Nekem rémlik, mintha már lett volna olyan, de nekem mindenki mintha azt mondta volna valamikor tinédzserkoromban, hogy ilyet nem csinálunk többet, mert nem jött be. :-DD
Utólag, amikor már nem folyik a szavazás, elmondhatja, hogy kire szavazott, még akár hazudhat is, bizonyítani ugye úgysem lehet. Pont ez a titkos szavazás lényege.
Egyetértek. A szavazat tartalma nyilván nem lesz titkos - az általad is írtak szerint - de abban a pillanatban, hogy a szavazatot össze lehet kapcsolni annak leadójával, a szavazás titkossága sérül, és onnantól kezdve már nincs miről beszélnünk...
Részeredménynek jó lehet, ha kiszivárog a terv, aztán lefujják. Ekkor legalább a fidesz beparázik, és kénytelen igennel szavazni. Lesz végre főbíró, és Sólyom vérnyomása is
jún. 22. 16:44 Trükköztek a szocialisták
Behúzta a csőbe a Fideszt az MSZP. A szavazás előtt elterjesztették, hogy megtalálják a módját saját szavazataik bemutatásának, majd azt, hogy egységesen nem kék tollal fognak szavazni, hogy felismerhetőek legyenek szavazataik. Ezek után, ha netán megfordult volna a fideszesek fejében a trükközés, már nem vállalhatták a kockázatot. A szocialisták végül nem mutatták be szavazataikat, így azt sem tudjuk, hogy valóban más színű tollal szavaztak-e.
És ez nem mond ellent a frakciónkénti szavazás lehetőségének és szavazatszámlálásnak sem, mivel nem lesznek a szavazatok ebben az esetben sem beazonosíthatók. Tiszta sor.
Ám az a tény, hogy esetleg az Alkotmánybíróság képtelen lenne bizonyos egyszerű logikai gondolatmenet végigfuttatására, valamint a nemo plus iuris elv megfelelő alkalmazására, nem jelenti azt, hogy nekem fel kéne adnom a saját álláspontomat... De nem is ez történik:
A Házszabály 13. § (4) bekezdése alapján a képviselő köteles tevékenységét az Alkotmány és a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően végezni, valamint a Házszabály előírásait megtartani. Ez vonatkozik a titkos szavazás szabályainak megtartására is. Az Alkotmány 29/B. §-ából azonban nem lehet levezetni az Országgyűlés szabályozási kötelezettségét arra vonatkozóan, hogy a szavazatát nyilvánosságra hozó képviselővel szemben jogi szankciókat állapítson meg.
Ha megnézed, a vitánkat nem dönti el ez a (nem teljes) érvelés. A kérdés, amivel az AB itt szembesült, az az volt, hogy meg lehet-e qrni az alkotmánysértő képviselőt. Az AB erre azt mondta, hogy nem, de vigyázzunk: trükkösen nem foglalt állást abban, hogy történt-e egyébként tényleg jogsértés. Az aláhúzott rész (azon belül pedig a bold-dal kiemelt) pedig az én álláspontomat támasztja alá: az AB nem fogalmazott meg semmilyen eltérési lehetőséget a képviselő számára sem a Házszabálytól, sem az Alkotmánytól.
Abban pedig igaza lehet az AB-nak, hogy a 29/B nem jelent plusz jogalkotási kötelezettséget, de hát nem is erről beszéltünk...
............."Amikor viszont az országgyűlési képviselő az Alkotmány alapján szavazatot ad le, akkor nem egy emberi jogát gyakorolja, hanem az Alkotmányba foglalt egyik munkaköri kötelességét teljesíti, azt pedig az Alkotmány által meghatározott szabályok mentén köteles tenni. Ha az Alkotmány azt mondja, hogy az titkos, akkor titkos. A képviselőnek nincs joga eltérnie az Alkotmány írott szabályától, jól is néznénk ki, ha megtehetné"......
Jó napot kívánok!
Kedves Tamás!
Remélem, hogy azért olvasod.
Nem osztom a fenti álláspontodat. Én inkább az Alkotmánybíróság által kifejtett jogelvvel értek egyet (amiből a te álláspontod nem következik). Ez pedig a következő:
9/2008. (I. 31.) AB határozat
A titkos szavazás lefolytatása az Országgyűlés működése és döntéshozatala körébe tartozó kérdés. Az erre vonatkozó rendelkezések ugyanis azt határozzák meg, hogy a képviselők milyen módon adhatják le szavazataikat. Ezért nem tekinthető alkotmányellenesnek az, hogy a köztársasági elnök megválasztására vonatkozó eljárási szabályokat - konkrétan a titkos szavazás szabályait - a Házszabály rendezi.
A képviselő a szavazás titkossága alapján arra jogosult, hogy szavazatát a nyilvánosság kizárásával adja le, illetve nem kötelezhető szavazata nyilvánosságra hozatalára. Az eljárás nyilvánossága alóli kivétel megteremtésével a képviselőnek lehetőséget biztosítanak arra, hogy szavazatát minden külső kényszertől és befolyástól mentesen, lelkiismerete szerint adja le. A titkos szavazás tehát elsősorban azt a követelményt támasztja az Országgyűléssel szemben, hogy megfelelő feltételekkel biztosítsa azt, hogy a képviselők szavazataikat a nyilvánosság kizárásával adhassák le, illetve, hogy a leadott képviselői szavazatok ne legyenek beazonosíthatók. Erre vonatkozóan tartalmaz szabályokat a Házszabály 63. §-a.
A Házszabály 13. § (4) bekezdése alapján a képviselő köteles tevékenységét az Alkotmány és a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően végezni, valamint a Házszabály előírásait megtartani. Ez vonatkozik a titkos szavazás szabályainak megtartására is. Az Alkotmány 29/B. §-ából azonban nem lehet levezetni az Országgyűlés szabályozási kötelezettségét arra vonatkozóan, hogy a szavazatát nyilvánosságra hozó képviselővel szemben jogi szankciókat állapítson meg. A Házszabályban - vagy jogszabályban - az Országgyűlés Alkotmányból levezethető szabályozási kötelezettsége arra vonatkozóan áll fenn, hogy a képviselők számára a szavazat titkossága eljárásilag biztosított legyen.
Vagyis ez sokkal inkább az én érvelésemet igazolja. Miszerint maga a szavazás titkos és nem a szavazat. Tehát a titkosság magára a szavazásra, mint eljárásra vonatkozik, nem pedig a szavazat tartalmára.
Höhö, megint megy ez a szöveg? Már akkor is röhejes volt. Engem a legkevésbé érdekelne, hogy hány hetente tart plenáris ülést az országgyűlés, ha normális törvényeket hozna. Sőt felőlem négy éves költségvetés is lehet, ha az jó. Na de én nem féltem annyira a demokráciátot, mint az igazán aggódók:)
A fidesz meg egy hülye, mert miért nem mondja, hogy ha eddig kibírtuk főbíró nélkül, akkor egy kicsit még várhat, most hagyjuk. Az igazságszolgáltatás is bajban van, olyan embert szeretnénk, aki már ismeri az ezzel kapcsolatos elképzeléseinket, satöbbi.
tudom, hogy az emberek többségét egyáltalán nem érdekli, de nálam ezektől nyílik ki a bicska, mert ezekkel kezdődött a jogállam leépítése a hetente az háromhetente, Pokorni nyílt ítélet megtagadása i tak dalse
Nem emlékszem, hogy Sólyom megválasztásakor AB-hoz fordult volna bárki a titkos szavazás alkotmányos szabályainak megsértése miatt. Vagy ha netán fordult is, a szavazás érvényes lett SL az elnök.
Talán azért, mert az Alkotmánybíróságnak nincs ilyen hatásköre... Bár, most hogy beszélünk róla, talán be lehetne verni az AB-hoz a kihirdető határozatot. Na, ha lesz egy kis időm, utánanézek. :-DDD
Ez alapján lehetne aggályos, de érvényes a szocik "függöny előtti" ikszelése is.
Ugyanolyan jogsértő, de már úgy vagyok vele, mint a szőlősgazda a termésével, aminek a jég elverte a felét... >:-D
A saját szavazatát bárki nyilvánossá teheti, ezt nem tiltja semmi.
+
A választások alkalmával pl. nem kötelező a fülkéba menni, vagy a függöny mögé.
Elmondom még egyszer, mert úgy látom, nem világos a különbség, pedig lentebb aláhúztam, és számos egyéb módon próbáltam egyértelműsíteni.
Amikor mi választáson, népszavazáson szavazatot adunk le, a választójogunkat gyakoroljuk, ami emberi jog, ergo az Alkotmány nem biztosítja, hanem csak garantálja azt. Ezzel a jogunkkal azt csinálunk, amit akarunk, gyakorolhatjuk nyíltan is, ha épp olyanunk van.
Amikor viszont az országgyűlési képviselő az Alkotmány alapján szavazatot ad le, akkor nem egy emberi jogát gyakorolja, hanem az Alkotmányba foglalt egyik munkaköri kötelességét teljesíti, azt pedig az Alkotmány által meghatározott szabályok mentén köteles tenni. Ha az Alkotmány azt mondja, hogy az titkos, akkor titkos. A képviselőnek nincs joga eltérnie az Alkotmány írott szabályától, jól is néznénk ki, ha megtehetné...
Az MSZP a hétfői parlamenti napon mindenképpen szeretné demonstrálni, hogy támogatja Legfelsőbb Bíróság (LB) elnökjelöltjét, Baka Andrást, ám hogy ezt milyen eszközzel fejezi ki majd a parlamenti frakció, azt Tóbiás József nem árulta el.
