Újabb felfedezéseket tettem. Egyrészt lehet, hogy van valami különös a kinai profitjelentésekkel. Azt irják, hogy az 5 millió yüan fölötti árbevételü társaságok profitját közlik a statisztikákban. Ez 2008ban kb 3 billió yüan volt. A nyereségadó ennek kb fele lehet. Igen ám, de a bevétel jellegü nemzeti számlák alapján már 2007ben volt kb 8 billió yüan adózás előtti nyereségük a cégeknek. Ez alapján 2008 ban kellett , hogy legyen 10 billió profitjuk a cégeknek, hogy meg tudják valósitani a sokat emlegetett 17.2 billiónyi beruházást, amely a GDP 57% és precedens nélküli a világtörténelemben. De a lényeg nem is az, hogy a két statisztika fedje egymást, hanem az, hogy egymás lineáris kompbinációi e. Tehát amikor az 5 millió yüan felett cégek azt jelentik, hogy 25%al esik a profitjuk Jan-Május közt, akkor vajon a szélesebb gazdaságban 2008ban keletkezett kb 10 billiónyi adózás előtti profit vajon hasonló mértékben esik e? Ha igen, akkor 2 billiónyi yüannyi forrás mehet el ez évben a beruházások háta mögül, amit hitellel kell pótolni.
Tanulmányoztam a hitel-betét számok alakulását is, amelyek ez évben borzalmasan felkavarodtak. A vállalati hitelezés brutálisan nőtt, kb 5 billió yüannal az első 5 hónapba, amely nagyobb mint tavaly az egész évi 4.2 billió yüanos hitelezés. A háztartások hitelezése is nőtt, 758 millió yüan az első 5 hónapban, amely nagyobb, mint a tavalyi egész évi 700 millió yüanos növekedés.
A legmegdöbbentőbb, azonban nem is ez, hanem az, hogy a vállalati betétek kb 4.3 billió yüannal nőttek, a vállalatok január kivételével minden hónapban több betétet helyeztek el, mint amennyit kihiteleztek.
Én ezt úgy próbálom interpretálni, hogy a kormányzat által stimulált hitelezés nagy beruházási löketett adott, azonban a kihitelezett pénzek nagyon gyorsan kiülepednek a cégek bankszámláin, valószinüleg a beruházások kivitelezői már nem költik el őket. Ami érthető is, hiszen a profitok zuhannak.
Én azt hiszem Kinában olyan kisérletezés folyik a gazdaságban, olyan brutális eszközöket vetnek be vakon, amire talán még nem volt példa piacgazdaságban a gazdaságtörténelemben.
Az, hogy az eddig kb 80%ban saját forrásból folyó beruházási boomot megpróbálják életben tartani államilag utasitott hitelezéssel valami brutális eredménnyel fog járni.
Gyakorlatilag úgy áll hozzá a kinai vezetés a gazdaságirányitáshoz, mintha valami játékprogrammal dolgozna, ahol teljesen extrém dolgokat meg lehet csinálni, pl kivezényelni a lakosság 20%át a gyárakból utat épiteni.
Kiváncsi vagyok mi fog történni. Az elmélet azt mondaná, hogy a pénzkinálat ilyen példátlan emelése inflációt fog hozni, de engem a reál számok jobban érdekelnek, pl hogy be fog e esni a beruházás, ha a hitelezési boom lassul, illetve, hogy ebben az esetben újrainditják e a hitelezési boomot.
Jelenleg úgy néz ki,hogy a hitelezés megduplázásával, elérték azt, hogy a beruházások 30%al nőjenek. Hogyha ezt igy kell folytatni, hamarosan minden úszni fog a yüanban.
Egyszóval úgy gondolom, miképp az export dinamikája, úgy a beruházások dinamikája sem lesz fenntartható közép távon. Az egyetlen megoldás a fogyasztás növelése lesz a jelenlegi beruházási láz rovására, amely főleg a munkaintenziv (alacsony munkabért követelő) ágazatokba megy. Ez szvsz nem fog menni külső források felhasználása nélkül, úgyanis a cégeknek több bért és adót kellesz majd fizetniük, tehát, hogy a berhuházások ne essenek be, több hitelt kellesz felvenniük. Nagyon fontos, hogy Kinában ma minimális a hitelpiac szerepe, a cégek a saját cash flowjukat invesztálják újra. Ezért tudnak annyi megtakaritást exportálni. Ha a kinai cégek (neadjisten a magánszemélyek is) elkezdenek komolyabban hitelt felvenni, az nagyon odavág a hitelfüggő gazdaságoknak (US, UK, Spanyolo., KKKE).
Persze lehet abban bizni, hogy a beruházások tovább növelhetőek, csak éppen az a baj, hogy ha a beruházások nőnek, a munkabérek nem tudnak gyorsan nőni, tehát a beruházások aránya a GDPn belül tovább nő, ami pedig már igy is túl van minden történelmi normán (azt hiszem egyedül Szingapúr vagy Hong Kong tudott 50% fölötti beruházási rátát fenntartani egy rövid ideig a 80as években).
Én nem hiszek az új paradigmákban, a kinai gazdaságra vagy egy investment bust vár a boom után, vagy pedig durván fel kell pörgetniük a hitelezést. Ha a kinaiak felpörgetik a hitelezést, az durván odavág a fent emlitett a jövőjük felélő tücsök gazdaságoknak.
Én szerintem a probléma már nem annyira az exportról szól. Az export egy fontos része volt a növekedés és a beruházások meglóditásának, de én most perpillanat a legfontosabb momentumnak az alacsony béreket és az alacsony adózást (újraelosztást ) tartom. Alapvetően a véleményem az, hogy az investment boom hajtóereje az, hogy a cégeknek rengeteg pénzeszközük van, mert a munkaerő olcsó és alig adóztatják, ami pénzeszközt pedig újra beruházzák. A megtérüléssel nem foglalkoznak, mert az biztos, hogy nagyobb, mint a betétekre adható nevetséges kamatok. Ez még egy kicsit mehet igy, mert ha az exportkereslet nem nő, akkor a kormányzat lép be vevőként. Az exportkereslet tuti, hogy nem fog jelentősen nőni, mert ahhoz hitelnövekedés, vagy keresetnövekedés kéne, márpedig a bankrendszer hitelezési standardjai nagyon felkeményedtek, a munkanélküliség pedig mindenhol megugrott. A 2008as helyzetbe való visszaugráshoz sok év kell mind a hitelezési standardok lazitása, mind a munkahelyteremtés terén. Ez olyan mint egy seb gyógyulása, attól, hogy kiveszed a kést a delikvens hátából, nem fog másnap marathont futni.
De a hozzászólásom lényege nem az volt, hogy sumákolnak a kinaiak, hanem inkább az, hogy a profitok a demokráciákkal szemben nem terülnek szét a szélesebb populációban, hanem a vállalatoknaknál összpontosulnak, akik visszaforgatják ezt beruházásba - magas profitokonál ez teljesen logikus.
Közben rájöttem a hiányzó linkre. A kinai vállalatok már legalább 10, de inkább 20 éve lázasan ruháznak be, tehát óriási beruházásállománnyal rendelkeznek.
A kinai számviteli és adó standardok kb megegyeznek a nyugati gyakorlattal, tehát, egy beruházást kb 10 év alatt irhatnak le költségként.
Úgy számolom, hogy kb 80-90 billió yüan beruházásállomány lehet a kinai cégek könyvein, ami évi 8-9 billió yüan amortizációt jelent, igy viszont frankón kijön a 17.2 billió fixed asset investment:
2.8 billió nettó hitelfelvétel
3 billió profit
2-3 billió kormányzati forrás
8-9 billió amortizáció
Az amortizáció nagy mértéke természetesen azt jelenti , hogy a kinai cégek marginja bődületesen nagy, 11-12 billió yüan, a GDP 35%a, ezzel szemben pl az USAban az értékcsökkenés+ profit csak a GDP 15%a lehet.
Az, hogy a nemzeti termék ilyen jelentős hányada keletkezik a vállalatoknál logikus, hiszen KInában bőséges a munkaerő, a tőkejavak viszont nem. Tehát nem csoda az, hogy a hozzáadott érték nem a munka tulajdonosainál jelentkezik, hanem tőkejavak tulajdonosainál.
Az is logikus, hogy ilyen bődületes marginok mellett mindent visszainvesztálnak.
Viszont az is nyilvánvaló, hogy ez a pozitiv visszacsatolási hurok katasztrófában fog véget érni.
A Kinai cégvezetők egy olyan evoluciós fejlődés végtermékei, ahol a legfőbb szelekciós tényező az volt, hogy a keletkező cash margint vissza kellett forgatni beruházásba. Aki nem igy tett, azt megették a versenytársal.
TEhát a kinai cégvezető világnézete az, hogy minden cash eszközt be kell ruházni tekintett nélkül a várható megtérülésre, mert azt garantáltnak veszi az elmúlt 20 év tapasztalata alapján (vö: real estate can only go up)
Most hogy a külső kereslet visszaesik, a profitok hamarosan zsugorodni kezdenek, de az óriási amortizációs leirások miatt még mindig lesz forrás új beruházásokra. Szvsz az év végére, jövő év elejére azt fogjuk látni, hogy a kinai cégek veszteségesen nyomják a beruházásokat ezerrel.
Aztán persze a túlkapacitások elviszik a marginokat és a beruházási tevékenység zuhanni fog.
Ekkor fognak majd átálni belső fogyasztás élénkitésre, hogy felszivják az extra kapacitást, ugyanis a cégek sirni fognak a pártbvezetésnél a szar marginok miatt.
Ekkor lesz vége a jó világnak nyugaton,m ert a kinai megtakaritások el fognak tünni a piacról.
WWII kapcsán olvastam elég sokat szovjet gazdaságtörténetről. Kitalált számokat a szovjetek soha nem tettek közzé. A módszertant sokszor alakítgatták kicsit kedvezőbbre, de volt, hogy a módszertanuk alábecsülte a fejlődést (a második világháborús haditermelésükben az ipari termelésüket jelentősen alulbecsülték), szóval a tévedések jelentős része "őszinte" volt, annál is inkább, mert a sokszor torzított adatokat használták a titkos gazdasági tervezésben is. Ha valamilyen adatot nem akartak megmutatni, akkor inkább nem hozták nyilvánosságra, de nem írták át soha.
Ha a szovjet gyakorlat valami kiindulópontot nyújt a mostani kínai gyakorlathoz, akkor sokkal hihetőbb, hogy a kínai módszertannal vannak gondok, mint hogy direktbe hamisítanak.
Gondolom itt a kointegraciora gondolsz... Ebben a nekrologban talalsz egy szemleletes es intuitiv leirast rola, ennel jobban en nem lennek kepes elmagyarazni, de ha erdekelnek technikai reszletek, szivesen segitek. Szoval a link: http://www.telegraph.co.uk/news/obituaries/finance-obituaries/5407598/Professor-Sir-Clive-Granger.html
Pedig nem éppen arról híres a kínai kormány, hogy ne módosítsa az adatokat, ha érdeke úgy kívánja. Lásd még az oroszokat, akiknél folyamatosan van az olajkitermelésben egy rés, amit nem lehet hová tenni (export-belső fogyasztás-hivatalos kitermelési adatok). Ez itt off, csak példaként mondom.
Engem Lemmiwinks 20-as postja eléggé meggyőzött arról, hogy valami sumákolnak a kínaiak.
Bakker, beletelt egy kis idobe, mig megtalaltam a topicot:) Bocs, ha nagyon elutok a tematol, de egy sajnalatos esemeny: RIP Clive Granger, 2003-as kozgaz Nobel dijas. Nagyon nagy tudos volt, es nagyon jo arc...
Erről mi a véleményetek? A Tartalékalap elkezdett visszatöltődni, az eddig rendben, de miből finanszírozzák a nagy akvizícióikat, amiket pl. a Sberbank vagy a Gazprom hajt végre mostanság? Mármint: keményen deficites a költségvetés. Rendben, hogy van még egy óriási tartalék, de miből gondolják, hogy a jelenlegi emelkedő trend kitart az exportpiacaikon? Pont most fejtettem ki az olajos topikban, hogy semmi nem garantálja, hogy nem dől megint be az olaj ára. A gázé pedig most nevetséges szinten van..
És itt van szerintem elásva az a súlyos egyensúlytalanság, amire nem figyel senki. Ugye mindenki csak a nyomott árfolyam okozta magas net export egyensúlytalanságra figyel. De a hátérben szerintem a lényeg ott van, hogy az igen magas vállalati profitokat nem engedik szétterülni a társadalomban a bérek, az osztalékok, vagy kormányzati újraelosztás által, igy az kényszerüen a net exportot és a FAIt finanszirozza.
Szóval úgy érzem van egy beruházási kaszkád, amely ráépül az exportra és a kormányzati kiadásokra, egységnyi exportbevétel vagy kormányzati kiadás, kb egységnyi beruházást generál. Tehát itt van egy multiplikátor effektus, azaz, az export visszaesését azonnal ki kell pótolni kormányzati kiadással, hogy az investment dinamika megmaradjon.
Megpróbálom rekonstruálni a kinai GDPt bevételi oldalról. A production oldal ismert: FAI: 17.2 bill yuan Consumption: 10.8 bill yuan Net export: 2 bill yuan ez összes 30 bill yuan
Bevételi oldal Bérek (fogyasztás+háztartási betétek) 15.3 bill yuan Adók: 6 bill yuan Vállalati profit: 3 bill yuan ???? 5.7 billió yuan Öszesen 30 bull yuan
Na de mi az a 5.7 bill yuan? Szerintem nem lehet más, mint rejtett vállalati profit, ami valszeg FAIba megy, de költségként számolják el, pl adózási okokból, vagy mert a kormányzat igy akarja stimulálni a beruházásokat.
Ha jól tudom, a kínaiak nagy részének nincs nagyon más lehetősége a megtakarításra, mint hogy beteszi állami bankba potom kamatra vagy 'eltőzsdézi' a pénzt. Utóbbi nem lehet annak a 10%-nak egy jelentős része?
Az FDI 100 mrd dollár =0.7 billió jüan. Vállalati profitok novemberik 2.4 billió jüan 5 millió yüan bevétel fölötti vállalkozásoknál, legyen 3 billió. Nettó hitelállomány növekedés 2.8 billió
Ez 6,7 billió. Mi a szarból finanszirozzák a fennmaradó 10 billió yüannyi beruházást? A teljes állami és provinciális költségvetés összesen 6 billió...
Még egy érdekes bázishatást találtam. 2008ban 17,2 billió yüan fixed asset investment valósult meg Kinában. Ebből Q1ben csak 2. valamennyi billió és H1ben is csak 6.8 billió valósult mefg. Tehát a beruházási tevékenyésg, vagy annak elszámolása valamilyen okból a második félévre tolódik, az első félévben nagyon alacsony bázisról történt növekedés brutál állami pénzfelhasználással.
Itt még mocsok nagy meglepetések jöhetnek.
Továbbra is keresem mi lehet a forrása a 17.2 billió jüanos éves beruházásnak 2008ban,ha a hitelek összege ennek csak töredéke volt...
Mivel a beruházási tevékenység amúgy is 50% körül mozog, és valszeg nem fogyaszt túl sok áramot, szerintem simán offsetelni tudja az ipar áramfogyasztását.
Az export 25%ot esett ez simán magyarázza az áramfogyasztás esését, de az import még többet, tehát a GDP nőtt.
Mondjuk szerintem néha van, hogy tényleg sok oka van valaminek. Végülis a világ nem mindig olyan egyszerű, mint ahogy a főnököm elképzeli, hogy minden jelenségnek pontosan egy oka van, amit nekem kell megtalálnom. :)
total retail sales : 10.8 billió yüan. Tehát a lakosság fogyasztott 10.8 billió yüant és megtakaritott 4.5 billiót. Ezfaszán 29 %os megtakaritási ráta. Ejha.
Aha, tehát azt mondod, hogy az ipari hozzáadott-terméken (IVA) belül nagyon megnőtt az építőipar (aszfaltozás, gyárépítés, ilyesmi) és hasonlók súlya, akik kevesebb áramot fogyasztanak?
Igen az áramfelhasználás esik és azért. De én elhiszem a statisztikákat. A fixed asset investment 30%ot nőtt Q1ben és ez hihető, mert 4.9 billió jüan hitelt nyomtak ki az első negyedévben (többet, mint tavaly egész évben) Különösen az infrastruktúrába vertek sokat. A lakosság fogyasztás kb 13%ot nőtt, ez is hihető. A nettó export is nőtt, elsősorban bázishatás miatt - a csökkenő olajárak miatt, tavaly Q1ben az olaj 30 mrd dollárral többe került nekik, mint 09Q1ben.
Ez érdekes dolog, de most hirtelen nem tudok mit mondani erre.
Viszont: Kínával kapcsolatban olvastad (én Krugman blogján olvastam, de egy sajnos előfizetős WSJ-cikkre hozott linket), hogy a kínai ipari termelési adatokat elképzelhető, hogy hamisítják? Tehát hogy a kínai GDP valójában lehet, hogy csökken?
Mondjuk azt nem egészen értem, hogyan valósitottak meg 17.2 billió jüannyi fixed asset investmentet, 4.8 billiónyi hitelből, úgy, hogy közben a vállalatok betéte még 2 billióval nőtt....
