Valószínűleg sokakat foglalkoztató vagy legalábbis érdeklő kérdés. Nem feltétlenül a GDP-ben mérhető életszínvonalra gondolok, hanem úgy általában (nyugalom, természeti szépségek, közbiztonság, szociális háló, politikai biztonság hosszú távon, kedves emberek, olcsó kaja-pia, jó nők :) )...
Magyarország, Dél-Korea és Horvátország vezeti a legpesszimistább országok listáját, amelyet a Nielsen piackutató cég állított össze a fogyasztói bizalmi index alapján az idei harmadik negyedéves időszakról, derül ki a Jutarnji list című napilap szombaton megjelent összeállításból.
A vizsgált 56 ország közül 37 ponttal Magyarországon a legalacsonyabb a fogyasztói bizalom. A második Korea 40 ponttal, és 41 ponttal Horvátország a harmadik. Indonézia és India lakosai a legboldogabbak, ők 119 pontot értek el. Norvégia 102, Ausztria 93, Dánia 92, az Egyesült Államok 90, Oroszország 87, Németország 86, Nagy-Britannia 77, Észtország 75, Lengyelország 69, Franciaország 61, Románia 60, Olaszország és Görögország pedig 46 ponttal szerepel a lap által ismertetett listán.
A mutatót a fogyasztók személyes pénzügyi helyzetére, a munkahelyi kilátásokra vonatkozó vélemények, valamint a jelenlegi vásárlási szándékok alapján számítják. A 100 pontnál alacsonyabb index a fogyasztók pesszimizmusát, a magasabb pedig optimizmusukat tükrözi a közeljövő gazdasági kilátásait tekintve. A horvátok 96 százaléka gondolja úgy, hogy az ország jelenleg recesszióban van. Az olaszok esetében ez a szám 98, a portugáloknál 97, a magyaroknál pedig 89 százalék. A Nielsen 29 ezer internetfelhasználó körében végezte kutatását, amely 58 ország összesen mintegy 1 milliárdnyi népességének véleményét képezte le.
Soha ennyien nem akarták elhagyni az országot, az Index pedig kötelességének érzi, hogy segítsen a nehéz döntésben. Töltse ki tesztünket, hogy megtudja, mi az ön ideális kivándorlási célpontja! Tovább »
A rendszerváltás óta soha nem akarták ennyien elhagyni az országot, mint most: a közvélemény-kutatások szerint minden ötödik magyar tervezi, hogy rövidebb-hosszabb időre külföldre költözik. A 30 év alatti felnőttek körében ez az arány megközelíti az 50 százalékot. Ez egyben azt is jelenti, hogy sosem volt még ilyen erős az igény a kivándorlás súlyos döntésének meghozatalához a professzionális, tudományos alapokon nyugvó segítségre. Az Index tesztjének kitöltésével megtudhatja, mi az ön számára ideális kivándorlási célpont, csak jelölje meg az első választ, a többi már jön magától.
francokat. a 90k euró az 90k euró, forintra váltva értelmezhetetlen, ráadásul félrevezető
nem tudom ki keres 90ezer eurót (havi 7500 bruttó, legyen mondjuk orvos, IT manager, mérnök-manager) az havi 2,2millió forintos bruttó fizetést jelentene, ennyit alkalmazottak nem szoktak keresni Mo-n, a felsőközép vezetésben a felét inkább - és már borult is az összevetésed
egyébként itt pl. NZD125.000-et (cca 22misi forintban) kersnek a jó programozók az it managerek már felette viszont a középosztály már úgy 50-60ezres éves jövedelemnél elkezdődik
ezért szoktak vásárlóerőt hasonlítgatni, nem puszta számokat
Olaszországban éppen most folyik heves vita a bevezetni tervezett szolidaritási adóról. A Berlusconi-kormány, 45 milliárd eurós megszorító csomagja részeként, három éven át ötszázalékos extra adót szedne be az évi 90 ezer eurónál többet keresőktől, 150 ezer eurós jövedelem fölött pedig tízszázalékosra nőne a teher. A tervet sokan bírálják - például a Ferrari milliárdos főnöke, Luca di Montezemolo -, mondván, az nemcsak az igazán sokat keresőket, hanem a középosztály egy részét is sújtja majd.
" Spanyolország Franco alatt élhető, jó hely volt annak, aki becsülettel dolgozott,"
Igen kebe az otvenes evek vegetol amikor egesz nyugateuropaban nagy gazdasagi fellendules volt es beindult nagyobb mertekben az oda iranyulo turizmus ,foleg a jol fizeto nemetek es skandinavok miatt,de addig igencsak kiverzett orszag volt a polgarhaboru miatt
Gyengélkedő gazdaság, régiós összehasonlításban a legrosszabb teljesítmény, korrupció, erősödő gyűlőletbeszéd – ezek a főbb megállapításai az Economist legújabb, az Orbán-kormány két évét értékelő cikkének (Sickness on the Danube).
Az értékelés leszögezi, az Orbán-kormány félidei értékelése zord képet mutat. A gazdasági folyamatok közül a 12 százalékot elérő munkanélküliséget, a 6 százalékhoz közelíti inflációt, a régiós összevetésben leggyengébb növekedési teljesítményt emelik ki, jelezve, hogy a befektetők idegességét mutatja a tíz éves államkötmények 9 százalékos hozama is.
A lap szerint a Fidesz kezd kétségbeesetté válni: grandiózus terveket jelentenek be, majd amikor azok nem működnek, új adókat vezetnek be. Az egymillió munkahelyre vonatkozó 2020-ig szóló ígéretről megjegyzik, hogy bár létrejött 50 ezer új állás, azok jelentős része az árokásásra kirendelt közmunkásoknak köszönhető.
A képet árnyalandó a cikk jelzi, hogy a szocalisták nyolc évi "korrupt és lajhár" kormányzása után örökölt kuplerájt csak rontotta az eurózóna válsága, ugyanakkor úgy vélik, a Fidesznek így is kevés mentsége van. A tervek szélsőségesen optimisták voltak, az IMF-tárgyalásokról – bár hónapokkal ezelőtt bejelentették azokat – semmi hír, a parlament pedig éppen a héten halasztotta el az e tekintetben kritikus jegybanktörvény módósítását. A tárgyalások esetleges kudarca pedig komoly veszélyt jelent Magyarországnak a külső körülmények romlása – akár egy spanyol bankválság, akár a görög helyzet éleződése – esetén. Ehhez képest jó hír, hogy az idei évre elfogadott 2,5 százalékos költségvetési-hiány előrejelzés elfogadásával Brüsszel már nem fenyeget a kohéziós pénzek felfüggesztésével.
Az Economist rövid belpolitikai helyzetértékelésében a korrupció intézményesüléséről és a korábbi oligarchák Fidesz-közeli oligarchákra cseréléséről ír. Kitérnek a Horthy-szobor avatására, a Nyírő-újratemetésre, és szélsőjobboldali írók iskolai tananyaggá tételére, majd leszögezik, hogy a gyűlőletbeszéd és az idegengyűlölet erősödik.
A Tárki kutatását – miszerint a fiatalok közel fele gondolkodik az ország elhagyásán [3] – kommentálva megjegyzik: Magyarország modernitással szembeni küzdelme lökést ad a kivándorlásnak, miközben éppen a fiatalokra lenne legnagyobb szüksége az országnak.
Ha középosztálybeli vagy, akkor itt, Magyarországon:))) Lakás, autó, jól fizető munkahely, a csemegekosár mindig tele, persze pia, tinta, hülye filmek nézése nuku:DDD Ja és ha nincs egyáltalán, vagy csak kicsi hiteled:)))
Amilyen arányban esik az építési vállalkozások magyarországi forgalma, olyan arányban nő németországi bevételük, ráadásul a munkájuk ellenértékét is megkapják - közölte az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) reprezentatív felmérésnek eredményét az MTI-vel.
Átlagosan 500 cég mintegy 8 ezer alkalmazottal dolgozik Németországban, ráadásul tavaly május 1-je óta liberalizált lett az ottani piac, megszűntek a korábbi korlátozások. A tavalyi forgalom 350 millió euróra tehető, ez közel tíz százalékkal több a 2010. évinél, az idei növekedés pedig elérheti a hét százalékot.
A 2011-es munkaerő-piaci nyitás után egy év alatt 57 százalékkal nőtt az Ausztriában – legálisan – dolgozó magyarok száma, így március végén meghaladta a 44 ezret. A magyarok főleg Burgenlandba, Bécsbe és Alsó-Ausztriába ingáznak. A kivándorlási láz másutt is erősödik, tavaly csak a harmadik negyedévben ötezer adószámot adtak ki Nagy-Britanniában magyaroknak.
„A magyarok kihasználják a keleti nyitást” – ezzel a címmel ír a Kurier című osztrák lap, arra célozva, hogy 2011. május 1-jétől a két utolsó EU-s ország, Ausztria és Németország is korlátozások nélkül megnyitotta a határait a kelet-európai EU-országok előtt. (Nyolc, 2004 májusában csatlakozott államról van szó, ezek Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia.) A magyarok főleg Burgenlandba, Alsó-Ausztriába és Bécsbe járnak ingázni, és az idegenforgalomban vagy az építőiparban találnak munkát.
A lap által idézett foglalkoztatási statisztikák szerint 2011. március végén még csak 28 219, egy évvel később már 44 278, tehát majdnem 57 százalékkal több magyar dolgozott Ausztriában. A 16 059 fős magyar növekmény több mint a fele annak a 35 ezernek, amely a „nyolcakból” összesen érkezett, és több mint a cseh, szlovák és szlovén többlet összesen.
A nyolcakból egyébként 108 ezren dolgoztak márciusban az alpesi országban. A lap azt is feltűnőnek tartja, hogy a tél során a magyarok munkavállalási kedve nőtt, míg a többi szóban forgó országból stagnált az érdeklődés.
Az IHS kutatóintézet munkaerő-piaci szakembere, Helmut Hofer a lap szerint ezt a magyarországi „nehéz gazdasági helyzetre” vezeti vissza, de szezonális okai is lehetne. A szakember úgy véli, a keleti nyitás pont jókor jött, amikor az osztrák munkaerőpiac könnyedén fel tudta szívni a kínálati többletet. Szerinte az új munkavállalók nem szorítottak ki másokat, inkább sok korábbi feketemunkás legalizálása történhetett meg.
Egy tanulmány szerint az osztrák idegenforgalomban dolgozó 16 ezer új kelet-európai munkavállaló ellenére a helyieknek is jutott még babér: 2700 új munkahely jutott osztrák állampolgároknak. „Egy csúcsszakács sem lehet meg konyhai kisegítők nélkül” – jegyezte meg egy idegenforgalmi szakember.
Az egyes gazdasági ágazatokban panaszolt szakemberhiány mégsem enyhült Ausztriában, ezért egyes ágazatokban, főleg az iparban és a számítástechnikában a román, bolgár munkavállalók előtti nyitást szorgalmazzák. Sőt az EU-n kívülről is könnyítenék a munkavállalást. Az építőiparban viszont azért panaszkodnak, mert a magyar munkavállalók munkaadói, sokszor törvénytelen eszközökkel, lenyomják a béreket, munkaerődömping fenyeget.
Az Ernst & Young felmérése alapján a hazai cégek még a régiós társaiknál is jóval több korrupcióval és vesztegetéssel találkoznak. Azonban senki nem tesz különösebben ellene semmit, a vállalatok elsősorban az állam hatékonyabb fellépéstől várnák a megoldást. Ahhoz azonban elég sok intézményen kéne javítani.
Globális korrupcióval és visszeélésekkel foglalkozó felmérést készített az Ernst & Young (E&Y). A 43 országban összesen 1758 nagyobb vállalattal készített interjú után kirajzolódó kép nem kifejezettten biztató, künösöen a magyar eredmények adhatnak okot aggodalomra.
Hazánkban meglehetősen elterjedt az üzleti korrupció: a válaszadók 58 százaléka gondolta azt , hogy a partnerei közt gyakori a megvesztegetés és a korrupció. Ezzel lényegében India és Mexikó szintjén vagyunk, jelentősen elmaradva a nyugat-európai 22 százaléktól, de még a régiónk 51 százalékától is.
Magyarországon különösen az számít kirívóan magasnak, hogy a vállalatoknál 32 százalékban elfogadottak az ügyfelek megszerzését vagy megtartását segítő befolyásoló mértékű személyes ajándékok. Ez úgy is ijesztő, ha összevetjük a nyugat-európai 12 százalékkal vagy a régiós 21 százalékkal, pláne ha hozzávesszük, hogy 2010-ben ez az arány itthon még csak 14 százalék volt.
Külön érdekes, hogy a világon egyedülálló módon nálunk a vállalatok 0 százalékra tették azt, hogy a pénzjuttatás is elfogadható lenne egy jó üzletért, holott ezt anonim módon még nyugaton is 11 százalék vallotta be. Ez nyilvánvalóan nem reális itthon, inkább arra utalhat, hogy az utóbbi időben nagyon is fegyelmezetten tudjuk, hogy mit kell ilyenkor mondani.
Bár iparági felbontást nem vizsgáltak részletesen, a Magyarországon hagyományosan fertőzözött iparágakkal van továbbra is a legnagyobb baj, azaz az IT szektorral, az építőiparral és az egészségüggyel, mondta Bíró Ferenc, az E&Y Visszaélés-kockázatkezelési üzletágának vezetője, a kutatás hazai felelőse.
Tanulságos lehet egy indiai vállalatvezető megjegyzése: „ha elvesztünk egy üzletet, mert nem vesztegettünk meg senkit, akkor van kockázata annak, hogy az elveszett üzlet miatt kesergünk, holott épp erősen jutalmaznunk kéne ezt a magatartást”.
A válaszokból az is egyértelmű, hogy kommunikáció szintjén jól állunk, a felsővezetés szinte mindehol elkötelezett a korrupció ellen, léteznek etikai képzések, kódexek és útmutatók, szigorú szankciók is szerepelnek a szervezeti szabályokban, mégis, a vállalatok 64 százalékánál még soha nem érvényesítettek semmilyen büntetést az ilyen szabályok megszegőire.
Ráadásul felderíteni is nehéz a visszaéléseket itthon, olyan egyszerű megoldások is csak a vállalatok felénél van, mint az etikai forródrót. Itt az alkalmazottak név nélkül bejelentést tehetnek a gyanús ügyekről, és ez az európai tapasztalatok alapján önmagában 60-70 százalékkal csökkenti a visszaélések számát.
Ugyanígy nem törődünk az üzleti partnereink ellenőrzésével, holott a legtöbb probléma már csak azzal is kiszűrhető lenne, ha utánanézünk a valódi tulajdonosoknak vagy hogyha felhívunk párat a referenciáik közül, emelte ki Bíró Ferenc.
Szinte teljes összhang van a hazai vállalalatok körében arról, hogy az államnak kéne hatékonyabban és keményebben fellépnie a korrupció ellen, 84 százalékuk szeretne ezt kikényszeríteni, szemben az európai 61 százalékkal.
Bíró Ferenc szerint a szankciók súlyosbítása és az ellenőrzések fokozása mellett is lesz még teendőnk bőven. Így példának hozta a hazai bíróságok sebességét, hiszen itthon elképzelhetetlen olyasmi, mint amikor Bernie Madoffot 6 hónap alatt kétszeres életfogytiglanra ítélték.
Ugyanígy szükség lenne az összes érintet hatóság valamiféle ésszerű koordinációjára is, a hatékonyság érdekében. Emellett sok probléma van a jogszabályok szövegezésével is, hiszen rengeteg olyan eset kerül elő, ahol az elkövető jogilag meg tudja védeni magát akár egy erkölcsileg védhetetlen tettért is.
Hiába szépítjük, Magyarországon az emberek többsége el van kényelmesedve. Abba most nem akarok belekezdeni, hogy milyen a munkamorál, de a legutóbbi lakásfelújításom apropóján tudnék mesélni...
