Sziasztok! Ez a topik -mint címe is mutatja- a Budapesti Operettszínházban futó, illetve valamikor futó darabokkal foglalkozó topik. Ez az e témával kapcsolatos csevegések helye, itt mindent leírhattok, kérdezhettek a darabokkal, történelmi hátterekkel, zenékkel, videókkal, jegyekkel kapcsolatban! Most így előszó gyanánt ennyi; remélem, minél többen írtok, s a topik életképes lesz!
Halihó! Régi vágyam teljesült szombaton, egy felejthetetlen Elizabeth előadáson voltam egy kedves ismerősömmel. Imádom a musical-eket, sajnos még van bepótolni valóm. Janza Kata, mint Elizabeth csodás, ezt a szerepet mintha neki találták volna ki. Nagyon királynői jelenség és a hangja gyönyörű. A másik nagy szerep a halál, ami nagyon nagy hatással volt rám. Gyönyörűek a dalok. Megszerzem a cd-jét, hogy itthon is hallgathassam. Ezután a Rudolf-ra is nagyon kíváncsi vagyok. Remélem hamarosan azt is láthatom és hallhatom.
Leopold a darabban előbb hal meg fiánál, ami a történelmi háttér ismeretében nem igaz, hiszen túléli fiát!
Helyes-e, hogy Wolfgangot csapodárnak, nemtörődömnek, "örök gyereknek" ábrázolják? Valóban sosem hallgatott apjára, illetve ennyire elutasító lehetett mecénásával, Colloredo hercegérsekkel? Constanze vajon ennyire pénzéhes lehetett? Miért van az, hogy a darab elején úgy tűnt, eltér a Weber-lányoktól, hiszen őszintén, tiszta szívből szerelmes, ám mégis megváltozott magatartása? Nannerl annyira tiszta szívű volt, mint azt látjuk? Van egy mondata, amely rendkívül elgondolkoztató: "Jó volna, hogyha én is játszhatnék, ámn egy nő nem lehet zenész..." Akkortájt tényleg csupán hobbi-szinten foglalkozhattak a zenével a nők, hiába a tehetség, az akaraterő, kitartás és szorgalom...
Törvényszerű, hogy minden zseni megőrül? Ezt sugallja az előadás... Mennyit ér az ember, átlépheti-e korlátait, vagy maradjon a "szabályrendszernél", amely "megköti szárnyait"? Miért a életrajzi ferdítések?
A történet talán az egyik legkényesebb téma a történelem folyamán...
Vajon tényleg Ferenc József gyilkoltatta meg fiát és annak szerelmét, Vetsera Máriát Rudolf árulásáért Mayerlingben? A darab ezt tükrözi, a történelemkönyvek nem egyértelműen fogalmaznak, Mindenkiben kétséget ébrszetve... Lehet egy ilyen magas rangú személy inkább uralkodó, mint apa? Megtagadhatja így önmagát, apai mivoltját?
Ezen kívül egy nagyon érdekes dolog, hogy Sissi nem szerepel a darabban!
Stefánia meg ugyanúgy a körülmények áldozata, mint Rudolf! Belekényszerítették egy házasságba, amely Mindkettőjük számára szenvedés...
Miért olyan egyoldalú minden forrás, miért csak Rudolf nézőpontjára világítanak rá; miért nem szemléljük meg kicsit aprólékosabban a másik oldalt is?
Hol kezdődik és ér véget a hitelesség? Hazdik-e valamelyest a darab? Igazat mondanak-e a források?
Nekem az a kedvenc darabom, mely elég hitelesen dolgozza fel szerintem Sissi életét; aki szabadságvágyát, életét, öntörvényűségét, élni akarását adta fel azzal, hogy császárné lett, illetve Ferenc József oldalán társra talált. Időközben, mint tudjuk, kapcsolatuk megváltozott, melyek hatáséra elvesztette gyermekeit, férjét, s már édesapja is meghalt, aki többé, mint oltalmazója, példaképe, esetlegesen "megmentője" már nem lehetett Mellette! Fura ez a dekadencia, ami átlengi a darabot; hiszen habár végig ott a Halál-vágy, az a megmagyarázhatatlan földöntúli szerelem, szenvedély a Halál iránt, mégsem válassza Őt, a béklyóktól való szabadulást, hanem végig küzd, próbálkozik, ám végül bekövetkezik az elkerülhetetlen...
Nagyon tetszik ez az új aspektus, miszerint a Halál-Szerelem egy és ugyanaz; és a Halál közelsége világít rá az élet sokrétűségére!
Személy szerint én 4-szer láttam élőben a darabot, ami hihetetlenül megfogott minden alkalommal, minden szereposztásban:
Kamarás Máté a markáns, félelmetes, karizmatikus Halál; Szabó P. Szilveszter a sejtelmes, míg Mester Tamás az elkerülhetetlen.
Bálint Ádám és Bereczki Zoli szerintem nagyjából ugyanazt az anyukája által irányított "kisfiút" mutatják be, mindketten kiválóan!
Vágó Bernadett a fiatal Sissi-szerepben verhetetlen, Janza Kata az érett nő szerepét alakítja a lehető legjobban, Füredi Niki pedig a két figura keveréke, legalábbis számomra. Vágó Detti és Máté szereposztásában "jött át" nekem leginkább a darab, ám mivel Mindenki egészen másként alakít, ízlések és pofonok viszonyának megfelelően Mindenki rátalál arra a párosra, aki Őt leginkább "megfogja"!
Lucheni-szerepben Földes Tamás az Örök; aki, ha bejön a színpadra, képtelenség másfele figyelni, amit azért Száraz Tamás alakítására nem lehet így elmondani...
(de gyakorlat teszi a mestert)
Láttam Bécsben az eredeti osztrák-verziót Kamarás Mátéval, s azt kell mondjam, teljesen más Halállal találkozhatunk ott...
Mit gondoltok, Szerintetek milyen ez a nézőpont, megvilágítás? Jó az, hogy a Halál közelségében világít rá a darab az élet igazi értékeire, az önmegvalósítás fontosságára?
Ez a kedvenc musicalem, amit már csak azért is a legjobbnak tartok, mert Mindenki talál benne egy-egy olyan motívumot, jelenetet, párbeszédet, mely a saját életére is elmondható volna... Erről kinek mi a véleménye? Érdekel, Ti mit gondoltok!
