Tisztelt topiklátogató!
Ide várunk minden olyan adatot, megfigyelést amely a magyarországi nappali és éjjeli lepke faunával kapcsolatos! Megkérek mindenkit, hogy bárhol az ország területén megfigyelt és beazonosított lepkefajok megfigyelési adatait itt közölje! Ennek a topiknak a segítségével megpróbáljuk meghatározni, feltérképezni hazánk napjainkban még sokszínű lepkefaunáját!
Az adatbázisba fotókat is várunk. A fórumot hazai hivatásos lepkészek figyelik, akik ha kell, segítséget nyújtanak a meghatározásban!
Ma (2019.03.29.) sétáltam másfél órát a Szilas-patak mentén. Ezen kívül még egy gyönyörű élénksárga színű nagy lepkét láttam. Citromlepkére gyanakszom.
Az elmúlt néhány évben, mintha azt figyeltük volna meg, hogy a Hajnalpírlepkénél a hímek előbb jelennének meg mint a nőstények. Ez lehetséges, vagy pontatlan volt a megfigyelésünk?
Tegnap sötétedés után, a Cinkotai kiserdőben, egy fenyőfán találkoztunk ezzel a lepkével. Eddig nem sikerült beazonosítanunk. Ha valaki tud segíteni megköszönjük.
Gratulálunk Ervinnek a szép (mint mindig) fotókért!
A vértesben vizsgált és az elmúlt évek tapasztalatai alapján jó pavoniellás élőhelyeken a talált egyedeken kívül egyelőre rajzást nem figyeltünk meg. A kevés nappali fajokból a nagy rókalepkét emelném ki melynek lepárzott nőstényei keservesen próbáltak petéket lerakni a tápnövényen. Nagy a szárazság,sajnos a tavaszi lényeges csapadékok hiánya miatt a növényi vegetáció lemaradt így a rajzó lepkefajok egyelőre nehezen jutnak táplálékhoz. A hétvégén hegyvidéki élőhelyen vizsgálódom,kíváncsi vagyok,hogy ott mi a helyzet.
Láttam én is már lepkéket idén, a szokásosakat: citrom, io, polychloros, c-betűs, atalanta, lathonia, csőröslepke, hajnalpír, és 2 helyen láttam 2 fecskefarkút dombtetőzni: Budaörsön és a Nagy-Szénáson. Nagyon frissek.
Tegnap este volt az utolsó lehetőség (legalábbis egyelőre), hogy a lámpát kirakjam a kertbe a Normafánál. A korábbiakhoz képest igen sok lepke jött, persze főleg Orthosiák, azok között is a cerasi dominált, de összesen 15 faj jött, ebből 4 araszoló. Sok Panolis flammea jött (kőhajításnyira van a telepített öreg fenyves). Persze nem ritka, sőt kártevő, de igen szép és változatos: kettő mutatóba.
Üdv: P
UI. Tegnap én is több cardamines hímet láttam a Vértesben. Akárhogy is van, ez elég korai megjelenés.
Naplás-tó környékén is beindult az élet. Több V atalanta, P napi, L sinapis, N c-album és I io mellett az első idei A cardamines hímek is feltűntek. Az erkélyünkön pedig egy A munda jelent meg pár napja, ha jól határoztuk be.
Szép bemutató. Lassan több a xanthomelas, mint a polychloros.
Más:
Tegnap este barátaimmal lámpázás: Vértes, ideális idő, a hold is aránylag későn kelt, szélcsend. A lepkemennyiséget a csalira jövők száma érzékelteti:
Főleg Orthosiák (azon belül is cerasi) meg néhány Conistra.
A célfaj a Perigrapha i-cinctum volt, jött is jónéhány.
Néhány egyéb érdekesség:
P. i-cinctum Orthosia opima Brachionycha nubeculosa
Chloroclysta siterata.
Bár a környezet megfelelő volt E lanestrisnek és S pavoniának vagy ellának, nem találkoztunk velük. Kíváncsi vagyok, Ervinnek sikerül-e a feromonnal hímeket találni.
Egy kis kedvcsináló ezen a hideg, szeles napon. Tegnap barátommal a Balaton-felvidéken lámpáztunk. Az erős szél ellenére jelentős volt a lepkék száma: elsősorban Orthosia és Conistra fajok repültek, ill. jöttek a csalira, az araszolók közül tömeges volt a Biston strataria. De volt persze Eupsilia transversa, Litophane ornitopus is. Két érdekesség: a csalira jött egy szép Jodia croceago, illetve a lámpára két nem teljesen friss Saturnia pavoniella nőstény. Ezek szerint a hímek már repülnek. A március közepi időhöz képest azért ez elég meglepő.
A két említésre méltó mellett néhány mutatóba:
B strataria S pavoniella Valeria oleagina O. incerta
Ma (2019.03.09.) a Szilas-patak mentén (Naplás-tótól M0 felé) jártunk. Két fajt figyeltünk meg. Mindkettőből többet is.
Sajnos sok a fakitermelés legális és illegális. Rendkívül sok a szemét és a kerékpárút megépítésekor az egyik leggazdagabb lepkés kis rétet többször feltúrták.
Ma (2019.03.03) a Naplás-tó melletti cinkotai kiserdőben sétáltunk már sötétedés után.
Nagyon sok araszolóval találkoztunk.
A feleségem, a SZIE budai arborétumában 02.28-án egy Polygonia c-album látott.
Lenyűgözött minket a boglárkalepkékről szóló kutatás, amiről Bálint Zsolt osztott meg hivatkozást.
A http://www.nanotechnology.hu/magyarul.html -on tovább kutakodva találtuk például ezt: "Ha egy kék festékből zöld festéket akarunk varázsolni, ehhez a festékmolekula kémiai szerkezetét kell megváltoztatni. Ám, ha egy Morpho lepke szárnyára alkoholt cseppentünk, a kék szín zöldre változik, majd az alkohol elpárolgása után visszakapjuk a kék színt. Errõl ismerhetjük fel, hogy a lepke kék színét nem pigment, hanem levegõbõl és kitinbõl felépülõ fotonikus nanoszerkezet okozza, ugyanis ha a levegőt alkoholra "cseréljük", annak más a kitinhez képesti törésmutató aránya -- ez okozza a színváltozást.".
Nagyon érdekes, hogy a boglárkalepkék kék színét nem pigmentek, hanem a szárny felépítésének nanoszekezete okozza. Ráadásul, ezért a színe is megmarad a már rég befogott és elpusztult lepkéknek is.
Nagyon jó, hogy fonák kép is van, innen lehet tudni, hogy nem dilecta - ugyanis a sponsa sejtvégi foltja kb. ovális, míg a dilecta-é inkább Y-alakú (a szára a szárnytő felé mutat).