Egyre több komoly természet- és társadalomtudós állítja, hogy a jelenlegi társadalmi-gazdasági tendenciák a Föld erőforrásainak kimerítése, túlhasználata révén egy globális környezeti-társadalmi-gazdasági válsághoz fognak rövid időn (egy-két évtizeden) belül vezetni.
László Ervin, híres magyar filiozófus szerint a globális civilizáció máris egy bifurkációs elágazáshoz érkezett:
ha időben sikerül egy átfogó paradigmaváltást végrehajtani, akkor megmenekül(het)ünk, ha azonban továbbra is a neoliberális kapitalizmus által diktált fenntarthatatlan struktúrákat erőltetjük, akkor elkerülhetetlen az összeomlás, ami rengeteg szenvedéssel és hatalmas pusztulással fog járni.
"A mások vagyonából mások kárára yachton tengődő másképp látja a világ történéseit és saját cselekedeteit is."
Nem állítottam sem azt, hogy modern kori, sem hogy technológia az oka. A társadalom, egészen pontosan az emberek fejében futó program hibája okozza, és a birodalom, egység összeomlását hozza létre okozataival. A lisztet orral evő döntéshozók gondolatait módosítja a glutén, és a döntések következményei sok embert érintenek. Alkalmatlan vagy kevésbé alkalmas személy nagyobb valószínűséggel okoz kárt.
"A mások vagyonából mások kárára yachton tengődő másképp látja a világ történéseit és saját cselekedeteit is."
Vigyázó szemedet - teszem azt - Marcus Licinius Crassus személyére vessed.
Mióta civilizáció van meg pénz, mindig is voltak akik mások kizsákmányolásából qrvajól éltek. Ez nem valami modern kori dolog. Nem a korszakot, nem a társadalmat és nem a technológiát kell hibáztatni emiatt.
"Én simán tudnék pl. annak a vállalkozónak a szemére, aki az őserdő
kivágásából szerzett vagyonból, jachton tengeti a modern életét."
Még egyszer, hátha megérted: ez mindig is így volt az emberi civilizáció történetében. Ezért nem hibáztathatod a modern életmódot. Az embert kell hibáztatnod, és rajta kell javítanod.
"Az tény hogy elépesztő luxusban élünk, mi ennek az ára?.... a fajok
tömeges kipusztulása,(...) stb. .. persz volt már ilyen a földtörténeti korokban, de ez most a
mi felelősségünk!!"
A fajoknak az a fő tulajdonságuk, hogy idővel kipusztulnak.
Éppen ezzel a trükkel tudja az élet fenntartani magát. Hogy ami az aktuális környezethez nem tud alkalmazkodni, az kipusztul, ami meg alkalmazkodik, az túlél, elszaporodik és szerteágazik.
Valóban a mi felelősségünk ha kipusztul egy faj, de könyörgöm, maga az élővilág sem valami statikus dolog, ami örökkön-örökké olyan, mint ükapáink "romlatlan" idejében. A bioszféra mindig változik. Most mi, emberek is jócskán hozzájárulunk a változáshoz: a jegesmedve kipusztul, a róka meg a mosómedve pedig él, mint Marci Hevesen a kukáink tartalmán.
Persze jobb lenne, ha az emberi tevékenység nem pusztítana ki fajokat, de mint írtam az elején: a fajok úgyis kipusztulnak előbb vagy utóbb. És bizony az emberi tevékenység nagyjából azóta pusztít ki fajokat, mióta a Homo sapiens megjelent. Úgyhogy senki semmit nem vethet a modern életmódunk szemére, hiszen a jégkorszaki megafauna kipusztulásában vastagon a nem-modern életmódú őseink is szerepet játszottak. Nem beszélve a moákról, a dodókról meg a tasmán farkasról, hogy egy picinykét közelebbi példákat hozzak.
Még egyszer mindenki számára: a földi élet uszkve négymilliárd évet túlélt, úgyhogy tud vigyázni magára. Az emberi tevékenység ugyan egyes fajoknak betesz, de az életet nem tudja érdemben befolyásolni. Persze, most hogy már tisztában vagyunk a létünk és tevékenységünk következményeivel, illene tennünk a nagyon durva környezetpusztítások ellen. Viszont semmi értelme valami sohanemvolt "aranykor" természeti állapotaihoz ragaszkodni. Mert az biológiai és ökológiai ostobaság.
Nem éltem minden említett korszakban, de szerintem ennél, az embertől idegen - egymástól elidegenített világ megcsinálásánál nincs rosszabb. Nem egymással foglalkozunk, és általában nem egymásért élünk. Egymás hibáit kutatjuk, egymás szavaiban keressük a hibákat a magunk dicsőítése miatt.
Nincs új a nap alatt - ez nem az én dumám, de azért szerintem igaz.
Amiket az ősközösségről-ókorról-középkorról-újkorról-legújabb korról írtál, az nem igazolja, hogy ma jobb.
Sokkal kevesebbet foglalkozunk egymással ma, mint amennyit azokban a régebbi korokban foglalkoztunk.
Ma már nem tartjuk szükségesnek megnézni a szomszéd öregembert, mert ma már elég annyi is, hogy valaki írt valami posztot a facebook-ra, amiből látszólag meggyődhetünk arról, hogy a szomszé öregember látszólag jól van.
A gyerekeim nyilván egy másik generációt alkotnak, és ők is tisztában vannak azzal, hogy kezdjük személyes kapcsolatok nélkülivé csinálni a világunkat.
1000kmt autóznak merő szórakozásból, közben környezettudatosnak hazudják maguk. Európában sincs mindenkinek még minimális jólét sem, mégis áramlanak befelé az új élőhelyet keresők. Nem védi meg a csoport a vadászterületét, ahogy írtad.
Nem minden "fasza", de az emberiség eddigi történelmében éppen most a "legfaszább", korábban minden korszakban csak rosszabb volt ennél.
Ősközösségben állandó vendég volt az éhezés, embertpróbáló a megélhetés és 20-25 év az átlagéletkor.
Az ókori birodalmakban rabszolgaság volt, elnyomó zsarnok királyok, állandó háborúzás, és járványok.
A középkorban hűbérrendszer, kizsákmányolás, háborúk, járványok, "kis jégkorszak" és vallási elnyomás.
Az újkorban idegen földrészek lakosainak kiirtása, környezetpusztító iparosítás, élhetetlen városokban robbanásszerű népesség-gyarapodás, nyomor.
A legújabb korban világháborúk, népirtó ideológiák, gyarmatbirodalmak kapitalista kizsákmányolása.
Szerintem ma azért egy "picikét" jobban élünk ezeknél. De ha te visszavágysz egy sohasemvolt megszépített múltbeli korba, akkor az a te bajod. Az idő nem halad visszafelé.
"Eszébe sem jutott senkinek sem profitmaximalizálás érdekében felvásárolni és eltüntetni konkurenciáját?"
Olvass ókori római történelmet.
Mióta van civilizáció meg van pénz, azóta ez megy. Biztos vagyok benne, hogy a sumér városállamokban meg az egyiptomi Óbirodalomban is pontosan így ment az ügymenet: egyesek meggazdagodtak azon, hogy másokat kisemmiztek. De ha úgy nézzük, akkor már az ősközösségben is ez volt: egyesek elüldözték a törzsedet a jó vadászterületről, mert erősebbek voltak.
Nincs új a nap alatt. Ilyen az ember, ezzel kell együtt élni, és ebből kell a legjobbat kihozni.
"A megváltozott kihívásokat oldják meg a Föld népeinek emberei."
Ki más oldhatná meg?
Az ufókok?
Vagy Jézus visszatér, és majd az angyali seregével összeszedi a pillepalackokat?
Az emberiség történelmének legnagyobb részében olyan sz@r volt az élet (gyakorlatilag szegénynek-gazdagnak egyként), hogy kisebb bajuk is nagyobb volt a "környezettudatosságnál". A modern korban jutottunk el addig, hogy már elegendően jól él a fejlett világ népessége, hogy arra a "luxusra" is fussa, hogy ne csesszük már szét a környezetünket. Majd ha a harmadik világban se a szegénység (meg a külföldi kizsákmányolás) lesz az úr, és eléggé jól élnek, akkor ott is lesz közösségi igény a természet védelmére. Persze ehhez olcsón és hatékonyan kell emberhez méltó jólétet biztosítani. (Mellesleg: ha megvan egy minimális jólét helyben, akkor már a migráció sem lesz akkora.)
"Vegetálás az, amikor nincs elég semmiből sem olyan "luxusra" mint a tudomány és a technika.
Épp elég lesz kisajtolni a mindennapit a sanyarú földből."
Volt az emberiség történetében bármikor is ilyen?
Szerintem nem volt.
A Homo erectus vagy kétmillió évet végigélt úgy, hogy ugyanazt az egy "technológiai csomagot" használta bárhová is vetődött.
A Homo sapiens ezidáig csak 250-300 ezer évet élt meg, de már a Naprendszert is elhagyta az általa készített űreszköz.
Mi a kettő stratégia között a különbség?
Elárulom.
Mi "modern" emberek ösztönösen és automatikusan azon agyalunk, hogy az adott dolgot hogyan lehetne jobban, hatékonyabban, és ami lényeg: kényelmesebben csinálni. És a fajunk okosabb egyedei rájönnek olyan trükkökre, amik előremozdítják a technológiát. Nem azért, mert ez valami szükségszerűség, hanem pusztán azért, mert az elménk olyan, hogy kíváncsi, és ha nem használjuk, akkor is automatice elszórakoztatja magát a meglévő mentális elemek kombinálásával. És ebből a kettő dologból mindig valami új jön létre. Még a leg-sanyarúbb körülmények között is új eszmék és új technikák születnek, mert ilyen a mi elménk.
"Soha sem volt egységes emberiség sem fajilag sem társadalmilag, ez egy hamis kép."
Valójában mindig is egységes volt. Fajilag mindenképpen. Ez biológiai tény.
"A múlt ezért a csoportszelekcióról szólt,"
Nincsen, és soha se volt "csoportszelekció". Ez egy működésképtelen vadhajtása az evolúcióelméletnek, amit a 20. század első évtizedeinek pusztító ideológiái tettek magukévá.
"Ha ma bukik a ránk erőltetett globalista társadalmi norma,"
Senki nem erőltet rád semmit. Hiszen nincsen aki erőltessen.
A globalizmust nem kampós orrú iparbárók szűk ki szabadkőműves csoportja találta ki valami szivarfüstös könyvtárszobában gyűlésen.
A globalizmust a Föld népeinek emberei kollektíve hozzák létre. Valószínűleg azért, mert így alkalmazkodnak a megváltozott kihívásokhoz.
"ezzel szemben amikor változtatni kell, akkor az emberiség változtat. És hülye volna visszafelé változtatni."
Mi a visszafelé és mi az előre?
Ezt a marxista technobuzi hülyeséget el kéne már felejteni.
Fogalmunk sincs, hogy mi az üdvözítő társadalmi rend, azt viszont tudjuk, hogy a "tudományos -technikai forradalom" juttatott abba a csődhelyzetbe, amiben vagyunk.
Miért? Mert ezt is az a voluntarista lázálom szülte, mint azt a sok izmusos társadalmi ábrándot, ami egyre csak mélyebbre ránt mindannyiunkat.
A tudományt féltő gondossággal kellett volna művelni, az eredményeit meg még annál is óvatosabban és lassabban kellett volna használni, mint azt a kapitalista meg a többi idióta társadalmi harácsolás igényelte és igényli.
Vegetálás az, amikor nincs elég semmiből sem olyan "luxusra" mint a tudomány és a technika.
Épp elég lesz kisajtolni a mindennapit a sanyarú földből.
"Túlélt az emberiség? Túlélt."
Ez semmire sem garancia.
"A történelem azt mutatja, hogy az emberiség minden egyes esetben úgy hozta ki a legtöbbet a kényszer szülte helyzetből, hogy egy kicsikét még így is előrelépett."
Soha sem volt egységes emberiség sem fajilag sem társadalmilag, ez egy hamis kép.
A múlt ezért a csoportszelekcióról szólt, ami ma szinte egyáltalán nem működik.
Ha ma bukik a ránk erőltetett globalista társadalmi norma, akkor minden bukik vele együtt. Ez egy új helyzet.
Nem fog felemelkedni senki sem a bukottak helyén mert megszűnt a változatosság.
"De mi van akkor, ha ez a képesség csak a vegetáláshoz lesz elég?"
Egy. Mit értesz vegetáláson? Túlélt az emberiség? Túlélt. Megmaradt valamiféle társadalmi rendszer? Megmaradt. Akkor hol a probléma?
Kettő. A történelem azt mutatja, hogy az emberiség minden egyes esetben úgy hozta ki a legtöbbet a kényszer szülte helyzetből, hogy egy kicsikét még így is előrelépett. Amin nem kell csodálkozni. Éppenhogy a kényelmes változatlan viszonyok konzerválják a technológiát és a társadalmi berendezkedést, ezzel szemben amikor változtatni kell, akkor az emberiség változtat. És hülye volna visszafelé változtatni.
