Keresés

Részletes keresés

guanos Creative Commons License 2010.04.07 0 0 14

És elvált anyaként,hogyan lehet ugyanezt megélni?

Nincs ott a férj mint Nektek.Nincs semmilyen párkapcsolatom.

Minden szerepkörből kiestem és nem találom a helyem.

Sokszor a teljes összeomlás határán vagyok,mert tudom,hogy van tovább,de nincs hozzá elég energiám.Csak várok valamire .Fogalmam sincs minek kellene történnie,hogy ujra "valaki" legyek??????????

Törölt nick Creative Commons License 2010.03.17 0 0 13
Itt vagyok. 19-20 eves gyerekeim egyetemen, es elvezem az elszakadast. Jo, ha hazajonnek, sutok-fozok, megszorongatom oket, aztan 3 nap utan sikitofrasz, mert nem talalom a szemoldokcsipeszemet vagy kisollomat, vagy csak sok nekem a tarsasag, akit idehivnak.
Előzmény: melliféra (12)
melliféra Creative Commons License 2010.02.14 0 0 12
Igen, talán ennek Is megvan a jó oldala. Hogy mást ne említsek a szex az bizony nagyon is más ha csak ketten vagyunk. Lehet közlekedni a lakásban meztelenül, és minden mást is lehet csinálni, amihez csak a kedvünk van. lehet hangosan élvezni stb. De azért jó lenne egy hasonló helyzetben lévő házaspárral elbeszélgetni.
Előzmény: Törölt nick (11)
Törölt nick Creative Commons License 2010.02.06 0 0 11
Nagyon sok es ertelmes elfoglaltsag van a gyereken kivul is. Nem olyan nehez megtalalni ezeket:-) Furcsa a szabadsag.
Előzmény: melliféra (-)
Hell Goo Creative Commons License 2010.02.05 0 0 10
Anyum meg apum amíg velük laktam, addig is könnyedén kijöttek a fürdőből, csak akkor nem, amikor a barátnőim ellepték a házat :)
Erre nem kell várni jobb helyen 20 évet szerintem :)
Előzmény: melliféra (-)
inwear Creative Commons License 2009.09.02 0 0 9
szerintem az egyetlen dolog, amin változtatni kell, az az érdeklődési kör. menjetek nyaralni ketten, hétvégenként utazgassatok, főzőcskézzetek barátokkal, ilyesmi.
hülyeség lecserélni a lakást, mert gondolom azért néha hazamennek a gyerekek. próbáljátok élvezni a csendet és hogy nem kell állandóan veszekedni, ja, és ne nagyon hangoztassátok előttük, hogy egyedül vagytok, ne legyen lelkiismeret furdalásuk, csak pont annyira, hogy 2-3 hetente hazarepüljenek. ez egy teljesen hétköznapi helyzet, sőt, szerintem ti a szerencsés kategóriába tartoztok.
melliféra Creative Commons License 2009.09.02 0 0 8
Köszi.
Előzmény: HujJJ (7)
HujJJ Creative Commons License 2009.09.02 0 0 7
hidd el, ez egy normál, mindenkivel előforduló krízishelyzet

Magukra maradó, még aktív szülők családja

Ebben az életkorban a házaspár megkönnyebbülhet, hiszen lényegesen lecsökken a felelősség, az anyagi és fizikai megterhelés. A szülői feladatok háttérbe szorulásával új lehetőségek jelenhetnek meg. Kiteljesedhetnek szakmailag, egzisztenciálisan, új célokat tűzhetnek maguk elé, több idejük jut egymásra, addig meg nem valósult terveikre.

Nehézségek

Sok házasságban a szülői szerep helyén űr keletkezik, és ha nem lép be valami más közös cél vagy feladat, a kapcsolat kiüresedése nyilvánvalóvá válik. Emellett erre az életszakaszra tehetők a változó korral együtt járó testi-lelki megpróbáltatások, és ennek az időszaknak a jellemzője a visszatekintés is. A szembesülés az eddig elért eredményekkel a gyermeknevelés, a karrier, az anyagi javak, a párkapcsolat terén gyakran krízissel, úgynevezett integritásválsággal jár.

Ez az életszakasz új szerepek elfogadását és megtanulását várja az érintettektől: az anyós, após, nagymama, nagypapa szerepek elfogadásánál, átélésénél meghatározó, hogy mennyire várták, mennyire készültek rá. Fontos az is, hogy az ő szüleik körében milyen példát láttak, s hogy gyermekük választottjával mennyire vannak megelégedve.

http://209.85.129.132/search?q=cache:ApDi6dAwKzQJ:www.eduline.hu/segedanyagtalalatok.aspx/letolt/3535+csal%C3%A1dter%C3%A1pia,+irreverzibilis&cd=19&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&client=firefox-a
Előzmény: melliféra (4)
melliféra Creative Commons License 2009.09.02 0 0 6
A fiú nem minden hétvégén jár haza, igaz két hetenként. A lány az inkább már a barátjához megy.
Előzmény: freyya (5)
freyya Creative Commons License 2009.09.02 0 0 5
Végleg elmentek a gyerekek vagy csak hétközbenre? Nagyon sok diák minden hétvégén hazajár. Mikor én annak idején egyetemre kerültem (az öcsém már középiskolába elkerült), mesélték, hogy anyukám sírva járta a kisvárost "ide jártunk fagyizni, itt vettem neki a ruhát" stb. kommentárokkal, és úgy kellett észhez téríteni, hogy csak tanulni mentek el a gyerekei, nem eltemette őket. Aztán hazamentünk az első hétvégén, meg utána néhány kivétellel szinte mindegyiken, és ugyanúgy folytatódott a család közös élete néhány nap szabadidővel a hét közepén. Még jól is esett nekik, hogy kipihenhetik magukat, mert a hétvége általában elment a főzőcskézéssel nekünk egész hétre előre.
Előzmény: melliféra (4)
melliféra Creative Commons License 2009.09.02 0 0 4
Nem vagyunk egyedül, vannak rokonaink barátaink, és még munkatársaink is. De mégis mintha a cél elveszni látszana. Mert erre szerződtünk mi ketten 29éve. Ez volt a cél, felnevelni őket, és most elértünk ide. Hogyan tovább. Sokan ilyenkor válnak, vagy csapodárrá válnak, mert nincs már összetartó erő. Bár a szex még együtt jó, nagyon jó, de hát........
Előzmény: HujJJ (3)
HujJJ Creative Commons License 2009.09.02 0 0 3
ne zavarjon a terápia kifejezés, ez csak egy módszer ahol technikákat tanulsz. olyan mint egy suli. nem betegség kezelése, hanem életviteli tanácsadás.
de persze egyedül is működhet, természetesen.
Előzmény: melliféra (2)
melliféra Creative Commons License 2009.09.02 0 0 2
Szeretnénk megúszni a dolgot mindenfajta terápia nélkül. Viszont az újra felfedezést kifejthetnéd részletesebben is, ha megkérhetlek, és van időd.
Előzmény: afintha (1)
afintha Creative Commons License 2009.09.02 0 0 1
ha nagy a lakas, erdemes kisebbe koltozni.
uj helyzet, uj lakas, ujra felfedezni a masikat.
Előzmény: melliféra (-)
HujJJ Creative Commons License 2009.09.02 0 0 0
a családterápia foglalkozik ezzel is.
Előzmény: melliféra (-)
melliféra Creative Commons License 2009.09.02 0 0 topiknyitó
Az ember megszokja őket. Itt vannak velünk, neveljük óvjuk őket. Aztán elrepül 20 év, eljön a szeptember, és itt hagynak. Először az egyik. Jó-jó, ezt még elviseljük a másik még velünk van. Aztán eljön a szeptember , és ő is elmegy. Hirtelen nagy lett a lakás.
Üres, minden a miénk, bármerre megyünk, már csak mi vagyunk. Eszünkbe jut hogy minek is az ilyen nagy lakás, kisebb is elég lenne. Most mit tegyünk. Persze van kis előnye is. Bármiről beszélgethetünk, Kijöhetünk a fürdőszobából meztelenül, és ugye szabad a szex. Jó lenne pár tanács,ha vannak olyanok akik hasonló cipőben járnak, ők mit tettek, vagy mit tesznek, és hogyan élték, élik meg.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!