Az ember (homo genus) kialakulása, tekintettel a legújabb humánbiológiai eredményekre és a különféle elméletekre. A tankönyvekben szereplő darwini hipotézis mellett a többi evolúciós megközelítés és az egyéb nézetek is szabadon tárgyalhatók.
Egészen fájdalmas marhaságokat írt a magyar újságíró, durván félreértelmezve az eredeti cikkeket.
"Folyamatosan alámerülnek, összesen nagyjából nyolc órát egy nap. Az idejük 60 százalékát a vízben töltik, legyen szó fél percről vagy akár órákról, miközben 70 méternél is mélyebbre merülnek” – magyarázta egy, a törzsről készült nem régi tanulmány vezető szerzője, a Koppenhágai Egyetem munkatársa, Melissa Ilardo." (Velvet)
""When they're diving in the traditional way, they dive repeatedly for about eight hours a day, spending about 60% of their time underwater. So this could be anything from 30 seconds to several minutes, but they're diving to depths of over 70m," said Dr Ilardo." (BBC)
Egy másik cikkben meg 13 perc a maximum, ami persze így is egy döbbenetes adat.
"But a group of people called the Bajau takes free diving to the extreme, staying underwater for as long as 13 minutes at depths of around 200 feet." (NG)
https://velvet.hu/checkout/2024/06/10/mutacio-azsia-bajau-torzs-viz-alatt/ Oxigénpalack nélkül, 5 órán át képesek víz alatt maradni az ázsiai Bajau-törzs tagjai egy genetikai mutációnak köszönhetőn. A Malajzia fennhatósága alá tartozó területen élő nomádok közel 1000 éve folytatnak halászó életmódot, így ugyanennyi ideje búvárkodnak, valamint a házaikat is a vízre építették. Délkelet-Ázsiában, Malajzia területén él az úgynevezett Bajau-törzs, amelynek tagjai halászó életmódjukból adódóan közel 1000 éve búvárkodnak. Ez alatt az idő alatt egy különös genetikai mutáció fejlődött ki náluk, amelynek köszönhetően öt órán át képesek víz alatt lenni oxigénpalack nélkül. Ez a mutáció esetükben az átlagosnál jóval nagyobb lép kifejlődéséhez vezetett, és miután a szerv elengedhetetlen ahhoz, hogy oxigén jusson a vérbe, így a megnagyobbodása több oxigén áramoltatásához vezet. „Valószínűleg évezredek óta otthonként berendezett csónakokon élnek, egyik helyről a másikra vándorolnak a délkelet-ázsiai vizeken, és csak alkalmanként látogatnak el a szárazföldre. Mindent, amire szükségük van, a tengerből szerzik be. Folyamatosan alámerülnek, összesen nagyjából nyolc órát egy nap. Az idejük 60 százalékát a vízben töltik, legyen szó fél percről vagy akár órákról, miközben 70 méternél is mélyebbre merülnek” – magyarázta egy, a törzsről készült nem régi tanulmány vezető szerzője, a Koppenhágai Egyetem munkatársa, Melissa Ilardo.
A törzs fiatalabb tagjait leszámítva a többség hagyományos fából készült úszószemüveget és súlyozott öveket használ a merüléshez, a több mint ezer év alatt pedig kiválóan megtanultak alkalmazkodni a vízi életmódhoz. „A szervezetnek van egy merülési reakciója, amelyet a lélegzet visszatartása és a vízbe merülés vált ki. A szívverés lelassul és perifériás érszűkület lép fel, vagyis a végtagokban lévő erek összezsugorodnak, hogy megőrizzék az oxigéndús vért a létfontosságú szervek számára. Az utolsó dolog a lép összehúzódása. A szerv az oxigéndús vörösvértestek tárolója, így amikor összehúzódik, oxigénlöketet ad. Olyan, mint egy biológiai búvárpalack. Ezt a folyamatot az arc hideg vízbe merítésével is kiválthatjuk” – fejtette ki Ilardo, aki hallva a törzsről úgy döntött, hogy kutatást végez, és összehasonlította az ő lépüket a szárazföldön élő falusiak szervével. A kutatása során azt találta, hogy a bajau emberek lépje 50 százalékkal nagyobb, mint egy szomszédos faluban élő emberé. Miután ez kiderült, Ilardo és Rasmus Nielsen professzor, a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem munkatársa azt kezdte vizsgálni, hogy a Bajau-törzs tagjainál fennállnak-e olyan genetikai mutációk, amelyek esetükben sokkal nagyobb gyakorisággal fordulnak elő más populációkhoz képest. A vizsgálatok során végül megállapították, hogy az úgynevezett PDE10A nevű gén összefüggést mutat a bajauk nagyobb lépének méretével. A gén jellemzően arról ismert, hogy egerekben egy pajzsmirigyhormont szabályoz, amely a lép méretét is szabályozza. „Ez egy csodálatos példa arra, hogy az emberek hogyan tudnak alkalmazkodni a környezetükhöz, de orvosi szempontból is érdekes lehet. Nagy érdeklődés övezi a hipoxiához, vagyis az alacsony oxigénszinthez való alkalmazkodás megértését. A bajauk tanulmányozásával kideríthetjük, hogy melyek azok a gének, amelyek segítenek megjósolni az emberek közötti különbségeket a tekintetben, hogy miként reagálnak az akut alacsony oxigénszintre” – mondta Nielsen professzor. Hozzátette: egy külön tanulmányban a nagy magasságokban élő tibeti emberekről azt találták, hogy a génadaptációjuk a neandervölgyiekkel való beltenyészetből származik, így érdekes kérdés, hogy ez vajon a bajauk esetében is szóba jöhet-e.
Ez a kiváló könyv ugyanezeket a megfigyeléseket összegzi:
A magyar cím megtévesztő voltát azonban másokkal együtt jogosan kifogásolhatjuk. A moly.hu-n dorgálják emiatt, jogosan, a ferdítőt vagy a szerkesztőt - ki tudja, melyikük követte el ezt az ordenáré bakit. Az evolúcióbiológiával foglalkozó és egyébként igen jól átültetett kötet eredeti címe ugyanis Sex at Dawn - nem Hajnali szex, hanem Szex hajdanán, legalábbis szerintem a választott magyarítás teljesen félrevezető, hiszen a könyv a főemlősök evolúciójának korai szakaszával, az onnan öröklött viselkedéssel foglalkozik, nem a kora reggeli merevedés által serkentett lepedőcsatákkal. Kicsit hasonló történt Huizinga nagy hatású művének új, immár teljes lefordításakor, bár ott az alkony helyébe lépő őszi jelzőt épp a szöveg teljességének hangsúlyozására választhatták a korábbi magyar verzióhoz képest (A középkor alkonya - Őszi középkor).
A kutatást a Sima de los Huesos nevű spanyol barlangban talált emberi maradványok alapján végezték, amelyek körülbelül 430 000 évesek.
A csontokon a több hónapos alvás hegei látszanak, fellelhetők a test zsírraktárának hiányára utaló jelek, valamint napfénymentes időszakokra utaló D-vitamin hiánya is. Érdekes bizonyíték továbbá, hogy a tinédzsercsontvázakon furcsa szezonális növekedési rohamok vehetők szemügyre, ami arra mutat, hogy az év egy bizonyos szakaszában normálisan táplálkoztak, egy másikban viszont nem.
Elsősorban olyan fosszíliák, amelyek a kérdéses időszakból származnak. A csimpánzoktól való elválásunk utáni mintegy hárommillió éves intervallumból ugyanis nem rendelkezünk ősmaradványokkal, és így nagyon nehéz bizonyítani bármit is. Furcsamód ez a tény egyben némiképp erősíti a vízimajom-elméletet, hiszen azt mindenki tudja, hogy a tengerparti élőlényekből nagyon ritkán maradnak fent fosszíliák, mert testük hamar bemosódik a tengervízbe. Óriási szerencse kell ahhoz, hogy egy ilyen leletre bukkanjunk.
Illegális atom-energia (fegyver?) üzlet volt a háttérben, azért nem jelentette be igényét az indiai kormány.
"In September 2012, India took possession of a bag of diplomatic mail from the Kangchenjunga, a Boeing 707 flying from Mumbai which crashed on the southwest face of Mont Blanc on January 24, 1966.
The crash killed 117 people including the pioneer of India's nuclear programme, Homi Jehangir Bhabha."
Nem kell minden állítást készpénznek venni! Pláne az étkezéssel foglalkozók részéről! Mögötte mindig valamilyen lobbiérdek húzódik s a megvett kutató ezt szolgálja ki.
Már negyvenezer éve is megérték az öregkort az emberek, csak nem mehettek nyugdíjba.
A nyugati civilizációban az a szokás, hogy az ember öregkorára lelassul, lenyugszik és keveset mozgolódik. Ezzel párhuzamosan pedig megjelennek a különböző egészségi problémák. Egy új tudományos tanulmány szerint azonban egyáltalán nem ez lenne a dolgok rendje, és nem törvényszerű, hogy a fizikai aktivitás csökken a korral. Ez az aktívnagyszülő-hipotézis.
A tudomány folyamatosan újabb ismereteket tár fel arról, hogy a testmozgásnak milyen előnyös hatásai vannak a vérnyomás csökkentésétől a gyulladások enyhítéséig, az viszont nem világos, hogy ezek miért nem tűnnek el a mozgás elmaradásával.
A tanulmány szerzője, David E. Liberman, a Harvard Egyetem biológusa szerint a magyarázat a törzsfejlődésünkben keresendő. Az evolúciókutatók szerint az ok az, hogy csak az elmúlt évszázad során honosodott meg, hogy az emberek megöregedve hátradőlhettek, és egyszerűen nem volt időnk ehhez alkalmazkodni. Ezzel együtt igyekeznek eloszlatni néhány tévképzetet elődeinkkel kapcsolatban.
"Azzal az elterjedt elképzeléssel szemben, miszerint az emberek korábban rövidebb ideig éltek, azok a gyűjtögető-vadász életmódú emberek, akik túlélték a csecsemőkort, átlagosan hét évtizedig éltek, körülbelül húsz évig a reprodukciós kor lezárulta után. Az őskori leletek arról tanúskodnak, hogy ez az élethossz már negyvenezer évvel ezelőtt általános volt" – áll a tanulmányban.
"A korai társadalmakban az idősebbek nemcsak azért jelentettek evolúciós előnyt, mert a tudás hordozói voltak, hanem mert gyűjtögetéssel hozzájárultak a gyerekeik és unokáik táplálékának megszerzéséhez.
Miközben az átlag amerikai által naponta megtett lépések száma megfeleződik negyven és hetven éves kor között, a vadászó-gyűjtögetőknél, mint a hadzáknál, a kor előrehaladtával alig csökkennek a gyalog megtett távolságok" – írják.
A kutatók szerint a testmozgáshoz szükséges folyamatos tartalékolás egy sor egészségügyi problémát megelőzött. Tömörebben: nem volt jellemző az elhízás. A szervezetnek további energia kellett a mozgás által igénybe vett szövetek karbantartására. Emiatt a regenerációs folyamatok is aktívak maradtak: az izomszálakban bekövetkezett mikroszkopikus sérülések, az ízületek helyreállítása folyamatosan antioxidánsok és gyulladáscsökkentő anyagok termelődésével járt – mozgás nélkül ezek termelése visszaesik.
A fizikai munkát helyettesítő technika és a járművek elterjedésével a testmozgás csökkenése általános trend a modern világban.
"A lényeg, hogy mivel a törzsfejlődésünk arra készít fel, hogy egész életünkben aktívak legyünk, a testünknek mozgásra van szüksége, hogy jól öregedjen. Régebben a testmozgásra szükség volt a túléléshez, ma edzenünk kell, vagyis szándékos testmozgást kell végeznünk, hogy fittek és egészségesek maradjunk" – mutatott rá Liberman.
Azaz meg kell találni az egyensúlyt. Agyunk szempontjából a túl lassan emészthető (így a főzetlen), míg általános táplálékellátásunk szempontjából a túl könnyen, gyorsan felszívódó ételek nem előnyösek. Az 1-től 100-ig terjedő GI-skálán egyébként a szőlőcukor indexe az alapérték, kereken 100.
Testépítők azért kárhoztatják a fehér lisztet, mert túl könnyű emészteni, túl gyorsan szívódik fel, emiatt megemeli a vér cukorszintjét, majd válaszul az inzulinszintet is, és így hamarosan újbóli éhségérzetet vált ki. A lisztek a főzéshez hasolnóan civilizációnk vívmányai, döntően járultak hozzá a neolitikus népességrobbanáshoz, de a túlfinomított, magas glikémiás indexű (GI) fehérliszt egy vadhajtásnak minősíthető. Nem véletlenül javallott a maghéjat és csírát is tartalmazó teljes kiőrlésű változat, ezzel ugyanis emésztőrendszerünk nehezebben birkózik, a telítettség érzése tartós.
Richard Wrangham, a Harvard biológiai antropológusa és a Catching Fire: How Cooking Made Us Human című könyv szerzője szerint a főzés rostokat, tápanyagokat, szabadít fel, a plusz kalória pedig az agyunkat táplálhatta. A legtöbb állat bélrendszerének ugyanis meglehetősen sok energiára van szüksége ahhoz, hogy a nyers táplálékot megeméssze.
A FŐZÉS TULAJDONKÉPPEN EGY ELŐEMÉSZTÉS, AMELYET NEM MI MAGUNK, HANEM A TŰZ MELEGE VÉGEZ EL.
Nem véletlen, hogy a főemlősökhöz képest viszonylag kicsi az emésztőrendszerünk, ellenben az evéssel bevitt táperő egynegyedét agyunk égeti el. Elménk otthona a legéhesebb szervünk, üvöltve követeli az energiát. Ha megkapja, briliáns dolgokra képes, ha nem, ingerült lesz, és máson sem jár az esze, mint hogy mielőbb jóllakjon. Összehasonlításképpen a gerinces állatok agya mindössze a bevitt tápenergia két százalékával beéri.
Hiába követik sokan világszerte a nyersétel-mozgalmakat, sületlen-főtlen étkekkel nem sokra megyünk, sőt komoly hiánybetegségeket okozhatnak. Kutatások szerint a kizárólag nyers ételeket fogyasztó nők felénél menstruáció zavarok alakulnak ki, ami annak a jele, hogy a szervezet nem kap elég energiát a terhességhez. A szülések elmaradása pedig, mondani sem kell, evolúciós szempontból totális zsákutca.
‐----------
Értjük már, miért imádott főzni a titkosügynök Siegfried Rauch -- viszont Sherlock Holmes éppen ellenkezőleg, koplalással fogta intenzívebb munkára szürkeállományát (az orvos Conan Doyle tudta, miért lehetséges az ilyesmi)....
Tényleg: nekem semmit nem jelentenek az olyan buggyanatok, mint "Te nem barnulsz le a napon? De mutass egy négert akinek a bőre kivilágosodott északon! Akár generációkon át is, ha nem keveredett fehérekkel. "
Neked, minek? Nem szoktam betonkockáknak magyarázni! Ha kíváncsi vagy arra amit írtam, itt van az előzményekben, olvasd el s próbáld megérteni, bár ez egy tökkel nehezen fog menni, belátom!
