Az angol gender kifejezés egy új fogalmat, a társadalmi nemet takarja, szemben a biológiai nemmel (szex). A mozgalom fokozatosan arra szorítja a nyugati országok oktatáspolitikáját, hogy ne erőltessenek nemi irányultságot, karaktert a gyerekekre, fiatalokra, hiszen majd ők eldöntik, ha nagykorúak lesznek, hogy férfi- vagy női szerepet szánnak maguknak.
"Hátrányos nemi megkülönböztetéssel vádolnak Németországban egy ötszáz éves fiúkórust, amiért nem akarnak felvenni egy lányt maguk közé. Egy berlini anya perre megy, mert annyira felháborodott azon, hogy a kilencéves lányát nem vették fel. Döntését azzal indokolta a nő, hogy a zenei intézet nem követi a modern világ történéseit, és felháborítja, hogy egy fiúkórusnak nem lehet női tagja. A szülő szerint az énekescsoport vezetése által hozott döntések, melyek szerint csak fiúk lehetnek a kórus tagjai, megsértik a német alkotmányt, a lányát pedig hátrányosan megkülönböztették, nem teljesülnek a nemi egyenlőség feltételei."
Az hagyján, de a kidobós lényege az, hogy eltaláld a másikat.
Vajon a gyerek (ne nevezzük fiúnak, mint a cikkben, hisz nem ismerjük az öndefinícióját) soha nem volt dobó, akinek az anyja (ez is már milyen maradi definíció a cikkben) a feljelentést tette??
Az idén hatvanéves Bushnell a Sunday Timesnak nyilatkozott, az interjút a Fox News szemlézi. „Amikor a harmincas és a negyvenes éveimben jártam, nem gondoltam erre. Aztán amikor elváltam, és beléptem az ötödik ikszbe, ráébredtem annak hatására, hogy nincsenek gyerekeim, és hogy egyedül vagyok. Most már látom, hogy azok az emberek, akiknek gyerekük született, olyan biztos alapon állnak, amilyennel a gyermektelen emberek nem rendelkeznek” – mondta a The New York Observer szexrovatának szerzőjeként befutott Bushnell.
„Mindnyájan gyermektelen szingli nők vagyunk. Egyszer csak eszedbe jut: mit fogsz csinálni, ha megöregszünk? Ha nincs gyereked, és felteszed a kérdést: ki fog gondoskodni rólam, az a válasz, hogy a barátnőid” – fogalmazott az írónő.
