Szia. A dán lapály jo,de picit igényesebb fajta sertés. Azt a 260at picit azért tulzónak tartom bár nem elképzelhetetlen. A titok a fehérjében lehet,a dán éppugy mint a nagyfehér több fehérjét igényel,az éttermi hulladék gondolom ott tartalmazza,Azért ne ess kétségbe,emeld kicsit az adagot,jó hatásu az almaecet kura is. Kajajukba egy kupak ecet egy hétig. Voltak e féregtelenitve a malacaid? Mert az is fontos. Szoját max 20százalékba irnak de majd ezt a hozzáértók pontositják.
Szia.nem elkepzelhetetlen elvileg.ha azt Vesszuk h 800gr es 1000 gr napi ttomeg gyarapodasra kepes nemelyik fajta. De akkor csak tomeny tap es amennyit meg bir enni. Irod j melle moslekot kapnak szerintem amenmyi moslekot elfogyaszt anyival kevesbb koncit is. Az h mekkora lesz 8 honapra sok mimdentol fugg. Nekem 7 honapra mentek el 160-180 kg osan haztaji termenyen nevelve. a mostani csapatom biztos nem hizik jol.
a szojas kerdeshez mem tudok mit irni mivel mem hasznalom
Újabb kérdésem lenne :) A 30 kilós malacoknak lehet már adni szóját? Hány százalékban kell bekeverni ha igen?
Más: Dán lapályaink vannak-van Sano-s ismerősünk mindent bekever(vegyes dara -csont erősítő-konc)-házhoz hozza mi meg etetünk--tehát csak ennyit értünk hozzá!:)
A mi lapályaink most 130-140 kg körül vannak és 8 hónaposak.
A lapályaink testvérei állítólag(sosem láttuk őket-másik településen vannak)-260-280 kg körül vannak. Két független-"hírforrás" mondta ezt a napokban:) Létezik ez hogy ekkora legyen a különbség?
Állítólag ugyan azt eszik a mieink is mint a testvéreik-annyi különbséggel hogy ott-3 vályúban áll nekik az étteremből hozott "felesleg" amit pluszban kapnak a dara mellé (9 Dán lapályról van szó összezárva)
Az hogy mi rákkeltő és mi nem... minden szerves és szervetlen anyag rákkeltő. Csak az nem mindegy, hogy mi mennyire és az, hogy a benne lévő egyéb anyagok ezt mennyire kompenzálják. Egy volt miniszterelnök szavaival élve "nem hazudtunk, csak nem bontakoztattuk ki a teljes igazságot" "Egészséges étkezés", nem azt jelenti, hogy minden káros anyagot kizársz, max azt, hogy megpróbálsz. Megválogatod, hogy mit és honnan vásárolsz vagy esetleg rászánod az időd és saját magadnak megtermeled. Én pl a húst, a zöldséget és a gyümölcsöt saját magam állítom elő. Helyem van, időt tudok ráfordítani kész. Cukrot nélkülözöm, sót nagyon kicsi mennyiségben használok.. Illetve fogyasztok táplálék kiegészítőket.
Ott vannak pl a vegetáriánusok, nagy tévhitben vannak mivel a vitaminok között sok olyan van ami csakis zsiradékban oldódik.
Na de ez a topic nem erről szól.
Koncentrátum Nyilván tartalmazza, nem is állítottam az ellenkezőjét, de mégis egy sokkal gyengébb dologról beszélünk.
Saját és vágóhíd részére ugyan azt a fajtát használom. mnfxlapály koca yorkshirerel rakva. Kiválasztom a legszimpatikusabbat. Kukorica, napra, búza, árpa és moslék. Kora és súlya változó, pontosan amiatt, hogy a többivel együtt hozom. 160-180kg között szokott lenni. Azt, hogy mennyi takarmányba kerül a hizlalása megmondom őszintén lövésem sincs. Itt nem a profit a lényeg ezért nem számolom. Egyébként mindig vágok hozzá egy mangalicát is 1q körülit.
Az, hogy valamit belekevernek az élelmiszerbe még nem jelenti azt, hogy az nem káros, lásd tartósítószer. Magyarországon elég egyszerű bármilyen élelmiszert engedélyeztetni. Németországban az élelmiszerek 85%-a minimálisan vagy egyáltalán nem tartalmaz természetes anyagot. Japánban nem is tudom mi lehet ez a szám....
A kukoricán nevelt hízón azt értem amikor se premixet, se szóját és koncentrátumot is csak minimális mennyiségben használnak. Szóval kukorica, búza, árpa, napra, zöld stb-stb. Az "alap" növények. Az egyik ismerősömnek van 6 db süldője, júniusban vette, ő csak minimális koncentrátumot használ. Én májusban vettem az előző csapatot, szeptember 3-án eladtam, 7-én hoztam a mostani csapatot. Az ő legnagyobbja olyan 80kg körül mozog, nekem van már benne 100kg-os is.
Amint mondtam, ha megfizetnék a szója mentes lassú hizlalást akkor azt választanám. Sajnos ez nem így van, szóval tovább "pumpálom" a sertést.
Orulok h egyezik a velemenyunk.ha nekem is fo jovedelmem volna es a leheto legnagyobb profitot szeretnem megszerezni biztos alkalmaznan a szojat foleg ugy h sajat csaladon belul termeljuk is de evi kb 20 30 malac hizlalasaval nem alkalmazom.
Pontosan erről beszélek. Kis tételben nélkülözhető a szója, nagy tételben viszont nem igazán. Illetve kérdés az is, hogy a hizlalás mellék vagy fő jövedelmet képez -e. Nyilván akiknek mellékjövedelmet képez azok nem használják azt a technológiát amit a nagyok, legalábbis nagy többségben. Azt viszont cáfolom, hogy a hizlalás nem gazdaságos. Megfelelő malac, takarmány, klíma, ivóvíz, odafigyelés és tudás birtokában igen szép profitot lehet kitermelni a sokak által kevésnek mondott 375ft+áfa/kg felvásárlási áron. Persze a lényeg itt is a létszám, nem mindegy, hogy 10 vagy 100. Félre ne értsen senki, nyilván én sem tudok mindent, sőt közel se... és biztos van még olyan dolog amin csiszolni lehetne az alkalmazott technológiámon. Ezt megpróbálom folyamatos képzéssel elérni, egyszer talán sikerül...:)
Látom ez a szója téma jó kis port kavart fel.mivel ez egy fórum nem akarok senkit megbántani csak a véleményemet leírni.
teljes mértékben osztom h kinek a pap kinek a papné. nem nagy tételben hizlalok, egy anyával és annak szaporulatát hizlalom és értékesítem. hál Istennek mind visszajáró vevőim vannak. én nem használok szóját csak búza kukorica árpa triti. DE 200 kg-osan se nem zsíros se nem sovány csontos hízókat adok el. duroc, seghers és duroc x lapály kantól vannak malacaim. az anyjuk lapály x nagy fehér keverék egyszerű vásári malacból lett koca. a duroc keresztezésből választástól számítva 8 hónapra 160-180 kg-mal adtam el őket.gyönyörű kitelt húsformákkal nem vastag szalonnával. a seghers féle keresztezés sajnos inszemináció során jött létre de azok csapni való malacok. el ia adtam a javát malac korban. most a 3. variáció még az anyjuk alatt van majd meglátjuk milyenek lesznek de elég ígéretesnek tűnnek.
szerintem fajta kérdés is milyen kihozatallal szembesül az ember.
de aki nagytételben foglalkozik hizlalással annak biztos szüksége van tuningra. így sem gazdaságos a sertés tartás mindenki a leghatékonyabb megoldást keresi a kiadások csökkentésére és ha ezt szója etetéssel eléri hát akkor alkalmazza.
nem kövezek meg senkit aki nem etet v aki etet. pro és kontra.
én nekem kielégíti az igényeimet a saját hizlalásom és ennyi.
Nem értettelek félre, de lehet, hogy te engem igen :) Szóval, mivel nagyobb létszámmal foglalkozom, így szóját én is használok (50ig 18%, 50-80-ig 15%, 80-tól 12%). A vágóhíd kizárólag a fiatal, szóján nevelt sertéseket vásárolja, legalábbis felénk.. mivel ennek a legnagyobb a színhús hozatala. Másrészről magánszemélyek inkább a "kukoricán" nevelt hízót keresik, tisztában vannak, hogy azon sokkal több a szalonna stbstb.. de mégis ezt keresik, mert sokkal egészségesebb.
Nálam a 20kg-os malac átlagban 3-3,5 hónap alatt éri el 120kg-ot. A mostani csapatomban már most van egy jó pár 100kg-os, pedig csak 2 hónapja van itt. Ne mond nekem, hogy ez egészséges. A súlyhoz és a korhoz képest a csontozata igen gyenge.
Ha a célod az, hogy minél több húst hozz ki egy hízóból akkor nyilván a szója a nyerő. Ha viszont az, hogy egészségesebben táplálkozz akkor a kukoricán nevelt. De ahogy már mondták előttem "kinek a pap, kinek a papné". További szép napot!
Szia. A szójás hizlalásos érveidet elfogadom,mert kinek a pap kinek a papné. Te szereted a szójást én nem,de ezzel részemröl nincs gond. Azzal viszont nem értek egyet hogy csak attól nöl a disznó hamar. Április legvégén 15 kgos malacom ma 170kg,Nem gondolnám hogy öreg lenne. Testvére szeptemberben 130ba lett levágva,ideális hushozammal,Takarmány keverékkel is lehet aranylag gyorsan hizlalni ha megfelelö a fajta és a takarmány dara jól össze van állitva. Elismerem ha napi egyszer dobnék a disznonak egy kanál buzát vagy kukoricát ,,oszt jóvan' akkor lehet néznék ki a fejemböl mert csak egy évesen érné el a mázsát max. De ismétlem,háztáji hobby állattartó vagyok nem a gyorshizlalás v a nagyobb haszon a célom hanem hogy jókat együnk s másodsorban örőmem leljem az állataimban is.
Hidd el, ha megfizetnék én se "etetnék meg mással olyat, amit én nem ennék meg", de ez sajnos nem így van. Nem mindegy, hogy 2,5q vagy 5q takarmányt etet meg az ember, illetve az, hogy egy évben hány csapatot tud eladni. Valamit nyilván a 6 hónapost fogják az 1 éveshez hasonlítani, hisz amikor az ember sertést vásárol nem a korát, hanem a súlyát fizeti meg, ha érted mire gondolok.
Nálam alap, hogy mással nem etetek meg olyant amit én nem ennék meg.
Nincs különbség az eladott és a saját fogyasztás között.
Lehet szója nélkül hizlalni, csak túl nagy lesz a költség és túl öreg lesz a végtermék alacsony húskihozatallal.
Egy szójával hizlalt sem enged több vizet ugyan olyan korban, csak mindenki a 6 hónapost hasonlítja az éveshez. Intenzív hibrid azonos korban ugyan azt hozza, csak a szójás arányaiban és abszolút mértékben is több húst.
Aki öreg, zsíros, csontos állatot szeretne kevés hússal arra ott a szójamentes hizlalás.
Aki meg fiatal, sok húst adót kevés zsírral az válasza a szójás hizlalást. (Továbbhizlalva is előnyösebb.)
Én ez utóbbi pártján vagyok. Extenzív fajtákat és az extenzíven hizlaltakat meghagynám másnak. Csak azokkal van kiszúrva aki ilyent esetleg megvesz, utána meg akitől azért nem veszik meg mert nem akarnak kockáztatni.
Szia! Teljes mértékben igazat adok Xaxonosnak, a szóján tartott állatok húsa valóban teljesen más. Ízre, állagra. Valóban tele van vízzel. Egy konkrét példa: egy jó barátom Pesten él, ám a szülei Hajdú-Bihar megyében. Mindig ledöbben amikor a nagyszüleitől visz Pestre csirkét és abból főzi a húslevest. Már a szine is sokkal fakóbb, nem csak a húsé, de a leves színe is. A "tescos" húslevest szineznie kell, hogy megkapja a jellegzetes sárgás színt. A házihoz szinte hozzá se kell nyúlnia.
Másrészt én mindig megpróbálom lebeszélni az embert a szójáról, ha saját felhasználásra hizlal. A miértje az, hogy a szója egy génkezelt növény. A génkezelt dolgokat meg nem szivesen eszi meg az ember, ha egy kicsit is tudatosan táplálkozik. Saját célra csak saját terményen hizlalok. Eladásra kínált hízóhoz nyilván én is használom a szóját, nem is kis mértékben. Ez sajnos elkerülhetetlen, ha gazdaságosan akar hizlalni az ember.
Egyébként én úgy gondolom, hogy a szója a fenn nem tartható fejlődés keserű terméke..
nem tudom fejböl a tartalmakat de sok tápban nincs szója. Napraforgó,borsó,helyettesiti azaz a szója szokta ezeket. Lucerna liszt még ami magas fehérje tartalmú ugy tudom.
süldökorig mindig táppal,ekkor még nem gond ha van benne szója sem de ha kapok szojamentessel. Olyan 50kilós kortól takarmány,árpa buza kukorica,amit kapok,premixel kiegészitve és moslék füvek zöld takarmányok. De etettem már kizárólag gyári táppal is. Nem vagyok én bigott szója ellenes csak én nem szeretem és ha lehet kerülöm. Ha eladnék lehet nyomatnám beléjük a szóját mert jó tömegnöveló de mivel magunknak nevelek igy az iz a fontos.
több fajta baromfit fajtatisztán és keverten is, sertésben most csak egy manga duroc keverék és egy duroc yorkshire keverék van de már különbözö fajtákat próbáltam. Most épp a berkshire vagy a tiszta vérü cornwall malacra fáj a fogam. Tavaszra azt szeretném beszerezni.
a kukorica szinezi a hust is. Például ha frissen vágott hust a fény felé tartasz látni lehet szinárnyalatokat. Látod hogy miböl készült a hús. A szójás fakó,petyhüdt szinü nem márványos sosem.
Ha azt irnám igen,hazudnék. Az állag meg az iz a szájban összekapcsolódik és ugy kapom meg az izt. Nyugodtan röhögjél ki de mindent meg is szimatolok mielött megeszem,söt még vásárlás közben is ha nem feltünö.
