Keresés

Részletes keresés

Lemmiwinks Creative Commons License 2009.06.12 0 0 29

De a hozzászólásom lényege nem az volt, hogy sumákolnak a kinaiak, hanem inkább az, hogy a profitok a demokráciákkal szemben nem terülnek szét a szélesebb populációban, hanem a vállalatoknaknál összpontosulnak, akik visszaforgatják ezt beruházásba - magas profitokonál ez teljesen logikus.

 

Közben rájöttem a hiányzó linkre. A kinai vállalatok már legalább 10, de inkább 20 éve lázasan ruháznak be, tehát óriási beruházásállománnyal rendelkeznek.

A kinai számviteli és adó standardok kb megegyeznek a nyugati gyakorlattal, tehát, egy beruházást kb 10 év alatt irhatnak le költségként.

 

Úgy számolom, hogy kb 80-90 billió yüan beruházásállomány lehet a kinai cégek könyvein, ami évi 8-9 billió yüan amortizációt jelent, igy viszont frankón kijön a 17.2 billió fixed asset investment:

2.8 billió nettó hitelfelvétel

3 billió profit

2-3 billió kormányzati forrás

8-9 billió amortizáció

 

Az amortizáció nagy mértéke természetesen azt jelenti , hogy a kinai cégek marginja bődületesen nagy, 11-12 billió yüan, a GDP 35%a, ezzel szemben pl az USAban az értékcsökkenés+ profit csak a GDP 15%a lehet.

 

Az, hogy a nemzeti termék ilyen jelentős hányada keletkezik a vállalatoknál logikus, hiszen KInában bőséges a munkaerő, a tőkejavak viszont nem. Tehát nem csoda az, hogy a hozzáadott érték nem a munka tulajdonosainál jelentkezik, hanem  tőkejavak tulajdonosainál.

Az is logikus, hogy ilyen bődületes marginok mellett mindent visszainvesztálnak.

 

Viszont az is nyilvánvaló, hogy ez a pozitiv visszacsatolási hurok katasztrófában fog véget érni.

 

A Kinai cégvezetők egy olyan evoluciós fejlődés végtermékei, ahol a legfőbb szelekciós tényező az volt, hogy a keletkező cash margint vissza kellett forgatni beruházásba. Aki nem igy tett, azt megették a versenytársal.

 

TEhát a kinai cégvezető világnézete az, hogy minden cash eszközt be kell ruházni tekintett nélkül a várható megtérülésre, mert azt garantáltnak veszi az elmúlt 20 év tapasztalata alapján (vö: real estate can only go up)

 

Most hogy a külső kereslet visszaesik, a profitok hamarosan zsugorodni kezdenek, de az óriási amortizációs leirások miatt még mindig lesz forrás új beruházásokra. Szvsz az év végére, jövő év elejére azt fogjuk látni, hogy a kinai cégek veszteségesen nyomják a beruházásokat ezerrel.

 

Aztán persze a túlkapacitások elviszik a marginokat és a beruházási tevékenység zuhanni fog.

Ekkor fognak majd átálni belső fogyasztás élénkitésre, hogy felszivják az extra kapacitást, ugyanis a cégek sirni fognak a pártbvezetésnél a szar marginok miatt.

 

Ekkor lesz vége a jó világnak nyugaton,m ert a kinai megtakaritások el fognak tünni a piacról.

Előzmény: ayantaqe (25)
Törölt nick Creative Commons License 2009.06.08 0 0 28
WWII kapcsán olvastam elég sokat szovjet gazdaságtörténetről. Kitalált számokat a szovjetek soha nem tettek közzé. A módszertant sokszor alakítgatták kicsit kedvezőbbre, de volt, hogy a módszertanuk alábecsülte a fejlődést (a második világháborús haditermelésükben az ipari termelésüket jelentősen alulbecsülték), szóval a tévedések jelentős része "őszinte" volt, annál is inkább, mert a sokszor torzított adatokat használták a titkos gazdasági tervezésben is. Ha valamilyen adatot nem akartak megmutatni, akkor inkább nem hozták nyilvánosságra, de nem írták át soha.

Ha a szovjet gyakorlat valami kiindulópontot nyújt a mostani kínai gyakorlathoz, akkor sokkal hihetőbb, hogy a kínai módszertannal vannak gondok, mint hogy direktbe hamisítanak.
Előzmény: ayantaqe (25)
Törölt nick Creative Commons License 2009.06.08 0 0 27
Gondolom itt a kointegraciora gondolsz...
Ebben a nekrologban talalsz egy szemleletes es intuitiv leirast rola, ennel jobban en nem lennek kepes elmagyarazni, de ha erdekelnek technikai reszletek, szivesen segitek.
Szoval a link: http://www.telegraph.co.uk/news/obituaries/finance-obituaries/5407598/Professor-Sir-Clive-Granger.html
Előzmény: ayantaqe (26)
ayantaqe Creative Commons License 2009.06.03 0 0 26
Welcome. :)

'that this work was widely known to fundamentally change the way economists analyze financial and macroeconomic data.'

Clive Granger-ről írják. Nem értem igazán, kicsit körülírnád, hogy miben rejlik a lényege a teóriának és miben alkalmazták eddig? (pl. modellálásban)
Előzmény: Törölt nick (24)
ayantaqe Creative Commons License 2009.06.03 0 0 25
'En elhiszem a kinai statisztikai adatokat.'

Pedig nem éppen arról híres a kínai kormány, hogy ne módosítsa az adatokat, ha érdeke úgy kívánja. Lásd még az oroszokat, akiknél folyamatosan van az olajkitermelésben egy rés, amit nem lehet hová tenni (export-belső fogyasztás-hivatalos kitermelési adatok). Ez itt off, csak példaként mondom.

Engem Lemmiwinks 20-as postja eléggé meggyőzött arról, hogy valami sumákolnak a kínaiak.
Előzmény: Törölt nick (23)
Törölt nick Creative Commons License 2009.06.03 0 0 24
Bakker, beletelt egy kis idobe, mig megtalaltam a topicot:)
Bocs, ha nagyon elutok a tematol, de egy sajnalatos esemeny:
RIP Clive Granger, 2003-as kozgaz Nobel dijas. Nagyon nagy tudos volt, es nagyon jo arc...
ayantaqe Creative Commons License 2009.06.01 0 0 22

Hopp, már leírtad. :)

 

Orosz problémák

 

Erről mi a véleményetek? A Tartalékalap elkezdett visszatöltődni, az eddig rendben, de miből finanszírozzák a nagy akvizícióikat, amiket pl. a Sberbank vagy a Gazprom hajt végre mostanság? Mármint: keményen deficites a költségvetés. Rendben, hogy van még egy óriási tartalék, de miből gondolják, hogy a jelenlegi emelkedő trend kitart az exportpiacaikon?  Pont most fejtettem ki az olajos topikban, hogy semmi nem garantálja, hogy nem dől megint be az olaj ára. A gázé pedig most nevetséges szinten van.. 

Előzmény: Lemmiwinks (20)
ayantaqe Creative Commons License 2009.06.01 0 0 21
Nos, akkor itt lehetnek az okai a 'hálás' kínai adatoknak??
Előzmény: Lemmiwinks (19)
Lemmiwinks Creative Commons License 2009.05.31 0 0 20
És itt van szerintem elásva az a súlyos egyensúlytalanság, amire nem figyel senki.
Ugye mindenki csak a nyomott árfolyam okozta magas net export egyensúlytalanságra figyel.
De a hátérben szerintem a lényeg ott van, hogy az igen magas vállalati profitokat nem engedik szétterülni a társadalomban a bérek, az osztalékok, vagy kormányzati újraelosztás által, igy az kényszerüen a net exportot és a FAIt finanszirozza.
Előzmény: Lemmiwinks (18)
Lemmiwinks Creative Commons License 2009.05.31 0 0 19
Szóval úgy érzem van egy beruházási kaszkád, amely ráépül az exportra és a kormányzati kiadásokra, egységnyi exportbevétel vagy kormányzati kiadás, kb egységnyi beruházást generál.
Tehát itt van egy multiplikátor effektus, azaz, az export visszaesését azonnal ki kell pótolni kormányzati kiadással, hogy az investment dinamika megmaradjon.
Előzmény: Lemmiwinks (18)
Lemmiwinks Creative Commons License 2009.05.31 0 0 18
Megpróbálom rekonstruálni a kinai GDPt bevételi oldalról.
A production oldal ismert:
FAI: 17.2 bill yuan
Consumption: 10.8 bill yuan
Net export: 2 bill yuan
ez összes 30 bill yuan

Bevételi oldal
Bérek (fogyasztás+háztartási betétek) 15.3 bill yuan
Adók: 6 bill yuan
Vállalati profit: 3 bill yuan
???? 5.7 billió yuan
Öszesen 30 bull yuan

Na de mi az a 5.7 bill yuan?
Szerintem nem lehet más, mint rejtett vállalati profit, ami valszeg FAIba megy, de költségként számolják el, pl adózási okokból, vagy mert a kormányzat igy akarja stimulálni a beruházásokat.
Előzmény: Lemmiwinks (16)
ayantaqe Creative Commons License 2009.05.31 0 0 17
Ha jól tudom, a kínaiak nagy részének nincs nagyon más lehetősége a megtakarításra, mint hogy beteszi állami bankba potom kamatra vagy 'eltőzsdézi' a pénzt. Utóbbi nem lehet annak a 10%-nak egy jelentős része?
Előzmény: Lemmiwinks (1)
Lemmiwinks Creative Commons License 2009.05.31 0 0 16
Az FDI 100 mrd dollár =0.7 billió jüan.
Vállalati profitok novemberik 2.4 billió jüan 5 millió yüan bevétel fölötti vállalkozásoknál, legyen 3 billió.
Nettó hitelállomány növekedés 2.8 billió

Ez 6,7 billió.
Mi a szarból finanszirozzák a fennmaradó 10 billió yüannyi beruházást?
A teljes állami és provinciális költségvetés összesen 6 billió...
Előzmény: Lemmiwinks (15)
Lemmiwinks Creative Commons License 2009.05.31 0 0 15
Még egy érdekes bázishatást találtam.
2008ban 17,2 billió yüan fixed asset investment valósult meg Kinában.
Ebből Q1ben csak 2. valamennyi billió és H1ben is csak 6.8 billió valósult mefg.
Tehát a beruházási tevékenyésg, vagy annak elszámolása valamilyen okból a második félévre tolódik, az első félévben nagyon alacsony bázisról történt növekedés brutál állami pénzfelhasználással.

Itt még mocsok nagy meglepetések jöhetnek.

Továbbra is keresem mi lehet a forrása a 17.2 billió jüanos éves beruházásnak 2008ban,ha a hitelek összege ennek csak töredéke volt...
Előzmény: Lemmiwinks (13)
Lemmiwinks Creative Commons License 2009.05.30 0 0 14
Szerintem a 80-20 szabály elég jól bejön a legtöbb helyen.
Előzmény: Törölt nick (12)
Lemmiwinks Creative Commons License 2009.05.30 0 0 13
Mivel a beruházási tevékenység amúgy is 50% körül mozog, és valszeg nem fogyaszt túl sok áramot, szerintem simán offsetelni tudja az ipar áramfogyasztását.

Az export 25%ot esett ez simán magyarázza az áramfogyasztás esését, de az import még többet, tehát a GDP nőtt.
Előzmény: Törölt nick (10)
Törölt nick Creative Commons License 2009.05.30 0 0 12
Mondjuk szerintem néha van, hogy tényleg sok oka van valaminek. Végülis a világ nem mindig olyan egyszerű, mint ahogy a főnököm elképzeli, hogy minden jelenségnek pontosan egy oka van, amit nekem kell megtalálnom. :)
Előzmény: Lemmiwinks (1)
Lemmiwinks Creative Commons License 2009.05.30 0 0 11
total retail sales : 10.8 billió yüan.
Tehát a lakosság fogyasztott 10.8 billió yüant és megtakaritott 4.5 billiót.
Ezfaszán 29 %os megtakaritási ráta. Ejha.
Előzmény: Lemmiwinks (3)
Törölt nick Creative Commons License 2009.05.30 0 0 10
Aha, tehát azt mondod, hogy az ipari hozzáadott-terméken (IVA) belül nagyon megnőtt az építőipar (aszfaltozás, gyárépítés, ilyesmi) és hasonlók súlya, akik kevesebb áramot fogyasztanak?
Előzmény: Lemmiwinks (9)
Lemmiwinks Creative Commons License 2009.05.30 0 0 9
Igen az áramfelhasználás esik és azért. De én elhiszem a statisztikákat.
A fixed asset investment 30%ot nőtt Q1ben és ez hihető, mert 4.9 billió jüan hitelt nyomtak ki az első negyedévben (többet, mint tavaly egész évben)
Különösen az infrastruktúrába vertek sokat.
A lakosság fogyasztás kb 13%ot nőtt, ez is hihető.
A nettó export is nőtt, elsősorban bázishatás miatt - a csökkenő olajárak miatt, tavaly Q1ben az olaj 30 mrd dollárral többe került nekik, mint 09Q1ben.
Előzmény: Törölt nick (5)
Törölt nick Creative Commons License 2009.05.30 0 0 8
Előzmény: Törölt nick (5)
Törölt nick Creative Commons License 2009.05.30 0 0 7
Igen, végülis itt több kérdést vet ez a dolog fel, mint amennyit megválaszol...
Előzmény: Lemmiwinks (4)
Lemmiwinks Creative Commons License 2009.05.30 0 0 6
természetesen külkermérleg többletet akartam irni.
Előzmény: Lemmiwinks (3)
Törölt nick Creative Commons License 2009.05.30 0 0 5
Ez érdekes dolog, de most hirtelen nem tudok mit mondani erre.

Viszont: Kínával kapcsolatban olvastad (én Krugman blogján olvastam, de egy sajnos előfizetős WSJ-cikkre hozott linket), hogy a kínai ipari termelési adatokat elképzelhető, hogy hamisítják? Tehát hogy a kínai GDP valójában lehet, hogy csökken?
Előzmény: Lemmiwinks (3)
Lemmiwinks Creative Commons License 2009.05.30 0 0 4
Mondjuk azt nem egészen értem, hogyan valósitottak meg 17.2 billió jüannyi fixed asset investmentet, 4.8 billiónyi hitelből, úgy, hogy közben a vállalatok betéte még 2 billióval nőtt....
Előzmény: Lemmiwinks (3)
Lemmiwinks Creative Commons License 2009.05.30 0 0 3
Ez egy jó kis általános statisztikai összefoglaló Kina 2008as évéről.
Statistical Communiqué of the People's Republic of China on the 2008 National Economic and Social Development

Benne van, hogy a lakossági bankbetétek állománya 2008 végén 22.1 billió yüan, a vállalati bankbetéteké 16.4 billió yüan.
A lakossági bankbetétek 25%kal nőttek 2008ban, tehát 4.5 billió yüant.
A vállalati betétek 13.5%ot nőttek, tehát kb 2 billió yüant.

Mindez idő alatt a hitelállomány 4.8 billió jüant ment.

Az import export különbözete 290 mrd dollár x 6.8 = 2 billió yüan.


Tehát elég szépen kijön hogy összmegtakaritás-összhitel kb egyenlő a fizetési mérleggel.

Az is látszik, hogyha a vállalatok nem lennének megtakaritók, mint ahogy az egy piacgazdaságban elvárható, akkor a külkerdeficit el is tünne!
Előzmény: Lemmiwinks (2)
Lemmiwinks Creative Commons License 2009.05.30 0 0 2
Legutóbbi világbanki negyedéves jelentés Kináról:
China Quarterly Update, March 2009
Előzmény: Lemmiwinks (1)
Lemmiwinks Creative Commons License 2009.05.30 0 0 1
Michael Pettis irt egy újabb cikket, arról miért takaritanak meg annyit a KInaiak:
Why do Chinese save?

Felhoz egy csomó indokot, ami már önmagában gyanut kelt, sok indokot akkor hoznak fel, ha nincs igazán magyarázat.
A komment szekcióban jól megkritizálták, miszerint nem is a kinai lakosság takarit meg sokat, a megtakaritási ráta alacsonyabb, mint Indiában, hanem a vállalatok, meg a kormány.

Ugye kifelé, Kina kb a GDPje 10%nak megfelelő megtakaritást dob a világ pénzpiacaira (300 mrd dollár fizetési mérleg többlet). Ez jórészt úgy jön össze, hogy a jegybank folyamatosan intervenciózik, hogy a jüant az exportálók számára megfelelő szinten tartsa. Tehát megvásárolja az exportőrök dollárját friss jüanért, és a dollárt Treasurykre költi.
Végülis az érdekelne, hogy reálgazdaságilag az a megtakaritás, amit Kina kifelé ad, az honnan jön akkor mégis.
Lemmiwinks Creative Commons License 2009.05.30 0 0 0
0
ayantaqe Creative Commons License 2009.05.29 0 0 topiknyitó
VMT Karzat és Global Economic Trends, összevonva, klubbolva, trolltalanítva.

Bízom benne, hogy a pénzügyi szakik, akik eltűntek, miután ellepték a persona non grata-k a régi és bevált topikjaikat, visszatérnek és tanúi lehetünk újra egy korrekt makroökonómiai, pénzügyi és gazdasági diskurzusnak.

Laikusok is vannak természetesen, sőt, határozott ellen oldal is, de itt nyugodt mederben ki lehet beszélni pl. a makroökonómia válságát, többek közt. A hangsúly a szakmaiságon és a vitakultúrán van, lehetőleg napi politikát kizárva.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!