Nagyjából az 1970-es évek óta széles körben közismert tény, hogy a világ fosszilis energiahordozó-készletei nem csak elméletileg végesek, hanem történelmi léptékkel mérve nyugtalanítóan hamar elfogynak, illetve kitermelésük aránytalanul megdrágul. A korábbi paradigma szerint a világ olajkészletei mindig negyven évre voltak elegendőek, mert a feltárási és kitermelési technológiák fejlődése lépést tudott tartani az igények növekedésével. Ebben az időben az árakat inkább olyan tényezők mozgatták, mint a nemzetközi biztonság, vagy az olajpiacokhoz való szabad hozzáférés egyéb körülményei.
A folyamatosan és kiszámíthatóan olcsó szénhidrogének szépen-lassan nyomasztó fölényre tettek szert a globális energiaellátásban és civilizációnk fejlődésének, fenntarthatóságának kulcstényezőjévé váltak. A hetvenes évek óta a helyzet kiszámíthatatlanabbá vált, társadalmunk „erőforrás korlátos” lett, az innováció a „gyorsabbat, nagyobbat,” helyett a „kisebbet, takarékosabbat” felé fordult. A kétezres évek a szénhidrogének piaci árának korábban elképzelhetőnél nagyobb ingadozását hozta, ami sokakban felvetette a kérdést, hogy társadalmunk lépést tud-e tartani ezzel a trenddel, vagy a tartós és nagymértékű áremelkedés olyan fundamentális változásokat hoz, amelyek feszegetik, vagy egyenesen lerombolják a társadalom hagyományos gazdasági és politikai kereteit.
A változások világszerte félelemmel töltik el az emberiség egy részét, a nem mindennapi körülmények életre hívták az ’armageddonista-vallást’, amely a világ pusztulásáról szóló ősi mítoszoknak a nagy monoteista világvallások megváltástanának modern keveréke. Az armageddonisták az antiglobalisták és más antikapitalisták nyomdokain járva megkérdőjelezhetetlenül hisznek az emberi civilizáció mai formájának pusztulásában. Dogmáik vitatását a vitapartner ostobaságával, elemzésre való képtelenségével, ellenérdekeltségével, vagy kulturális tradícióival, szélsőséges esetben származásával magyarázzák. Sokak értékelése szerint az ’armageddonista-hit’ megjelenése a válságról való párbeszédet vakvágányra viszi, az érvelést irracionális, emocionális síkra tereli, a konstruktív gondolkodni vagy tenni akarást destruktívizmusba fullasztja, vagy a legjobb esetben is arra ösztönöz, hogy lokális látszatmegoldásokkal is megnyugtathatjuk magunkat, ugyanis a hitelvek szerint a globális megoldások feleslegesek, mivel szerintük a globalizált világ amúgy is halott rövid időn belül.
A hajdan értelmes, konstruktív eszmecsere színteréül szolgáló Peak Oil topik mára az armageddonista vallás megvallásának és vitatásának helyévé redukálódott, így többen, akik a problémáról való racionális párbeszéd hívei, létrehozták ezen klubtopikot. Ebben a topikban az innovációról, mint a túlélés kulcsáról, illetve az ennek hatására szükségszerűen átalakuló gazdasági és társadalmi viszonyokról lesz szó, ahol a civilizáció estleges leépülése csak mint vitatható hipotézis szerepelhet, aminek elutasítása semmiképpen nem indukálhat kirekesztést, személyeskedést, illetve semmiképpen nem alakulhat ki olyan párbeszéd, ahol a megoldás irányába mutató műszaki, energetikai, gazdasági, stb. tárgyú javaslatokat ideológiai alapon feleslegesként próbálják lesöpörni.
Ebben a topikban nincs ranglista, de sokan jobbak bizonyos területeken, mint a másik, ezt kérem, tartsuk tiszteletben és ne álljon le a matematikus vitatkozni a modern közgazdaságtudományról az azt oktató egyetemi tanárral, legfeljebb kérdezzen, ahogy ez fordítva is elvárható. Ez a téma komplikált, energetikai, gazdaságtudományi, politikai, stb. megközelítéseket kíván, így próbáljuk egymás tudását kiegészíteni és nem megkérdőjelezni.
A témák közt természetesen hasonló prioritással rendelkezik a gazdasági világválság, mint az olajcsúcs, miután a kettő szorosan kapcsolódik egymáshoz. Amennyiben van rá igény, nyitunk külön gazdasági topikot.
most itt humorizálsz, de én pl ki nem állhatom a légkondicionáló masinákat, inkább izzadok a 38 fokos melegben, mint hogy:
- elpocsékoljak egy csomó energiát arra, hogy amikor végre meleg van, hűtsem a levegőt - egész nyáron megfázva futkározzak, mert a légkondiba beletelepszik az összes baci, és utcáról átizzadva betévedő ember meg azonnal felfázik - megvegyem magát a légkondit temérdek pénzért - és szagolgassam azt a pisiszagot ami pl a kombinókban terjeng minden nyáron, mert az értelmes, és energiatakarékos szellőztetés helyett azokba is nagyzolni kellett, és telerakni légkondival - ja és a slusszpoén, hogy a fizikában, kémiában, és biológiában járatlan managerek nem fogják fel, hogy a hideg levegő nem tartalmaz több oxigént, az emberek ugyanúgy elalszanak benne szellőztetés hijján, mintha 38 fok lenne
otthonra meg pláne, pl kicsi gyerek mellé pláne tuti nem vennék ilyet
ezek után elég idételn érv ezzel az egy korreláló fogyasztóval támogatni a pv elemek fényes jövőjét
Hol van itt az állami beavatkozás? Hát ott, hogy a pv ipar 90%a 1 hónapon belül becsődölne, ha nem kapna mint "zöld" energia támogatást mindenhol, én még nem nagyon láttam összevetéseket, hogy valójában a pv panellel termelt 1kwh áram co2 kibocsátása (ami ugye a gyártáskor fektetődik be) mennyi, mivel lényegesen drágább mint akár a földgázzal termelt áram, gyanítom hogy az nem csak a tech komponenstől, a munkaigénytől van, hanem a rossz hatásfoktól, a rossz termelés-eloszlásból amelyek miatt akár co2-ileg is rosszabb
a maradék 10% is csak azért maradna életben, mert a világűrben valóban praktikus, mivel ott nincs éjszaka, és rossz időjárás, tökéletesen állandó, és energia, tömegtakarékos energiaforrás
a földfelszínen egszerűen inherensen alkalmatlan, hiába jönne belőle nagyon sok, ha túl drágán jön, és az is rosszkor
energia eltárolása: évszakok közt eleve nem lehet, vagyis inkább értelmetlen, a hatásfok pusztítás, tőkeigény etc miatt
napszakok közt: www.padisah.atw.hu van ott egy kis kalkulátor, amivel tetszőleges aksira ki lehet számolni, hogy mennyibe kerül 1kwh áramot beletölteni, és kisütni
általában 3-4x -ese szokott lenni mint maga az áram ára, még a legolcsóbb aksik esetén is, hát még a fancy LiIon esetében, fajlagosan az a legdrágább
az abszolút pazarlás az lenne, ha valaki venne a házára napelemet, azt eltárolja aksiban, majd azzal mondjuk éjszaka légkondizik
a napelemből származó áram kwh-ja kb 50ft, ehez adódik hozzá az aksis eltárolás kb 80ft/kwh költsége, vagyis potom 130ft/kwh-ból légkondizik
mondjuk csak 2 kw a teljesítménye a cuccnak, naponta 4 órát megy éjjel, az kidob napi 8kwh áramot, havonta 160kwh -> 20,800 forint csak erre
"a napenergiát évszakról évszakra nem nagyon lehet tárolni"
Erre nem is lesz szükség soha. Már az is bőven megérné, ha nappal azzal légkondícionálnánank, ésete meg abból világítanának és tévéznének.
"ami miatt ez inherensen a legdrágább energiák egyike lesz, hacsak nem tetőcserép árban osztogatják a pv paneleket"
Berci prognózisai szerint előbb-utóbb így lesz.
"de még akkor is kell hozzá drága elektronika inverter"
Ami a kis szériától drága. De mi a nagy szériáról beszélünk.
"akkor is csak az év kis részében használható"
Ha meg nincs PV, akkor az évnek ebben a "kis részében" is földgázt égetnénk el.
"az meg hogy légkondit hajtanak vele, egy agyrém, a legdrágább energiát a legnagyobb pocsékolásra fordítani... "
Miért is jobb szén- és földgázerőművek segítségével termelt áramból légkondícionálni?
"asszem szép példája lenne az állam piacra beavatkozása által okozott erőforrás félreallokációknak"
Hol van itt az állami beavatkozás?
"ennél már sokkal logikusabb nem legyártani a légkondicionálót sem, és a napelemet sem, és azzal a legtöbb energia meg lenne spórolva, az egyéb szennyezőkről nem is beszélve"
Sőt, a radiátorokat sem, autókat sem, melegvíz-kazánokat sem. Kizárólag erős köteleket, hogy legyen min visszamászni a fára, meg azt se hagyjuk eszköztelenül, aki elkeseredik. :-))
Szerintem ez a kettő csak az egyén szintjén válik el, össztársadalmi szinten ugyanaz. Ha valami drágulni kezd, akkor egyesek kiszorulnak a fogyasztásából, egyesek mással helyeetesítik, egyesek meg többet dolgoznak érte, vagy más termékek fogyasztásáról mondanak le, hogy ebből változatlanul fogyaszthassanak.
a napenergiát évszakról évszakra nem nagyon lehet tárolni, ami miatt ez inherensen a legdrágább energiák egyike lesz, hacsak nem tetőcserép árban osztogatják a pv paneleket, de még akkor is kell hozzá drága elektronika inverter, és akkor is csak az év kis részében használható
az meg hogy légkondit hajtanak vele, egy agyrém, a legdrágább energiát a legnagyobb pocsékolásra fordítani... asszem szép példája lenne az állam piacra beavatkozása által okozott erőforrás félreallokációknak
ennél már sokkal logikusabb nem legyártani a légkondicionálót sem, és a napelemet sem, és azzal a legtöbb energia meg lenne spórolva, az egyéb szennyezőkről nem is beszélve
1) van benzin, ugyanannyi mint eddig, tehát bárki fogyaszthat szinte bármennyit, de az többe kerül, tehát mondjuk több vasat, vagy programot kell cserébe adni, mert többe kerül kitermelni ugyanazt a mennyiséget
2) van benzin, és kevesebb van belőle mint eddig, tehát addig emelkedik az ára, amíg a fogyasztók egy része átvált más energiahordozóra, vagy lemond a benzinről
Az első eset összefüggésbe hozható azzal, hogy ugyan több készlet van, és a potenciális flow nagyobb mint eddig bármikor, de ez csak gyengébb eroei mellett lehetséges, illetve nagyobb a tech komponens amit ki kellett fejleszteni hozzá, és ezért drágább. Eközben akár növekszik is a világ napi olajfelhasználása.
A második eset az, amikor nem áll rendelkezésre készlet, és technológia sem, az eroei változásától függetlenül a napi olajfelhasználásnak csökkennie kell, a piac meg elosztja annak akinek a legjobban kell.
"Ha egy magánfelhasználónak megérné, akkor egy ipari termelőnek méginkább. Főleg, ha figyelembe vesszük hogy egy akkupack gyakorlatilag késedelem nélkül rendelkezésre áll, hálózatra kapcsolható, és a másik, hogy hatásfokban sokat tudna javitani az erőműnél."
Igen, ez nem kizárt. De azt ne feledd, hogy ha a napelem sokkal olcsóbb lesz a mainál, akkor a telepítés szűk keresztmetszete a helyhiány lesz! El tudom képzelni, hogy Los Angeles mellett a sivatagban városnyi naperőművek épülnek majd és az Óceán vizét nyomják fel a San Gabriel hegység kétezer méteren lévő SZET-jeibe, de pl. Bajorországban, ahol kis túlzással minden négyzetméter autópálya vagy nemzeti park, csak a háztetőkön lesz hely a napelemeknek.
"A másik, hogy ilyen irányú felhasználásnál a méret és a tömeg nemigen számitana, csak járműveknél kritikus ez a kérdés. Ha pedig ezek nem számitanak lényegesen olcsóbbak lehetnek."
Ez nagy kérdés. É csak örülnék neki, ha így lenne.
"A jenkiket (és más fogyasztásorientált társadalmakat) évtizedeken kersztül csak a fogyasztásra serkentették, beépitették az agyukba, hogy aki takarékos az lúzer...
Nem lehet egy ilyen gondolkozásmódot a 24. órában konfliktus nélkül lecserélni."
A jenkiket senki semmire nem nevelte, de az az életük alapvető mozgatórugója, hogy mindent a költségek és hasznok rendszerében szemléljenek. A jenki azért pazarol, mert olcsó az energia. A hetvenes években Európa is sokkal jobban pazarolt.
"Azt mondta, hogy amig ennyibe kerül a benzin, ő nem fog jeget vakarni, mert a műkörme többe kerül... "
Erről bszélek. Majd ha tízszer ennyi lesz a benzin, akkor máshogy fogja gondolni. Felteszem, hogy a hugodat ugyanaz nevelte, mint téged. Legalábbis nem a Standard Oil marketingesei.
"Tehát a kulcs, ahogy Te is irtad az árban van.
Én is erre próbáltam utalni, amikor azt irtam , hogy nem az lcd tv-k mérete a döntő, hanem sokkal inkább, hogy megtalálja e időnként a júzer a távkapcsolón az off gombot..."
Azaz nem standardokkal b@sztatni a piacot, hanem bevezetni az extra jövedéki adót és hagyni, hogy a piac megoldja magától.
Ez innentől hitvita. Én nem gondolom, hogy a növekedés csak az erőforrások növekvő bevonása mellett lenne lehetséges, továbbá azt sem gondolom, hogy a kapitalizmus, vagy akár csak a nemzetközi pénzrendszer végleges összeomlásával járna, ha hosszabb-rövidebb időre globálisa visszaesés jönne.
A villany a legdrágább energia, szerintem erőművi szinten térülne meg a leghamarabb egy ilyen beruházás. Ha egy magánfelhasználónak megérné, akkor egy ipari termelőnek méginkább. Főleg, ha figyelembe vesszük hogy egy akkupack gyakorlatilag késedelem nélkül rendelkezésre áll, hálózatra kapcsolható, és a másik, hogy hatásfokban sokat tudna javitani az erőműnél.
Számtalan előnye lenne.
A másik, hogy ilyen irányú felhasználásnál a méret és a tömeg nemigen számitana, csak járműveknél kritikus ez a kérdés. Ha pedig ezek nem számitanak lényegesen olcsóbbak lehetnek.
Egy családi ház 4 tagú családdal érdekes lenne mennyi energiát fogyaszt (szvsz villany-gáz együtt 20-30ekWh között), hogy összehasonlitható legyen a közlekedésre elhasznál energiával. Úgy saccolnám, hogy nagy átlagban a háztartások kb ugyanannyi (direkt) energiát fogyasztanak, (vagy kicsivel többet), mint amennyit eltankolnak. Nyugaton. Keleten meg egyértelműen a háztartások fogyasztanak sokat, mivel relativ kevesebb a kocsi, és a futott km.
Másik téma:
A jenkiket (és más fogyasztásorientált társadalmakat) évtizedeken kersztül csak a fogyasztásra serkentették, beépitették az agyukba, hogy aki takarékos az lúzer...
Nem lehet egy ilyen gondolkozásmódot a 24. órában konfliktus nélkül lecserélni.
Meg nem a tv-ken múlik a fogyasztásuk amikor pl gáztűzhelyet nem is igen lehet kapni náluk mindenki indukcióst használ, mert az sokkal jobban néz ki.
Vagy egy átlag bojlertestű jenki nő másfél m3 45fokos vizben fürdik naponta.
Ha jól számolom 100l viznek a hőfokán 35 fokot emelni kb 4kWh. Ennyi villannyal egy lcd tv két napig megy...
A hugom mig kint lakott Kanadában télen reggel felkelt , kiszaladt egy köpenyben-papucsban és beinditotta a kocsiját, és rányomta a fűtést. Aztán felöltözött kisminkelte magát, megreggelizett stb, majd kb egy óra múlva beült a meleg kocsiba, ami addig kint járt. Azt mondta, hogy amig ennyibe kerül a benzin, ő nem fog jeget vakarni, mert a műkörme többe kerül... Ha felfázik a nőgyógyászról nem is beszélve.
Tehát a kulcs, ahogy Te is irtad az árban van.
Én is erre próbáltam utalni, amikor azt irtam , hogy nem az lcd tv-k mérete a döntő, hanem sokkal inkább, hogy megtalálja e időnként a júzer a távkapcsolón az off gombot...
Arra gondolok, hogy ahhoz, hogy a ma létező paradigma (gazdasági rendszer, pénzrendszer, stb.) fennmaradjon, nos, ahhoz világszintű 'növekedés' kell. Mondjuk GDP-alapon. (Bár ne mondanánk, de mondjuk.) Az mindegy a globalizált világ bitként áramló GDP-jének (virtuális pénznek, stb.), hogy mi a növekedés forrása. Nem érdekli, ha Pakisztán szegényedik, feltéve, hogy India gazdagodik. Az Pakisztánt is Indiát érdekli, hogy melyikükkel mi van... minket meg az érdekel, hogy őket ez milyen formában érdekli.
Tehát kell GDP-növekedés. Ha nincs, game over. A pénzrendszer összeomlása = tömeghalál. Nagy tömegé. Ezt elkerülendő: további növekedés. Alapja: vagy virtuális, vagy fizikai. Jelenleg mindkettő, akar virtualizálódni, de a végén (BRIC) fizikaiba csap át.
A világgazdaság motorja jelenleg: USA + Kína. (Együtt és csak együtt.) A motorhoz szükséges üzemanyag: OPEC + ruszkik + kínai szén + Ausztrál bármi.
A világgazdaságot nem érdekli, hogy az OECD gazdagszik-e. Szegényedhet is. Nem érdekli, hogy az EU vagy Magyarország mit csinál. Csak az kell neki, hogy legyen növekedés, és legyen ami hajtja a motort. Az OECD nem lesz képes gazdagodni, mert annyi üzemanyag nincs, és költséghatékonyságben nem versenyképes a BRIC-országokkal. Értsd: szegényedni fogunk, mint régió.
Abban egyetértek, hogy a kereslet árrugalmatlansága (elaszticitás) változni fog, de ez csak egy képzett mutató. Nem mutat mást, csak az árcédulát. Ha kevés a pénz, akkor lehet akármennyi az árrugalmatlanság... a lényeg az, hogy kevéssé pörög a motor, leáll a világgazdaság, bedől a pénzrendszer, kampec. Tehát kell a pénz. Akkor nyomtassunk (azt teszik). Pörgessük a gazdaságot (próbálják).
Annyit mondok igazából, hogy nincs annyi mozgósítható üzemanyag, ami ekkora motort tudna pörgetni tartósan egy olyan buszon, amelyiknek egyre több utasa van, akik ráadásul egyre gyorsabban akarnak menni.
A buszt pedig úgy tervezték, hogy nincsen benne fék. A sofőr a hajtűkanyart is gyorsítva akarja bevenni.
"Az 1) szerinti értelmezés: nem lesz annyi olaj, amennyi 'kellene' a most iparosodó országoknak (főként BRIC) úgy, hogy emellett fennmaradjon a globális világgazdasági konjunktúra. "
Ha jól értem, itt arra gondolsz, hogy az újonnan iparosodottak robosztus gazdasági növekedése okozta tönnletkereslet felhajtja az árakat, amiből világszintű recesszió jön. Nem kizárt.
Azt viszont továbbra is állítom, hogy az energiahordozók árrugalmatlanságára vonatkozó jóslatok csak a függvény "nyugalmi szakaszában" igazak, egy bizonyos árszint felett nagyon is vissza fog hatni a kereslet a kínálatra. Remélem, hogy ez a folyamat fokozatosan fog lejátszódni, nem egyik napról a másikra (tkp. ez az innovacionista és armageddonista vita tárgya).
"ez a tényező gyakorlatilag az olaj világpiacának megszületése óta változatlanul így van"
-----------------------
Két válaszom is van erre, mindkettő igaz:
1) igen, éppen ez fog megváltozni 2) igen, és így is marad
Az 1) szerinti értelmezés: nem lesz annyi olaj, amennyi 'kellene' a most iparosodó országoknak (főként BRIC) úgy, hogy emellett fennmaradjon a globális világgazdasági konjunktúra. A 2) szerinti értelmezés: eztán is mindenki vehet majd olajat, ha van rá pénze -- mint ahogy gyémántot is. Nincs változás.
Illetve mégis van, lesz. De természetesen nem az lesz a változás, hogy 3 év múlva ne mennének a repülők. De igen, menni fognak. Az utas lesz a kevesebb, a jegy meg a drágább. Benzin is lesz, csak többe fog kerülni. Stb. Nem a lehetőség szűnik meg, csupán a személyes hozzáférés lehetősége. Rosszabb esetben országos-régiós szinten, jobb esetben 'csak' az egyének szintjén, ami társadalmi feszültséget generál, ami előbb-utóbb konfliktusba torkoll. Szélsőséges esetben háborúnak nevezik, valódi okát ritkán tárják fel.
"Azt, hogy "nincsen hiány a piacon", úgy értettem, hogy ha van rá pénzed, akkor a 'civilizált' világ bármely pontján tudsz venni magadnak igen tág határok között akármennyi olajat (vagy annak tetszőleges származékát)."
Oké, értettem, de ez a tényező gyakorlatilag az olaj világpiacának megszületése ót változatlanul így van. Egy-egy országcsoportot rekesztettek ki belőle ideiglenesen, pl. a tengelyhatalmakat a II. világháboró előtt/alatt vagy egyéb, embargó alatt országokat. DE a gazdasági aktorok nagy része több mint száz éve mindig tudott olajat venni, ha volt rá pénze. Legfeljebb nem annyiért, mint szeretett volna.
A hozzászólásom többi részében csak találgattam arra nézve, hogy hogyan lehet az, hogy az olaj ára hónpok óta gyakorlatilag változatlan, miközben a világon csupa olyan dolog történik, ami mind a keresleti, mind a kínálati oldalt erősen befolyásolja (befolyásolnia kellene).
Erre írtam azt az abszolut spekulatív elméletet, hogy a pufferként viselkedő gazdasági aktorok cselekedeteinek eredője okozhatja a kiegyenlítést.
Vannak tározók. Átmenetiek is (tankerekben lévő olaj a vízen), állandók is. Igen, természetesen bármikor hozzá tudják igazítani a jelen helyzetben a kereslethez a kínálatot, csak az nem mindegy, hogy mi a kínálat forrása. Új termelés-e, vagy a befőtt a spájzból.
Az árat is inkább az mozgatja most, hogy hogyan változnak a készletadatok. A WTI-t pl. főként a Cushing, de ez annyira részletkérdés egy ilyen topikban, hogy ihaj-csuhaj. A másik ármozgató tényező az EUR:USD arány, ami rögtön kettős: egyrészt konverziós, másrészt spekulatív. (Ha gyengül a dollár, megy a pénz a commodity-be, azon felül, hogy nominálisan is több kerülne a spekuláció nélkül is.)
Azt, hogy "nincsen hiány a piacon", úgy értettem, hogy ha van rá pénzed, akkor a 'civilizált' világ bármely pontján tudsz venni magadnak igen tág határok között akármennyi olajat (vagy annak tetszőleges származékát).
Ha nincs EOR egyáltalán, akkor a decline rate 9-10% környékén van (natural decline). Ez az arány egyre romlik, mert egyre több a mélytengeri furat, ahol 15% feletti, és ez tolja az arányokat. (A klasszikus szaúdi natural decline csak 2-3% [volt])
Valami EOR mindenképpen van, főként secondary (ez a víz). Ez relatíve olcsó, és adott hozzá minden a legtöbb helyen. (Ha a Ghawar-ba nem pumpálnának vizet holnaptól, akkor nem jönne ki belőle a világon semmi sem (holnaptól), mert az uralkodó nyomásviszonyok a befecskendezett víz nyomása nélkül... felejtős.) A 6.3% az egy olyan mutató, amit 2008-ra, az akkor futó EOR alapján számoltak. Annak egy része túl költséges most, nem kell annyi olaj sem, leállt... a tényleges decline inkább 7-8% lehet világszinten (régiónként nagyon szór).
A megaprojektek csak optimisták lehetnek.
A megaprojekt nem azt jelenti, hogy mennyit 'lehetséges elméletileg', hanem azt, hogy az adott időpontra mennyi van 'kiporciózva' (sanctioned). Mivel itt most 3 éves időtávlatról beszélünk, ami nincs kiporciózva (pl.: Irak), az 3 éven belül nem képes megjelenni a termelésben, mert több időbe telik a mező kitermelésének kiépítése.
A kérdés most sem a stock, hanem a flow. Mint a kápénál. Likvid-e vagy.
Úgy érted, a kereslet relatíve összhangban van a kínálattal. Mivel a keresletet befolyásoló tényezők változásának ugyanúgy hullámvasutaztatniuk kellene az árakat, mint az elmúlt időkben, de szemlátomást hónapok óta nem ez történik, nem tudok másra gondolni, mint hogy valahogy hozzáadagolják minden pillanatban a kínálatot a kereslethez. Ez nyilván nem lenne érdeke a kitermelőknek pont a világgazdaság magához térésének hajnalán, úgyhogy a dolgot más piaci szereplők csinálhatják. Mondjuk azok, akik hatalmas készleteket vásároltak fel az ötvendolláros olaj idején, és azokat tankerekben tárolták a finomítók előtt. Bár itt sem látom át az érdekviszonyokat.
ha már drilltech: schlumberger megvette $12b-ért a smithet. ez az exxon xto-s bevásárlása után egyet juttat eszembe: a norsk-hydro-statoil után szinte minden valamire való technológia az amerikaiak kezében összpontosul olaj és gázügyben. ez többet ér lassan, mint az anyahajóflottájuk.
egy hír: érdekes lenne megvizsgálni, hogy az usa - ha képes komoly szerkezetátalakításra - mennyire tudná a napi 9mbpd importját csökkenteni pl. a nulla felé? földgázban megoldotta, de az teljesen más terület. mindenesetre kína tovább növelte az importfüggőségét.
szerinted tehát a valós ürülési ráta 6,3%? ez milyen EOR-t feltételez?
mert ha decline rate, akkor nem mindegy, valóban.
megnéztem a megaprojekteket, van ahol túl optimista (pl. orosz, nigéria), van ahol pedig pesszimista (irak). az pedig szerintem nagyon nem mindegy, hogy az iraki termelést mennyivel tudják felfuttatni és ez az ürülési ráta milyen világgazdasági állapotokkal találkozik, milyen olajárak mellett. most a projektek jelentős része lelassult vagy áll, de ha tartósan átlépi a $80-90 szintet az ár, a self porjektek megint megindulhatnak, $100 felett pedig a tarsand-stb is, amik, tekintve hogy az usa igényét stagnálónak vehetjük a következő 5 évre, felszabadíthat akár 1mbpd-t is. ennek útjába állhat, hogy a brutálisan felgyorsult nem-konvencionális gáz utáni kutatási láz leköti a fúrási kapacitások jelentős részét az usa-ban, ahol a teknyologika 90%-a van.
"A PV-piac 2015-ig ~6-szorozodik, ami kb. 2 eves duplazasnak felel meg."
A dolog alfája és omegája a PV fogyasztói ára. Teteje minden házbnak van, és a villamosáram-fogyasztási csúcs a légkondicionálás terjedése miatt egyre több régióban esik egybe a napsütési csúccsal. Vagyis megfelelő ütemben eső ár esetén a dolog sikerre van ítélve.
" Mar volt rola szo, hogy ha jelenleg pl. 0,5% a villamosenergiaellatas területen a jelenlegi arány, akkor 100-szorozodas mar 50%-t jelent(het)ne. Az pedig ~7-8 duplazas lenne, ami 20 ev alatt elvileg megvalosithato."
Ehhez viszon több kell, mint az napelem-áresés. Kellenek egyrészt az olcsó, egyszerű, kis veszteséggel üzemeltethető energiatározók, másrészt a kis veszteségű távvezetékek, és egy smart grid se árt.
Előnye viszont, hogy ha mindez megvan, akkor az nem csak a PV-n lök nagyot, hanem az off shore szélparkokon és az atomerőműveken is.
ha folytatódik a gatyábarázódás, a csúcs idén szerintem meg fogja haladni a $100 szintet. hogy mennyivel, arról lövésem sincsen. oroszok lényegesen nem tudnak már növelni az exporton, opec viszont sokat tud. okok - szerintem - amik az ár növekedését idézhetik elő:
- ha kína folytatja a bevásárlást a stratégiai készleteibe (sztem ez $85-90 környékén meg fog állni - érdekes korreláció) - ha a dubai válság átgyűrűzik a térség többi országába; ha az iráni atombalhé eszkalálódik; ha izraelben megrendül a kormány - moszad ügy; külön-külön talán az iráni, ami előidézhet árváltozást, amúgy együtt érdekesek - irakban megtorpan a konszolidáció és nem tudják felfuttatni a kitermelést - megint zörög a pénzügyi haraszt és a befektetők elkezdenek visszamenekülni az olajba - commoditykbe - ez spekulációs hatás, itt megint jöhet egy 2008as tüske, akár
ellenben:
- ha kína kipukkad, akkor visszaeshet akár $50 környékére az ár - ha a görög vírus elterjed és bedönti az euro zónát, dettó - ha az usa "konjunktúra" megáll - bármilyen előre nem látott esemény, stb.
az átlag viszont $70-$85 között lesz szerintem.
nos, miután ez egy igen nehéz kérdés volt, felteszek egy könnyebb és jobban prognosztizálható piacra vonatkozót:
földgáz világpiaci ára 2010-re: maximum és átlag, mondjuk legyen henry hub spot, bár az ránk nézve felemás.. a csúcsban benne lehet a nyc gate spot is, az szépeket tud ugrálni. ez a világpiaci, a nehezebb, $/MMbtu-ra.
aztán lehet tippelni arra, hogy Magyarország mennyiért fogja kapni a földgázt az oroszoktól, hogy legyen konkrét exportőr is, $/1000m3-re. ez könnyebb.
Az IEA WEO 2009 elemzése szerint a már kitermelés alatt álló mezők kitermelési rátája (decline rate) 6.3%.
---------------------
Korrekció: az 'ÜRÜLÉS' [kitermelés-csökkenés] mértéke a 6.3%. (Nem jó a szó. Az ürülési ráta az a depletion rate, a kitermelés (flow) mértékének csökkenése meg a decline rate. Nagyon nem ugyanaz a kettő, de ezt most nem abajgatom tovább.
Eszem ágában sincsen pontos elemzést csinálni ebben a hozzászólásban, erre most nincs időm. Amit ide pakolok, az hevenyészett lesz, de azért nem nélkülöz minden alapot. Kerekíteni fogok, egyszerűen csak azért, hogy nagyságrendet lássunk. (Sokkal alaposabb elemzésem is van és lesz a témáról, amint aktuális lesz, bemutatom itt [is].)
Tehát.
A világ 'olajtermelése' (all liquids) kb. 85 mbpd. Ebből hozzávetőleg 72 mbpd a tényleges olaj (C&C), a különbözet legnagyobb része NGPL. Az IEA WEO 2009 elemzése szerint a már kitermelés alatt álló mezők kitermelési rátája (decline rate) 6.3%. Ez egy optimista szám, még szerintük is. (Feltételezi például, hogy van erőteljes EOR, de ne menjünk bele ennyire.) Ami 'csökken', az a 72 mbpd. Az ürülés mértéke a fenti számokkal: 4.5 mbpd / év. (Tudom, hogy exponenciális a függvény, de most lineárisnak veszem, nagyságrendeket akarok láttatni csak.) Az ürülést megaprojektekből ellensúlyozzuk.
Fontos: jelenleg nincsen olajhiány a piacon. Ezt tudjuk. Akinek van pénze, annyi olajat vesz, amennyit akar. (Akinek nincs pénze, annak a számára hiány van, de ez mindenre igaz.) Van tartalékkapacitásunk (spare capacity). Az IEA szerint 6-7 mbpd, az EIA szerint inkább 4 mbpd. Nagyobbik része nehéz-savanyú olaj, ez implikál bizonyos dolgokat, de ettől most tekintsünk el. Vegyük a tartalékot 5 mbpd-nek.
Tételezzük fel, hogy világgazdasági stagnálás történik a következő 3 évben.
Egyenleg: 0.5 mbpd piaci hiány. Stagnáló világgazdaság mellett, minden tartalékkapacitás beizzítása után, minden megaprojekt tökéletes megvalósulása esetén (ez sosem igaz, ezek mindig csak tervek).
Ehhez képest a kevésbé optimista valóság szerintem: ürülés 3 év alatt 14-15 mbpd (nincs kielégítő EOR), tartalék 3-4 mbpd, megaprojektekből 6-7 mbpd, igénynövekedés 2009-hez képest 3 mbpd.
Matek:
72 + 3 = 75 (ez lenne a világgazdaság igénye 2012-ben c&c-re) 72 - 14 + 4 + 7 = 69 mbpd (ez a maximum tippem a 2012-es c&c termelésre itt és most) Relatív hiány: 75-69 = 6 mbpd (ez kb. 8%)
Ezt most lebutítottam a végletekig, elnézést érte. Ha gondosan olvassátok, akkor azért remélhetőleg követhető. Többre, alaposabbra most nem érek rá, ha kérdés van, pár sorban tudok válaszolni, de grafikont, pontos számokat ne várjatok. Illetve várjatok, de ne mára. :-)
Lehet vitatni, amit írtam. Nem szentírás, csak az enyém. :-)
Valamennyire ide tartozik. A PV-piac 2015-ig ~6-szorozodik, ami kb. 2 eves duplazasnak felel meg. Mar volt rola szo, hogy ha jelenleg pl. 0,5% a villamosenergiaellatas területen a jelenlegi arány, akkor 100-szorozodas mar 50%-t jelent(het)ne. Az pedig ~7-8 duplazas lenne, ami 20 ev alatt elvileg megvalosithato.
According to the report, the driver of growth in the PV market will be the global end market demand for solar power, which is expected to grow from 5.8 GW to 38 GW by 2015.
"Erőművek völgyüzemét, vagy alternativ (nap, szél) erőforrásokat lehetne jobban kihasználni vele, és elég lenne egy olyan is ami max két napi energiaigényt (mondjuk 20kWh-t) tud tárolni."
Az ilyen felhasználáshoz ez szvsz még mindig nagyon drága, de az irány nem rossz.
"Ez a találmány elodázhatná az olajcsúcsot, évtizedekkel is akár, ha lehetséges lenne kellő mennyiséget gyártani belőle."
Ha lenne valóban olcsó, valóban kis térfogaton és tömegen nagy energiát tároló rendszer, akkor akkor tényleg sokkal közelebb kerülne - nem csak az olajcsúcs elodázása - de az olaj (és a többi szénalapú dolog) teljes kiváltása.
