Pauline Borghese, Bonaparte Napóleon húga korának egyik legelbűvölőbb asszonya volt. Történetét most felejthetetlenül meséli el egyik leszármazottja Pauline-nek elhatározott célja, hogy becsvágyó bátyja célkitűzéseinek előmozdítása érdekében előnyös házasságot kössön. A benne lakozó életörömöt azonban újdonsült férje, Camillo Borghese herceg nem kis rémületére - nem lehetett megfékezni. Pauline és Camillo kapcsolata a legjobb esetben is viharosnak mondható, mivel Pauline állandóan más férfiak figyelmét keresi. Egy szívet tépő veszteség porig sújtja, és ezután különösen kétségbeesetten vágyik az udvarlásra, és kutatja a válaszokat. Mindennek ellenére a Pauline-t és Camillót összehozó szerelem, bármilyen tökéletlen is, sosem huny ki igazán. A regény szerzője, Lorenzo Borghese herceg sokoldalú egyéniség. Milánóban született, és 1997-ben költözött New York-ba. A New York-i Fordham Universityn végzett. 2006-ban ő volt az ABC Televízió római Nagy Ő-játékának a főszereplője. Lelkes állatbarát, megalapította a csúcsminőségű kisállat-ápolási cikkeket forgalmazó Royal Treatmentet, a kisállat-tulajdonosoknak Olaszországban készült kiegészítőket és organikus ápoló termékeket kínáló RoyalPetClub.com weboldal létrehozója is. Apai ágon ősei között találjuk könyvének főhősét, Pauline-t, V. Pál pápát és Scipione Borghese bíborost az utóbbi kettő óriási hatást gyakorolt az 1600-as évek itáliai művészetére és Róma szépítésére, az ő segítségükkel fejeződött be a Szent Péter-bazilika építése. kevesebb
Gödöllőn a Királyi Váróban A Hires Hölgyek Gödöllőn 2012-es program keretén belül a
novemberi előadás. most szombaton 14- órakor kezdődik és ingyenes.
Mindenkit várunk szeretettel! Az előadás után a kávézóba is:)
Négy Gödöllőhöz kötődő hölgyről lesz szó a Híres hölgyek Gödöllőn előadássorozatban november 10-én, szombaton, 14 órától a Királyi Váróban tartandó előadáson.
A három Mária keresztnevű között volt királynő, királylány és királyné is, a negyedik pedig trón várományosának a feleségeként vendégeskedett a kastélyban.
A Híres Hölgyek Gödöllőn programsorozatban először Mária Terézia itt töltött napjairól hallhatnak, majd a királynő kedvenc lánya, Mária Krisztina látogatását idézzük fel, akit édesanyjához hasonlóan, szintén Grassalkovich I. Antal gróf fogadott. A szépséges királylány kedvéért még a besnyői kegyszobrot is a barokk palotába hozták a kapucinus szerzetesek.
Ferenc császár és király harmadik felesége, Mária Ludovika a napóleoni háború idején 1809. május 20 – június 17. között, tulajdonképpen menedékben tartózkodott Gödöllőn, a pünkösdöt is itt ünnepelte. Ő már herceg Grassalkovich III. Antal és felsége vendégszeretetét élvezte a kastélyban. Az is kiderül majd róla, miért írt hozzá verset a német költő óriás, J. W. Goethe. Menedékben a királyné. Mária Ludovika a napóleoni háború idején 1809. május 20 – június 17. között tartózkodott Gödöllőn, a pünkösdöt is itt ünnepelte. Ferenc császár és magyar király harmadik felesége a herceg Grassalkovich III. Antal és felsége vendégszeretetét élvezte a kastélyban.
„Lehettem volna császárné” (és természetesen királyné) címmel írta meg visszaemlékezéseit Rudolf trónörökös özvegye, aki szintén többször tartózkodott a kastélyban, sőt a két háború közt is járt Gödöllőn.
A kávézóban ezúttal Mária Krisztina kedvencét, a grillezett almát lehet majd megkóstolni.
Az előadás helyszíne: Gödöllő, királyi váró, a vasútállomáson, a részvétel ingyenes.
„Lehettem volna császárné” (és természetesen királyné) címmel írta meg visszaemlékezéseit Rudolf trónörökös özvegye. Stefánia a Monarchia idején többször tartózkodott a kastélyban, sőt a két háború közt is járt Gödöllőn. A vele való találkozásáról beszél majd Fülöp Csilla újságíró.
A kávézóban Mária Krisztina kedvencét, a grillezett almát lehet majd megkóstolni.
A részvétel ingyenes.
A programsorozat befejező előadásaiban, december 8-án a két emigráció kényszerült híres gödöllői hölgyvendég: Zita királyné és ifj. Horthy Istvánné Ilona asszony gödöllői napjaira emlékezünk.
Klimt a modernizmus úttörője, a szecesszió vezető alakja, a felemelkedő polgárság aranyba öntője. Születésének százötvenedik évfordulóján impozáns tárlatokkal emlékeztek rá a bécsi múzeumok, nyártól pedig látogatható a festő műterme is, amelyet korabeli fényképek alapján rekonstruálnak. A Klimt-villa az utolsó és egyetlen fennmaradt Klimt-műterem Wien-Hietzingben, amely átfogó renoválást követően nyitja meg ismét kapuit, és bepillantást enged a művész munkásságába és életébe. A Klimt-év egyik szervezője szerint itt az ideje véget vetni a heroizált Klimt-képnek és objektívan bemutatni az aranydíszes képek kócos hajú festője mögött rejtőző alkotót, a pragmatikus, a kényelmes, a szociálisan érzékeny és a lusta művészt - Klimtet, az embert.
Karen King bibliakutató szerint egy 4. századi, kopt nyelven íródott papirusztekercs-darab világos utalásokat tartalmaz arra nézve, hogy Jézusnak felesége volt.
Ez a kép 1869-ben készült. Jól látható az alagút tetején lévő sokablakos vendéglő épülete, amelyből nyilván remek kilátás nyílt a Lánchídra és az előtte lévő tér forgalmára. Az alagút feletti sétautakból álló kertet Ellipsznek nevezték.
ezen a rajzon ami 1881-ben készült ellenben nincs ott!
Ez a rajz 1881-ben készült abból az alkalomból, hogy Rudolf trónörökös esküvőjét Budapesten is megünnepelték. Az út két oldalán a Nyugati pályaudvarról a várba hajtató trónörököst és feleségét várják az emberek. Az Alagút tetején lévő dekoráció ellenére is látszik, nincs már meg a vendéglő épülete.
Viszonylag rövid életű volt tehát ez az ismeretlen nevű étterem. A megszűnésének és lebontásának okait csak találgatni lehet. Talán csak időszakosan működött, nyaranta, amikor is az Ellipsz sétány útjai benépesültek.
Ez is egy izgalmas, megkukkantom. Azt hiszem, mégis bepróbálkozom a könyvtárral, hátha van náluk ilyesmi. Bár itt most minden szanaszét van ami kultúra sajnos. :(
Könyv! Folytatom a kínai, illetve a távol-keleti kedvenc irodalmamat most egy japán könyvvel,
amit az világirodalom első regényének szokták aposztrofálni, tény hogy a magyar nyelven
először 1963-ban jelent meg, nem véletlenül a Világirodalom Klasszikusai sorozatban
nekem is ez van meg, Hamvas Béla nagyszerű fordításában aki már szintén a 3 kötetes angolból
vette át a szöveget ami eredetileg 28 napló volt.l
A párnakönyv, mert a naplót így nevezték Japánban, és ez több éven keresztül
vezetett naplója egy magas rangú hölgynek,aki férje halála után teljesített szolgálatot
a császári udvarban! Írói neve is a könyvben szereplőnek kölcsönözte, a valódit nem tudjuk,
bár a férje egy ismert nagy család sarja, Fudzsivara no Nobutaka.
Muraszaki Sikibu Gendzsi regénye I.-III.
Budapest, Európa Könyvkiadó 1963
A Világirodalom Klasszikusai
Muraszaki Gendzsi szerelmei I.-III.
Budapest, Európa Kiadó 2009
A Gendzsi szerelmei sajátos társadalmat mutat be: túlfinomult, elegáns arisztokraták világát, akik kivétel nélkül művészi fokon űzik a költészetet, a zenét, a szépírást és az udvarlást. A regény nagy része Gendzsinek, a császár fiának szerelmeivel és az életében szereplő – kitűnően ábrázolt – hölgyekkel foglalkozik. Összetett cselekményvilága hetvenöt évet ível át, s az egész művet áthatja az emberi érzelmek és a természet szépségei iránti páratlan érzékenység. Hangvétele a vége felé egyre sötétebbé válik: ennek egyik elképzelhető oka, hogy Muraszaki Sikibu élete végén – buddhista lévén – egyre inkább hívságosnak tekintette az e világi létezést. Némelyek szerint ugyan az utolsó 14 fejezetet más szerző írta, erre azonban semmilyen konkrét bizonyíték nincs.
