Nagyjából az 1970-es évek óta széles körben közismert tény, hogy a világ fosszilis energiahordozó-készletei nem csak elméletileg végesek, hanem történelmi léptékkel mérve nyugtalanítóan hamar elfogynak, illetve kitermelésük aránytalanul megdrágul. A korábbi paradigma szerint a világ olajkészletei mindig negyven évre voltak elegendőek, mert a feltárási és kitermelési technológiák fejlődése lépést tudott tartani az igények növekedésével. Ebben az időben az árakat inkább olyan tényezők mozgatták, mint a nemzetközi biztonság, vagy az olajpiacokhoz való szabad hozzáférés egyéb körülményei.
A folyamatosan és kiszámíthatóan olcsó szénhidrogének szépen-lassan nyomasztó fölényre tettek szert a globális energiaellátásban és civilizációnk fejlődésének, fenntarthatóságának kulcstényezőjévé váltak. A hetvenes évek óta a helyzet kiszámíthatatlanabbá vált, társadalmunk „erőforrás korlátos” lett, az innováció a „gyorsabbat, nagyobbat,” helyett a „kisebbet, takarékosabbat” felé fordult. A kétezres évek a szénhidrogének piaci árának korábban elképzelhetőnél nagyobb ingadozását hozta, ami sokakban felvetette a kérdést, hogy társadalmunk lépést tud-e tartani ezzel a trenddel, vagy a tartós és nagymértékű áremelkedés olyan fundamentális változásokat hoz, amelyek feszegetik, vagy egyenesen lerombolják a társadalom hagyományos gazdasági és politikai kereteit.
A változások világszerte félelemmel töltik el az emberiség egy részét, a nem mindennapi körülmények életre hívták az ’armageddonista-vallást’, amely a világ pusztulásáról szóló ősi mítoszoknak a nagy monoteista világvallások megváltástanának modern keveréke. Az armageddonisták az antiglobalisták és más antikapitalisták nyomdokain járva megkérdőjelezhetetlenül hisznek az emberi civilizáció mai formájának pusztulásában. Dogmáik vitatását a vitapartner ostobaságával, elemzésre való képtelenségével, ellenérdekeltségével, vagy kulturális tradícióival, szélsőséges esetben származásával magyarázzák. Sokak értékelése szerint az ’armageddonista-hit’ megjelenése a válságról való párbeszédet vakvágányra viszi, az érvelést irracionális, emocionális síkra tereli, a konstruktív gondolkodni vagy tenni akarást destruktívizmusba fullasztja, vagy a legjobb esetben is arra ösztönöz, hogy lokális látszatmegoldásokkal is megnyugtathatjuk magunkat, ugyanis a hitelvek szerint a globális megoldások feleslegesek, mivel szerintük a globalizált világ amúgy is halott rövid időn belül.
A hajdan értelmes, konstruktív eszmecsere színteréül szolgáló Peak Oil topik mára az armageddonista vallás megvallásának és vitatásának helyévé redukálódott, így többen, akik a problémáról való racionális párbeszéd hívei, létrehozták ezen klubtopikot. Ebben a topikban az innovációról, mint a túlélés kulcsáról, illetve az ennek hatására szükségszerűen átalakuló gazdasági és társadalmi viszonyokról lesz szó, ahol a civilizáció estleges leépülése csak mint vitatható hipotézis szerepelhet, aminek elutasítása semmiképpen nem indukálhat kirekesztést, személyeskedést, illetve semmiképpen nem alakulhat ki olyan párbeszéd, ahol a megoldás irányába mutató műszaki, energetikai, gazdasági, stb. tárgyú javaslatokat ideológiai alapon feleslegesként próbálják lesöpörni.
Ebben a topikban nincs ranglista, de sokan jobbak bizonyos területeken, mint a másik, ezt kérem, tartsuk tiszteletben és ne álljon le a matematikus vitatkozni a modern közgazdaságtudományról az azt oktató egyetemi tanárral, legfeljebb kérdezzen, ahogy ez fordítva is elvárható. Ez a téma komplikált, energetikai, gazdaságtudományi, politikai, stb. megközelítéseket kíván, így próbáljuk egymás tudását kiegészíteni és nem megkérdőjelezni.
A témák közt természetesen hasonló prioritással rendelkezik a gazdasági világválság, mint az olajcsúcs, miután a kettő szorosan kapcsolódik egymáshoz. Amennyiben van rá igény, nyitunk külön gazdasági topikot.
"Az LNG (cseppfolyositott metan) segitsegevel pedig a gaz ugyanugy, mint a köolaj, hajokkal szallithatova valt, ugyhogy konkurrál a vezetekes gazzal is. A piac nyilik, ugyhogy az arak is szabalyozodnak"
"Nem vagyok nagyon ismerős a témában, de úgy tudom, hogy a komoly oljatársaságok már azzal a szcenárióval (is?) foglalkoznak, hogy nem az olajkészletek merülnek ki, hanem az igény fog radikálisan csökkenni - ezért pl. azt vizsgálják, hogyan tudják minél könnyebben kiegészíteni/átalakítani a töltőállomásokat "feltöltő" és akkucserélő állomásokká."
Igen, az olajat már nem használnánk szinte semmire, ha nem azt töltenénk a tankba. A bökkenő csak az, hogy ez esetben valahonnan pótolni kell ezt az energiát, azaz visszajutottunk a gáz/szén/atom/nap/szél felskálázhatóságához.
Ez igy van. Én mindig is azt hajtogattam, hogy az olaj es gaz összessege szamit. Nos, amennyiben az olajtermeles tetözik, esetleg csökken is, akkor a gaz veszi/veheti at a szerepet.
Kevesen tudjak, de az üzemanyag 10%-a mar ma is gazbol keszül (~8 mbpd). Ny-Europaban mindenütt lehet valasztani, hogy valaki "eredeti" dieselt tankol, ill. "synfuel"-t, amely teljesen kenmentes, gazbol keszült (igaz kicsit dragabb), ...
Ny-Europaban mar eleg jol kiepitett gazos infrastruktura van autok szamara (LPG, CNG). Az elterjedtebb LPG (ami ugye megiscsak olajfüggö, annak a "mellektermeke") az EU-ban 2018-ig adomentes.
De, ha gazrol beszelünk, akkor a CNG (Compressed Natural gas), a komprimalt (~200 bar) methant ertjük. Jelenleg kb. 20-30 féle gazos autot lehet a piacon kapni.
Az LNG (cseppfolyositott metan) segitsegevel pedig a gaz ugyanugy, mint a köolaj, hajokkal szallithatova valt, ugyhogy konkurrál a vezetekes gazzal is. A piac nyilik, ugyhogy az arak is szabalyozodnak, ...
AZ utobbi idökben (3 ev) hihetetlen sikereket ertek el a shale-gas (az az olajpalaba zart metangaz) kitermelesevel. Olyannyira, hogy pl. az USA-ban mar többet termelnek, mint amennyire szüksegük van.
Es teljesen meglepö modon Europa alatt is valszeg hihetetlen tartalekok vannak. Ezt a "köbezart" gazt csak a nehany eve letezö hidraulikus repesztesi eljarassal lehet kitermelni. Remelhetöleg a makoi gazra is valamikor sor kerül. Ez, a gazellatas önallosagat illetöne Mo. nagy eselye lenne.
ez a klasszikus mezok eseteben igy van, de a nonconvetionalnal addig jon a agazod, amig fursz es torsz odalent. tehat a kimerules fogalma relativ, leven, hogy a conventional gas bolcsojerol beszelunk, nagysagrendekkel ntobb kozetreteggel, lelohellyel.
A gaztermeles nyilvan növekszik, viszont nem szükseges az összes folyekony üzemanyagot helyettesiteni, mert nem fogy el teljesen.
Az autok fogyasztasa is rohamosan csökken. A közlekedes logisztikaja javul.
Különben:
"We are awash in natural gas," according to Pickens -- he claims that the United States has natural gas reserves that are equivalent to 700 billion barrels of oil and it is his personal crusade to move that ocean of natural gas into the American transportation sector. He claims to have already spent $62 million of his money on this quest, known as the Pickens Plan.
...
Earlier this year, Pickens said, "We are five times bigger than the Saudis" in terms of natural gas reserves / fuel equivalent. Natural gas is "cleaner" and "it's under our feet." He also said that the U.S. would go down in history as the dumbest country ever to have graced the globe if we do not make this transition.
Az OECD orszagok olajfogyasztasa elkezdett tartosan csökkenni. A fejlödö orszagoke viszont (Kina, India) kemenyen emelkedik.
Az elektromos autok egyelöre meg csak kiserleti stadiumban vannak. 2020 körül fog kb. az uj, üzembehelyezett autok talan 10%-a elektromos. Az is megoszlik több alkategoriara. Ugyhogy a benzinkutak atepitese csak mertekkel fog törtenni.
"hosszútávon olcsóbb nekik a shale-gas-oil készletek kitermelése, mint állandóan nagy erőkkel jelen lenni a közel-keleten"
Ez szerintem is így van, de elegendőek-e ezek a készletek arra, hogy a Közel-Keletet teljes egészében pótolják? És itt most tök mindegy, hogy az USA éppen honnan veszi az olajat, mert világpiac van, tehát a dolog akkor működne, ha a keresleti oldalon kieső és a kínálati oldalon máshol pótolt források összessége elérné a Közel-Kelet termelését.
Szerintem pedig arrol van szo, hogy minden lehetöseget ki kell aknazni.
A szemelyautokat is, a truck-okat is at kell allitani.
Es nyilvan ezzel parhuzamosan a kombiciklusu erömüvek is erdekesek. Különösen, ha pl. a hulladekhö fütesre is hasznalhato, ...
Aztan tudni kellene, hogy meddig lehet gazaldassal szamolni, mert annak sincs ertelme, hogy ma felepitett 60%-os hatasfoku erömüvek 15 ev mulva gazdasagtalanok legyenek, mert az energiahordozok aranya/viszonya alapvetöen megvaltozik (en itt latom, pl. az atomerömüvek kockazatat is, marmint, hogy felbukkan egy "game-changer", ami altal a 100 eves tervek ervenyüket vesztik).
(Pl. gazerömüvek es szolarparkok kapcsolasa is erdekes, ...)
nagy. hosszútávon olcsóbb nekik a shale-gas-oil készletek kitermelése, mint állandóan nagy erőkkel jelen lenni a közel-keleten. ha képesek átállítani a közúti teherszállítás, tömegközlekedés, stb. jelentős részét gázüzeműre, akkor elég lehet a saját-kanadai-dél-amerikai készletek a fennmaradó olaj és gázigényre. mondjuk akkor chavez rosszul jár, mert a hazatérő iraki kontingens esetleg megáll caracasban ebédelni egyet, csak hogy lehűtse latin-amerikát megint pár évtizedre.
szerintem az usa hosszú távú policyje a kvázi-izoláció lesz, így tudja kivédeni, hogy durvábban konfrontálódjon kínával, ráadásul így a közel-kelet az kína-eu (+kis orosz)"csataterévé" válik. izraelt persze kétlem, hogy magára hagynák, de nem fognak direkt háborúkba keveredni, az a gyanúm. nekünk ez rossz hír, mivel európa messze nem egységes.
"Arrol volt szo, hogy az olajellatas esetleges hanyatlasaval (dragulasaval), pl. a gaz veszi at a szerepkör egy reszet, hiszen, mint kiderült, rengeteg van belöle."
A nagy kérdés, hogy az olaj drágulása mennyire hozza magával a gáz drágulását. Ez pedig pont azon múlik, hogy mennyire lehet az olajat a gázzal helyettesíteni. Én azt gondolom, hogy itt nincs különösebb technikai akadély, hiszen a gáz árát már most is komolyan rángatja az olaj fel-le.
Arrol volt szo, hogy az olajellatas esetleges hanyatlasaval (dragulasaval), pl. a gaz veszi at a szerepkör egy reszet, hiszen, mint kiderült, rengeteg van belöle.
Ebben pedig a neheztruck-ok jelentös szerepet jatszhatnak.
Pl. Nemetorszagban a CNG infrastruktura ki van epitve, ha valaki akar, vagy 30-40-fele ilyen autotbol valaszthat.
Az Economist-ban nemreg jelent meg egy cikk a gazrol. Erdemes elolvasni.
Tavalyelőtt voltam Örményországban pár napot, ahol a kőolaj (és emiatt a benzin) drága luxuscikk, viszont az ország földgázvezetékek metszéspontjában van. A felső réteg luxusautóit kivéve az összes autó, busz stb. földgázhajtású, a teherautókat nem tudom.
Ahogy leírtad,elsősorban a káros anyag kibocsájtás miatt nyomják őket a városokban,ahogy a konténer terminálok is (ahol tényleg nehéz kamionok hajtásra használják őket.)
A technológia ismert,évtizedek óta használják- csak éppen nem célszerű/nem éri meg az alkalmazások nagyjából 80-90%-ra
A buszoknál ,főleg az alacsony padlósoknál van annyi hely a tetőtérben,hogy beférjenek a palackok,ráadásul ezek a járművek keveset futnak,kicsi terheléssel.A szemeteskocsik keveset futnak,így különösebben nem gond az üzemanyag mérete és mennyisége . A konténerterminálok pedig egyszerűen és olcsón tudnak venni folyékony földgázt a szállítótól,ráadásul a kamionok naponta többször is megfordulnak a töltőállomásnál,így a tartályok kapacitása se jelent nagy gondot .
Ezek sajna a dízel fogyasztásnak mindössze a 10%-át jelentik,vagy még kevesebbet.
Ami zabálja az üzemanyagot,az a nehéz teherautók pár 1000 km-es futása közben megevett dízel. Nos,annál viszont komoly gondot jelent a csökkentett hatótáv,a kriogén üzemanyag elosztása és tárolása ( ami önmagában jelent 10 gallon esetében min +10$ költséget a földgáz árán felül) Vagyis a várt megtakarításod nagyon gyorsan elolvad veszteségbe,amikor kilépsz egy szűk piaci szegmensből.
Alapvetően,ahol én várom a sűrített földgáz elterjedését az a személygépkocsik. ott nem gond a hatótáv,tudnak utánatölteni otthon,egyszóval ideális lenne erre a célra,de mégse vásárolja a CNG-s kocsikat senki.
Leirtam, a linket beraktam, ... hogy mostansag (az utobbi ket evben) terjed a törtenet. Elsösorban nem is energetikai szempontbol, hanem inkabb azert, mert a karosanyag kibocsatas sokkal alacsonyabb.
Szinte minden truck-gyarto szemeteskocsigyarto, ... kinal ilyen termekeket. Oktatjak a technikusokat, ... Igy szokott valami terjedni.
Aztan pl. Nemetorszag sok nagyvarosaban szinte csak CNG-s buszok jarnak (mar evtizedek ota). A busz tetejere vannak a palackok felrakva, amik annyi energiat tarolnak, hogy az adott napot kibirja.
Neked pl. nem tünne logikusnak, hogy amennyiben a diesel pl. az USA-ban ~3 $ gallononkent, egy truck 10-12 gallont igenyel 100 km-kent (~40 liter), ami ~30 $-ba kerül. akkor talan felmerül az 5let, hogy pl. a napi 400-500 $-os üzemanyagkiadas helyett talan annak a fele is eleg lenne?
A gaz ára tavaly az USA-ban 70%-t csökkent. Miközben a diesel ara inkabb növekedett. Ez nyilvan sokakat kesztet az atallasra.
Azonkivül egyre inkabb születnek szabalyozasok, amelyeket a nagy flottat üzemeltetö cegeknek be kell tartaniuk. Különben bünti, ...
A menet közben elpárolgó gáz nem veszik el- ez jogos.
Ellenben a párolgási veszteségben benne van a csővezeték rendszer,illetve annak evakuálása is.
Nos,másképpen is lehet nézni a kérdést:ha egyszer a gáz sokkal olcsóbb,és egyszerű a teherautók átállítása,miért is nincsen egyetlen hosszú távú kamion se forgalomba hibrid rendszerrel?
Napi két liter veszteség.A kamion élettartama alatt (mondjuk 8 év) 6000 liter veszik el így.akár megy,akár áll ez párolog.Amikor szervizben van akkor is.
Ha a jelenlegi tartályok helyére rakod bele,akkor a kamion hatótáv harmadára-negyedére csökken.Ha meghagyod a dízel tartályokat is,még rosszabb lesz a helyzet.
És akkor nem jutottunk még el a kúthálózathoz se,ami hasonló veszteségi paraméterekkel bír mint a kamion,ahogy a gázelosztó kamionok is.
olyan problémákat hozna,hogy pl. a szervizeknek képesnek kell lenniük lefejteni a gázt a tartályból.Ha egy telephelyen szolgálsz ki több 100-1000 kamiont,melyek 24 órát mennek naponta, akkor nincsen gond,az infrastruktúra készen áll.
Nem olyan dramai az a höveszteseg. Vegyünk egy 1 m3-es kocekát. Annak van ugye 6 m2 felülete.
Ha a szigeteles pl. 0,1 W/m2*K (ami pl. a passzivhazak falainak a standard szigetelese), akkor 6 m2 °C fokonkent 0,6 watt teljesitmenyt veszit. Az 200 °C hömersekletkülönbsegre szamolva (belül -170 °C, kivül +30 °C) kb. 120 watt allando veszteseget jelent.
Pl. Los Angeles kikötöjeben 13 000 truck-ot, amik a kontenerforgalmat bonyolitjak, allitanak at eppen LNG-re.
De nyilvan a CNG is lehetseges (bar a tarolt energiamennyisege eleg kicsi).
Nem véletlen,hogy a földgázban csak lokális szállításnál gondolkodnak,mint pl. szemétszállítás,buszok,terminál ingázás.
A földgáz kriogén állapotban durva hőszigetelést igényel,nagy nyomáson szintén. Ezért a teherautónál nagy teret kíván,ráadásul pl. ha az orosz határon szívóznak (vagy sztrájkolnak a komposok) akkor hamar üzemanyag nélkül találják magukat a kamionosok.
Nem véletlen,hogy a Volvo is inkább a DME felé kacsingat,ami szintén durva (mivel - valamennyi a forráspontja,pl. a hengerfejben futó üzemanyagcsatornák nem használhatóak,mert egyszerűen elforrna a DME)
No,tehát pl. városi ingázásban,ahol közel a töltőállomás,kicsi a tömeg (és az üzemanyagárén) ,é/vagys nem gond a rövid hatótáv nem probléma,ellenben nagy távolságnál a dízel jöhet szóba
