jogini
2011.08.17
0 0
995
Lágyítón
Nyárnak szirma hull.
Ősznek könnye csordul.
Télnek szava koppan.
Tavasz jő lágyítón.
jogini
2011.08.14
0 0
994
Kosztolányi Dezső
Szeptember elején
A hosszú, néma mozdulatlan ősz,
aranyköpenyben fekszik nyári, dús
játékai közt, megvert Dárius,
és nem reméli már, hogy újra győz.
Körös körül bíborgyümölcse ég
s nem várja, hogy a kedvét
töltse még, a csönd, a szél,
a fázó zöldes ég, fülébe súg,
elég volt már, elég s ő bólogat,
mert tudja-tudja rég, hogy egy
az élet, a kezdet s a vég.
Nekem se fáj, hogy mindent,
ami szép, el kell veszítenem.
A bölcsesség nehéz aranymezébe
öltözöm s minden szavam
mosolygás és közöny.
jogini
2011.08.13
0 0
993
Villám
Villám
Lecsapott az égnek dühe.
Fényt akartok?
Itt van!
Nézzetek bele,ha tudtok!
Erő kell?
Sok?
Itt van!
Fogjátok meg, ha meritek!
Most mit futtok, veszett gyáván?
Az eget vágyjátok szüntelen.
Itt van!
Lehoztam a fényt, s az erőt.
Halálra ijedtek?
Hitetlenek!
Jó lesz vigyázni a sóvárgással!
S égnek dühe, dörögve
lecsattan, újból és újból.
gamidka
2011.08.06
0 0
992
Radnóti Miklós
PONTOS VERS AZ ALKONYATRÓL
Kilenc perccel nyolc óra múlt,
kigyúlt a víz alatt a tűz
és sűrübb lett a parti fűz,
hogy az árnyék közészorúlt.
Az este jő s a Tisza csak
locsog a nagy tutajjal itt,
mert úszni véle rest s akit
figyelget: a bujdosó nap
búvik a magas füvek között,
pihen a lejtős földeken,
majd szerteszáll és hirtelen
sötétebb lesz az út fölött.
Híven tüntet két pipacs, nem
bánja, hogy őket látni még,
de büntet is rögtön az ég:
szuronyos szellővel üzen;
s mosolyg a szálldosó sötét,
hogy nem törik, csak hajlik a
virág s könnyedén aligha
hagyhatja el piros hitét.
(Így öregszik az alkonyat,
estének is mondhatni már,
feketén pillant a Tiszán
s beleheli a partokat.)
jogini
2011.08.04
0 0
991
Csiga-biga
Rókák a szélben,vidáman keringnek.
Hívják a csigát repüljön velük.
Égre mereszti bigaszemét a csiga,
gondolja tréfát űznek belőle.
Rókafarok a szélben szilajul lobog.
Csiga-biga bambán behúzódik,s
befalazza házát, a repülő rókáktól.
jogini
2011.08.04
0 0
990
Ébredés
Halkan, neszezve foszlik,
az éj hodfényes bársonya.
Napfényes mosollyal nyújtózik
a reggel, ragyogó szemét
rányitja az égre,szivárványos
kacagása ébredésre késztet.
jogini
2011.08.02
0 0
989
Bajban van a tenger,hányingere támadt.
Viharosan öklendi mérgét,vissza a partra.
A szél is bántja,fokozva kínját.
Hasztalan hányja,veti magát,az undor
hatalmas dagálya, kínozza szüntelen.
Dobálja magát, szűk medrében,keserves
terhétől ,nem fosztja semmi.
Gyomrában tüzes fekélyek lángolnak,
feketén böfögve, ordító baját.
Bömbölve tombol,magával ránt mindent.
Mérgét méreggel tetézve,
hátát medrének feszítve,
fröcsögve ordítja kínját az égre.
jogini
2011.08.01
0 0
988
Ásító virágok torkát,
izgatott méhek,
csiklandozzák.
Kuncogó illatfelhők
szállnak,messze,
fel az égig.
Különös lények,
mohón szürcsölik.
Bódultan ásítoznak,
s kuncognak szüntelen.
Szellőkön ringanak,
napfényben fürdenek,
felhők között kergetik,
az alanti világok,
kacagó nektárát.
jogini
2011.08.01
0 0
987
Egy kis cinke ,
kint az ágon,
elcsicsrgi bánatát.
Itt a tél,és fázom.
Te kis ugri-bugri
jószág,életnek
apró hőse,de csodállak!
Könnyű tollruhádban,
meztelen csontlábaddal,
míly bátran viseled,
életed cifraságát.
jogini
2011.08.01
0 0
986
Fátylait igazgatja, már az alkony.
Egyenként szétteríti,hegyekre,völgyekre.
Végül a legszebbet,a vörösen izzó Napra.
Álomra hajtja fejét,s álmosan hallgatja,
az elnyugvó világ neszét.
jogini
2011.08.01
0 0
985
Császára az évnek,
deres ágyában,
magára húzza, jégszilánkos
takaróját.
Mindhiába, a fagyott
csendben,dicsét,kincsét
feladva, vérét ontva,
fáradtan ájul,a fagyos csendbe.
A jeges hatalomban,
boldogan álmodja, életnek
új diadalát.
gamidka
2011.08.01
0 0
983
Balla Zsuzsanna
Igéző
Csipkebogyó-csók, igéző parázs,
Nyugtalan nappalok, fülledt éji nász,
Örökkön bennük kószáló vágy
Fohásza betölt, átitat:
Pogány ima, kökény-áhítat,
Szerelmek rejteke, szirom-áldozat,
Virág kelyhében kábulat.
miafranc***
2011.06.10
0 0
980
Charles Baudelaire
Az ember és a tenger
Szabadság embere, tengert imádni hű!
Szeresd csak: tükröd ő, hullámló végtelenje
Minthogyha parttalan bús lelked képe lenne
S ő is, mint szellemed, örvénylőn keserű.
Képmásod mély ölén alámerülsz gyönyörrel,
Szem és kar rásimul s felejti már saját
Háborgását szíved, figyelve ős zaját,
Mely egyre féktelen és vad panaszba tör fel.
Mindkettőtök setét s rejtelmesen rideg:
Ember, örvényeid kinek van mérni ónja?
Tenger, halk kincseid napfényre fel ki vonja?
A meghitt titkokat irigyen őrzitek.
És mégis, míg a vén századok tűnni térnek,
Kegyetlen és konok küzdéstek egyre áll,
Jaj, mert szerelmetek a gyilok és halál,
Oh örök birkózók, oh vad dacú fivérek!
Tóth Árpád
miafranc***
2011.06.10
0 0
979
Ady Endre
A KÉK TENGER PARTJÁN
Ahol mások élnek, szeretnek,
Én eljöttem ide betegnek,
Csókot temetni, álmot dobni,
Nyugodt partokon nem nyugodni.
Mindig a holnapra mosolygok,
Elvágyom onnan, ahol bolygok,
Úgy vágytam ide s most már szállnék.
Óh, én bolond, bús, beteg árnyék.
miafranc***
2011.06.10
0 0
973
DSIDA JENŐ
A NAPHOZ
Te, ki szomorú lényegemmel
kezdettől kezdve vagy rokon,
csókold, csókold, csókold meg tűzzel
az én csóktalan homlokom.
Látod, itt állok mindhiába,
kezem sóváran integet -
Mindenkitől csak csókot kérek
és szórom, szórom, kincsemet.
De szeretet-csók nincs szívökben
és tovább mennek hidegen,
s mire kincsem már mind a múlté,
minden ember-arc idegen.
Csak Te osztod a csókot mindig,
csak Tőled van, ki lángra kap -
Te a természet ős szerelme,
ujjongó-lelkű, drága Nap.
Bíbor tüzed itt megfehérül,
mint szűzi, havas ormokon;
csak csókold, csókold, csókold tűzzel
az én csóktalan homlokom.
miafranc***
2011.06.10
0 0
972
Dsida Jenő
A Semmi álma
Elszenderült a Semmi
És azt álmodta, hogy Valami lett,
S az a Valami - én vagyok!
És azt álmodta, hogy a messzeségben
Előttem egy szent Cél ragyog,
Egy ismeretlen Cél,
Amely felé megyek, megyek...
És jönnek szembe utasok
És kérdeznek: honnan jössz?
És felelek rá: nem tudom!
És kérdeznek: hová mégy?
És felelek rá: nem tudom!
Lopódzva jő az Alkony, -
Lilába olvadnak a zöld mezők
És szürkébe a kék hegyek,
És én fáradtan, csüggedt fővel
Megyek, megyek!... -
- - - - - - - - - - - - - - - - -
Milyen furcsákat álmodik a Semmi!
miafranc***
2011.06.10
0 0
970
Dsida Jenő
Az én dalom
Az én dalom a bérci hegynek
Vidáman csörtető patakja,
Madárka, mely a boldogságát
Minden fán, bokron eldalolja.
Az én dalom az őszi lombok
Borús, sejtelmes suttogása,
Hulló levelek zizegése,
Hollószárnyaknak csattogása.
Az én dalom földet megrázó
Dörgése a haragvó mennynek
Amelyre a zúgó visszhangok
Vad rettegéssel jaj-t felelnek.
Az én dalom egy halk imádság,
- Rebegik lázas, haló ajkak, -
Egy-egy utolsó kondulása
Szívemnek, e repedt harangnak.
miafranc***
2011.06.06
0 1
968
Czóbel Minka
Este felé
Sűrűsödnek az árnyak
Már a fejem felett,
Egyenként hullanak
Lassan a levelek.
De szebb a mély alkony,
Mint volt a friss hajnal,
Bódító illattal,
Hangos madár-dallal.
Szebb az alkony, - tisztább
Titokzatos fénye,
Kevesebb a vágya,
Forróbb a reménye.
miafranc***
2011.06.06
0 1
967
Benedek Elek
Erdőben
Járok-kelek kint a zöld erdőben, Az áldott nap most van ébredőben. Ébredését erdő, mező várja, Feléje száll Isten madárkája.
Fölkel a nap, sugarát már ontja, Kék ibolya a kelyhét kibontja: S gyenge fűszál meghajolva, szépen, Várja, hogy a nap rája is nézzen.
Hallga, hallga! Figyeljetek mostan, Vidám ének zeng fönn a magasban. Egy-egy dallam leszáll a mezőre... Dalolj, dalolj, tavasz hirdetője!
miafranc***
2011.06.06
0 0
966
Benedek Elek
Reggeli dal
Felébredt a nap, kapuját kitárta, Nótával köszönti a dalos madárka. Ébredez az erdő, már a rét sem alszik, Madár dalolása messzire elhallszik.
Harmat rezeg az ágon, fénye meg-megcsillan, Rásüt a napsugár s egyszerre elillan. Ragyog az áldott nap, a szellő se lebben. S dalol a kis madár mindig ékesebben.
Fölkelt a méh is, döngicsél a réten, Zümmög a bogárka, röppenésre készen, Szárnyát szárítgatja meleg napsugárban, Megfürödvén előbb harmatos virágban.
Dalolj madár, dalolj, örvendezz a nyárnak, Dalolj, amíg a szép napok le nem járnak. Majd jön az őszi szél, elhervad a virág... Dalold, amíg lehet! ó, de szép a világ!
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!