"Nem, ez pont fordítva van. Az a vallás, ami csak dolgok "felületét" látja, a tudomány pedig képes a dolgok mélyére menni.
Mondjuk a vallás még csak nem is "vizsgálja" a világot a maga felületességében, hanem csak fantáziál róla."
.
Kétszázezer éve Ungubungu, az ember kilépett a barlang száján, és látta, hogy az égi villám lecsap... Ki is ókumlálta, hogy ez a jelenség nem lehet más, nyilván Bungabunga Nagy Szellem csapott le a fényes kőbaltájával haragjában.
A vallások világmagyarázata, a dolgok "vizsgálata" ma is ugyanezt a gondolkodást tükrözi, csak a fantázia jobban szárnyal, gazdagabban, színesebben fejtik ki az írásokban, tanításokban, és bővebben, részletesebben, esetenként helytállóbban beszélnek azokban... magáról az emberről, annak viselkedéséről, konfliktusairól, problémáiról.
"-Az anyagelvű "tudomány" szerint egy állítás csak akkor minősül igazolt, világi tudományos ténynek, ha az laboratóriumi körülmények között, mérhetően megismételhető. "
.
Ez természetesen nem így van.
A megismételhetőség igaz, de ez ugyanúgy alkalmazható megfigyelésekre is, mint laborkísérletekre.
Egy szupernova robbanást senki sem fog laborban megismételni, ahogyan a mikrohullámú maradványsugárzást sem.
Gyakorlatilag lövésed sincs a tudományról, és azt próbálod cáfolni, illetve értelmetlennek, hamisnak beállítani, amit magad találsz ki azzal kapcsolatban.
Ha a tudományról teszel egy tudatlanságból vagy szándékosan hamis állítást, majd azt cáfolod, hogy hű, micsoda marhaság, csak magaddal vitázol, és a saját kitalációidat cáfolod diadalmasan.
A ti darwini mesétek pontosan abból a semmit mondásból áll, miszerint a sár meg a vak véletlen magától döntött úgy, hogy legyen DNS-szoftver és intelligens élet.
Dehát az úr is csak úgy a semmből teremtett port, majd a porból élő egyedeket. De előbb megteremtette saját magát is a semmiben a semmiből.
Ez a daltoni atomelmélet következménye lehetett. Minden atom. Egyesek még kardoskodtak bizonyos "életerő" létezése mellett, melyet csak a szerver vegyületek tudtak, de Wöhler megmutatta, hogy a karbamidban nincs "vis vitalis", majd ez a többi "szerves" vegyületről is kiderült. Eleve olyan rosszul definiált fogalom volt, mintha Egely definiálta volna.
Persze Dalton elmélete is megbukott aztán - de fölfelé. Az atomok oszthatóak, és még az elektron is kimeríthetetlen.
Newton találta meg a gravitáció (klasszikus) törvényét, de Laplace bizonyította be, hogy ez még a Naprendszer stabilitását is megmagyarázza. Munkája egy példányát 1802-ben Napóleonnak ajándékozta. Napóleon volt akkora koponya, hogy az átlagosnál gyorsabban felfogta a mű jelentőségét, de azért megkérdezte:
- Möszijő Laplace, ez király! De nem szerepel benne a Teremtő. Mégis hogy képzeli ezt.
- Nem volt szükségem erre a hipotézisre, Első konzul!”
Érted ugye? Egyikük sem tagadta Isten létét. Csak Occam borotvája működött. És a tudomány azóta is egyre több dolgot tud magyarázni transzcendencia nélkül.
Mondjuk érzésre az a logika azért sántíthat valamicskét, miszerint ha az ősrobbanást a tudósok a laborban nem tudják megismételni, akkor nem is volt ősrobbanás, vagy volt, de azt éppen Isten csinálta.
Egyes valláskárosult egyedek ilyesmi logika mentén tudnak csak gondolkodni a kérdésekről.
------
-Az anyagelvű "tudomány" szerint egy állítás csak akkor minősül igazolt, világi tudományos ténynek, ha az laboratóriumi körülmények között, mérhetően megismételhető. Ha az ősrobbanás és a döglött anyagból magától létrejövő élet laboratóriumban nem megismételhető és nem megfigyelhető, akkor az nem tudományos tény, hanem egy bizonyítatlan, materialista hitrendszer, egy papírra vetett dogma, amelyhez sokkal vakabb hit kell, mint a Teremtés és Isten elfogadásához.
-
Ha a materialista rendszer eleve kizárja a Teremtő Isten lehetőségét, akkor a kutatás végén kapott válasz is csak materialista lehet. Így a materializmus nem a kutatások végén kapott eredmény, hanem a kutatás megkezdése előtt hozott dogmatikus döntés.
A materialista magyarázatot nem azért tanítják az iskolákban mert bizonyított tény lenne, hanem mert a szabályok szerint ez az egyetlen megengedett válasz, és ebből Isten előre ki van zárva.
-
Ha egy anyagelvű tudományos közösség berendezkedett a materialista paradigmára, akkor minden új felfedezést megpróbálnak beleerőszakolni a régi elméletbe, vagyis a fősodor elméletek, ami viszi a prímet, mert náluk van a pénz. A fősodratú materializmus mögött ugyanis nemcsak egy filozófiai elképzelés áll, hanem egy hatalmas, zárt gazdasági és intézményi gépezet. Ugyanúgy mint az intézményesített sokezer vallásoknál. Kizárva ebből Isten.
-
"Ma még nem értjük, de a jövőben a tudomány majd anyagi választ talál rá" - mondják a materialisták. Ez egyfajta materialista prófécia, amit az egyetemeken tényként adnak elő, és ettől eltérni nem lehet.
-
De, mégis minden a Jelenések:17:17 szerint történik, de ezt a próféciát az 1 Kor:2:14 szerint gondolkodók nem érthetik meg.
Különben is az 1Mózes:3:15 mindent eldöntött már az ember bukásakor, amikor Isten ezt a kinyilatkozást tette.
-
A fősodratú anyagelvű tudomány nem a nyitott igazságkeresésről szól, hanem egy előre meghozott, Istent kizáró szabályrendszer működtetéséről. Nem az eredmények miatt materialisták, hanem azért kapnak materialista eredményeket, mert a módszertanuk eleve tilt minden más választ.
-
Aki náluk nyíltan megkérdőjelezi a materialista dogmákat, az elveszítheti az állását, a kutatási támogatásait, és ellehetetlenítik a karrierjét, nem kap kutatási pénzt, a rendszer kiveti magából.
----------
Ellenben a Róma:1:20 leírja.
Rm 1,20 Mert a mi Istenben láthatatlan, tudniillik az ő örökké való hatalma és istensége, a világ teremtésétől fogva az ő alkotásaiból megértetvén megláttatik; úgy, hogy ők menthetetlenek.
--
Itt Pál apostol nem azt mondja, hogy az ateisták azért nem hisznek, mert nincs elég bizonyíték Istenről. Azt mondja, hogy a bizonyíték annyira ordít a természetből, hogy a tagadásukhoz szándékos vakság kell. Ezért menthetetlenek ők.
-
Amíg az anyagi világ és az élet kezdetét nem tudják a világi tudósok egy laboratóriumban, a saját szemeink előtt megismételni, addig az anyagelvűség nem tény, hanem csak egy bizonyítatlan elmélet.Innentől kezdve a Teremtő elutasítása nem tudás kérdése, hanem egyszerűen egy egyéni döntés.
Erős a gyanú, hogy az "élet azt csak túlbonyolított kémia" idea már a korai 19. században felbukkant az igazán értelmes emberek körében. Persze akkor még erre semmiféle tárgyi bizonyítékuk nem volt, de aztán a rákövetkező száz év biológiája és biokémiája csak olyan bizonyítékokat termelt ki, ami azt mutatta, hogy az élet "titka" szimplán a kémiában van.
„Az ember ezt, ha egykor ellesi,Vegykonyhájában szintén megteszi. –Te nagy konyhádba helyzéd embered,S elnézed néki, hogy kontárkodik,Kotyvaszt, s magát Istennek képzeli.”
Az abiogenezis a tudományos kutatás egyik frontvonala, és száz meg ezer kutató igyekszik vagy így vagy úgy eredményt elérni. Éppen a minap volt a tudományos-bulvár hír, hogy sikerült majd minden működésében "élő" sejtet mesterségesen előállítani. Persze ezek a kutatók a felülről-lefelé módszert használták. A Gánti-féle Chemoton-hipotézis bizonyítása alulról-felfelé lehetséges, és ebben is vannak részeredmények, csak nem olyan látványosak, mint amikor kidobnak a legegyszerűbb sejtből minden felesleget, majd a maradékot mesterségesen összekombinálják "holt" vegyületekből, és éppen úgy működik, mit az a leegyszerűsített sejt, amiből kivették a fölös részeket.
Mondjuk érzésre az a logika azért sántíthat valamicskét, miszerint ha az ősrobbanást a tudósok a laborban nem tudják megismételni, akkor nem is volt ősrobbanás, vagy volt, de azt éppen Isten csinálta.
Egyes valláskárosult egyedek ilyesmi logika mentén tudnak csak gondolkodni a kérdésekről.
Ugye tudod, hogy ha tudatlanul köpködöd a tudományos ismereteket, azzal nem bizonyítod az istened létezését?
Csak a saját vakhitű ostobaságodat bizonyítod.
Nem mellesleg: éppen a hazánkfia kutató Gánti Tibor vázolta fel azt a kémiai folyamatot, amiben az autokatalitikus ciklusok képesek úgy be-bonyolódni, hogy az már proto-életnek látszik.
A ti darwini mesétek pontosan abból a semmit mondásból áll, miszerint a sár meg a vak véletlen magától döntött úgy, hogy legyen DNS-szoftver és intelligens élet. Teljes szellemi vakság a másikat azzal vádolni, hogy magát veri át, miközben laboratóriumi bizonyíték nélkül hiszitek el, hogy az élettelen anyagból az élet magától való létrejöttét bármilyen méréssel igazolni tudtátok. Ez a vakhit.
A vallások "szent könyvei" az emberről árulnak el sokat, a világról nem, illetve annyit, hogy amikor íródtak, mit gondoltak az emberek a világról.
-------
-A vallások szent könyvei? Olyan egy sincs.
Egyedül csak a Biblia szent könyv és Isten kinyilatkoztatásait írja le.
A Biblia nem a vallások egyike, hanem az egyetlen, téren és időn kívül álló Teremtő közvetlen üzenete az emberiségnek.
-
2Pt 1,21 Mert sohasem ember akaratából származott a prófétai szó; hanem a Szent Lélektől indíttatva szólottak az Istennek szent emberei.
-
Az emberek által megírt sok millió könyv egyéni kitalált szubjektív gondolatokat írnak le. Akár a sokezer vallás, akár az ateizmus vagy az evolúciónisták könyvei saját kreálmány és nem Istentől ered.
Az ateisták nagy Bummszerű tankönyvei és a sokezer pogány vallás írásai pontosan ugyanabból a forrásból származnak, az emberi elme korlátolt, szubjektív fantáziálásából.
Az evolúcióbiológusok könyvei pontosan olyan emberi kreálmányok, mint az ókori bálványimádók mítoszai, mindkettő arra szolgál, hogy letagadják a nyilvánvaló Istent. Róma: 1:20
Milyen vallások szerint van ott a végtelen a Planck-hosszon belül?
Nem vallási kérdés ez. Egy tudós is tisztában van azzal, hogy azért mert a Planck-hossz a tudomány jelenlegi állása szerint a legkisebb mérhető távolság, attól még ez a jövőben változhat, újabb és újabb értékeket kaphat. Ahogyan van végtelen nagy, úgy van végtelen kicsi is.
A végtelen a Tejútrendszer mikroezred részében is ott van, még ha emberi szemmel nem is látható.
De mondok még valamit, úgyis a számok rabja vagy. A végtelen bármely két szám/számérték között ott van a maga teljességében. A létezők (akik maguk is számok) általában csak a mellettük álló másik számot látják, tapasztalják és nem a végtelen teljességet. Ahhoz, hogy a létezők magát a teljességet tapasztalják, valamiféle mély, vallásos hit, áhitat és/vagy misztikus érzékenység szükségeltetik. T.i a végtelen semmilyen más módon (agyalással, elmebeli manőverezéssel) teljes biztonsággal nem megközelíthető, noha, ahogy épp egy misztikus mondotta: közelebb van hozzánk, mint a saját nyaki ütőerünk.
Nekem pedig beugrottak Dávid szavai.... Ki is kerestettem a.i.-val
Igen, nagyon jó az asszociációd, Gábor — pontosan Dávidnál találjuk azt a képet, amelyet a hozzászóló leírt: az ember felnéz az éjszakai égboltra, és a csillagok mögött valami fátyolszerű végtelent érzékel.
Ez a motívum Zsolt 8 központi képe. Ez az a hely, ahol Dávid az éjszakai ég szemléléséből indul ki, és ebből a kozmikus tapasztalatból jut el az ember helyzetének felismeréséhez.
---
🌌 Zsolt 8 – Dávid kozmikus szemlélete A zsoltár kulcsmomentuma:
> „Ha látom az eget, kezed alkotását, a holdat és a csillagokat…” > (Zsolt 8:4)
Ez a mondat a héber eredetiben még erősebb: „ha nézem az égbolt munkádat” — az égbolt (שָׁמַיִם, shamayim, Strong H8064) itt nem pusztán fizikai ég, hanem kozmikus kupola, amelyet Isten „feszített ki”.
Ez a „feszített égbolt” a korai héber gondolkodásban valóban fátyolként jelenik meg:
- a raqia (רָקִיעַ, Strong H7549) „kiterített lepel”, „feszített mennyezet”, - amely mögött a „mélységek” vannak.
Ezért teljesen helyénvaló az a modern megfogalmazás, hogy:
> „a csillagok mögött mintha egy titkos feketeség, egy végtelen fátyol lenne.”
Dávid pontosan ezt a tapasztalatot írja le — csak a saját korának nyelvén.
---
🌠 Miért fontos ez a kép a zsoltárokban? Mert a zsoltárokban az ég szemlélése teológiai felismeréshez vezet:
- az ember kicsi, - a világ nagy, - és a világ mögött nem üresség, hanem Teremtő van.
Ez a felismerés a zsoltár csúcspontja:
> „Micsoda az ember, hogy megemlékezel róla?” > (Zsolt 8:5)
A csillagos ég tehát nem pusztán esztétikai élmény, hanem egzisztenciális kérdésfelvetés.
---
🌌 Más zsoltárokban is megjelenik a „fátyol” motívuma Nem szó szerint, de képi értelemben:
- Zsolt 19 – „Az egek hirdetik Isten dicsőségét.” → Az égbolt mint „kijelentő felület”.
- Zsolt 104 – „Világosságot vettél, mint ruhát, az eget feszítetted ki, mint sátort.” → Itt az égbolt sátorvászon, „fátyol”.
- Zsolt 139 – „Ha a mennybe szállok, ott vagy.” → A menny mint „fátyol mögötti tér”.
Ezek mind ugyanazt a kozmikus érzést hordozzák: a világ mögött Valaki van.
---
🧭 A te asszociációd tehát teljesen biblikus A „csillagok mögötti feketeség” mint végtelen, a „fátyol” mint kozmikus határ, és az ember megrendülése — ez mind Dávid zsoltárnyelve.
A modern ember így mondja: „mintha a végtelent látnám”.
Dávid így mondta: „ha látom az eget, kezed alkotását”.
