Szatmár (vár)megye gyöngyszeme: Szatmárnémeti! A Székelyföldön kívüli Erdély legnagyobb (arányú) magyar lakosságával rendelkező nagyvárosa. A jelenlegi magyar határtól mindössze 7 km-re! Szatmárnémeti: múltja, jelene, és jövője milyen lesz, milyen volt??
JELES ÉVFORDULÓ: 90 ÉVE FOGLALTÁK EL A ROMÁNOK SZATMÁRNÉMETIT
1919. április 19. nagyszombat
Tudósítás Kóréh Endrétől:
...nagyszombaton reggel a Székely Hadosztály, hogy a város lövetését elkerülje, kivonult Szatmárról.
Jellemző, hogy a lakosságnak csupán kevés része menekült, de az is jellemző, hogy még az utolsó percben sem gondolt arra, hogy fegyvert fogjon és a székelyekhez, a haza védelméhez csatlakozzék.
Mikor kivonultunk, bámészkodva nézték távozásunkat, s talán nem is gondolták, hogy milyen sors vár reájuk.
Néhányan éljeneztek bennünket, mire az egyik székely odaszólt:
- Jobb, ha hallgatnak. Mi jobban megsiratjuk ezt a várost, mint kendtek! Ha beálltak volna közénk, most nem jutnának prédára!
Délben a polgármester átadta a várost a bevonuló oláhoknak, akik a piacon és a kocsmákban mámoros örömmel ünnepelték vértelen győzelmüket."
A Székely Hadosztály története is kötődik Szatmárnémetihez:
1919. április 17. csütörtök
Amikor 1918. december 24-én, karácsony szentestéjén bevonultak Kolozsvárra a románok, az Erdély fővárosában lévő magyar tisztek, hívatásos és sorállományú katonák menekülni kényszerültek, hogy elkerüljék a foglyul ejtés veszedelmét.
Ezekből a menekülőkből s a hozzájuk csatlakozó önkéntesekből szerveződött számottevő fegyveres erővé az a magasabb egység, amely SZÉKELY HADOSZTÁLYnak nevezte magát.
Vezetője szentkereszthegyi Kratochwil Károly ezredes lett.
Önerőből, önállóan folytatták rengeteg szenvedés, nélkülözés közepette önvédelmi harcukat a megszálló román csapatok ellen az áprilisi román offenzíváig.
Kóréh Endre volt a haderő tábori lelkésze. Könyvet írt e sajátos katonai alakulat viszontagságairól, ERDÉLYÉRT A székely hadosztály és dandár története, 1918-1919" címmel.
A székely hadosztályra és dandárra vonatkozó, pontos dátumokat tartalmazó, naplószerűen sorolt tények és adatok túlnyomó része Kóréh Endre könyvéből való, mint az alább következő három idézet is:
***
Távirat Budapestre, a hadügyi népbiztosságnak:
Szatmár, 1919. április 17. este 8 óra
Azonnali sürgős intézkedést kérek, hogy Szatmárnémeti, Debrecen, Nagykároly, Nagyvárad összes szervezett munkásai álljanak fegyverbe, különben ezen helységek sorsa meg van pecsételve.
A helyzet állandóan rosszabbodik. A vöröscsapatokat kérem a székely parancsnokságnak alárendelni. Tapasztalataim szerint úgy a nagyváradi 39. sz. vörös dandár, valamint a többi vöröscsapatok sem tartják fenn a székelyekkel az összeköttetést, és így az egységes vezetés majdnem lehetetlen.
Egyetlen megoldás, ha az összes csapatok felett a székely különítmény parancsnoksága veszi át a vezetést.
Papp B.
***
Második távirat Budapestre, a hadügyi népbiztosságnak:
Szatmár, 1919. április 17. este 10 óra
A vöröskatonák állásaikat elhagyják, csapatostól menekülnek a veszélyeztetett zónából. A székelyek a direktórium tagjait letartóztatták. A vörösek és székelyek közt állandó az összeütközés.
Tasnád ellenséges (román) megszállása minden pillanatban várható.
A tasnádi munkástanács vezetői útban vannak Debrecen felé. Kérek sürgősen küldeni katonaságot, lőszert, felszerelést.
Róbert Oszkár, a szatmári kormányzótanács elnöke.
***
A harctéri események mellett lássuk, mi történt húsvét hetében Szatmáron. Kóréh Endre írja:
Amint a kedvezőtlen harctéri hírek elterjedtek, és az első menekült szekerek végigdöcögtek az utcákon, a vörös uralom megingott. A direktórium csomagolt, és odébb akart állni, a vörösőrség pedig egy óra alatt leszerelt.
A szatmári polgárság hamarosan neszét vette, hogy a direktorok a város pénzét és aranyneműit is el akarják emelni. Rövidesen tanácsot tartottak, s felkérték a székely hadosztályt, hogy segítsen rajtuk.
Ez április 17-én történt.
Délután és este már a székely tisztek és katonák tartották fenn a rendet, erős őrjáratokkal cirkáltak, s éjfélre a tolvaj vörös direktóriumot lefülelték, az ellopott vagyont, - mintegy negyvenmilliót-, megmentették.
Acsádi Ignác (1845-1906) nagykárolyi születésű történész, publicista. Ady Endre (1877-1919) Érmindszent híres szülötte, a 20. századi magyar költészet egyik legjelentősebb alakja. Bakócz Tamás (1442-1521) esztergomi érsek, bíboros, az egyetlen magyar pápajelölt Erdődön született. Bíró Lajos (1856-1931) Tasnád szülötte, természettudós, utazó, a pápuák életmódjának európai hírű kutatója. Budai Ézsaiás (1766-1841) Szilágypér szülötte, református püspök, bibliafordító. Dsida Jenő (1907-1938) Szatmárnémetiben született költő, szerkesztő. Gellért Sándor (1916-1987) szatmárnémeti születésű költő, műfordító. Harag György (1925-1985) Tasnádi születésű színházi rendező, egyetemi tanár, igazgató, a Szatmárnémeti Északi Színház alapító igazgatója, a magyar tagozat (Harag György Társulat), a Harag György Emlékplakett, valamint a kolozsvári Harag György Napok névadója. Kaffka Margit (1880-1818) nagykárolyi születésű író és költő. Károli Gáspár (1529-1590) Nagykárolyban született, elismert teológus, a Vizsolyi Biblia fordítója. Kovács András Ferenc (1959-) szatmárnémeti születésű költő. Kölcsey Ferenc (1790-1838) Sződemeter szülötte, a Himnusz szerzője. Páskándi Géza (1933-1995) Szatmárhegyen született író, költő, műfordító, Kossuth-díj 1993. Simon Magda (1908-1969) Szatmárnémetiben született író, kritikus. Tóth Imre (1921-) Szatmárnémetiben született matematikus, tudományfilozófus, esszéíró, egyetemi tanár, a regensburgi egyetem tudományfilozófia tanszékének vezetője.
Mindig vannak szőrözők akik azt hiszik mindenki másnál jobban tudnak mindent. Amúgy nem sok jót jósolok. A románok is nyomulnak csakúgy mint a szlovákok. Rajka Pozsony elővárosa lassal harmadnyi szlovákkal, Nagyvárad vonzása is átcsap a határon. valamikor szinte magyar többségű városok lassan kisebbségibe fordulnak. Komárom már csak 62%-ban magyar. Persze lehet most a libsiknek szemétkedni: nemzethalál. Mi lesz még a libatolvaj alatt....
* Láncos Templom * Németi Templom * Kültelki Református Templom * Szigetlankai Református Templom * Szamosnegyedi Református Templom * Szatmárnémeti Református Gimnázium * Kalvineum * Vasút Melletti Református Temetőkápolna * Németi Temetőkápolna
Római katolikus
* Római Katolikus Krisztus Mennybemenetele Székesegyház - "Nagy templom" * Szent János Templom - "Hildegárda" (a ferencesek egykori kolostortemploma) * Zárdatemplom * Szent József Templom - "Kis Zárda Templom" * Kis Szent Teréz Templom * Szent Antal Templom * Szent Lélek Templom * Szent Család Templom * Püspöki Kápolna (a püspöki palotában) * Zárdakápolna]] (a Páli Szent Vincéről nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek zárdájában) * a híd melletti katolikus temető kápolnája
# Német és román:
* Jézus Szíve Templom - Kálvária templom (a domonkosok egykori temploma)
Görög katolikus
* Magyar: o Szent Miklós Templom * Román: o Mihály és Gábor Szent Arkangyalok Katedrális o Szent Ferenc Templom o Closca Úti Görög Katolikus Templom o A Popp család kápolnája
Evangélikus
Szatmári Evangélikus Egyházközség
Wolfenbüttel utcai Evangélikus Imaház
Baptista
István-téri Magyar Baptista Imaház Scanteii-utcai Román Baptista Imaház
Ortodox
* Mária Mennybemenetele Ortodox Katedrális * Batizi-úti Ortodox Templom * Híd melletti Ortodox Templom * 17-es negyed ortodox temploma
Izraelita
* Zsinagóga - "Nagy Templom" (egykori ortodox zsidó zsinagóga) * Talmud Tora Imaház
inkabb csak az egyszeruseg kedveert hasznaljak ...
kb olyan, mint egy amerikainak azt mondanad, hogy europai vagy es nem terheled oket azzal, hogy a bulgariai vagy szerbiai, ugy sem tudjak hol vannak :))
Szatmarnemetinek annyi koze van Erdelyhez, mint Debrecennek, csak pechjere ot elcsatoltak, Debrecent meg nem ...
"Mellesleg itt mindenki erdélyinek tartja magát akár Kolozsvári akár Nagyszalontai akár Szatmárnémeti születésű. Különbséget csak az okoskodók tesznek közöttük."
egyik megfogalmazás sem helyesebb, mint a másik.
Trianonig senkinek sem jutott eszébe, hogy az alföldi Szatmárnémetiben, Nagyváradon, Nagyszalontán vagy a bánsági Temesváron erdélyinek tartsa magát.
azóta változott a terminológia, én is tapasztaltam, hogy az ottaniak erdélyinek mondják magukat, nekem viszont nehezemre esne az alföldi, máramarosi, illetve bánsági településeket erdélyinek mondani...
csak egy napot töltöttem ott átutazóban, hangulatos, élettel teli városnak tűnt és valahogy az volt az érzésem, hogy sokkal harmonikusabb a nemzetiségek közötti együttélés, mint Marosvásárhelyen vagy Kolozsvárott. Nagybányán és Máramarosszigeten is ugyanezt éreztem.
# Itt született 1859. augusztus 18-án Arányi Dezső operaénekes. # Itt született 1886. március 4-én Nagy Vince politikus, belügyminiszter, a Kossuth-Párt elnöke, majd a Szabadság-Párt alelnöke, az amerikai emigráns magyarság egyik vezetője. # Itt született 1906. március 11-én Bánhidi László színművész. # Itt született 1907-ben Dsida Jenő költő. # Itt született 1911-ben Darvas Gábor zeneszerző. # Itt járt iskolába Kaffka Margit, Kölcsey Ferenc, Krúdy Gyula, Szilágyi Domokos. # Itt tanított Ilosvai Selymes Péter a Toldi 16. századi szerzője. # Itt volt megyei főjegyző 1829-től Kölcsey Ferenc, mellszobra a református (Láncos) templom előtt áll. # Magyar színházában játszott egykor Jászai Mari és Fedák Sári is. # Hám János, Szatmár római katolikus püspöke, egy ideig esztergomi érsek, városépítő. Szobra a katolikus székesegyház előtt áll, utcát is neveztek el róla. # Scheffler Sándor római katolikus vértanu-püspök, boldoggá avatása folyamatban van. Nevét viseli a szatmárnémeti Szheffler Sándor Lelkipásztori Központ. # Dr. Lükő Béla, Európa-hírű sebészorvos, ő alapította a város első kórházát, mely ma a nevét viseli. Mellszobra a Lükő Béla Városi Közkórház előtt áll, kriptája a vasút melletti református temetőben található. # Harag György világhírű rendező, a később róla elnevezett társulat alapító igazgatója. Nevét viseli a Szatmárnémeti Északi Színház magyar társulata és az évente kiosztott szakmai díj is. # Ács Alajos (1930-2002) színművész. Az ő nevét viseli a Szatmárnémeti Északi Színház stúdióterme, az Ács Alajos Játékszín. # Klein Magda szatmárnémeti születésű színházi rendező, dolgozott Szatmáron, Temesváron, jelenleg a Tel-Avivi Nemzeti Színház főrendezője. # Joel Teitelbaum rabbi, szatmári rebbe, a Teitelbaum rabbidinasztia egyik legnagyobb alakja, a város ortodox főrabbija (1934-1944), a Szatmár haszid irányzat alapítója (a Holokauszt után Brooklynban élt és dolgozott, megalapítva a Szatmár mozgalmat). # szent reb Eliezer Fisch, "csodarabbi", a "bikszádi rabbi". Bikszádról került Szatmárnémetibe, csodatévő és szent hírében állt a haszid zsidók közt. A Békés Károly (ma Lükő Béla) utcában volt imaháza. # Dr. Friedmann József a szatmári status quo zsidók főrabbija volt. # Szép Ernő költő, publicista a Szatmári Lapok munkatársa volt. # Markovits Rodion író,újságíró, Szatmárnémetiben ügyvédként dolgozott. # Kovács András Ferenc, az egyik legjelentősebb kortárs erdélyi költő. # Láng Zsolt, prózaíró, az erdélyi magyar irodalmi élet kimagasló alakja. # Jánk Károly költő. # Tóth Imre szatmárnémeti születésű tudományfilozófus, matematika-filozófus, esszéíró. Dolgozott és tanított Kolozsváron, Bukarestben, Párizsban, Regensburgban. A Regensburgi Egyetem Tudományfilozófia Tanszékének tanszékvezetője is volt. # Erdős I. Pál grafikusművész # Popp Aurél festűművész # Török István színművész
Ide jártak csencselni a magyarok. Befogadtuk őket a házainkba, 3-4 napot itt töltöttek míg el tudták adni a kis motyójukat. Aztán mikor már mi is átmehettünk, felkerestük őket. Meg sem akartak ismerni. Mellesleg itt mindenki erdélyinek tartja magát akár Kolozsvári akár Nagyszalontai akár Szatmárnémeti születésű. Különbséget csak az okoskodók tesznek közöttük.
:o)