Nagyjából az 1970-es évek óta széles körben közismert tény, hogy a világ fosszilis energiahordozó-készletei nem csak elméletileg végesek, hanem történelmi léptékkel mérve nyugtalanítóan hamar elfogynak, illetve kitermelésük aránytalanul megdrágul. A korábbi paradigma szerint a világ olajkészletei mindig negyven évre voltak elegendőek, mert a feltárási és kitermelési technológiák fejlődése lépést tudott tartani az igények növekedésével. Ebben az időben az árakat inkább olyan tényezők mozgatták, mint a nemzetközi biztonság, vagy az olajpiacokhoz való szabad hozzáférés egyéb körülményei.
A folyamatosan és kiszámíthatóan olcsó szénhidrogének szépen-lassan nyomasztó fölényre tettek szert a globális energiaellátásban és civilizációnk fejlődésének, fenntarthatóságának kulcstényezőjévé váltak. A hetvenes évek óta a helyzet kiszámíthatatlanabbá vált, társadalmunk „erőforrás korlátos” lett, az innováció a „gyorsabbat, nagyobbat,” helyett a „kisebbet, takarékosabbat” felé fordult. A kétezres évek a szénhidrogének piaci árának korábban elképzelhetőnél nagyobb ingadozását hozta, ami sokakban felvetette a kérdést, hogy társadalmunk lépést tud-e tartani ezzel a trenddel, vagy a tartós és nagymértékű áremelkedés olyan fundamentális változásokat hoz, amelyek feszegetik, vagy egyenesen lerombolják a társadalom hagyományos gazdasági és politikai kereteit.
A változások világszerte félelemmel töltik el az emberiség egy részét, a nem mindennapi körülmények életre hívták az ’armageddonista-vallást’, amely a világ pusztulásáról szóló ősi mítoszoknak a nagy monoteista világvallások megváltástanának modern keveréke. Az armageddonisták az antiglobalisták és más antikapitalisták nyomdokain járva megkérdőjelezhetetlenül hisznek az emberi civilizáció mai formájának pusztulásában. Dogmáik vitatását a vitapartner ostobaságával, elemzésre való képtelenségével, ellenérdekeltségével, vagy kulturális tradícióival, szélsőséges esetben származásával magyarázzák. Sokak értékelése szerint az ’armageddonista-hit’ megjelenése a válságról való párbeszédet vakvágányra viszi, az érvelést irracionális, emocionális síkra tereli, a konstruktív gondolkodni vagy tenni akarást destruktívizmusba fullasztja, vagy a legjobb esetben is arra ösztönöz, hogy lokális látszatmegoldásokkal is megnyugtathatjuk magunkat, ugyanis a hitelvek szerint a globális megoldások feleslegesek, mivel szerintük a globalizált világ amúgy is halott rövid időn belül.
A hajdan értelmes, konstruktív eszmecsere színteréül szolgáló Peak Oil topik mára az armageddonista vallás megvallásának és vitatásának helyévé redukálódott, így többen, akik a problémáról való racionális párbeszéd hívei, létrehozták ezen klubtopikot. Ebben a topikban az innovációról, mint a túlélés kulcsáról, illetve az ennek hatására szükségszerűen átalakuló gazdasági és társadalmi viszonyokról lesz szó, ahol a civilizáció estleges leépülése csak mint vitatható hipotézis szerepelhet, aminek elutasítása semmiképpen nem indukálhat kirekesztést, személyeskedést, illetve semmiképpen nem alakulhat ki olyan párbeszéd, ahol a megoldás irányába mutató műszaki, energetikai, gazdasági, stb. tárgyú javaslatokat ideológiai alapon feleslegesként próbálják lesöpörni.
Ebben a topikban nincs ranglista, de sokan jobbak bizonyos területeken, mint a másik, ezt kérem, tartsuk tiszteletben és ne álljon le a matematikus vitatkozni a modern közgazdaságtudományról az azt oktató egyetemi tanárral, legfeljebb kérdezzen, ahogy ez fordítva is elvárható. Ez a téma komplikált, energetikai, gazdaságtudományi, politikai, stb. megközelítéseket kíván, így próbáljuk egymás tudását kiegészíteni és nem megkérdőjelezni.
A témák közt természetesen hasonló prioritással rendelkezik a gazdasági világválság, mint az olajcsúcs, miután a kettő szorosan kapcsolódik egymáshoz. Amennyiben van rá igény, nyitunk külön gazdasági topikot.
Egy reszlet leforditva a bing-translatorral (angolra, mert a magyar fordito csapnivalo):
After the United States and British BP, most Europeans, North African, Chinese, Indians, Australian and Latin Americans are among the winners. According to the Bank of j.p. Morgan, American production could reach the level of entire global liquefied gas deliveries (LNG) in five years. 20 Million tonnes of LNG could there be and 60 million tonnes 2015 in Europe in the year 2020.
For comparison: Japan one buyer for LNG, consumed currently annually to the 67 million t Europe sits according to estimate the IEA on 35 quadrillion m3 "shale gas", about a third of suspected world reserves. There are 57 quadrillion m3 in the United States. That would be enough for 100 years of current US usage. The Westeuropäern were after all already now for 40 years.
In the United States, the production is driven by "shale gas" rapidly upward. According to Ministry of energy in Washington "shale gas" could cover 2030 approximately half of the total nationwide gas consumption. Currently, 10%. And more sources are added constantly.
Rune Bjørnson, the head of gas business which Norwegian State company said HydroStatoil, autumn: "the reserves are much greater than had been expected three years ago. "This may cover global consumption for generations."
Tony Hayward, CEO of British Ölkonzerns BP talking about no less than a "revolution". Geologists of the Texas A & M University in College Station, Texas, appreciate that the new American drilling and support technology increases global gas reserves 9 times.
In Austria the OMV looking went "shale gas". It is led in the Nabucco pipeline project. Nabucco to bring Bulgaria, Romania and Hungary from the middle of the Decade gas from Central Asia via Turkey, Central Europe. If everything goes well. If there is a new economic descent, which should be reviewed might.
In the Vienna basin will "shale gas"-Lage after not bad from the information the OMV. You looks also interested in Hungary and Romania. If the Austrians have luck with their holes, would also affect Nabucco with some certainty.
Ha Mo. akarna LNG-t venni, akkor ahhoz kell az infrastruktura. Az pedig egy megfelelö fogado kikötö valahol Horvatorszagban (ha nem tevedek valamelyik szigeten lesz/van).
Pl. Qatar kivan az LNG fellegvara lenni. De lesz eleg gyarto (az kikötö jo nagy kompresszorokkal, tarolokkal, mert az LNG -170 °C-os), mert tulkapacitasrol regelnek (ugy 8-10 even belül).
Tehat venni kell. Vagy allamközi egyezmenyben, szerzödesben, vagy a spot piacon. Oszt majd leszallitjak a kikötö cimere. Ott kell egy atalakito (parologtato, meg ismet kompresszor, oszt megy a csöbe).
Pl. a magyar gazigeny evi ~12 milliard m3. Az kb. 10 millio tonna. Annak a harmada legyen 3 millio tonna. Tehat kb. evi 20-30 hajoszallitmanyrol van/lenne szo), ha a magyar gazigeny 1/3-t kellene LNG forrasokbol fedezni. Kethetente egy hajo.
Mar emlegettük, hogy az oroszok a gazt maris tul dragan adjak. Kb. a duplajaert, mint amennyiert a szabad piacon beszerezhetö lenne.
Az ok: Hosszutavu megallapodasok, atveteli kötelezettseg, ... Es papirra irt jo magas ar.
Különben keszül Horvatorszag iranyaba a gazvezetek, amin LNG-t is (persze gazformaban) lehet majd szallitani a horvat kikötökböl.
Az lehet, hogy akadozik, nyekereg majd az ellatas (Ukrajna jövöje sem tul fenyes, ...), de az nem valoszinü, hogy eves atlagban nulla legyen a szallitas.
Mo. ennyire függö az orosz gaztol. Nemetorszag 30-35%-ban, az EU ~20%-ban. Az oroszok erdeke, hogy szallitsanak. Ha nem, Mo. is kaphat mashonnan is.
Különben azzal nem szamolok, hogy Mo. szelenergianagyhatalom lesz rövid idön belül.
Azzal sem, hogy a gaz hirtelen kifogy. Ugyhogy a kombinacio maradhat addig, amig a szel, nap termeles egyre nagyobb területet fed le.
Pl. 2020-ban teljesen mas lesz a helyzet. No.-nak lesz vagy 40-45 GW-ja, Dania, Anglia (most szallnak be nagyleptekben), ...
Tehat vagy 80-90 GW szelpark lesz. Aminek a hozama sokkal stabilabb es pl. 25-30 GW-ot ad majd. A hozzavalo tarolo pedig a skandinav orszagok vizerömüvei, ill. az uj tavvezetekek lehetösegei.
Különben eppen arrol van szo, hogy a nemet atomerömüveknek 60 ev izemidöt engedelyezzenek. Mint ahogyan mindig is irtam, az atomenergia aranya egyelöre marad. Kibövitese viszont valszeg vilagmeretben sem fog menni. Az ujak elegendöek lesznek a kiesök potlasara. Amig egy jobb technologia/reaktortipus ki nem alakul.
olyan variációval számoltunk, ahol nincs gáz a rendszerben, mert vagy nem lehet kapni (elfogyott, elzárták) vagy nem akarunk co2-t kibocsátani, semennyit se
egy ilyen rendszer kivihetőségét elemeztük, széllel
Foglaljuk össze:leépíted az atomot,amit utánna földgázzal és széllel helyetesítesz,és amikor az oroszok elzárják a gázcsapot,se gázbol se szélböl nem lesz áramod,igaz?
Namármost,ennek kövekteztében ha tartani akarod a %-os hatásfokot,akkor képesnek kell lenned az összes szélekrék csúcs kapacitását bletárolnod,vagy ha ezt nem csinálod akkor durván elkezd romlani a hatásfokod.
Ez nem igy van. Es nem is ennyire misztikus.
Minden halozatban vannak a gyorsan szabalyozhato erömüvek (altalaban gazerömüvek, de a modern szenesek között is akad mar jonehany).
1. Ha sok a szelenergia, akkor letekerik a gazerömüveket.
2. Ha több a szelenergia, akkor megprobaljak az integralt europai halozatban szetkenni (es EU meretben, pl. egy spanyol erömüvet tekernek le).
Esetleg el lehet adni a balkanra (sokszor ez törtenik).
3. Ha meg ennel is több a szel, akkor fel lehet tölteni a csucsokkal az atmeneti tarolokat (SZET, altalaban napi/napszaki tarolassal).
4. Ha orran-szajan döl a szel, akkor el lehet vele latni pl. Svedorszagot, Norvegiat. Azok addig a vizerömüveket letekerik (a viz a tarozoban marad, illetve gyülik). Aztan, ha fordul a kocka, kinyitjak a vizerömüveket es visszaadjak a korabban kikölcsönzött aramot.
A jelenlegi europai rendszereknek mar a mai napon is eleg tartaleka van.
Pl. Nemetorszag 60-70 GW-ot fogyaszt atlagban, de az erömüvek termelökapacitasa ~110 GW. Ha belevesszük a veletlenszerü betaplalokat (pl. a 25 GW szelerömüvet), akkor 130-140 GW GW (nyilvan ezek egy resze nem üzemel, javitjak, felujitjak, ...
Tehat szinte mindig ki lehet kombinalni az optimalis energiafelhasznalast az energia elvesztese nelkül (az pl. extrem esetben az lenne, hogy a szelkerekek lapatjat beforditjak es a szellkerek leall akkor is, ha van szel).
A nemet gyakorlat jelenleg, hogy a szelböl minimum 3 GW, max. 14-16 GW jön. Ezt kell a 60-70 GW-os halozatba illeszteni. Meg nem hallottam rola, hogy ne sikerült volna.
Szerintem a szelenergiat nagyon nehez auz atomenergiaval összehasonlitani amortizaciot illetöen.
Az egyiket lehet fokozatosan epiteni, a masik egy 10 eves elökeszületet igenyel. A szelkereket valszeg le kell cserelni 20-25 evenkent, az atomerömüben pedig allandoan korszerüsiteni kell (es nagyobb darabokat szinten idönkent kicserelni).
A jövöbe meg senki nem lat. Ugyanis ahhoz a jövö penzrendszerenek az alakulasat is ismerni kellen. Oszt meg azt sem tudjuk, hogy holnap felfele, vagy lefele megy a börze.
aha, a betárolás teljesítményével tényleg nem számoltam...
amikor átáll a szélkerék termelésre, tehát mondjuk a névleges kapacitásán üzemel, akkor a szetből nem veszek ki, be annyit tehetek amennyi a névleges kapacitásból marad az aktuális fogyasztás levonása után, tehát szélső esetben a PSZET = névleges kapacitás - P fogy. völgy
viszont itt lehet hogy olcsóbb a szeten spórolni, és csúcstermeléskor eldobni a termelt energia egy részét
akárhogy is vesszük, erre a szeles témára csak a kerekek széttelepítése, és a hálózat jelenthet hatékony megoldást...
A szél 16-33%-a nem azt jelenti,hogy ha 3* több szélkereket raksz ki,akkor meglesz az 1kw a 3kw névleges kapacitásbol,hanem azt hogy éves átlagban 1 kw energiát termel 3 -6 kw névleges kapacitás. Namármost,ennek kövekteztében ha tartani akarod a %-os hatásfokot,akkor képesnek kell lenned az összes szélekrék csúcs kapacitását bletárolnod,vagy ha ezt nem csinálod akkor durván elkezd romlani a hatásfokod. Raádásul a SZET méretezésének szempotnjábol mindegy,hogy 1 gw kivét és 10 gw betét a max kapacitás,mindenképpen a 10 gw-re kell méretezni
Tehát a lényeg:25% átlag kapacitással akkor lehet számolni,ha a 100% megtermelt áramot is képes vagy letárolni.
Miért kell a szélnek 12GW háttérkapacitás, amikor a csúcsfogyasztás is csak 5.5GW.
Vagy ez úgy jön ki, hogy csak szélből jön energia, mellette nincs más?
gázos verzió: az ország széllel lefedéséhez kell csinálni legalább 5.5GW névleges szélerőmű kapacitást. Emellé kell egy ugyanekkora 5.5GW névleges kapacitású gázos erőművet. Az idő 84%ban a gáz fog menni, az idő 16%ban a szél.
Az opportunity cost, az alternatív változathoz, ahol csak a gázos van meg a szélkerekek ára+annak karbantartása vs a 16%nyi üzemidő alatt elégetett gáz ára+a turbina elhasználódása.
1kg földgáz ára kb 130 forint, és ez tartalmaz kb 45MJ energiát. Ebből a kombiciklusú gáztubinás erőmű 65%al csinál áramot, de mivel vegyesen vannak másmilyenek is számoljunk csak 55%al. Így 1kg gázból lesz kb 6,87Kwh áram. Ez 18.9 huf/kwh. Ez szerintem kicsit sok, mert az erőművek valszeg 130nál olcsóbban kapják a gázt...
A fenti egyenlet értelmében a szélenergia kwh ára csak kevesebb lehet ennél a 18.9 ft/kwh-nál, mert ha drágább akkor inkább a gázturbinásat hajtják tovább, amit ígyisúgyis meg kellett építeni.
Ha csak szél van, akkor az átlag felhasználást kell elosztani 0.16-al. Az átlag felhasználás 4.25GW. (itt feltételeztük hogy az idő 50% lesz csúcs és völgy) Ennek a folyamatos termeléséhez kell 4.25/0,16 = 26,5GW névleges szélerőmű kapacitás, és a csúcsnak megfelelő nagyságú SZET kapacitás, tehát abból legalább 5.5GW kellene. Itt nem számoltunk azzal hogy a SZET-ek ből is kell tartalék kapacitás, hátha kiesik valamelyik, de ez most nem érdekes annyira. A szél úgy rapszódikus, hogy lehet hogy az összes szélkerék áll az országban, tehát a SZET-eknek az egész termelést el kell tudni látni, de a gyakorlatban általában a szélből is jön valamennyi a megfelelő időben.
Napenergiára az ilyen kapacitás becslések még sanyarúbbak lennének, mert ott nagymértékű évszakos ingás van, a napi ingadozás, és a sztochasztikus időjárási tényező mellett.
Az ÉMÁSZ vezérelt áramot 13 ft/kwh-val mér,éjszakai áramot pedig 16ft/kwh-val,nappalit meg 24 ft/kwh-val+ a rendszerhasználati dij 15ft-kwh
A virtulális erőmű a rendszerhasználati díjat drágitja meg,legyen mondjuk 10 ft-kwh ha megnöveled a gernchálózat áteresztő képességét egy nagyságrendel a virtuális erőművek kedvéért (ami eléggé olcsónak tünik)
Ha megnézzük a jelenlegi magyar fogyasztási profilt,akkor a völgy 3 gw,a csucs meg olyan 5,5 GW.
Vagyis ha az egyszerűség kedvéért feltételezzük,hogy fele-fele a megtermelt áramnak nappali és éjszakai,akkor az atomerőmű átlagára,amivel tud számolni 20 ft/kwh,a szélerőműé meg 13 ft/kwh
Ha a beruházási költség ugyan annyi,vagyis 1 valós,átlagban mért kwh-hoz 3600 $,688 eFt ,a karbantartási költség pedig 5 ft/kwh atom,és 6 ft/kwh szél,akkor az éves karbantartási költség 43800 ft atom, 52560 ft szél.
Ezen felül amortizációra fordítható bevétel atomnál 111 690 Ft,szélnél meg 35 040 Ft 10%-os kamat melett az éves kamatköltség,töketörlesztés nélkül 68,8 eFt,vagyis a szél képtelen kitermelni a hitel összegét,az atom viszont igen.
A virtuális erőmű meg nem cisnál mást,csak a rendszerhasználati díjat emeli meg,és igyekszik elrejteni a beruházási költségeket (a virtuális erőmű egy olyan jelmondat,aminek lértehozására lehet a kormánynál pénzért kuncsorogni)
A tározos vizmü:
Itt megint nagy csusztatás van,ugyannis a szélnél és az atomnál teljesen más nagyságrendekröl beszélünk
Egy tározos erömű pontosan akkor beruházást igényel,mint bármely másik társa
De
Pl. Ha épít mo még két,egyenként 1,1 GW-s atomerpművet,akkor a telejes termelés lesz 4,2 GW,ami átlagban hozza a magyar áramfogyasztást,csak volgyben ez 1,2 GW-vel kevesebb lesz,csucson meg 1,2 gw-vel több
Vagyis ebben az esetben kell az összesen 4,2 GW atomerőművi kapacitás mellé még 1,2 GW tározos erőmű,és megvan oldva a teljes magyar rendszer müködtetése(esetleg mellé raksz 1,2 GW kapacitású tartalék gázos erőművet,aminek a költsége olyan 400 dollár/kw)
De szélnél picit más a helyzet,mivel ott ha a fogyasztás átlagban 4 GW,akkro szükség van legjobb esetben is olyan rendszerre,ami 12 GW-t képes termelni,vagyis a tároló kapacitásnak 12 GW telejsítményűnek kell lennie !!!!!!!!!
Tehát egy nagyságrendel nagyobb tároló kapacitás kell a szélnél,mint pl. Atomnál
Cserébe itt viszont megsprolod a 400$/kw-s,1.2 gw erőművet ,ami helyett lesz +10.8 GW,2000-4000 $-kw-s tározód.
Jó kis biznic,legalábbis annak aki építi őket.
Ha meg le akarod csökkenteni a tároló kapacitást,akkor a területi koreláció fügvényébe gigawattos nagysárendű ,nagytávolságú új kábeleket kell cisnálni.
Ami szintén ugyan ott van nagyságrendileg.
Amit továbbá elfelejtenek az emberek:
Jelenleg még nem indult meg telepítési hulláma az új erőműveknek.Pár helyen kisérleteznek állami pénzeken a szélerőművekkel,de a kvövetkező 10-20 évben fogjuk majd látni a hullámot,amikor létrehozzák az új erőmávek generációit
És aminek lehet érezni a momenumát,az az atom.
Ha a szél müködne,nem lenne nagyin elfoglalt minden számottevő kovácsműhely,hogy 100 milliókat költsön 10 000 tonnás kovácsgépekre
In der Regeln haben Pumpspeicherkraftwerke eine Wirkungsgrad von rund 75%, d.h. um 1kWh Strom zu erzeugen, müssen vorher 1,3kWh aufgebracht werden. Pumpspeicherkraftwerke ereichen eine Leistung von bis zu 1100MW.
A 10% az borzasztóan kevésnek tűnik (s mellesleg ellentmond berci 70%-ának). (egyébként én az 50%-60%-on is szívom a fogam - a fedett medence meg gondolom nem keveset drágít)
Ha tényleg 10% az a 10 (és nem annyi százalékpontot csökkent), akkor az erőmű mellé települő szintetizálóüzem (benzin és alkoholgyár) versenyképesebb, mint hittem. Tán még a telepítési költségek is összemérhetők (legalábbis m3 földmunkában)
Feltéve, hogy van technológia (ezt nem tudom - mintha Oláh György is ezen dolgozna, csak nem tudom, hogy ez befejezett jövő-e). Lévén, nem elég, hogy laborban megy, kell a hatásfok is De még az sem elég, kell a nagyméretben működtethetőség, meg a szabályozhatóság is.
(Erre mondta a kémiatanárom, hogy az ipari kémia külön tudomány)
Nyilván a megtermelt lötty még 25-60% hatásfokkal ég el (vagyis a gyár hatásfokát osztjuk még 2-vel vagy 4-gyel), de annak már van két további értéke. A kisebb az, hogy már van rá bevett gyakorlat (benzinkút, olajkzaán, stb.) A nagyobb az, hogy mobil energia (ha úgy tetszik: akkumulátor egyben)
Jó cikk az OilDrum-on, érdemes elolvasni. Kár, hogy csak az olaj aspektusából szemléli a decline-t, és csak módjával veszi figyelembe az új forrásokat, főként a shale gas-t és társait (etanollal és oil sands-el foglalkozik csak).
Márpedig az alapteóriája szempontjából nem mindegy, hogy 2020-ig az EU, Oroszország, USA-Kanada vagy akár Kína milyen szinten fogja átállítani például földgázra a szállítást, erőművi kapacitást, stb. USA bizonyította, hogy hihetetlen mértékben fel tudnak gyorsulni és válnak rentábilissá ezek a unconventional projektek, így szerintem nem szerencsés kihagyni egy ilyen léptékű számításból ezeket, ha olajról beszélünk.
Például Kína 25 tcf shale gas-t talált nemrég egyik tartományában, most épül ki a vezetékrendszer a fogyasztókhoz (100 millió ember), a minap döntöttek egy 190 kútból álló CNG rendszer felállításáról, ami a buszjáratokat és a teljes kamionszállítást állítaná át gázra, kizárólag ebből a készletből. Kína alatt majdnem annyi shale gas van, mint Európában. Ebben mondjuk az oroszok a legjobbak, a változatosság kedvéért, mintha nem lenne elég konvencionális készletük. :)
ami kiválóan alkalmas arra, hogy vagy co2 mentesnek tüntessék fel a gáztüzelést, vagy arra hogy jó szocialista módon a nyereséges vállalkozás tartsa el a veszteségest
ettől még a veszteséses rész ugyanolyan veszteséges lesz, mint amilyen veszteséges lenne önállóan,csak ezt el lehet rejteni
Mar többször leirtam. Te is biztosan többször olvastad mar. Ennek ellenere semmi nem ragadt meg belöle. :-((
A virtualis erömü (virtualissa összefogott, de kivülre megbizhatoan müködö forrasok összessege, mint szel, PV, biogaz, viz, ...) egy forro tema. Sokat invesztaltak bele. Több ilyen müködik.
A lenyeg az ellenveteseddel szemben, hogy egy ilyen virtualis erömü teljesen megbizhato es pontosan annyit szallit, amennyit elöre megigert. A forrasok kombinaciojanak segitsegevel. Ami technikailag csak akkor müködik, ha a sok forras "taviranyithato". Valamint a halozati topoligia ismeretes, mert nyilvan területileg elosztva törtenik a betaplalas is.
a virtuális gép, ami a java kódot végrehajtja, annak van értelme, mert az csak információval dolgozik, ennek semmi
az az erőmű, amelyik rosszkor szállítja az energiát, ha nem lenne kötelező átvétel, simán becsődölne, mert helyette mindenki azzal szerződne, amelyik jókor szállít
vagy nem lenne csőd, de akkor alkudoznia kéne a fogyasztóival, hogy mennyit hajlandóak adni érte, és akkor a piacon eldőlne hogy mekkore diszkont faktor mellett veszik meg
erről persze szó sincs, bürokrácia van, támogatás van helyette
szerintem nem megdrágítja a megújuló energiát, hanem diszkontfaktorként jelentik meg, tehát berci állításával ellentétben a szél, napenergia nem egyenértékű, hanem csökkentett értékű mert vagy a felhasználónak kell hozzá alkalmazkodnia, vagy el kell tárolnia, és akkor az kerül pénzbe
Vedd ugy, hogy van egy hatalmas virtualis erömü. Nem tudod, honnanszarmazik az energia. Lehet, hogy szelenergia No.-bol, vagy Daniabol, esetleg vizenergia Norvegiabol, ... Amennyiben eleri a grid-parity arat, akkor 100%-ig szalonkepes es egyenertekü (mint rev251 kollega emlitette, az ejszakai atomenergia is ertektelen, mert altalaban nem tudnak vele mit kezdeni.
szeirntem az alkalmazkodás olcsóbb, és inkább az a jövő útja hogy több alkalmazkodó fogyasztó lesz, semmint hogy gigantikus tárolókapacitások jönnek létre
Mindkettö szükseges. Nem veletlen, hogy Europaban miert szerelnek fel mindenütt intelligens orakat.
Ezek pedig olyan tényezők amelyek (legalábbis egyelőre) nagyon megdrágítják a megújuló energiákat.
Evvan. Indulj ki abbol, hogy 100 ev mulva nem lesz olcso fosszilis forras, tehat az abbol nyert aram ara igen magas lesz.
A megujulok termelesi költsege pedig csökken. Ilyen esetben a ket görbe valamikor metszi egymast. Szerintem (megujulo tipustol, aramtipustol függöen) ebben az evtizedben kell elerni, hogy a megujulo olcsobb legyen, mint a fosszilis. Nem kis mertekben hozza kell egyes adoeszközöket is passzintani.
