Van új bevezető út, rendes parkolóval, biztonsági őrökkel, de a tó teljesen lerohadva, a táblácskák a fák, növények neveivel ugyan azok, mint tizensok éve, mikoron utoljára voltam ott, (már ahol még láthatóak...) csak már teljesen elfakultak, kidőltek, elrozsdálltak...
Szomorú látni :(
Ebben a nyomorult országban minden, ami érték, romlásnak indult az elmúlt években.
Néhány hete Münchenben voltam, meglátogattam a Nymphenburg kastély parkját. Ingyenes, lélegzetelállítóan gyönyörű, érdemes egy fél napot rászánni, ha valaki arra jár.
""Mi nem válogathatunk a történelem terebélyes évszázadai alatt a „dendrologiai növényjegyzékek”, „növény-társadalmi anyakönyvek”, üvegházi naplók, „kertkalendáriumok”, herbáriumok gazdag terítékében. Mint a szerencsésebb országok gyermekei. Nálunk nem élnek sokáig a fák, elvesznek a virágnaplók, mindent sokszor kell újrakezdeni.""
"Gőzerővel folynak a szombathelyi Kámoni Arborétum növényzet-megújítási munkálatai. A rombolást az ősz végén az építés váltotta föl: a kivágott fák, megtisztított aljnövényzet helyére új példányokat ültetnek..."
Nem sajnos, csak könnyebb a Csatorna túloldaláról példát hozni. Emlékszel még, amikor meg akarták szüntetni a nyócker Botkertet, még 2005-6 táján? Innen, meg a turai helyzetből lehet kiindulni, úgyhogy inkább nyugodtabb vizekből merítek...
No tessék - Júliusban jártam ott, és a parkba nem látogattam el! :) Bár már voltam ott, de annak vagy 13-14 éve, akkor rendezés alatt állt, csak a kastély volt látogatható.
Szerintetek miért jutnak el idáig a múlt dicső emlékei :(
Persze tudom, hogy sajnos nemigen van keret a felújításra, de ez akkor is olyan szomorú. Skóciában még a legkisebb kastélyokat, romokat is újítják fel, s nem hagyják lepusztulni az őseik által rájuk hagyott múlt emlékeit.
Látod Ági, ez a dolog hasonló a másik topicon leírt kertes példámhoz. A jövő nemzedéke nem biztos hogy kellőképp megbecsüli a múltat, azt amit egykoron mások alkottak.
Persze tudom, hogy a történelemben nagyon sok rossz dolog is történt, de legalább ezeket a szép és dicső emlékeket nem lenne szabad hagyni elenyészni. És itt most nem a Turai kastélyra gondolok egyedül, hanem minden olyan magyar kastélyra, amely nem túl jó állapotban várja a bizonytalan jövőt, avagy már lebontásra került :(
Szívesen lettem volna egy kastélypark kertésze anno sok évvel ezelőtt. Ha valamelyest szabad kezet kaphattam volna a kert kialakítását illetően és a kastély falai között a kertészlakban növök fel, az egész életemet a kastélyban tölthettem volna a családommal, akkor szerintem én lettem volna a legboldogabb ember a Földön :)
Sajnos nem jártam az utóbbi időben új parkban, de dicsérték a Brunszvik kastély parkját - azért sok helyen, pl Alcsúton, Vácrátóton stb, szépen rendezettek ezek a parkok.
Hogy találtál rá erre a döglött, senkinek nem kellő topicra?
Turai kastély... Ja, Ybl elsrná magát, ha látná a mai állapotokat... Jolikáék is itt forgatnak, nem? Szégyen, hogy amíg mindenütt másutt mentik a múlt értékeit, darabjaiból rakják össze a régi várakat ott is, ahol minden harmadik sarkon áll egy, Franciao, Rajna-mente, Ángliusok, addig itt azt a keveset, amit a vérzivataros évszázadok egyáltalán megkíméltek, álltában dobják oda az enyészetnek.... Ááááh. Hagyjuk is.
Úgy látom, a korábbi bejegyzések sem kizárólag kastélyparkokról szólnak, ezért merészelem megírni, hogy érdemes elnézni (még pár hétig) a szegedi füvészkertbe, megnézni a lótuszvirágzást. Elképesztő látvány!
Van egy 50 éves agavéjuk is, most virágzik, arra is nagyon büszkék.
Nem történelmi és nem kastélypark, de érdemes elmenni az impresszionistákat és a kertművelést kedvelőknek: Monet kertjében és házában voltam Giverny-ben, Normandia keleti szélén, Párizstól 80 km-re. Nyugalmas, elbűvölő táj, franciás kis falu. www.giverny.fr
