http://www.blikk.hu/aktualis/milliokat-vesznek-fel-a-szabadsagokert-146465.html
BUDAPEST — Újabb milliós kiadást jelentenek a távozó miniszterek és államtitkárok! A végkielégítésükön felül a ki nem vett szabadnapjaikat is megváltja az állam. A húsz leköszönt miniszternek és államtitkárnak összesen 35,4 millió forintot csengetnek ki.
A Blikk számításai szerint Veres János volt pénzügyminiszter járt a legjobban: ő akár bruttó 10 milliós szabadságmegváltást is kaphat, mert 172 szabadnapja ragadt bent az elmúlt hat év alatt. Igaz, azt nem tudjuk, hogy Veres azon szabadnapjait, amelyeket még államtitkárként, jóval alacsonyabb fizetés mellett „spórolt meg”, milyen áron váltják meg. De úgy számolunk, legrosszabb esetben is bruttó 8 millió forint összegyűlhet a politikusnak. Azonban aggályos is lehet az extrapénz. A törvény szerint ugyanis a magyar munkavállalónak március 31-ig ki kell vennie az előző évből fel nem használt pihenőnapokat, így ezt nem lehetne kifizetni.
– A szabadság nem arra való, hogy a munkavállaló évekig görgesse, majd pluszjövedelemhez jusson belőle – mondta Kamarás Péter ügyvéd.
– A munkáltatónak is érdeke, hogy a dolgozó elmenjen üdülni, mert a munkabírása is sokkal jobb lesz pihenés után. A március 31-i határidő annyira speciális, hogy más, általános elévülési szabályt felülír. Máshogy látja a szabadságmegváltást Pethő Róbert munkajogász. Szerinte valójában csak három év után vesznek el a ki nem vett napok. Viszont az állami vezetők esetében más miatt aggályos a kifizetés.
– A munkaviszony megszűnésével a dolgozó megmaradt szabadnapjait pénzzel kell megváltani – állította Pethő. – Ez az előírás nem érvényes azokra a magas beosztású főnökökre, akik a versenyszférában saját maguk határozzák meg, mikor mennek szabadságra. Azonban a közigazgatásban is vannak ilyen, a munkabeosztás szempontjából szerencsés állások, ahol a vezetők maguk szabadságolják magukat. Ezért úgy gondolom, az ő szabadságmegváltásukat is újra kellene gondolni – mondta.
De kinek van joga a kifizetésekbe beleszólni? A Legfelsőbb Bíróság korábban állást foglalt hasonló kifizetésekről, amelyek szerint azok teljesen
törvényesek voltak. Ezt a véleményt azonban az Alkotmánybíróság döntése miatt jogilag nem kell elfogadni. Mégis, mivel az állásfoglalás megszületett, a munkaügyi felügyeleti szervek vélhetően ezt az állásfoglalást veszik figyelembe. Magánember pedig nem fordulhat a munkaügyi bírósághoz sem, mivel az ilyen ügyek csak a munkáltatóra – azaz az államra – és a munkavállalóra – az államtitkárokra és a miniszterekre – tartoznak.
Kolláth György alkotmányjogász szerint egy megoldás maradt. – Az ügyészségről szóló törvény szerint az ügyész vizsgálati joggal rendelkezik, és ugyan a kormány egészét nem, de egyes kabinettagokat vizsgálhat. Ha bármilyen szabálytalanságot tapasztal, óvást nyújthat be – mondta.
Egyáltalán, mi a faszért jár nekik 40 nap fizetett szabadság? Mitől különb Veres mint egy három műszakban dolgozó, hasonló korú kohász? Rohadjanak meg.
Ezek a vezetők általában kötetlen munkaidőben dolgoznak, annyit vannak a hivatalban, illetve a hivataltól távol, amennyit akarnak illetve amennyi szükséges. Igy nem csoda, hogy egyáltalán nincs lehetőségük kivenni a szabadságuk nagy részét - csak max 2 hetet évente, amikor hivatalból vannak szabadságon. mellesleg az a vezető, aki nélkül nem működik 1-2 hónapig a minisztérium, az tökéletesen alkalmatlan a feladata ellátására.
Egyébként meg ha megszoritás van a kisembereken... akkor vajon mi a francnak kell ezeknek ezt a pénzt kifizetni?? bizony nem vágná földhöz őket ha nem kapnának egy vasat se...
De hát ezek gerionctelen élősködök az állam nyakán... Csak ocska herék-a nép igazi hitvány élösködöi... az ilyeneket jobb helyen eltapossák.. Hisz csak erre méltók!
Tehát tulajdonképpen mi vagyunk a barmok,hogy ezen felháborodunk... Mikor ők csak szentként kapják ezen milliokat...
De hisz őka továbbiakban nem lesznek munkanélküliek tudtommal ugye? csak átülnek egy bársonyszékből a másikba!! Tehát továbbra is dolgoznak ..csak egy más poszton... Ahol ismét folytatják a halmozást...
"(9) A Kormány a központi államigazgatási szervekre, azok területi és helyi szerveire nézve igazgatási területenként az adott évre rendeletben megállapíthatja azt az időszakot (igazgatási szünet), amely alatt a szabadságot ki kell adni, illetve ki kell venni. A közigazgatási szerv vezetője, a Kormány által megállapított igazgatási szünet időtartamán belül, az egyes szervezeti egységek esetében eltérő időszakban, illetve időtartamban határozhatja meg a szabadság kiadását, illetve kivételét. A képviselő-testület - a Kormány ajánlásának figyelembevételével - igazgatási szünetet rendelhet el. Az ilyen módon kiadott, illetve kivett szabadság nem haladhatja meg a köztisztviselő adott évre megállapított alapszabadságának a háromötödét."
Ha jól tudom,minden évben volt igazgatási szünet mindehol!
Jól tudom???
Tehát akkor miért is nem lettek kiadva a szabadságok????
Kérlek szépen ez úgy van, hogy márc. 31 után már - szabályosan - nem lehet kiadni az előző évi szabit, így az "bentragad". Megváltása a mviszony megszűnésekor pénzben történik. Tehát nem vész el.
(5) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A munkáltatói jogkör gyakorlója
a) szolgálati érdek esetén a szabadságot a tárgyévet követő év január 31-ig, kivételesen fontos szolgálati érdek esetén legkésőbb március 31-ig,
b) a köztisztviselő betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül
adja ki, ha az esedékesség éve eltelt.
Erre kaphatnának egy jó kis munkaügyi ellenőrzést...
41. § (1) A köztisztviselőt évi 25 munkanap alapszabadság illeti meg.
(2) A köztisztviselőnek az alapszabadságon felül besorolásától függően pótszabadság jár.
(3) A felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetén a pótszabadság mértéke évente
a) fogalmazó besorolásnál
3 munkanap,
b) tanácsos besorolásnál
5 munkanap,
c) vezető-tanácsos besorolásnál
7 munkanap,
d) főtanácsos besorolásnál
9 munkanap,
e) vezető-főtanácsos besorolásnál
11 munkanap.
(4) Középiskolai végzettségű köztisztviselő esetén a pótszabadság mértéke évente
a) előadó besorolásnál
5 munkanap,
b) főelőadó besorolásnál
8 munkanap,
c) főmunkatárs besorolásnál
10 munkanap.
(5) A vezető beosztású köztisztviselőt a (3) bekezdésben szereplő pótszabadság helyett vezetői pótszabadság illeti meg, amelynek mértéke évente
a)
osztályvezetőnél
11 munkanap;
b)
főosztályvezető-helyettesnél
12 munkanap;
c)
főosztályvezetőnél
13 munkanap;
d)
e)
(6) Az aljegyzőt 11, a jegyzőt 12 és a főjegyzőt évente 13 munkanap pótszabadság illeti meg.
(7) Ha a föld alatt állandó jelleggel, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen dolgozó köztisztviselő naponta legalább 3 órán keresztül tevékenységét ionizáló sugárzásnak kitett munkakörülmények között végzi, évenként 5 munkanap pótszabadságra jogosult. Ha a köztisztviselő ilyen munkahelyen legalább 5 évet eltöltött, évenként 10 munkanap pótszabadság illeti meg.
(8) A sugárártalomnak kitett munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől függetlenül a (7) bekezdésben meghatározott pótszabadság megilleti azt a köztisztviselőt is, akit rendszeres kettős egészségi ártalomnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve, hogy az egyik egészségi ártalom sugárártalom.
(9) Ha a szabadság mértékét érintő változásra év közben kerül sor, akkor a köztisztviselő számára a szabadság arányos része jár.
(10)
41/A. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója, a köztisztviselő igényének megismerése után, a tárgyévben február végéig köteles szabadságolási tervet készíteni a szabadságok tárgyévi ütemezéséről, s arról a köztisztviselőt tájékoztatja. A szabadságokat a tervben foglaltaknak megfelelően kell kiadni, azoktól csak rendkívül indokolt esetben lehet eltérni, de a köztisztviselő ezzel összefüggésben felmerülő kárát, költségeit - kivéve, ha az eltérésre a köztisztviselő kérelmére került sor - köteles megtéríteni. A köztisztviselő kérelmére az alapszabadság kettőötödét - a közszolgálati jogviszony első három hónapját kivéve - a tervtől eltérően a köztisztviselő által kért időpontban kell kiadni. A köztisztviselőnek erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie.
(2) A tárgyévet követő hónap végéig a munkáltatói jogkör gyakorlója megállapítja a köztisztviselő tárgyévben igénybe vett, illetve ki nem adott szabadságának mértékét. A tárgyévben ki nem adott szabadságot a következő évben járó szabadság mértékéhez hozzászámítja.
(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles nyilvántartani a köztisztviselők szabadságának kiadásával, egyéb munkaidő-kedvezményével kapcsolatos adatokat.
(4) A szabadság kiadásának időpontját - a köztisztviselő előzetes meghallgatása után - az éves szabadságolási terv alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg.
(5) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A munkáltatói jogkör gyakorlója
a) szolgálati érdek esetén a szabadságot a tárgyévet követő év január 31-ig, kivételesen fontos szolgálati érdek esetén legkésőbb március 31-ig,
b) a köztisztviselő betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül
adja ki, ha az esedékesség éve eltelt.
(6) Az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott szolgálati érdeknek minősül különösen, ha a szabadság kiadása miatt nem biztosítható
a) a szervezet alapfeladatainak folyamatos működése,
b) előre nem tervezhető, rendkívüli feladatok határidőre történő ellátása,
kivételesen fontos szolgálati érdeknek minősül a közigazgatási szerv működési körében fellépő veszélyhelyzet (baleset, elemi csapás, súlyos kár).
(7) A szabadságot kettőnél több részletben csak a köztisztviselő kérésére lehet kiadni.
(8) A munkáltatói jogkör gyakorlója a köztisztviselő már megkezdett szabadságát kivételesen fontos érdekből megszakíthatja. Ebben az esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre, illetőleg a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. A köztisztviselőnek a megszakítással összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit a közigazgatási szerv köteles megtéríteni.
(9) A Kormány a központi államigazgatási szervekre, azok területi és helyi szerveire nézve igazgatási területenként az adott évre rendeletben megállapíthatja azt az időszakot (igazgatási szünet), amely alatt a szabadságot ki kell adni, illetve ki kell venni. A közigazgatási szerv vezetője, a Kormány által megállapított igazgatási szünet időtartamán belül, az egyes szervezeti egységek esetében eltérő időszakban, illetve időtartamban határozhatja meg a szabadság kiadását, illetve kivételét. A képviselő-testület - a Kormány ajánlásának figyelembevételével - igazgatási szünetet rendelhet el. Az ilyen módon kiadott, illetve kivett szabadság nem haladhatja meg a köztisztviselő adott évre megállapított alapszabadságának a háromötödét.
Miért ne vonatkozna...?? És ha nem vonatkozik valóban...akkor ez hol van benne feltüntetve? És dobj egy linket akkor hol irják le törvénybe hogy rájuk nem vonatkozik..illetve hogy rájuk mi is vonatkozik és miért is??
Tudsz írni olyan intézkedést 2006 óta ami értem/érte történt volna? Mindegy, ha ironikusan vetetted is fel, minden ballibbant írhat ilyeneket, jó lenne látni egybeszedve a munkájuk gyümölcsét.
Miért is nem?? Kik ők?? Ők nem magyar állampolgárok?? Hol találod az Mnt.be azt a kitételt,hogy a parlamenti-kormánytagokra-minisztériumi dolgozokra -képviselökre nem vonatkozik??
...abban igazad van-hogy nem tekintik magukra törvények alá esőnek!!
Egy demokratikus országba-nem lehet állam az államban! És tudtommal-még ha ők el is felejtették-MO.gon még demokrácia van!
Mindenki tartsa be a munka törvénykönyvét! Ne csak MI!! HANEM ŐK IS!!
jah..tudom,álmodik a nyomor...
DE igazán olvashatná ezt valamely illetékes..és elgondolkodhatna,hogy erkölcsileg mennyire egy utolsó senkik ülnek ott körülötte...és remélem a pofájukról lesül a bőr,ekkora arcátlanságok után egyszer!!
