Régebben népi demokrácia volt. Most polgári van. Más neve van, de ettől nincs hatalma a most már polgárságnak.
Négy évente a hazug kampányok alapján eldönthetik az emberek, kire szavaznak, de aztán pofa be!
Arról néha szoktak beszélni, mennyit lopnak el az adófizetőktől a kampányokra. De nem ez a lényeg, hanem a léte. Én megszüntetném a komplett választási médiakampányt. Mégsem mosóporról van szó (mellesleg az sem távolítja el úgy a foltokat, mint a reklámban, de van aki azt is elhiszi).
Az emberek manipulációját sem kellene engedni, pedig ez folyamatosan megy a politikai műsorokban, újságcikkekben.
Minden választás előtt el kellene juttatni az induló pártok programját az összes háztartásba (egy kiadványba gyűjtve), és kész. Azt elolvashatná mindenki és, ha valamelyiket elhinné, és tetszene neki, tudna kire szavazni. Persze voksolás mellett lenne egy kérdőív is, hogy lehessen tudni, nem érzelmek alapján szavaz, hanem valóban ismeri a programját a pártnak. A most parlamentben levő pártok nem vehetnének már részt az új rendszerben, mert tízmilliárdokat költöttek (költöttünk) a márkanevükre (FIDESZ, MSZP...), így egy ismeretlen pártnak esélye sem lenne.
"Akkor aki karrierre tört, az egyetlen választható út a párton át vezetett."
Ez így, ebben a formában csak a közéleti szerepre igaz. A komcsik sem voltak tökhülyék, a politikailag semleges szakterületeken akár magas vezetői beosztásba is juthatott pártonkívüli. Cseszegették ugyan a belépéssel, de ezt azért nem vitték túlzásba.
(állítom ezt úgy, hogy Antall idején már a csemetéimnek is volt választójoga... :o))
Tényleg fontos az, hogy hol vannak most az egykori elvtársak? Már csak azért kérdem, mert mindenütt vannak. Az egyik legnagyobb antikommunista (Csurka István) is bevallotta, hogy ügynök volt. Két dolgot kellene tudomásul venni.
1. Akkor aki karrierre tört, az egyetlen választható út a párton át vezetett. (állítom ezt úgy, hogy még nem voltam 18éves, hogy szavazzak, mikor Antal lett a vezér.) 2. Radikálisok mindig is voltak. Ők az alapjai egy diktatúrának. Anno ők voltak a jó elvtársak. Három féle radikálist ismerek. A meggyőződéses radikálist (néhány százalék), a megvezetett radikálist (zöm) és a megfélemlített radikálist (elenyésző) A baj, többnyire a zömmel van. Valamilyen eszme (vagy vallás) fogságában vannak és az eszme/vallás nevében vesznek semmibe, vagy akár kezelnek ellenségként másokat. Ezen radikálisok voltak a fasiszták, a kommunisták, korábban keresztények, ma az iszlám soraiban van sok. De Magyarországon is túl sok a radikális. Minden oldalnak megvan a maga radikális közössége. Én bennük látom a nagyobb bajt, nem a múlt ügynökeiben, bár gyanítom, hogy (ha az életkor lehetővé teszi) jelentős az átfedés. A békés egymás mellett éléshez, nem múlt ügynökeivel kell foglalkozni (elsősorban), hanem a jelen radikalizmusával. SZERINTEM
A Gorbacsov hatalomra kerülése körüli időben (1985) juthattak a moszkvai vezetők arra a felismerésre, hogy vége ... a társadalmi szisztéma és a nagyhatalmi ábránd folytathatatlan, csak totális kudarchoz vezethet. Előre menekültek és ezt a tanácsot adták a tábor többi országa értelmesebb vezetőinek is. Az erő elfogyott, hatalmon tartani tovább nem tudunk benneteket; mentsétek az irhátokat, mert különben lámpadísz lesz belőletek. A csatlósok pedig ezt realizálták a helyi sajátosságoknak megfelelően. Csauból tésztaszűrő lett, Kádár bedilizett, Honeckert elzavarták stb.
Miután ők tehették meg a kezdőlépést, mint a sakkban, volt egy lépésnyi előnyük. Teljesen logikus, hogy ezt ki is használták.
A felosztás nem a saját ötletem, csak átvettem a köznyelvből. :) A Fideszt meg sem említettem, hiszen a gengszterváltáskor egy mini pártocska volt. Maga a gatyaváltás jóval korábban elkezdődött, mint azt sokan gondolják. Az első gyanú akkor fészkelte be magát az agyamba, amikor '86 szeptemberében egy csomó pártonkívülit (köztük engem is) meghívtak a megyei pártbizottságra egy ún. eszmecserére. Orvosok, mérnökök, tanárok, népművelők véleményére lettek kíváncsiak hirtelen... :) Hamar rájöttünk, hogy itt valami készülődik.
A gond már a bal-jobb felosztásodnál elkezdődik. az MSZP bal? a Fidesz jobb? :o)
Továbblépve ... az idősebbek emlékeznek ám az 50-es...80-as évekre is. Ki szólalt meg akkor és ki mit tett, mondott. Megint rengeteg partizánunk van, pedig az átkosban néhány tucatot fogtak csak le a pandúrok egy-egy sátoros ünnep előtt.
Hát akkor nem marad más hátra, ki kell mondani: a baloldal ártatlan szűzlányok és jóravaló családanyák üdvhadserege, a jobboldal sorai pedig tömve vannak útszéli kurvákkal! :) Igaz, hogy mindannyian redvás komcsik voltak, de a megújulásra képesek létrehozhatták a tiszta és igazságos MSZP-t, a még felturbózottabbak pedig nemzetünk politikai csúcsát, az SZDSZ-t. A buta és javíthatatlan tömegből lettek a mostani ellenzékiek.
Az elvtársaktól a takarítás teljesen logikus volt, bűnjeleket lehetőség szerint nyilván nem akartak hagyni maguk után. De - halottról jót vagy semmit - Horváth Balázs azért nem volt egy nyeretlen kétéves. A taxisblokád után pedig (alappal, vagy alap nélkül) lett volna oka a bosszúra is az SZDSZ-szel szemben. Tudsz valami komoly buktáról? Mert én nem.
Antallékról el tudom képzelni. :) Méretes balfácánok voltak abban a gyülekezetben. De Kuncze nem sokat cicózott. Kitakaríttatta, ami még megmaradt. Amúgy meg az első rostálást már 89-ben megcsinálták az elvtársak! (iratmegsemmisítés: darálás, égetés) Ne mondd, hogy nem így volt! :)
A ti listátokat sorold, légy szíves! Nehogy azt mondd, hogy ott mindenki olyan tiszta, mint a szűzlányok muffja. Vagy Kuncuzemaciék mindenkinek a kartonját lenyúlták '95 ben, akik sárosak voltak??
és sokan úgy gondották, hogy visszaszavazhatják a Kádár-rendszert.
Rosszul emléxel. Nem a Kádár rendszert akarták visszaszavazni, hanem a SZAKÉRTELEMRE szavaztak. Azt nyomatták akkor orrba-szájba. Megkaptuk. Itt az eredménye.
Max. 10% listást kéne hagyni, de ott is kihúzható kéne legyen az, akik nem kíván a választó a parlamentben látni. A liberalizmus antidemokratizmusát mutatja a teljesen listát rendszerre való erőszakolt átállás "igénye".
Utálni vagy irígyelni őket kevés, az Ország Házának valahogyan működnie is kell. Ha mértéken felül csavargatjuk a töküket (stb.), akkor az alkalmasok helyett a selejt fogja a sorokat megtölteni ... a legfelsőbb államhatalmi szerv tényleges funkciói pedig átcsúsznak a kormányzathoz, a pártirodákba, kocsmák sötét zugaiba stb. A parlamentet arra kell használni, amire való ... az önkéntes vagy a kikényszerített nyilt vitára. Ez mindannyiunk valós érdeke.
"a maszopban vagy a szadiban szinte mindenki ügynök,besúgó volt, vagy a rendszert szolgálta nyíltan."
Az MSZP esetében a személyi folytonosság nem marasztalható el, hiszen az MSZMP alakult át teljesen nyíltan a jelenlegi párttá. Az SZDSZ esetében ezt nehéz lenne igazolnod, még a '90 előtti kommunista párttagság sem domináns.
Az ügynöki, besúgói múlt pedig fel-felbukkan a pártoknál, de kiugróan magas számot egyiküknél sem tudsz bizonyítani. Ezek zömmel legendák.
A leghelyesebbnek az országos, tiszta pártlistás szavazási rendszert tartanám.
- akkor nem lehetne manipulálni a körzethatárokkal,
- kötetlenebbül lehetne megállapítani a képviselők számát (a túl kevés sem jó; akkor sok szakértő kell a háttérben és azoknak nincs jogosítványuk bármihez hozzáférni),
- a képviselőcsoport szakmai összetétele is közel ideális lehetne
- miután a választópolgárt leváltani nem lehet, tudatosabbá kellene tenni őket (de ez már nagyon meszire vezetne ... közoktatás? civil szervezetek? a pártok? nem'tom)
- a képviselő a választó bizalmából ül ott, ha erre érdemtelenné válik, vágja ki a pártja ... ha nem teszi, kergesse el őket a választója. Ennyi.
