni a felsőoktatásban a fejkvóta-rendszert, és az oktatók közalkalmazotti jogállását. A javaslat felveti a súlyponti egyetemek kialakítását és szétválasztaná az intézmények tanügyi - és gazdasági irányítását.
A Bokros Lajos által szerkesztett - hét egyem gazdasági tanácsa által összeállított - vitaanyag leszögezi: a magyar felsőoktatás szerkezeti válságban van. Kimeneti teljesítménye rendkívül változó: a friss diplomások körében a munkanélküliség kétszerese a hazai átlagos munkanélküliségnek, miközben sokan dolgoznak olyan állásban, amely nem felel meg a diplomájuk által tükrözött formális képzettségnek.
Tömegével képzünk tanítókat, tanárokat, holott az általános és középiskolás korosztályok létszáma drámaian csökken. Legalább harmincöt helyen osztanak nálunk közgazdász, vagy valamiféle üzemgazdász diplomát, miközben a nemzetközi vállalatok egyre inkább kiváló minőségű nyugati diplomával bíró fiatal szakembereket keresnek. Történészből, kommunikációs szakemberből, de még jogászból is jelentős túlképzés van, de kevés a mérnök, a fejlesztő technikus, az informatikus és a biotechnológus. Felsőoktatási intézményeink hálózata túlméretezett és szétaprózott.
Minőség tekintetében a világtól való lemaradásunk egyértelmű, hiszen egyetlen hazai egyetem vagy főiskola sem szerepel a világ kétszáz legjobb intézménye közt.
Bokros Lajossal Rádai Eszter készített interjút ES
Mit ért a terjedelem és mit a szerkezet szükséges változtatásán?
- Nézzük például az oktatási rendszert: miközben drámaian csökken az iskoláskorú gyermekek száma, ezzel párhuzamosan alig szűkül, inkább tovább aprózódik az iskolahálózat. Ugyan egyre kevesebb a közoktatási intézmény, a tanulók átlagos létszáma mégsem növekszik. A felsőoktatásban kiváltképpen nem látunk érdemi kapacitásszűkülést. Éppen ellenkezőleg, egyre több egyetem és főiskola nyílik, újabb és újabb karok és programok várnak akkreditálásra. A túlméretezett felsőoktatási intézményhálózatban pedig egyre nagyobb harc folyik a diákokért. Ez azzal jár, hogy egyre alacsonyabbak lesznek a felvételi követelmények, aminek következtében tovább csökken a minőség. A rossz minőségű diplomák iránt viszont alig van kereslet, és ez így van rendjén. A diplomás fiatalok körében jóval nagyobb a munkanélküliség, mint az országos átlag, noha az sem alacsony. A diplomás munkanélküliek tartalékserege egyre növekszik.
Amikor részleges reformok, vagy ahogyan nevezni szoktam, bizonyos reformpótlékok megvalósulnak, akkor azok egyéb fontos lépések híján látványosan kiüresednek, vagy akár éppen az ellenkezőjükre fordulnak. Ennek szép példája az egyetemekkel, főiskolákkal kötött hároméves megállapodás, ami elvileg hasznos elmozdulás az évről évre kiszámíthatatlanul változó finanszírozástól a nagyobb stabilitás irányába.
Igen ám, de nálunk a kormány minden egyes felsőoktatási intézménnyel szerződést kötött, és mindegyikkel olyan testre szabott követelmények alapján, amelyet a szóban forgó intézmények eleve képesek teljesíteni. Az sehol szóba sem került, hogy vajon mennyire piacképes diplomával lépnek majd ki a végzős diákok, és így mennyire lesznek sikeresek az életben. Tehát továbbra sincs semmiféle kimenetiteljesítmény-mérés!
Közben bizonyos vidéki főiskolák már lasszóval fogják a diákokat, akiktől nyilván nem lehet tandíjat szedni, még ha egyébként jogilag lehetséges is volna. Hiszen nem a diák érdeke odajárni, hanem a főiskoláé, különben elapad az állami finanszírozás. Ha viszont minden intézmény úgyis megkapja a túléléshez minimálisan szükséges pénzügyi erőforrásokat, akkor továbbra sem lesz érdemi verseny az egyetemek között. Vagyis az iskolaszerkezet változatlan, az intézmények érdekeltségi rendszere nem változik, minőségjavulást egyedül ösztönözni képes verseny nincs. Reform helyett reformpótlék tehát nem old meg semmit.
És továbbra is szentségtörésnek számít iskolák bezárásáról, összevonásáról beszélni. Ha viszont egyre több iskolát akarunk ugyanannyi vagy kevésbé növekvő forrásból finanszírozni, akkor az az egy főre jutó összeg csökkenését eredményezi.
Biztos?! Aha a komcsik? Es veletlenul sem azok akik a felesleges tulkepzest preferaljak es tabuva tettek, az osszes csokkentesi/atszervezesi lepest az egyetemeken?
A felvételizőket nem érdekli, hogy lesz-e állásuk Világgazdaság 2006. augusztus 4., péntek 7:49
A kívánatosnál kevesebben jelentkeznek azokra a termelői szakokra - gépész-, villamos-, vegyész-, környezetmérnök -, amelyek elvégzése után nagy eséllyel találnának maguknak jó állást. Így nem véletlen, hogy ide alacsonyabb ponthatárral is be lehetett jutni.
A Pannon Egyetem Karrierirodájának igazgatóját meglepte a ponthatár alakulása, az, hogy az idén sem változott a tendencia. Puskel Márton a lapnak azt mondta: a diákok egyszerűen nem veszik figyelembe a munkaerőpiac igényeit, továbbra is az elosztói szakmák - jogász, közgazdász - a népszerűek, holott ilyen diplomával egyre nehezebb elhelyezkedni. Viszont a kívánatosnál kevesebben jelentkeznek azokra a termelői szakokra - gépész-, villamos-, vegyész-, környezetmérnök -, amelyek elvégzése után nagy eséllyel találnának maguknak jó állást
Vadász György, a BKIK alelnöke úgy véli, rendkívül rossz a hazai foglalkoztatási szerkezet, és különösen komoly gondot jelent, hogy az egyetemet, főiskolát végzettek egy része azonnal munkanélküli lesz. Ennek az az oka, hogy a felsőoktatás elszakadt a való élettől, nem követi a gazdaság igényeit.
Semmilyen elonyokkel nem birhat Borzimorzi a csotozos, meg te is hulyesegeket irtok.Majd megneznem mikor jaratja az ilyen iskolaban tanito tanar a sajat gyereket oda vagy a helyi polgarmester,vagy a helyi doktor.
Teljesen keptelen otlet ez az egesz ,korzeti nagy iskolakat kell csinalni,felszerelni a legmodernabb eszkozokkel, sportpalyaval ,uszodaval, iskolabuszjaratokkal,nem pedig viszamenni idoben az Eotvos fele elemi nepiskolak idejebe,megha a maguk koraban azok nagy minosegi ugras volt, az analfabetizmus felszamolasaban de most nem az a cel.
