Keresés

Részletes keresés

cornexis Creative Commons License 2009.10.24 0 0 238
ennek mi értelme???

http://index.hu/gazdasag/vilag/2009/10/23/romania_legnyeresegesebb_vallalkozasa_egy_maganegyetem/
carl solomon Creative Commons License 2009.04.03 0 0 236
Én tényleg nem bírom még csak megsaccolni sem, hogy mennyi lehet az annyi, de abban is szinte halálosan biztos vagyok, hogy valójában neked sincs lövésed sem.
Viszont gyurcsányozni remekül tudsz, ez tény.
Előzmény: Törölt nick (234)
carl solomon Creative Commons License 2009.04.03 0 0 235
Azért írtam jövő időben, mintegy az általad is helyesen megfigyelt trend szükségszerű következményeként tételezve a csúszást felfelé. Emlékeim szerint régen a gimnáziumi képzés is javarészt humán-orientált volt, még valami elemzés is rémlik erről, ahol a kutató összevetette, hogy hány órában tanultak anno klasszika-filológiát és hányban reál tárgyakat és biza erősen az előbbi dominált.
Előzmény: Törölt nick (233)
Törölt nick Creative Commons License 2009.04.02 0 0 232

én is így gondolom, sokan el vannak veszve a felsőoktatásban.

holnap esetleg még írok erről.

Előzmény: carl solomon (231)
carl solomon Creative Commons License 2009.04.02 0 0 231
Végső soron valahol a kettő összefügg, mert ha van érdemi és használható monitorozás, akkor az valamilyen szinten mégiscsak vissza fog hatni az intézményekre, mert talán így a nagyon silányakat kevesebben választják.
A legnagyobb problémát a rendszer inerciájában látom, kurvanehéz ma megmondani, hogy hat-nyolc év múlva mire lenne szükség. Volt szerencsém pár divathullámhoz, így nem nagyon hiszek a precíz tervezhetőségben. No meg amit még eléggé elkeseredve látok szülőként, az az, hogy mekkora elkerekedett szemmel néznek ki a fejükből másod-harmadéves kölkök: mi a faszt keresek én pont itt? Mi lesz belőlem, ha nagy leszek? Lesz-e egyáltalán valami? És ezek jórészt komoly, jóravaló gyerekek, akiket ráadásul még a pénz sem vet fel, szóval az nem jáccik, hogy csak lábat lógatni mentek az egyetemre.
Előzmény: Törölt nick (230)
Törölt nick Creative Commons License 2009.04.02 0 0 230

ez jó kérdés, és mivel most mennem kell, nem is agyalok rajta:)

 

egyébként általában a főállású oktatói kar minősége, az intézmény egyéb jellemzői,  a fejvadász cégek ill. a munkáltatók értékelése (készültek ilyen felmérések) stb. lehetne alap.

 

mondjuk van olyan vélemény, hogy a piacra kellene bízni, én ebben nem vagyok teljesen biztos. néhány nemrégiben alakult, intercity-s professzorokkal telített, munkáltatók által sem értékelt intézmény bezárása nem hiszem hogy ártana.

dehát nem is rám van bízva:)

Előzmény: carl solomon (226)
carl solomon Creative Commons License 2009.04.02 0 0 229
Passz, még meg csak hozzáugatni sem tudok, hogy egy Grande École-szerű elitképzésnek milyen közkiadási vonzatai lehetnek.
Előzmény: Törölt nick (227)
carl solomon Creative Commons License 2009.04.02 0 0 228
Az olvtársnak az volt a panasza, hogy minden hülyét felvesznek orvosira, mérnökire, satöbbi. Arra akartam rávilágítani, hogy nem mindenhová és nem minden hülyét.
Előzmény: Unerwünschter Gast (224)
carl solomon Creative Commons License 2009.04.02 0 0 226
Így már értem. Már csak az a kérdés, hogy milyen mechanizmus döntse el, hogy mely intézményt lenne célszerű bezárni és melyiket nem.
Előzmény: Törölt nick (223)
carl solomon Creative Commons License 2009.04.02 0 0 225
Tehát meglátásod szerint nincs is szükség elit minőségű végzettekre. Én inkább úgy gondolnám, hogy csak nagyon kevésre, lásd Le Bon törvényét. Nem lepne meg, ha a doktori képzés lépne az egyetemi képzés helyébe, már ugye ami az elitképzést illeti.
Előzmény: Unerwünschter Gast (221)
Unerwünschter Gast Creative Commons License 2009.04.02 0 0 224
De eddig csak az derült ki, hogy a felvételi pontszámok különböznek. Érdemes lenne összehasonlítani a diplomázottakat is. Lehet, hogy lenne meglepetés. :-)

Valamint a fejkvóta is tudtommal azonos (egyetem-egyetem viszonylatban).
Előzmény: carl solomon (222)
Törölt nick Creative Commons License 2009.04.02 0 0 223

én ezt úgy értettem, hogy bár szerintem is szükség lenne intézménybezárásokra, de egyesek ezt úgy képzelnék el, hogy a ma működő intézmények zöme megszűnik, és ismét az érettségizettek kb. 10-15 %-a jár majd egyetemre.

erre céloztam, hogy a fentebb vázolt elitképző felsőoktatás nem valószínű, hogy visszatér.

Előzmény: carl solomon (222)
carl solomon Creative Commons License 2009.04.02 0 0 222
Mire ez a tertium non datur, hogy vagy elitképzés, vagy tömegképzés? Tényleg nem értem. Mi az akadálya (akár rendszerszinten is) annak, hogy (teszem fel) a Műegyetem az elitet képezze, míg a Dunaújvárosi Főiskola a tömeget?
Avagy annak, hogy a francia Grande École mintájára képezzük az elitet?
Előzmény: Törölt nick (215)
Unerwünschter Gast Creative Commons License 2009.04.02 0 0 221
Egyik helyre 402 pont volt a beugró, a másikra 255. Egyik helyről kijövő végzettet elviszi az Audi, míg a másikat a gávavencsellői galvanizáló üzem.

Talán másutt így lenne. De az Audi azt viszi, amelyik jobban tud angolul. Más nem is kell neki, mert mérnöki munkát nem fog végezni. Annyi tudásra van szüksége, hogy a fönök utasításait ( technológiai leírások) megértse és továbbítani tudja.

A gávavencsellői üzembe meg nem kell mérnök, sőt kifejezetten ellenjavallt. A galvanizálás veszélyes üzem. Az ilyen tevékenységet zaravja bármilyen hozzáértés. :-)
Előzmény: carl solomon (220)
carl solomon Creative Commons License 2009.04.02 0 0 220
Átgondoltam, már régen: nem éri meg.
Majd pár sorral lejjebb:
Sőt - megengedem - akkor is ez a helyzet, amikor könyvtár-ruhatár szakra
Magyarán mégsem gondoltad át. No meg: mihez képest nem éri meg? Arról is ha ejtrenél pár szót talán.

Mi ügyesen ezekre is ráengedtük a hülyéket.
Orvosira 440 pont fölött lehetett bejutni. Építőmérnöknek a jobb helyre 390 pont volt a határ. Pedagófusnak meg már 250 ponttól is elmehettél.
Miért is ne lehetne kitűnő gépészmérnököt képezni a Műegyetemen csak azért, mert a kecskeméti GAMF-on is képeznek? Egyik helyre 402 pont volt a beugró, a másikra 255. Egyik helyről kijövő végzettet elviszi az Audi, míg a másikat a gávavencsellői galvanizáló üzem.
Tényleg nem értelek, úgy látom, hogy rabja vagy egy prekoncepciónak és ahhoz keresed erőltetetten az argumentumokat, de minek...
Előzmény: 33nev (204)
Törölt nick Creative Commons License 2009.04.02 0 0 219

OFF

 

igen, biztosan.

 

a hierarchia egyik lehetséges formája így néz ki:

 kognitív rutinok -egyszerű ill. komplex kognitív készségek-kognitív képességek-kognitív kompetencia

Előzmény: Törölt nick (218)
Törölt nick Creative Commons License 2009.04.02 0 0 217

 És itt a szelektálás enyhe kifejezés. Megnyuvasztják, kifasírozzák, szétcincálják. "

 

és sajnos nem a megfelelő módon.

 

 

Előzmény: irigy kutya (206)
Törölt nick Creative Commons License 2009.04.02 0 0 215

 "A kerdes csak, hogy ki termeli ki mindennek a mukodesi koltsegeit?"

 

a magas GDP-jű országok megengedhetik maguknak egy ilyen iparág létezését, lásd USA, a szegényebb országok meg nem, ezért kellene nálunk számos intézményt bezárni. De amíg nagyon jelentős gazdasági visszaesés nem lesz, addig az elitképzés nem fog visszatérni. A tömegképzés válhat kisebb méretűvé, de egyelőre nem szűnik meg.

 

Merev kognitív készség:

 

kognitív készségek közül a merevek a memorizálandó elemek, mint évszámok,  nevek, képletek, szó szerint betanult szövegek, mint pl. versek törvények, ilyesmik.

 

Előzmény: Törölt nick (196)
irigy kutya Creative Commons License 2009.04.02 0 0 214
Egyébként pedig a rosszabb képességű, gyenge tudású, esetleg tanulni nem képes, felsőoktatásba nem való hallgatók tömeges jelenléte ellen a komoly felvételi vizsga az egyetlen valódi orvosság. Vagy az egységes és valóban emelt szintű érettségi vizsga, mint felvételi, de akkor az legyen komoly és csak az számítson ne mindenféle pluszpontok.
A kilencvenes évek közepén egyébként ha jól emlékszem egy rövid ideig volt tandíj is, és ugyanakkor felvételi vizsga is. Ha ott és akkor a tandíj szisztémáját tovább finomítják, és a felvételi ponthatárokat nem lefelé, hanem felfelé mozdítják el, akkor ebben a közel 15 évben nem ide jut a felsőoktatás, hanem valóban fejlődhetett volna.
Ha több szakmailag alkalmas diplomást akarunk, akkor először talán több olyan felvételiző kellene, akik alkalmasak a felsőoktatásban való TANULÁSRA, és nyilván több anyagi forrás is, amit bele kell tenni a rendszerbe. Vagy az állam pénzéből, vagy a hallgatókéból, de leginkább mindegyikéből.
Előzmény: 33nev (210)
irigy kutya Creative Commons License 2009.04.02 0 0 212
De ha mondjuk a költségtérítéses képzések díjai jelentősen emelkednének, az államilag finanszírozott hallgatók pedig kivétel nélkül tandíjat fizetnének, az szerinted nem javítana valamit a helyzeten?
- Több pénz jutna az oktatásra, kísérletekre, gyakorlatokra is.
- A gyengébb, kevéssé alkalmas ("félhülye") hallgatók is fizetnének tandíjat, de ösztöndíjat nem kapnának. Anyagilag nem érné nagyon meg nekik, főleg, ha az évfolyamismétlések, elhúzódó képzési időt is figyelembe veszik, sőt azt is, hogy esetleg el sem jutnak a diplomáig.
- Ha lenne mód az átsorolásra, vagyis arra, hogy egy tartósan 2.0 körüli, sorozatosan elvágott hallgatót a 2. évfolyamtól visszaminősítsenek költségtérítésessé, de a kiváló, tartósan 4.5 feletti költségtérítésest átsorolják államilag finanszírozottá (ha felszabadul hely), akkor még jobban növekedne az érdekeltség a kemény tanulásra és megcsappantaná a "félhülyéket".
Előzmény: 33nev (210)
Antisystem Creative Commons License 2009.04.02 0 0 211

Hogy mennyire van "kész", azt ez esetben Magyaro. EÜ állapotán láthatod... tudod, a pudding és az ő próbája...

Tudod, a pijac imádja a technokratákat, mert gyógyíthatatlanul hajlamosak a "legmodernebb" (= legdrágább) vizsgálatok és gyógyszerek dömpingjére... amíg mondjuk van egy hörghurutos atyafi (átlag breteg), egy "klasszikus szemléletű" orvos meghallgatja, megkopogtatja, megnézi a torkát és felír neki egy doboz Maripent (kerül a TB-nek tokkal vonóval, vizittel együtt cc. 3000 Ft-ba) addig a technokrata minden nehézség nélkül feltornázza 100 KHUF-ra a TB számlát röntgennel, laborral, szakorvossal, 5 féle "korszerű" drága gyógyszerrel.

És akkor ugye kezdődik az a műsor a "kevés a pénz megszorítások kellenek" címmel, amit ma minden nap hallassz. Közben meg a betegnek ugyanannyi az esélye a gyógyulásra a két esetben, tehát eredményesség nem igazolja vissza a költségnövekedést...

 

ÜdV

Előzmény: irigy kutya (208)
33nev Creative Commons License 2009.04.02 0 0 210
Azt hiszem, a probléma lényegét nem érted. Lehet, hogy az egyetem végére a felvett 500 hallgatóból csak 50 marad. Lehet, hogy ezek tényleg egyetemre valók. De.

- Ezek a hallgatók évekig jártak egy évfolyamra 2-300 félhülyével. Bármit is hiszel, a létszám nem az első félévben esik a tizedére. Évekig tart míg az egyetemek meg mernek szabadulni a koloncoktól. Ugye, el tudod képzelni, mekkora különbség van két évfolyam között, ha az egyikben a hülyék, a másikban az okosok vannak meghatározó többségben. Ahogy említettem: dékáni körlevél figyelmeztet a bukások mérséklésére.

- Az egyetemek támogatása nem növekedett arányosan a hallgatói létszámmal. Sőt. Az orvosi, mérnöki, természettudományos szakokon rengeteg eszközigényes (drága) laboratóriumi gyakorlat van. Ezeket az egyetemek pont annyi pénzből tartják meg, mint korábban. Az eredmény: 3-4-5 fős csoportok végzik az egyéni feladatokat, a drága kísérletek kikerültek az oktatásból, az eszközök elavultak...

Előzmény: irigy kutya (208)
irigy kutya Creative Commons License 2009.04.02 0 0 209
A felsőoktatás működőképessé tétele két alapon nyugszik. Az egyik, amit említettünk, a követelményszint emelése, és hogy ezzel együtt a professzorok merjenek buktatni, annyi hallgatót, amennyi nem éri el az elégséges szintet. Ez a szakmai színvonal oldala.
A másik a pénz, mert az államnak már középtávon sem lesz pénze (még fele ennyi sem, mint most,) a felsőoktatásra. Erre a megoldás nyilvánvalóan a tandíj lenne. Az államilag finanszírozott jelenthetné azt, hogy olcsóbb a teljesen költségtérítésesnél, de nem tandíjmentes. Az esélyek "egyenlőségét" szolgálhatná az, hogy az államilag finanszírozott képzés első félévben mindenkinek tandíjmentes. Második félévtől mindenki tandíjat fizet kivétel nélkül, de ehhez megfelelő ösztönző ösztöndíjrendszer társul, aki jól tanul, az komoly ösztöndíjat kap, amiből tandíjra is telik. Csak 4.0-5.0 átlag között kaphatna valaki tanulmányi ösztöndíjat, de többet mint eddig. 3.0-4.0 között pedig szociális ösztöndíjat, ha valóban rászoruló, ami nem érné el a tanulmányi ösztöndíj mértékét. Aki rászoruló, de tehetséges az tudná finanszírozni az ösztöndíjából. Aki kimondottan hátrányos helyzetű, az kérhetne szociális ösztöndíjat valami egyesülettől is, ami erre jönne létre. Aki csak parkolópályának használná az egyetemet, annak elvenné a kedvét a komoly tandíj. Ha valaki gazdag szülők gyereke, de lusta, az járhatna egyetemre ha jónak látja 8-10 évig is, fizethetné a tandíjat és még emellett is tanulnia kellene, mert a vizsgák azok persze szigorúak lennének.
Tudom, hogy ez az ábrándok, édes álmok kategóriájába tartozik. Erősen logikus- tehát sohasem valósítják meg. Végül is Magyarországon élünk...
irigy kutya Creative Commons License 2009.04.02 0 0 208
De link butuskák nem fogják elvégezni az orvosit az tuti. Inkább nagy teherbírású eszes emberkék. A szakvizsgára való felkészülés során pedig megszerzik a szükséges gyakorlatot egy kórházban és kész.
Antisystem Creative Commons License 2009.04.02 0 0 207

Ja, ott más a gond, ott alapvetően a képzés anyagával van baj... ennek leszűréséhez elég megnézni a lakosság EÜ mutatóit... kigyün a technokrata felvértezve a legmodernebb elméleti meggondolások tárházával, majd meglátja a beteget, és elájul ijedtében... mert alkalmatlan bármiféle önálló munkavégzésre.

 

Holott közben meg a betegek sorsa és életesélye 80%-ban az alapellátásban dől el, ahol ugye ott a doki a hallgatóval, a zseblámpával, ad max egy hordozható EKG géppel, és olyasfajta humán és reál készségekre és képességekre lenne szüksége, amit ma egyre kevésbé tanítanak...

 

Szóval összességében azt gondolom, hogy az EÜ képzés nálunk manapság a "sokat markol, keveset fog" állapotában leledzik. Ami persze jó a piacnak (gyógyszergyárak, eszközgyártók), de kevésbé a betegnek...

 

ÜdV

Előzmény: irigy kutya (206)
irigy kutya Creative Commons License 2009.04.02 0 0 206
Nos, ami az orvosi egyetemeket illeti azokért nem kell aggódni. Még ha sok hallgatót is vesznek fel, az egyetemi évek alatt igen erősen kiszelektálják őket. És itt a szelektálás enyhe kifejezés. Megnyuvasztják, kifasírozzák, szétcincálják. Ha valaki most államilag finanszírozott hallgatóként elvégzi pl. a SOTE-t, annak a felkészültségével nem lehet sok gond. Ja és még aztán tanul éveket a szakvizsgára.
Gyógyszerészet hasonlóan durva, ott pl a kémiát eszméletlen durván nyomják és kérik számon. Link hallgatónak ott sincs esélye diplomát szerezni.
De ha a jóval lightosabb változatot, a diplomás ápolók képzését nézzük, akkor is épp elég kemény követelményeket tapasztalunk, biokémia-, és anatómia-hegyek, demonstráció, plusz erősen gyakorlatias ápolási területek együtt elég erős színvonalat követelnek.
Előzmény: 33nev (204)
33nev Creative Commons License 2009.04.02 0 0 205
Ábrándok, ideák, ködképek.

Drágám! Ugye, még sosem olvastál dékáni utasítást, ami felhívja az oktatók figyelmét arra, hogy az állásukkal játszanak, ha továbbra is 50% fölötti bukási arányt produkálnak? És nem nevenincs főiskolán, hanem nagyhírű tudományegyetemen. Nos, nekem volt ilyenhez szerencsém. Bölcsészeknél is, természettudósoknál is. Pesten is, vidéken is.
Előzmény: Törölt nick (201)
33nev Creative Commons License 2009.04.02 0 0 204
"Gondold át, megéri."

Átgondoltam, már régen: nem éri meg. A felsőoktatás minőségileg más. Ha négyről nyolcra emeljük az elvégzendő osztályok számát, a nebuló legfeljebb négy évvel tovább ücsörög ugyanabban a padban. Kell néhány plusz tanár (ez is munkanélküliség-csökkentő tényező), esetleg pár épület, de ezzel kész. Ugyanez a helyzet, amikor a középiskolát is előírjuk, csak több épület kell hozzá. Sőt - megengedem - akkor is ez a helyzet, amikor könyvtár-ruhatár szakra vagy szociológiára beiskolázzuk az analfabéta félhülyéket. Eddig a szaldó lehet pozitív az állam szempontjából.

Van azonban ezen kívül egy olyan része a felsőoktatásnak, ami részben mérhetetlenül eszközigényes (tehát rohadtul drága), részben sokkal fontosabb annál, hogy hagyni lehessen a süllyedését. Orvosi, mérnöki, természettudományos szakok. Mi ügyesen ezekre is ráengedtük a hülyéket. Következésképpen ezeknek a színvonala is együtt süllyed a többi egyetemi képzéssel. Hadd legyek demagóg: te melyik hídon szeretnél naponta átkelni? A szelektált, elitképzésben tanult mérnök által tervezetten vagy a tömegképzésből kikerülő félannalfabéta által összegányolton? Vagy ugyanez orvossal és vakbéllel.
Előzmény: carl solomon (178)
nemezis 2 Creative Commons License 2009.04.02 0 0 203

...."Természetesen a diákok képességei is belejátszanak, de létezik az elégtelen érdemjegy azok számára, ha valaki nem tud...."

 

 

Az esetek többségében, talán nem is a hallgatók képességeivel van probléma, (ez aligha változott jelentősen) sokkal inkább a hozzáállással, motivációval.

Előzmény: Törölt nick (201)
Unerwünschter Gast Creative Commons License 2009.04.02 0 0 202
Ez így nem műdödik. Mert ha évente kell 2000 új tanár, de csak 500 lesz megfelelő szinvonalú, akkor összeomlik az egész oktatás.
Előzmény: Törölt nick (201)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!