A "Macskajatek"-ra keresgeltem, es ledobbentem a porton levo ket 2009-es kritikakat olvasva. Mintha szemellenzosek irtak volna. Ha ma "szamonkeres"-t emlegetnek, nem artana, ha legalabb 1972-ig visszamennenek, a Dayka Margit femjelezte film mar a jutubon elerheto, persze, az film, meghozza Makk Karoly rendezeseben, de talan nem veletlen, hogy Torocsik Marinak csak "asszisztensi" szerep jutott. Meg lehetne nezni a mai es az akori szineszgardat is, ketlem, hogy ma ki lehetne allitani egy olyan "csapatot", amint negyven eve.
A "szozuhatag" megjegyzest se ertem, inkabb azt kene megnezni, hogy Daykanak miert volt jo, es Poganynak miert nem, es akkor mar osszehasonlithato a teljesitmeny. Sajnos Sulyok Mariat nem lattam es weben se talaltam filmes reszletet, de gondolom, hasonlo objektiv modon meg lehetet volna oldani az osszehasonlitast, nem pejorativ jelzokkel. A verraszto nevu kritika is inkabb hatulrol-mellbe stilusu, rendben, szerinte Pogany nem jol jatszik, de ne egy szemelyt kell sarba tiporni, hanem az adott teljesitmeny hianyossagaira felhivni a figyelmet. Ha az a gond, hogy rosszul jatszik, akkor azt kell megirni, ha az, hogy nem alkalmas a szerepre, akkor az a rendezo, a kivalasztas problemaja. Ok azonban az egeszet osszemossak es igy mindenkit bemocskolnak, akinek a nevet leirjak. Ez az, ami faj nekem es orulnek, ha ezt valaki burkoltan megirna - bar persze kerdeses, hogy 2009-es beirok ott vannak-e, de talan legalabb a jovoben erre figyelnenek. Marmint, ha nem a sardobalas lesz az uj nemzeti erdek.:-(
A windsori kastély Octagon termében január 8-ig bárki megnézheti, hogyan ünnepelte a karácsonyt Viktória királynő és családja. A kiállítás a grafomán királynő napló bejegyzései, feljegyzések, korabeli festmények és fényképek alapján az eredeti dekorral[...] Bővebben!Tovább »
Az első karácsonyfát 1841-ben Albert herceg díszítette a feleségének, Viktória királynőnek. Angliában „Karácsony Apó” (Father Christmas) osztja szét a gyerekeknek az ajándékokat december 25-ére virradó éjszaka a kandalló fölé fellógatott karácsonyi harisnyákba. A nappalikat színes girlandokkal díszítik, a karácsonyfa csúcsán egy angyal ül, és a papírkalap és a pukkanós bonbon hagyományszerűen az angol karácsonyi ünnepléshez tartozik.
Az igazi karácsonyi ebédhez, amelyet 25-én tartanak, hozzátartozik a töltött pulyka és a hagyományos szilvapuding. A szilvapuding egyfajta kuglóf, mazsolával, datolyával, ribizlivel, diófélékkel, fűszerekkel és még néhány dologgal töltve.
Egy zsinórra karácsonyi képeslapokat függesztenek fel, és a karácsonyi postát a kandalló párkányára vagy egy kis asztalkára állítják fel. Fagyöngyágakat lógatnak az ajtókeret fölé, és aki a hagyományos fagyöngyág alatt áll, azt valaki megcsókolhatja.
Pauline Borghese, Bonaparte Napóleon húga korának egyik legelbűvölőbb asszonya volt. Történetét most felejthetetlenül meséli el egyik leszármazottja Pauline-nek elhatározott célja, hogy becsvágyó bátyja célkitűzéseinek előmozdítása érdekében előnyös házasságot kössön. A benne lakozó életörömöt azonban újdonsült férje, Camillo Borghese herceg nem kis rémületére - nem lehetett megfékezni. Pauline és Camillo kapcsolata a legjobb esetben is viharosnak mondható, mivel Pauline állandóan más férfiak figyelmét keresi. Egy szívet tépő veszteség porig sújtja, és ezután különösen kétségbeesetten vágyik az udvarlásra, és kutatja a válaszokat. Mindennek ellenére a Pauline-t és Camillót összehozó szerelem, bármilyen tökéletlen is, sosem huny ki igazán. A regény szerzője, Lorenzo Borghese herceg sokoldalú egyéniség. Milánóban született, és 1997-ben költözött New York-ba. A New York-i Fordham Universityn végzett. 2006-ban ő volt az ABC Televízió római Nagy Ő-játékának a főszereplője. Lelkes állatbarát, megalapította a csúcsminőségű kisállat-ápolási cikkeket forgalmazó Royal Treatmentet, a kisállat-tulajdonosoknak Olaszországban készült kiegészítőket és organikus ápoló termékeket kínáló RoyalPetClub.com weboldal létrehozója is. Apai ágon ősei között találjuk könyvének főhősét, Pauline-t, V. Pál pápát és Scipione Borghese bíborost az utóbbi kettő óriási hatást gyakorolt az 1600-as évek itáliai művészetére és Róma szépítésére, az ő segítségükkel fejeződött be a Szent Péter-bazilika építése. kevesebb
Gödöllőn a Királyi Váróban A Hires Hölgyek Gödöllőn 2012-es program keretén belül a
novemberi előadás. most szombaton 14- órakor kezdődik és ingyenes.
Mindenkit várunk szeretettel! Az előadás után a kávézóba is:)
Négy Gödöllőhöz kötődő hölgyről lesz szó a Híres hölgyek Gödöllőn előadássorozatban november 10-én, szombaton, 14 órától a Királyi Váróban tartandó előadáson.
A három Mária keresztnevű között volt királynő, királylány és királyné is, a negyedik pedig trón várományosának a feleségeként vendégeskedett a kastélyban.
A Híres Hölgyek Gödöllőn programsorozatban először Mária Terézia itt töltött napjairól hallhatnak, majd a királynő kedvenc lánya, Mária Krisztina látogatását idézzük fel, akit édesanyjához hasonlóan, szintén Grassalkovich I. Antal gróf fogadott. A szépséges királylány kedvéért még a besnyői kegyszobrot is a barokk palotába hozták a kapucinus szerzetesek.
Ferenc császár és király harmadik felesége, Mária Ludovika a napóleoni háború idején 1809. május 20 – június 17. között, tulajdonképpen menedékben tartózkodott Gödöllőn, a pünkösdöt is itt ünnepelte. Ő már herceg Grassalkovich III. Antal és felsége vendégszeretetét élvezte a kastélyban. Az is kiderül majd róla, miért írt hozzá verset a német költő óriás, J. W. Goethe. Menedékben a királyné. Mária Ludovika a napóleoni háború idején 1809. május 20 – június 17. között tartózkodott Gödöllőn, a pünkösdöt is itt ünnepelte. Ferenc császár és magyar király harmadik felesége a herceg Grassalkovich III. Antal és felsége vendégszeretetét élvezte a kastélyban.
„Lehettem volna császárné” (és természetesen királyné) címmel írta meg visszaemlékezéseit Rudolf trónörökös özvegye, aki szintén többször tartózkodott a kastélyban, sőt a két háború közt is járt Gödöllőn.
A kávézóban ezúttal Mária Krisztina kedvencét, a grillezett almát lehet majd megkóstolni.
Az előadás helyszíne: Gödöllő, királyi váró, a vasútállomáson, a részvétel ingyenes.
„Lehettem volna császárné” (és természetesen királyné) címmel írta meg visszaemlékezéseit Rudolf trónörökös özvegye. Stefánia a Monarchia idején többször tartózkodott a kastélyban, sőt a két háború közt is járt Gödöllőn. A vele való találkozásáról beszél majd Fülöp Csilla újságíró.
A kávézóban Mária Krisztina kedvencét, a grillezett almát lehet majd megkóstolni.
A részvétel ingyenes.
A programsorozat befejező előadásaiban, december 8-án a két emigráció kényszerült híres gödöllői hölgyvendég: Zita királyné és ifj. Horthy Istvánné Ilona asszony gödöllői napjaira emlékezünk.
