Az ember (homo genus) kialakulása, tekintettel a legújabb humánbiológiai eredményekre és a különféle elméletekre. A tankönyvekben szereplő darwini hipotézis mellett a többi evolúciós megközelítés és az egyéb nézetek is szabadon tárgyalhatók.
A kutatást a Sima de los Huesos nevű spanyol barlangban talált emberi maradványok alapján végezték, amelyek körülbelül 430 000 évesek.
A csontokon a több hónapos alvás hegei látszanak, fellelhetők a test zsírraktárának hiányára utaló jelek, valamint napfénymentes időszakokra utaló D-vitamin hiánya is. Érdekes bizonyíték továbbá, hogy a tinédzsercsontvázakon furcsa szezonális növekedési rohamok vehetők szemügyre, ami arra mutat, hogy az év egy bizonyos szakaszában normálisan táplálkoztak, egy másikban viszont nem.
Elsősorban olyan fosszíliák, amelyek a kérdéses időszakból származnak. A csimpánzoktól való elválásunk utáni mintegy hárommillió éves intervallumból ugyanis nem rendelkezünk ősmaradványokkal, és így nagyon nehéz bizonyítani bármit is. Furcsamód ez a tény egyben némiképp erősíti a vízimajom-elméletet, hiszen azt mindenki tudja, hogy a tengerparti élőlényekből nagyon ritkán maradnak fent fosszíliák, mert testük hamar bemosódik a tengervízbe. Óriási szerencse kell ahhoz, hogy egy ilyen leletre bukkanjunk.
Illegális atom-energia (fegyver?) üzlet volt a háttérben, azért nem jelentette be igényét az indiai kormány.
"In September 2012, India took possession of a bag of diplomatic mail from the Kangchenjunga, a Boeing 707 flying from Mumbai which crashed on the southwest face of Mont Blanc on January 24, 1966.
The crash killed 117 people including the pioneer of India's nuclear programme, Homi Jehangir Bhabha."
Nem kell minden állítást készpénznek venni! Pláne az étkezéssel foglalkozók részéről! Mögötte mindig valamilyen lobbiérdek húzódik s a megvett kutató ezt szolgálja ki.
Már negyvenezer éve is megérték az öregkort az emberek, csak nem mehettek nyugdíjba.
A nyugati civilizációban az a szokás, hogy az ember öregkorára lelassul, lenyugszik és keveset mozgolódik. Ezzel párhuzamosan pedig megjelennek a különböző egészségi problémák. Egy új tudományos tanulmány szerint azonban egyáltalán nem ez lenne a dolgok rendje, és nem törvényszerű, hogy a fizikai aktivitás csökken a korral. Ez az aktívnagyszülő-hipotézis.
A tudomány folyamatosan újabb ismereteket tár fel arról, hogy a testmozgásnak milyen előnyös hatásai vannak a vérnyomás csökkentésétől a gyulladások enyhítéséig, az viszont nem világos, hogy ezek miért nem tűnnek el a mozgás elmaradásával.
A tanulmány szerzője, David E. Liberman, a Harvard Egyetem biológusa szerint a magyarázat a törzsfejlődésünkben keresendő. Az evolúciókutatók szerint az ok az, hogy csak az elmúlt évszázad során honosodott meg, hogy az emberek megöregedve hátradőlhettek, és egyszerűen nem volt időnk ehhez alkalmazkodni. Ezzel együtt igyekeznek eloszlatni néhány tévképzetet elődeinkkel kapcsolatban.
"Azzal az elterjedt elképzeléssel szemben, miszerint az emberek korábban rövidebb ideig éltek, azok a gyűjtögető-vadász életmódú emberek, akik túlélték a csecsemőkort, átlagosan hét évtizedig éltek, körülbelül húsz évig a reprodukciós kor lezárulta után. Az őskori leletek arról tanúskodnak, hogy ez az élethossz már negyvenezer évvel ezelőtt általános volt" – áll a tanulmányban.
"A korai társadalmakban az idősebbek nemcsak azért jelentettek evolúciós előnyt, mert a tudás hordozói voltak, hanem mert gyűjtögetéssel hozzájárultak a gyerekeik és unokáik táplálékának megszerzéséhez.
Miközben az átlag amerikai által naponta megtett lépések száma megfeleződik negyven és hetven éves kor között, a vadászó-gyűjtögetőknél, mint a hadzáknál, a kor előrehaladtával alig csökkennek a gyalog megtett távolságok" – írják.
A kutatók szerint a testmozgáshoz szükséges folyamatos tartalékolás egy sor egészségügyi problémát megelőzött. Tömörebben: nem volt jellemző az elhízás. A szervezetnek további energia kellett a mozgás által igénybe vett szövetek karbantartására. Emiatt a regenerációs folyamatok is aktívak maradtak: az izomszálakban bekövetkezett mikroszkopikus sérülések, az ízületek helyreállítása folyamatosan antioxidánsok és gyulladáscsökkentő anyagok termelődésével járt – mozgás nélkül ezek termelése visszaesik.
A fizikai munkát helyettesítő technika és a járművek elterjedésével a testmozgás csökkenése általános trend a modern világban.
"A lényeg, hogy mivel a törzsfejlődésünk arra készít fel, hogy egész életünkben aktívak legyünk, a testünknek mozgásra van szüksége, hogy jól öregedjen. Régebben a testmozgásra szükség volt a túléléshez, ma edzenünk kell, vagyis szándékos testmozgást kell végeznünk, hogy fittek és egészségesek maradjunk" – mutatott rá Liberman.
Azaz meg kell találni az egyensúlyt. Agyunk szempontjából a túl lassan emészthető (így a főzetlen), míg általános táplálékellátásunk szempontjából a túl könnyen, gyorsan felszívódó ételek nem előnyösek. Az 1-től 100-ig terjedő GI-skálán egyébként a szőlőcukor indexe az alapérték, kereken 100.
Testépítők azért kárhoztatják a fehér lisztet, mert túl könnyű emészteni, túl gyorsan szívódik fel, emiatt megemeli a vér cukorszintjét, majd válaszul az inzulinszintet is, és így hamarosan újbóli éhségérzetet vált ki. A lisztek a főzéshez hasolnóan civilizációnk vívmányai, döntően járultak hozzá a neolitikus népességrobbanáshoz, de a túlfinomított, magas glikémiás indexű (GI) fehérliszt egy vadhajtásnak minősíthető. Nem véletlenül javallott a maghéjat és csírát is tartalmazó teljes kiőrlésű változat, ezzel ugyanis emésztőrendszerünk nehezebben birkózik, a telítettség érzése tartós.
Richard Wrangham, a Harvard biológiai antropológusa és a Catching Fire: How Cooking Made Us Human című könyv szerzője szerint a főzés rostokat, tápanyagokat, szabadít fel, a plusz kalória pedig az agyunkat táplálhatta. A legtöbb állat bélrendszerének ugyanis meglehetősen sok energiára van szüksége ahhoz, hogy a nyers táplálékot megeméssze.
A FŐZÉS TULAJDONKÉPPEN EGY ELŐEMÉSZTÉS, AMELYET NEM MI MAGUNK, HANEM A TŰZ MELEGE VÉGEZ EL.
Nem véletlen, hogy a főemlősökhöz képest viszonylag kicsi az emésztőrendszerünk, ellenben az evéssel bevitt táperő egynegyedét agyunk égeti el. Elménk otthona a legéhesebb szervünk, üvöltve követeli az energiát. Ha megkapja, briliáns dolgokra képes, ha nem, ingerült lesz, és máson sem jár az esze, mint hogy mielőbb jóllakjon. Összehasonlításképpen a gerinces állatok agya mindössze a bevitt tápenergia két százalékával beéri.
Hiába követik sokan világszerte a nyersétel-mozgalmakat, sületlen-főtlen étkekkel nem sokra megyünk, sőt komoly hiánybetegségeket okozhatnak. Kutatások szerint a kizárólag nyers ételeket fogyasztó nők felénél menstruáció zavarok alakulnak ki, ami annak a jele, hogy a szervezet nem kap elég energiát a terhességhez. A szülések elmaradása pedig, mondani sem kell, evolúciós szempontból totális zsákutca.
‐----------
Értjük már, miért imádott főzni a titkosügynök Siegfried Rauch -- viszont Sherlock Holmes éppen ellenkezőleg, koplalással fogta intenzívebb munkára szürkeállományát (az orvos Conan Doyle tudta, miért lehetséges az ilyesmi)....
Tényleg: nekem semmit nem jelentenek az olyan buggyanatok, mint "Te nem barnulsz le a napon? De mutass egy négert akinek a bőre kivilágosodott északon! Akár generációkon át is, ha nem keveredett fehérekkel. "
Neked, minek? Nem szoktam betonkockáknak magyarázni! Ha kíváncsi vagy arra amit írtam, itt van az előzményekben, olvasd el s próbáld megérteni, bár ez egy tökkel nehezen fog menni, belátom!
A hallux előre van tolódva a többi 4 mellé, ergo biztosítja az egyensúly fenntartását felegyenesedéhez ( a mai ember aki elveszti a nagylábujját az nehezen tud járni az egyensúly tartás nehézsége miatt).
A lábfejnél a talp boltozatos, ergo a test súlypontja nem egy kis pontra nehezedik, hanem eloszlik egy trapézalakú kereten belül, amit a láb körvonalka biztosit.
A sarok elkeskenyedett s a lépésnél a talp gördülése ott kezdődik s a nagylábujjon fejeződik be. A majmoknál a láb tenyér alakú és az egész talp egyszere éri a talajt, nincs gördülés! Az Australopithecus-oknak majom lába volt. A Homo-knak ember lába.
