A Ferihegyen ontosan landolt a párizsi gép. Kisebb gombóc a gyomromban a táblatörlöszerú "sonkásszendvicstól". Ugy elékeztem, hogy a magyarok ilyent nem esznek. Tévedtem. A böröndökre várva azon méláztam, hogy miért Ferihegy a nece a reptérnek? Ezt majd kiderítem, csak hát sok helyen valami nagy emberröl neveznek el ilyen létesítményt. Pl Kennedy, Lindberg, stb...Nekünk ott van Asbot akinek nem kis köze van a reoüléshez. Miért tartjuk titokban. De lehetne más is akinek nemzetközileg ismert a neve is és a magyarsága is. Elhessegettem a gondolatot, hiszen ez egy belügy, nekem ehhez semmi közöm.
Megjöttek a böröndök, kocsi böven akadt, s mivel Amsterdamban már beléptünk az EU-ba, elsétáltunk néhány ácsorgó, fürkészö vámos mellett, s már is szemben találtuk magunkat a várakozókkal.
Kis táblán virított a nevünk. Bérautósok. Irodájuk nincs a reptéren, de jóval olcsóbbak mint a nagyok. Kedves, elözékeny fiatalemberek, sok hasznos felvilágosítással. A kocsiban ülve intéztük a papírmunkát, mert bizony kinnt februári és nem március végi idöjárás volt. A fizetésnél mefemlítették, hogy ha kp.-vel fizetek akkor 20%-al olcsóbbak, de biztosítási meggondolából inkább kártyával fizettem. A Visa vállalja a Casco önrészesedési 20%-át, díjmentesen, ha velük fizetek.
Papírok rendben, kényelmes közepes Toyota a kocsi.
2 hét egy nap Magyarországon. Elkezdödött.
Délben érkeztünk, s 1 órakor már a bankban voltunk, ahol közlékeny, kedves hölgy intézte a pénzfelvételt. Komplikált lassú folyamat, de még mindíg jobb mint anno a Ráday-ban eltöltött fél nap. Jó másfél óra mulva a morgós pénztáros leszámolta a pénzt. A kioktatás nem maradt el, ugyan is meggondoltam magam a névértékeket illetöen, s kértem, hogy néhány bankót cseréljen nagyobbra.
- Kérdeztem az elején, hogy hogy adjam - szólt a mosolytalan válasz. Megérkeztünk. Gondoltam.
Az út átszállással, várakozással 15 óra, amihez jön a 7 óra elvesztése, lassan 24 órája talpon vagyunk. Ideje lenne pihenni De ki tud ilyenkor pihenni.
Folyt köv.... |
