Nagyjából az 1970-es évek óta széles körben közismert tény, hogy a világ fosszilis energiahordozó-készletei nem csak elméletileg végesek, hanem történelmi léptékkel mérve nyugtalanítóan hamar elfogynak, illetve kitermelésük aránytalanul megdrágul. A korábbi paradigma szerint a világ olajkészletei mindig negyven évre voltak elegendőek, mert a feltárási és kitermelési technológiák fejlődése lépést tudott tartani az igények növekedésével. Ebben az időben az árakat inkább olyan tényezők mozgatták, mint a nemzetközi biztonság, vagy az olajpiacokhoz való szabad hozzáférés egyéb körülményei.
A folyamatosan és kiszámíthatóan olcsó szénhidrogének szépen-lassan nyomasztó fölényre tettek szert a globális energiaellátásban és civilizációnk fejlődésének, fenntarthatóságának kulcstényezőjévé váltak. A hetvenes évek óta a helyzet kiszámíthatatlanabbá vált, társadalmunk „erőforrás korlátos” lett, az innováció a „gyorsabbat, nagyobbat,” helyett a „kisebbet, takarékosabbat” felé fordult. A kétezres évek a szénhidrogének piaci árának korábban elképzelhetőnél nagyobb ingadozását hozta, ami sokakban felvetette a kérdést, hogy társadalmunk lépést tud-e tartani ezzel a trenddel, vagy a tartós és nagymértékű áremelkedés olyan fundamentális változásokat hoz, amelyek feszegetik, vagy egyenesen lerombolják a társadalom hagyományos gazdasági és politikai kereteit.
A változások világszerte félelemmel töltik el az emberiség egy részét, a nem mindennapi körülmények életre hívták az ’armageddonista-vallást’, amely a világ pusztulásáról szóló ősi mítoszoknak a nagy monoteista világvallások megváltástanának modern keveréke. Az armageddonisták az antiglobalisták és más antikapitalisták nyomdokain járva megkérdőjelezhetetlenül hisznek az emberi civilizáció mai formájának pusztulásában. Dogmáik vitatását a vitapartner ostobaságával, elemzésre való képtelenségével, ellenérdekeltségével, vagy kulturális tradícióival, szélsőséges esetben származásával magyarázzák. Sokak értékelése szerint az ’armageddonista-hit’ megjelenése a válságról való párbeszédet vakvágányra viszi, az érvelést irracionális, emocionális síkra tereli, a konstruktív gondolkodni vagy tenni akarást destruktívizmusba fullasztja, vagy a legjobb esetben is arra ösztönöz, hogy lokális látszatmegoldásokkal is megnyugtathatjuk magunkat, ugyanis a hitelvek szerint a globális megoldások feleslegesek, mivel szerintük a globalizált világ amúgy is halott rövid időn belül.
A hajdan értelmes, konstruktív eszmecsere színteréül szolgáló Peak Oil topik mára az armageddonista vallás megvallásának és vitatásának helyévé redukálódott, így többen, akik a problémáról való racionális párbeszéd hívei, létrehozták ezen klubtopikot. Ebben a topikban az innovációról, mint a túlélés kulcsáról, illetve az ennek hatására szükségszerűen átalakuló gazdasági és társadalmi viszonyokról lesz szó, ahol a civilizáció estleges leépülése csak mint vitatható hipotézis szerepelhet, aminek elutasítása semmiképpen nem indukálhat kirekesztést, személyeskedést, illetve semmiképpen nem alakulhat ki olyan párbeszéd, ahol a megoldás irányába mutató műszaki, energetikai, gazdasági, stb. tárgyú javaslatokat ideológiai alapon feleslegesként próbálják lesöpörni.
Ebben a topikban nincs ranglista, de sokan jobbak bizonyos területeken, mint a másik, ezt kérem, tartsuk tiszteletben és ne álljon le a matematikus vitatkozni a modern közgazdaságtudományról az azt oktató egyetemi tanárral, legfeljebb kérdezzen, ahogy ez fordítva is elvárható. Ez a téma komplikált, energetikai, gazdaságtudományi, politikai, stb. megközelítéseket kíván, így próbáljuk egymás tudását kiegészíteni és nem megkérdőjelezni.
A témák közt természetesen hasonló prioritással rendelkezik a gazdasági világválság, mint az olajcsúcs, miután a kettő szorosan kapcsolódik egymáshoz. Amennyiben van rá igény, nyitunk külön gazdasági topikot.
nemrégen beszélgettem egy nagyon okos emberrel, és arról mesélt, hogy elképesztően szar hatásokkal működnek a generátoraink, kezdve az autóktól át az erőművekig. bent van a szabadalmi hivatalban egy 30-40%-al jobb hatásfokú szerkezet, aminek lesz tesztüzeme valamikor a télen, asszem osztrákoknál. ti tudtok erről vmit? mert túl sok mindent nem találtam a neten, és az a %-szám nagyon sok, de mégsem tűnik olyan humbugnak, mint a rossi-féle mlm-erőmű.
A nagy generatorok teren a magashömersekletü szupravezetes manapsag a menö. De az elektromos generatorok hatasfoka mar igy is nagyon magas, ugyhogy ott lehet ugyan javitani, de nagyot fogni mar nem.
Ha egy kis generatort vasarolsz, annak igen rossz a hatasfoka. Altalaban a 30%-ot sem eri el.
Van több probalkozas is. Amit en ismerek, az pl. a Scuderi-motor, illetve az OPOC
Az opoc engine-t a www.ecomotors.com alatt lathatod (animacioval). Egy Hofbauer nevü nemet professzor az USA-ban dekkol mar vagy 15-20 eve. Az ö "talalmanya" a motor.
Gyakorlatilag egy ketütemü dieselmotor egy elektromos rasegitesü turbofeltöltövel.
Koshla es Bill Gates adtak neki 32 millio $-t.
A cel egy 50+%-os motor elöallitasa. Pl. az EADS is megfontolja es talan epit vele egy dupladieselgeneratoros, elektromos meghajtasu helikoptert.
A Bill Gates filantrop modon azt szeretne, hogy egy koffermeretü, ~10 kw-os generator keszüljön el, amivel a vilag szamtalan szegeny falujat fel lehetne szerelni ...
Tulajdonkeppen a mai modern dieselmotorok ~40%-os hatasfokat emelne ~60-ra (amivel eredöben 50% vellanyt lehetne kesziteni.
Harom meretröl van szo.
1. ~15 LE körüli, ~60 mm-es hengerrel.
2. ~75 LE (autokba, range-extenderbe) 80 mm-es hengerrel
3. 320 LE ~100 mm-es hengerrel
Mindharom tipus egy elektromos kuplunggal kaszkadolhato. Igy pl. egy teherautoban lenne ~640 LE, de tartos üzemre az egyik felet le lehetne kapcsolni, a masik pedig sokkal kevesebbet fogyasztana, mint egy standard-teherauto.
Meg az ócska hatásfokról beszélgettünk itt (kicsit rosszabb, mint 50%, amit nem tudok kiszámolni, hogy jön ki).
Beton-egyenértéket tekintve még egy síkvidéki vízerőmű is jobb választás lehetett már akkor is.
Ma már inkább az etanol- szénhidrogén-szintézist erőltetném (hulladékhő is segít), csak nem tudom van-e valami a laboron kívül (vagy akár a laborban működik-e a dolog az energiamérleget tekintve).
"Csak azt nem tudom, miből egyenlítették volna ki."
Elég komoly kapacitású SZET-eket terveztek a '80-as években, eyet a Badacsonyba, egyet a Tokaj-hegyre, egyet meg a Prédikálószékre. Az utóbbi kettőhöz vízlépcső is tartozott volna, mert annak duzzasztott vize lett volna az alsó medence.
"Egyébként valsz. kijött volna belőle még egy Paks (de legalább 1-2 blokk, mintha amúgy is 6 blokkosra tervezték volna)."
Négy kisebb (eredetileg 440, mára 500) és két nagyobb (eredetileg 1000, mára 1200 MW-os) blokk van betervezve a mai épületbe, ha ennél többet akarnak, kell mellé építeni egy másik blokkot. Szerintem 2020-tól 5 évente át kellene adni egy 1200 MW-os blokkot ahhoz, hogy a növekvő belföldi fogyasztás, a növekvő exportigény, a kieső fosszilis kapacitás és az elektromosra átálló autózás okozta igényeket ki lehessen elégíteni.
Pont ilyen értelemben nyilatkozott egy közgazdász (Marx Károly Egyetemről) az 1987-es Nagymaros ellenes riportfilmben: vannak jobb megtérülésű dolgok (tán hozzátette, hogy az energetikában is - de erre nem emlékszem)
Egyébként valsz. kijött volna belőle még egy Paks (de legalább 1-2 blokk, mintha amúgy is 6 blokkosra tervezték volna). Csak azt nem tudom, miből egyenlítették volna ki. Bár 1987-ben még több villanyt fogyasztott az ipar (tehát még az éjjel völgyben is9
Én azért elleneztem mindig is, mert nagyon kis energiát adott volna ahhoz képest, hogy mibe kerül, és mekkora környezeti veszélyeket rejt. Inkább építettek volna még egy paksi blokkot.
Bős-Nagymaros: ott sajna vannak racionális ellenérvek is.* Érdemes tudni, hogy az akkori tájékozódó algoritmus az volt, hogy amit hivatalosan mondanak, szorozd meg -1 -gyel (márpedig finoman hangolt és osztott kampány volt a rendszer mellett).
Szerencsi szalma: volt ott érdekes nyilatkozat (a polgármesternő talán): Ha elbírta a település a cukorgyár kéményeit-füstjét 125 (?) évig, akkor a szalmaerőmű sem okoz talán kárt a mikroklímában.
Magam egy dolgot láttam volna szívesen: vigyék oda a szalmát VASÚTON (ott vannak a sínek), és akkor nem terhelik túl a tokaji hidat és utat.
(az ne történjen meg, hogy az új híd és út emiatt, természetesen külön pénzből (állami költségvetés) épül meg.)
A geotermikust nem fúrják, hanem a sós lét vissza KELL sajtolni, a jelen jogszabályok szerint (nem tudom, mi a valóság, pl. Szentes könyékén)
*a kis esésű Duna szakasz, ami miatt mindenképp irreális az osztrák szakasz erőművel összevetni. Továbbá több beton-több terület.
(pénzügyi-időbeli megtérülés és rosszabb EROEI)
A vízbázis és a talajvíz-szint miatti aggodalmak érthetőnek tűntek (még egy csak Bőst megvalósító változatnál is), de azóta nem láttam monitort erről.
A kiegyenlítetlen vízjárás halakra gyakorolt hatásához nem tudok hozzászólni.
A Szigetköz változatossága biztosan csökkent (Akkor nem jártam arra, 2005 körül is csak autóval, mintegy átutazóban; a vegetáció nem tűnt szegényesnek vagy gyomfajjal terheltnek ill. haldoklónak). A zöldek ahhoz kellenek-kellenének, hogy ez nem nullára csökkenjen, hanem ésszerű, visszaállítható mértékűre.
"energetikailag remekül kihasználtuk a zöldeket Bős-Nagymarosnál, holott ez is pont egy olyan szitu ahol épp "környezetvédelmi" okból fúrnak megy egy olyan beruházást, ami co2 semleges módon termelt volna energiát"
Bős-Nagymasrost nem akörnyezetvédők fúrták meg, hanem elsöpörte a rendszerváltás, mint a szocialista nagyberuházások jelképét. A környezetvédők legfeljebb elindították a folyamatot.
"erre utal szinte minden ilyen támájú dolog, a szalmaerőmű, a geotermikust is fúrják a só miatt, a szélkereket a látkép+zaj+a szegény madarak etc"
Ezek zöme mögött szintén üzleti érdekek vannak, környezetvédelmi palástban.
energetikailag remekül kihasználtuk a zöldeket Bős-Nagymarosnál, holott ez is pont egy olyan szitu ahol épp "környezetvédelmi" okból fúrnak megy egy olyan beruházást, ami co2 semleges módon termelt volna energiát
ami input az erőmű építésekor bekerül, mint cement + fuvar annak jó részét így is beletették, tehát ezen nem is spóroltak
az a baj, hogy nálunk a környezetvédelem tényleg abszolút és abszurd szinten a "not anywhere near my backyard" típusú lokális szennyezéstől, személyes anyagi érdeken keresztül rettenetesen félő valami
erre utal szinte minden ilyen támájú dolog, a szalmaerőmű, a geotermikust is fúrják a só miatt, a szélkereket a látkép+zaj+a szegény madarak etc
nagyon rossz értelemben kispolgári Magyarország, meg annak a lakói, egyrészt semmiféle saját terhet nem hajlandó magára vanni a közös bajból, igazából mindenki azon van, hogy a kakit valaki másra átkenje, ne rajta virítson, a dolognak viszont az a természete hogy így egyre több kakit kell ideoda kenegetni
ilyen környezetben borzasztó nehéz, vagy inkább lehetetlen lenne előhozakodni a globális szennyező co2 és a lokálisan potenciálisan szennyező atomerőmű közti racionális választással az utóbbi javára
Akkor okos diktátorról beszélünk, hogynemondjam felvilágosultról...
Az, hogy a "vidéki" beduin a bázisa - ki tudja, tán igaza van. Tán ott olyan a társ. összetétele, olyanok az erőviszonyok. Vagy nem akr/tud úgy iparosítani.
AMi a magyar zöldfaktort illeti: elég baj ez, ki védi a környezetet, ha TÉNYLEG kell? Ki hisz majd ennek, a reális érveknek? (lejáratták a zöldmozgalmat.)
(ez akár világszerte igaz - és energetikailag is nagy gond)
Atom: nekem az utókezelés "beárazásával" van gondom.
Ezenkívül az uránkészletekkel, a lenti peremfeltételekhez (ami ránézésre 10x annyi atomerőművet jelent) - a skálázási sebességet most hanyagoljuk el...
Azt nem tudom, akkor miből fognak áramot termelni."
Szerintem van némi gyorsan felskálázható hőerőmű-kapacitás. Egyébként meg a gazdaság olyat zuhan pár hónapos viszonylatban, hogy inkáb többletük képződik.
"hány tartomány van? tíz körül"
16!!!
"persze van "zöldfaktor" (Mo.-n pl. a tubesi lokátor körül), ami még betehet"
Az inkább antiNATO faktor volt, csak zöldre volt festve. Magyarország egyik legjelentősebb, energetikailag kiaknázható rejtett erőforrása, hogy nincsenek komolyan vehető erejű zöldek.
"Azt sem tudom, hogy ha a VILÁG áramtermelésének 70% és a közlekedés energiafogyasztásának 40%-t mai (urános) erőművel termelnénk meg, akkor mennyi időre elég az urán (bánya és fegyver) - és akkor a bánya EROEI-vel még nem számoltunk.
(az erőműépítés átfutásával szintén nem, az erőmű betonjába-cementjébe épült energiával sem)."
Az atom olyan szinten ver minden mást a fosszilisen kívül, hogy mindezekkel együtt is báven megérné.
"1. Mi igazából a Nyugat érdeke (akár külön kezelve az EU-t és az USA-t)?"
Az USA - mivel Líbia mind az Öböltől, mind Izraeltől viszonylag távol van, semmilyen speciális érdekkel nem bír, úgyhogy maradnak az általános érdekek: olyan rezsim kell, ami a szabad piacra dobja energiahordozóinak nagy részét, vagyis nem zárja azokat el ideológiai okból a nyugati országok elő, valamint külpolitikailag nemaktív (azaz nem támogat terroristákat), különösen Nyugaton nem. Ezen belül elég nagy az új rezsim mozgástere, talán annyi a korlát, hogy kirívóan nagy népirtásokat ne kövessen el.
Európa még egyszerűbb. Neki átfogó érdekei nincsenek, a fentieken túl legfeljebb annyi, hogy a menekültek továbbra se jöjjenek túl sokan.
2. Forradalom-e, ami ott van? (Halvány gondolatom szerint: Az objektív feltételek már AKÁR 20 éve adottak, akkor meg a szubjektv feltételeket tekinthetjük oknak, vagyis a forradalom IMPORTÁLT technikusait.)
Nagyjából az, nyilván megspékelve regionális és etnikai vonatkozásokkal, de ez a világ összes forradalmára igaz. A külső katalizáló tényező az információs forradalom, ami eléri lassan a világ legzártabb diktatúráit is.
"a kemény mag köré szükségképpen sok lágy massza kerül (fajelmélet, lóerők, farokméret, 2. világháború, ismeretelmélet, stb.; ill. a kevésbé off dolgok közül a geopolitikai eszmefuttatások, a lőfegyverek, a városépítészet, geddon-lélektan)"
Az a baj, hogy geddonozó-zsidózó csapat a kemény mag és aköré épül sok más, többek között a peak oil is, mint lágy massza.
Szóval Kadhafi a viccesnek tűnő egységtörekvések jegyében többször háborúzott Csáddal, a szidáni polgárháborúban mindig a gyengébb felet támogatta, és komoly diverzáns akciókat indított Tunézia és Marokkó szétverésére.
Aztán a 9/11 után rájött, hogy aterrorellenes felbuzdulás ellenségképét mintha rá szabták volna, úgyhogy gyorsan átállt a másik oldalra.
Kadhafi egy egyedülálló politikus, aki egyedülálló rendszert valósított meg. A kommunista elvekkel és gyakorlattal, valamint a kommunista országokkal való kacérkodás útján az arab vezetők közül ő jutott a legmesszebb. Líbia hetvenes-nyolcvanas években gyakorlatilag szocialista ország volt, Kadhafi Moszkvába, Bukarestbe és Budapestre járt elvtársi találozókra. Országa a kilencvenes évek végéig nemzetközi terrorista központ volt. Fegyverezte az IRA-t, az ETA-t és a nyugatnémet RAF-ot, tagjaikat bújtatta, az Abu Nidal-féle és más iszlámista gerillák és Moszkva érdekei között nem egyszer közvetített. Amerikával háborúzott is, amikor líbiai terroristák felrobbantottak egy német diszkót, de a Lokerbie-géprobbantás is Kadhafi műve volt.
Mindemellett viszont rendszere nem hasonlított az egyiptomi, szír vagy iraki, szintén baloldali és szintén nacionalista diktatúrákra. Azok ugyanis városi bázisúak voltak, kíméletlenül modernizálni akartak és az iszlámot az állam totális ellenőrzése alávonták, míg Kadhafi diktatúrája sivatagi beduin törzsekre támaszkodott, azok törzsi és vallási hagyományait érintetlenül hagyta, sőt, az egész társadalomra ráerőszakolta. A szír, iraki és egyiptomi diktatúrák a világias, városi középosztályra támaszkodtak, Kadhafit a városokban valósággal gyűlölik, még Tripoliban is. A többi arab ország ellenzéke a fejletlen agrárrégiókból jött (Nílus-delta aprófalvai, Eufratesz mocsarai, Homsz- és Hama körüli agrárövezet Szíriában) addig a líbiai sivatagi oázisok Kadhafi hátországa.
Kadhafi sosem csinált titkot abból, hogy hazáját csak ugródeszkának szánja nagyobb politikai ambícióihoz. A hetvenes években azarabegységvezetőjeakartlenni,anyolcvanasokbanaziszlámegységé,majdakilencvenesekben"AfrikaiEgységé",amitőtaláltki.Ez persze nem csak vicc volt, hanem véres háborúkat vívott Csád ellen és proxyháborúk sorát Szudánban.
9/11után rájött, hogy ő lesz a következő antiterrorista célpont, ha nem igazodik, így vált hirtelen nyugatbarát és antiterrorista diktátorrá.
Kadhafi kb úgy kakukktojás hogy szerintem komplett őrült, de ezt a ruhájából, meg a forradalom vezetője titulusból vezetem le, egy más témájú levelezés révén tudom hogy ezek az arab országok erősen nepotisták, és sok szempontból törzsi szinten gondolkoznak, így előfordulhat, hogy pusztán a törzsek közti hatalmi átrendeződés, vagy a generációváltás indukálja a konfliktust
de abból szvsz nem lett volna ilyen populáris mozgalom, ami átcsap fegyveres harcba, főleg a rezsim aggressziójára reagálva, illetve egy tévében nyilatkozó líbiai menekült szerint odaát eddig kemény diktatúra volt, 50es évek szintjén, rendszeresen eltüntetett és fejbelőtt ellenzékiekkel, meg verésekkel
Sok rossz viccet kell elmondani, hogy legyen egy jó is.
Az arány persze lehetne jobb is.
Figyelembe veendő, hogy a peak-oil topic egy kocsma, filozofáló szekció (aránylag jó önmoderációs képességgel). Ezért a hsz-t tekintve kemény mag köré szükségképpen sok lágy massza kerül (fajelmélet, lóerők, farokméret, 2. világháború, ismeretelmélet, stb.; ill. a kevésbé off dolgok közül a geopolitikai eszmefuttatások, a lőfegyverek, a városépítészet, geddon-lélektan)