Nagyjából az 1970-es évek óta széles körben közismert tény, hogy a világ fosszilis energiahordozó-készletei nem csak elméletileg végesek, hanem történelmi léptékkel mérve nyugtalanítóan hamar elfogynak, illetve kitermelésük aránytalanul megdrágul. A korábbi paradigma szerint a világ olajkészletei mindig negyven évre voltak elegendőek, mert a feltárási és kitermelési technológiák fejlődése lépést tudott tartani az igények növekedésével. Ebben az időben az árakat inkább olyan tényezők mozgatták, mint a nemzetközi biztonság, vagy az olajpiacokhoz való szabad hozzáférés egyéb körülményei.
A folyamatosan és kiszámíthatóan olcsó szénhidrogének szépen-lassan nyomasztó fölényre tettek szert a globális energiaellátásban és civilizációnk fejlődésének, fenntarthatóságának kulcstényezőjévé váltak. A hetvenes évek óta a helyzet kiszámíthatatlanabbá vált, társadalmunk „erőforrás korlátos” lett, az innováció a „gyorsabbat, nagyobbat,” helyett a „kisebbet, takarékosabbat” felé fordult. A kétezres évek a szénhidrogének piaci árának korábban elképzelhetőnél nagyobb ingadozását hozta, ami sokakban felvetette a kérdést, hogy társadalmunk lépést tud-e tartani ezzel a trenddel, vagy a tartós és nagymértékű áremelkedés olyan fundamentális változásokat hoz, amelyek feszegetik, vagy egyenesen lerombolják a társadalom hagyományos gazdasági és politikai kereteit.
A változások világszerte félelemmel töltik el az emberiség egy részét, a nem mindennapi körülmények életre hívták az ’armageddonista-vallást’, amely a világ pusztulásáról szóló ősi mítoszoknak a nagy monoteista világvallások megváltástanának modern keveréke. Az armageddonisták az antiglobalisták és más antikapitalisták nyomdokain járva megkérdőjelezhetetlenül hisznek az emberi civilizáció mai formájának pusztulásában. Dogmáik vitatását a vitapartner ostobaságával, elemzésre való képtelenségével, ellenérdekeltségével, vagy kulturális tradícióival, szélsőséges esetben származásával magyarázzák. Sokak értékelése szerint az ’armageddonista-hit’ megjelenése a válságról való párbeszédet vakvágányra viszi, az érvelést irracionális, emocionális síkra tereli, a konstruktív gondolkodni vagy tenni akarást destruktívizmusba fullasztja, vagy a legjobb esetben is arra ösztönöz, hogy lokális látszatmegoldásokkal is megnyugtathatjuk magunkat, ugyanis a hitelvek szerint a globális megoldások feleslegesek, mivel szerintük a globalizált világ amúgy is halott rövid időn belül.
A hajdan értelmes, konstruktív eszmecsere színteréül szolgáló Peak Oil topik mára az armageddonista vallás megvallásának és vitatásának helyévé redukálódott, így többen, akik a problémáról való racionális párbeszéd hívei, létrehozták ezen klubtopikot. Ebben a topikban az innovációról, mint a túlélés kulcsáról, illetve az ennek hatására szükségszerűen átalakuló gazdasági és társadalmi viszonyokról lesz szó, ahol a civilizáció estleges leépülése csak mint vitatható hipotézis szerepelhet, aminek elutasítása semmiképpen nem indukálhat kirekesztést, személyeskedést, illetve semmiképpen nem alakulhat ki olyan párbeszéd, ahol a megoldás irányába mutató műszaki, energetikai, gazdasági, stb. tárgyú javaslatokat ideológiai alapon feleslegesként próbálják lesöpörni.
Ebben a topikban nincs ranglista, de sokan jobbak bizonyos területeken, mint a másik, ezt kérem, tartsuk tiszteletben és ne álljon le a matematikus vitatkozni a modern közgazdaságtudományról az azt oktató egyetemi tanárral, legfeljebb kérdezzen, ahogy ez fordítva is elvárható. Ez a téma komplikált, energetikai, gazdaságtudományi, politikai, stb. megközelítéseket kíván, így próbáljuk egymás tudását kiegészíteni és nem megkérdőjelezni.
A témák közt természetesen hasonló prioritással rendelkezik a gazdasági világválság, mint az olajcsúcs, miután a kettő szorosan kapcsolódik egymáshoz. Amennyiben van rá igény, nyitunk külön gazdasági topikot.
Ha nincs EOR egyáltalán, akkor a decline rate 9-10% környékén van (natural decline). Ez az arány egyre romlik, mert egyre több a mélytengeri furat, ahol 15% feletti, és ez tolja az arányokat. (A klasszikus szaúdi natural decline csak 2-3% [volt])
Valami EOR mindenképpen van, főként secondary (ez a víz). Ez relatíve olcsó, és adott hozzá minden a legtöbb helyen. (Ha a Ghawar-ba nem pumpálnának vizet holnaptól, akkor nem jönne ki belőle a világon semmi sem (holnaptól), mert az uralkodó nyomásviszonyok a befecskendezett víz nyomása nélkül... felejtős.) A 6.3% az egy olyan mutató, amit 2008-ra, az akkor futó EOR alapján számoltak. Annak egy része túl költséges most, nem kell annyi olaj sem, leállt... a tényleges decline inkább 7-8% lehet világszinten (régiónként nagyon szór).
A megaprojektek csak optimisták lehetnek.
A megaprojekt nem azt jelenti, hogy mennyit 'lehetséges elméletileg', hanem azt, hogy az adott időpontra mennyi van 'kiporciózva' (sanctioned). Mivel itt most 3 éves időtávlatról beszélünk, ami nincs kiporciózva (pl.: Irak), az 3 éven belül nem képes megjelenni a termelésben, mert több időbe telik a mező kitermelésének kiépítése.
A kérdés most sem a stock, hanem a flow. Mint a kápénál. Likvid-e vagy.
Úgy érted, a kereslet relatíve összhangban van a kínálattal. Mivel a keresletet befolyásoló tényezők változásának ugyanúgy hullámvasutaztatniuk kellene az árakat, mint az elmúlt időkben, de szemlátomást hónapok óta nem ez történik, nem tudok másra gondolni, mint hogy valahogy hozzáadagolják minden pillanatban a kínálatot a kereslethez. Ez nyilván nem lenne érdeke a kitermelőknek pont a világgazdaság magához térésének hajnalán, úgyhogy a dolgot más piaci szereplők csinálhatják. Mondjuk azok, akik hatalmas készleteket vásároltak fel az ötvendolláros olaj idején, és azokat tankerekben tárolták a finomítók előtt. Bár itt sem látom át az érdekviszonyokat.
ha már drilltech: schlumberger megvette $12b-ért a smithet. ez az exxon xto-s bevásárlása után egyet juttat eszembe: a norsk-hydro-statoil után szinte minden valamire való technológia az amerikaiak kezében összpontosul olaj és gázügyben. ez többet ér lassan, mint az anyahajóflottájuk.
egy hír: érdekes lenne megvizsgálni, hogy az usa - ha képes komoly szerkezetátalakításra - mennyire tudná a napi 9mbpd importját csökkenteni pl. a nulla felé? földgázban megoldotta, de az teljesen más terület. mindenesetre kína tovább növelte az importfüggőségét.
szerinted tehát a valós ürülési ráta 6,3%? ez milyen EOR-t feltételez?
mert ha decline rate, akkor nem mindegy, valóban.
megnéztem a megaprojekteket, van ahol túl optimista (pl. orosz, nigéria), van ahol pedig pesszimista (irak). az pedig szerintem nagyon nem mindegy, hogy az iraki termelést mennyivel tudják felfuttatni és ez az ürülési ráta milyen világgazdasági állapotokkal találkozik, milyen olajárak mellett. most a projektek jelentős része lelassult vagy áll, de ha tartósan átlépi a $80-90 szintet az ár, a self porjektek megint megindulhatnak, $100 felett pedig a tarsand-stb is, amik, tekintve hogy az usa igényét stagnálónak vehetjük a következő 5 évre, felszabadíthat akár 1mbpd-t is. ennek útjába állhat, hogy a brutálisan felgyorsult nem-konvencionális gáz utáni kutatási láz leköti a fúrási kapacitások jelentős részét az usa-ban, ahol a teknyologika 90%-a van.
"A PV-piac 2015-ig ~6-szorozodik, ami kb. 2 eves duplazasnak felel meg."
A dolog alfája és omegája a PV fogyasztói ára. Teteje minden házbnak van, és a villamosáram-fogyasztási csúcs a légkondicionálás terjedése miatt egyre több régióban esik egybe a napsütési csúccsal. Vagyis megfelelő ütemben eső ár esetén a dolog sikerre van ítélve.
" Mar volt rola szo, hogy ha jelenleg pl. 0,5% a villamosenergiaellatas területen a jelenlegi arány, akkor 100-szorozodas mar 50%-t jelent(het)ne. Az pedig ~7-8 duplazas lenne, ami 20 ev alatt elvileg megvalosithato."
Ehhez viszon több kell, mint az napelem-áresés. Kellenek egyrészt az olcsó, egyszerű, kis veszteséggel üzemeltethető energiatározók, másrészt a kis veszteségű távvezetékek, és egy smart grid se árt.
Előnye viszont, hogy ha mindez megvan, akkor az nem csak a PV-n lök nagyot, hanem az off shore szélparkokon és az atomerőműveken is.
ha folytatódik a gatyábarázódás, a csúcs idén szerintem meg fogja haladni a $100 szintet. hogy mennyivel, arról lövésem sincsen. oroszok lényegesen nem tudnak már növelni az exporton, opec viszont sokat tud. okok - szerintem - amik az ár növekedését idézhetik elő:
- ha kína folytatja a bevásárlást a stratégiai készleteibe (sztem ez $85-90 környékén meg fog állni - érdekes korreláció) - ha a dubai válság átgyűrűzik a térség többi országába; ha az iráni atombalhé eszkalálódik; ha izraelben megrendül a kormány - moszad ügy; külön-külön talán az iráni, ami előidézhet árváltozást, amúgy együtt érdekesek - irakban megtorpan a konszolidáció és nem tudják felfuttatni a kitermelést - megint zörög a pénzügyi haraszt és a befektetők elkezdenek visszamenekülni az olajba - commoditykbe - ez spekulációs hatás, itt megint jöhet egy 2008as tüske, akár
ellenben:
- ha kína kipukkad, akkor visszaeshet akár $50 környékére az ár - ha a görög vírus elterjed és bedönti az euro zónát, dettó - ha az usa "konjunktúra" megáll - bármilyen előre nem látott esemény, stb.
az átlag viszont $70-$85 között lesz szerintem.
nos, miután ez egy igen nehéz kérdés volt, felteszek egy könnyebb és jobban prognosztizálható piacra vonatkozót:
földgáz világpiaci ára 2010-re: maximum és átlag, mondjuk legyen henry hub spot, bár az ránk nézve felemás.. a csúcsban benne lehet a nyc gate spot is, az szépeket tud ugrálni. ez a világpiaci, a nehezebb, $/MMbtu-ra.
aztán lehet tippelni arra, hogy Magyarország mennyiért fogja kapni a földgázt az oroszoktól, hogy legyen konkrét exportőr is, $/1000m3-re. ez könnyebb.
Az IEA WEO 2009 elemzése szerint a már kitermelés alatt álló mezők kitermelési rátája (decline rate) 6.3%.
---------------------
Korrekció: az 'ÜRÜLÉS' [kitermelés-csökkenés] mértéke a 6.3%. (Nem jó a szó. Az ürülési ráta az a depletion rate, a kitermelés (flow) mértékének csökkenése meg a decline rate. Nagyon nem ugyanaz a kettő, de ezt most nem abajgatom tovább.
Eszem ágában sincsen pontos elemzést csinálni ebben a hozzászólásban, erre most nincs időm. Amit ide pakolok, az hevenyészett lesz, de azért nem nélkülöz minden alapot. Kerekíteni fogok, egyszerűen csak azért, hogy nagyságrendet lássunk. (Sokkal alaposabb elemzésem is van és lesz a témáról, amint aktuális lesz, bemutatom itt [is].)
Tehát.
A világ 'olajtermelése' (all liquids) kb. 85 mbpd. Ebből hozzávetőleg 72 mbpd a tényleges olaj (C&C), a különbözet legnagyobb része NGPL. Az IEA WEO 2009 elemzése szerint a már kitermelés alatt álló mezők kitermelési rátája (decline rate) 6.3%. Ez egy optimista szám, még szerintük is. (Feltételezi például, hogy van erőteljes EOR, de ne menjünk bele ennyire.) Ami 'csökken', az a 72 mbpd. Az ürülés mértéke a fenti számokkal: 4.5 mbpd / év. (Tudom, hogy exponenciális a függvény, de most lineárisnak veszem, nagyságrendeket akarok láttatni csak.) Az ürülést megaprojektekből ellensúlyozzuk.
Fontos: jelenleg nincsen olajhiány a piacon. Ezt tudjuk. Akinek van pénze, annyi olajat vesz, amennyit akar. (Akinek nincs pénze, annak a számára hiány van, de ez mindenre igaz.) Van tartalékkapacitásunk (spare capacity). Az IEA szerint 6-7 mbpd, az EIA szerint inkább 4 mbpd. Nagyobbik része nehéz-savanyú olaj, ez implikál bizonyos dolgokat, de ettől most tekintsünk el. Vegyük a tartalékot 5 mbpd-nek.
Tételezzük fel, hogy világgazdasági stagnálás történik a következő 3 évben.
Egyenleg: 0.5 mbpd piaci hiány. Stagnáló világgazdaság mellett, minden tartalékkapacitás beizzítása után, minden megaprojekt tökéletes megvalósulása esetén (ez sosem igaz, ezek mindig csak tervek).
Ehhez képest a kevésbé optimista valóság szerintem: ürülés 3 év alatt 14-15 mbpd (nincs kielégítő EOR), tartalék 3-4 mbpd, megaprojektekből 6-7 mbpd, igénynövekedés 2009-hez képest 3 mbpd.
Matek:
72 + 3 = 75 (ez lenne a világgazdaság igénye 2012-ben c&c-re) 72 - 14 + 4 + 7 = 69 mbpd (ez a maximum tippem a 2012-es c&c termelésre itt és most) Relatív hiány: 75-69 = 6 mbpd (ez kb. 8%)
Ezt most lebutítottam a végletekig, elnézést érte. Ha gondosan olvassátok, akkor azért remélhetőleg követhető. Többre, alaposabbra most nem érek rá, ha kérdés van, pár sorban tudok válaszolni, de grafikont, pontos számokat ne várjatok. Illetve várjatok, de ne mára. :-)
Lehet vitatni, amit írtam. Nem szentírás, csak az enyém. :-)
Valamennyire ide tartozik. A PV-piac 2015-ig ~6-szorozodik, ami kb. 2 eves duplazasnak felel meg. Mar volt rola szo, hogy ha jelenleg pl. 0,5% a villamosenergiaellatas területen a jelenlegi arány, akkor 100-szorozodas mar 50%-t jelent(het)ne. Az pedig ~7-8 duplazas lenne, ami 20 ev alatt elvileg megvalosithato.
According to the report, the driver of growth in the PV market will be the global end market demand for solar power, which is expected to grow from 5.8 GW to 38 GW by 2015.
"Erőművek völgyüzemét, vagy alternativ (nap, szél) erőforrásokat lehetne jobban kihasználni vele, és elég lenne egy olyan is ami max két napi energiaigényt (mondjuk 20kWh-t) tud tárolni."
Az ilyen felhasználáshoz ez szvsz még mindig nagyon drága, de az irány nem rossz.
"Ez a találmány elodázhatná az olajcsúcsot, évtizedekkel is akár, ha lehetséges lenne kellő mennyiséget gyártani belőle."
Ha lenne valóban olcsó, valóban kis térfogaton és tömegen nagy energiát tároló rendszer, akkor akkor tényleg sokkal közelebb kerülne - nem csak az olajcsúcs elodázása - de az olaj (és a többi szénalapú dolog) teljes kiváltása.
Nem a tv-ék fogyasztanak sokat, hanem az, hogy egy átlag jenki házban sehol nem használnak energiatakarékos világitást és ahová mennek a kégliben ott mindenhol felkapcsolják a villanyt. Január elsején. És december 31-ig ég..."
Ez nem ered másból, mint abból, hogy az amerikai jövedelmekhez képest az energia nagyon olcsó. De egyben azt is jelenti, hogy a rendszerben komoly tartalékok vannak. Sokkal rosszabbul állna a világ, ha a peak szempontjából ugyanitt tartanánk, de Amerika úgy fogyaszana ennyit, hogy lakosai sötétben fagyoskodnának. Amint drágulni kezd az energia, az amerikai megtanul spórolni, ugyanúgy, ahogy a nagy SUV-ok kihalnak.
A pénzkiobocsájtó központok közötti kapcsoaltok megtörése okozhatja csak a rendszer törését.
Az ami papírokat a jegybank röhögve fogja vásárolni,és még az inflát is kordába marad,mert a széles tömegekhez nem fog elérkezni a pénz (más kérdés hogy ez már közép távon is sulyos szerkezeti károkat okoz) A kínaiak meg max a dollár alapú eszközök között végezhetnek el átcsoportosításokat,anélkül hogy a peget ne oldják fel. Mivel a vásárolt mennyiség nem a szándékukkal,hanem a piac jüan iránti igényével függ össze. Ami pedig a merkantilista politika miatt hatalmas.
én a válság folytatódását, vagy kiújulását pénzügyi megfontolásból vagy idén valamikor tavasz-vége nyár eleje körülire teszem, vagy lehet hogy csúszik tovább is, akár 2011-re
a dolog annak a függvénye, hogy a FED/USA mikor lép ki a likviditást piacra hajigáló, költségvetési hiányt pumpáló politikából, attól kezdve újra megindul lefelé minden, csökken a kereslet etc
Kínában túltermelési válság lenne, ha nem nyomtak volna 2009 során irtózatos állami pénzeket mesterséges kereslet élénkítésre, aminek az egyik következménye, hogy az így elköltött pénzből újabb felesleges kapacitásokat építettek, szerintem előbb utóbb utoléri őket is a túltermelés, és akkor ott is válság lesz, valószinűleg, átmenetileg a nyugatit meghaladó visszaeséssel, viszont ők ki tudnak majd kászálódni a válságból hamarabb, mert egészségesebb szerkezetű a gazdaságuk, nincs túlsúlyban a fogyasztást kiszolgáló értékesítés/banki szektor
a gazdasági visszaesés, és csökkenő olajár mellett viszont simán lehetséges a kitermelés visszaesése is, bár megjegyzem ez nem a kínálati oldal, hanem a keresleti oldal árérzékenységének a következménye lesz, és a felütközés majd akkor jön, amikor kikeveredne a világgazdaság a válságból, és akkor fog fájdalmasan hiányozni az olajkitermelési kapacitás, de ez még legalább 4-5 év
Előre bocsátva, hogy semmilyen adatot nem néztem meg hozzá, teszek egy tippet én is. Csúcsár 100 USD felett, átlag 85-90 között, felfelé kúszva. Van egy rakás OPEC-tartalék, de nem minden mozgósítható gyorsan. Kezd visszatérni az USA fogyasztása, Kína töretlenül menetel (az egész BRIC töretlenül menetel). Az EU nem fog kimászni a válságból idén (jövőre igen), világszinten a 2008-as kereslethez hasonlóra számítok éves szinten (azaz a tavalyi felett 2-3%-kal). Hangsúlyozom, hogy erre létezik a kínálati fedezet, az ár mégis mozoghat felfelé, mert a spare capacity piacra dobása nem feltétlenül azonnali.
Ezt nagyon előzetesen mondom, ne vegyétek komolyan, nem néztem adatokat hozzá -- megérzés.
Nagyjából két hétig nem is lesz időm/energiám alaposan ránézni az olajra (mással vagyok elfoglalva, konkrétan: árammal), a kérdést is azért tettem fel, mert az érdekel, mit láttok ti.
Hosszabb távra: ha nem jön hirtelen nagy visszaesés a következő 2 évben (szerintem nem jön), akkor 2012-ben óriási különbség lesz a kereslet és kínálat között: a kereslet javára. Akkor tehát árrobbanásra számítok (és idén sem zárok ki egy pár hétig tartó, a 147-es csúcsot el nem érő, de 120-ig felugró-visszaeső fluktuálást). 2012-2013 nagyon húzós lesz, akkorra várom az igazán nagy recessziót, nagy ársokkal, nagy pénzügyi válsággal, nagy bedőlésekkel (plusz nyugdíjba mennek a baby boomerek, hasal a TB).
No, különösebb adatok és utána járás nélkül most ennyi, várom a többi választ -- ha lesz.
Az euró is mozoghat, egyetlen valuta sem lehet ilyen "mérés" kiindulópontja, lehetne aranyhoz mérni, de ott meg lehetséges hogy aranyspekuláció indul be, tehát ahoz sem
legjobb lenne talán valami kosarat eszkábálni, amiben vannak fémek, és más energiahordozók, pl szén, földgáz, vas, réz, és ezek relatív árát nézni az olajhoz képest, ha együtt mozognak az olajjal is, és egymással is, akkor ott csak a valuta ment el, nincs kínálatszűke (vagy az a többiből is pont akkora)
átlagár 80 dollár, csúcsár 85-90 között, és nem biztos hogy ez év végén lesz, hanem lehet hogy csak tavasszal
de a dolog annak is a függvénye, hogy a dollár ára relatív az olajhoz képest hogyan fog változni, mivel a dollárárfolyam mindkét irányba nagymértékben változhat;
vagy azért mert beüt a válság W második lefelé tartó szára, és ez dollárerősödést okoz, visszaviszik a sok pénzt az USA-ba, ez gyakorlatilag a befektetők megszokásból cselekvése, aminek a központi eleme hogy az USA-t tartják az abszolút biztonságos befektetésnek (de ez illúzió)
vagy azért, mert a FED által kiszort pénz, plusz a hozzá csatlakozó, dollárkötényeket kiszóró jegybankok olyan dollárkínálatot hoznak létre, amit a piac nem tud felszívni, és ekkor viszont jelentős dollárgyengülés lesz, ami 1 körrel később inflációt gyűrűztet be az USA-ba, ami meg kamatemelésre kényszeríti a FED-et, a kamatemelés hatására meg esetleg elszáll az USA államadósság, mert elkezd nullánál nagyobb kamatokkal ketyegni
szerintem az olajárakat az elkövetkező 4-5 évben nem a kínálat fogja meghatározni, ennek a negatív (?) oldala, hogy így nem lesz elég magas az olajár ahoz hogy a beruházásokat megtérülővé tegye, így nem is lesznek beruházások, azok nélkül meg valóban csökkenni fog a kitermelés
de ez átmeneti állapot (sajnos), mert a W utolsó felívelő szakaszában, amikor beindulna a növekedés, elfogynak a kitermelési tartalékok, és hirtelen nagyon gyors, a kínálat szűkössége által meghatározott áremelkedés lesz, ami vagy túlterheli az akkori beruházási kapacitásokat, vagy szerencsésen áttereli az energiahasználatot alternatív (itt most az olajjal szemben) erőforrásokra
Miután ayantaqe jóvoltából kaptam hozzáférést ide, valamint beletelik egy időbe, mire felépítem azt, ahova valójában írni szeretnék majd alaposabb dolgokat (mindenkit várok szeretettel [majd]), szóval arra gondoltam, hogy bemelegítésként játsszunk egyet!
A kérdésem egyszerű, rögtön kettős:
1) milyen csúcsárat vártok idén olajra (WTI, spot)? 2) milyen átlagárat vártok idén olajra (WTI, spot)?
gy.k.: a WTI spot az, amit 'mindenhol' kapásból írnak 'olajár' néven. Kérem, tegyétek meg tétjeiteket!
Erőművek völgyüzemét, vagy alternativ (nap, szél) erőforrásokat lehetne jobban kihasználni vele, és elég lenne egy olyan is ami max két napi energiaigényt (mondjuk 20kWh-t) tud tárolni.
Vagy a házi CHP-k elterjedését is segitené. Ezek amúgy Japánban eléggé divatosak állitólag.
Ez a találmány elodázhatná az olajcsúcsot, évtizedekkel is akár, ha lehetséges lenne kellő mennyiséget gyártani belőle.
