Először azt kell megjegyeznünk, hogy a lélek és szellem magyar szavak nem tehetők teljes következetességgel a pszükhé és pneuma helyébe. A szellem ugyanis nyelvújítási szó, Kazinczy csinálta a 19. században. Akkorra már a pszükhé (spiritus) számtalan helyen léleknek volt fordítva és így gyökeresedett meg. Ezt a megszilárdult nyelvhasználatot nem lehet mindenestül felforgatni. Nem beszélhetünk lelkigyakorlat helyett szellemi gyakorlatról, szellemi munkás helyett lelki munkásról, lelkiatya helyett szellemi atyáról, szellemóriás helyett lélekóriásról stb. anélkül, hogy kerékbetörnénk a magyar nyelvet. A szabadegyházaknak az a fáradozása, hogy a pneuma helyébe mindig szellemet tegyenek (szellemi ember, Szent Szellem), menthetetlenül egy körülhatárolt szubkultúra zsargonjára korlátozódik.
-
De, de, nagyonis fel lehet forgatni a rosszul megszilárdult nyelvhasználatot, mégpedig pont úgy, ahogyan anno Kazinczyék kezdték 250 éve, és tartott ez intenzíven 100 éven át, és tart azóta is.
A szellem szó helyes használatát az is késleltette, hogy a Szent Szellem, aki egyben Szent Lélek is elsődlegesen lélek szintjén, azaz lelki szinten volt jelen a karizmatikus mozgalom bő 100 évvel ezelőtti megjelenéséig a Földön az emberek szellemében és lelkében, úgy, ahogyan Apollósban és Keresztelő Jánosban.
Több szintje volt az Isten szellemével való találkozásnak, ez jelen volt már az ószövetségben is, ott is rendszeresen kaptak Isten szelleméből egyes emberek személyes vezettetést, részleges extra lelki és szellemi erőt, és tettek meg Isten eme szellemi, lelki támogatásával, segítségével olyan dolgokat, amikbe nem fogtak volna bele Isten nekik külön adott szellemi jelenléte nélkül.
Keresztelő Jánosról ezzel összhangban sokmindent olvasunk:
1. Már anyja méhétől fogva (Lukács 1.15.) betöltötte a Szent Szellem.
2. Konkrétan Illés szellemével, és szellemi erejével, kenetével lett felruházva (17.vers)
3. Olyannyira, hogy Jézus azt mondta Róla, hogy az összes korábbi embertől született embernél, prófétánál nagyobb jelentőségű ember volt, de
4. ennek ellenére a mennyben a legkisebb ember is nagyobb Keresztelő Jánosnál! (Máté 11.9-11.).
5. És e fogantatásától rajta lévő Szent Szellem kenet és jelenlét ellenére még sem Ő volt az, aki Szent Szellemmel keresztelt, hanem egy másik személy, Jézus volt az, és Ő ennek ellenére neki nem adatott meg ez a kenet, hanem maradnia kellett a csak a vízzel, a bűnök bocsánatára való keresztségnél, ée
6 annál, hogy csak kimondhatja azt, hogy van Nála az Isten szellemének nagyobb kenetével felruházott személy, akiben hozzá hasonlóan nem csak benne lakik a Szent Szellem, hanem jogosult is arra, hogy a Szent Szellemmel és tűzzel kereszteljen.
Mi lehet ennek az éles váltásnak az oka, miért nagyobb a legkisebb jelentőségű ember a mennyben mint az ember által szült legnagyobb jelentőségű, még a Földön élő ember?
Nagyon egyszerű ennek a magyarázata.
Az ennek az oka, hogy aki a mennyben van, az már üdvözült, az már más minőségben él és létezik, mint az, aki a jelenben még a Földön él, de még nem garantált a mennybe jutása, lévén aki a Földön élve hitben és kegyelemben látszólag épp jól áll, akármekkora is az életén épp az adott pillanatban Isten kegyelme, szellemi jelenléte, ereje, kenete, annak is mindvégig figyelnie kell arra, hogy el ne essék az Ige szerint (1. Kor. 10.12.).
Keresztelő János tehát az ember által szült emberek közül a legnagyobb volt, de nem volt benne meg a benne lévő Szent Szellem jelenléte ellenére Jézussal kapcsolatosan az a kijelentés mindig stabilan, hogy valóban Jézus a megváltó, és emiatt küldött el ennek megkérdezésére Jézushoz tanítványait, mert Krisztus titka a keresztáldozat előtt mindenki, még az angyalok elől is rejtve volt.
Tudott arról, Keresztelő János, hogy Jézus veszi el a világ bűneit, de a pontos mikéntjéről Ő sem tudott, és Péter sem, emiatt akarta a sátán sugallatára visszatartani Jézust az Önmaga feláldozásától.
De a feltámadás után pl. Apollós, aki csak Janos keresztségével rendelkezett már megkapta Istentől azt a felismerést, amely Szent Szellem keresztség nélkül is átvehető akár a csak a János keresztségével rendelkező hívők számára, azaz azt, hogy Jézus a Krisztus, és hogy szükséges volt Neki szenvednie, meghalnia és feltámadnia, és a vére által így nyert nekünk a bűneinkre váltságot.
Apollós rendelkezett már az írások ama ismeretével, amit a Szent Szellem kitöltése nélkül, már az előtt is meg lehetett kapni Istentől (Lukács 24.45.).
45.Akkor megnyilatkoztatá az ő elméjöket, hogy értsék az írásokat.
Ez az írás értés nem csak a Szent Szellemmel betöltött, karizmatikus emberek sajátja, és nagy gond az, hogy sok karizmatikus is keveri a dolgokat, és elfelejti azt, hogy a Szent Szellem egyben Szent Lélek is, azaz Istennek is van lelke is, nem csak szellemi lény, nem csak szellem lényegű, sőt, szellemi szinten létező szellemi teste is van, nem csak lelke és szelleme.
A Szent Szellem nem csak az ember szellemét, hanem a lelkét is megújítja az újjászületés által, és ez lezajlik már a víztől való keresztségkor.
Nem csak azok születnek tehát újjá, akik a Szent Szellemtől is újjászületnek, lévén Apollóshoz hasonlóan más újjászületett tanítványai voltak évekkel később is Jézusnak, olyanok, akik azt sem hallották éveken át, hogy van olyan, hogy Szent Szellem, emiatt magáról ama pünkösdről sem hallottak érdemben, hanem János keresztsége alapján váltak krisztusi hívővé.
Beszél tehát az Ige bőséggel Isten lelkéről is, testéről, testrészeiről is, ezért ha valaki azt írja le, hogy Szent Lélek, akkor sem hibázik, de a helyes megnevezés az továbbra is a Szent Szellem, mert Isten lényegileg szellem (János 4.24., ahol biza pneuma, azaz szellem szó szerepel, mint Isten lényegét jelző szó), szellemi lény, szellem szintjén létező.
De óva intem a karizmatikusokat is attól, hogy csupán szellemben gondolkodjanak Isten személye és a Szent Szellem kapcsán, mert Isten az ember egész lényét szeretné megújítani a Szent Szellem általi újjászületés által, nem csak a szellemünket, hanem a lelkünket és a testünket is.
5.Felele Jézus: Bizony, bizony mondom néked: Ha valaki nem születik víztől és Szellemtől, nem mehet be az Isten országába.
6.Ami testtől született, test az; és ami Szellemtől született, szellem az.
7.Ne csodáld, hogy azt mondám néked: Szükség néktek újonnan születnetek.
Senki ne hanyagolja el tehát a Szent Szellem által újjászületettek közül a lelke és a teste megújulását sem, mert az így létrejött új teremtmény (2. Kor. 5.17.) az egységben új teremtmény, és nem csak részlegesen!
Ja, és nyugodtan neki kell állni, és nem leállni a nyelvújítással, hiszen az anno is intenzíven kb 100 éve tartott, és senki nem mondhatta közben, hogy nekem nincs kedvem ahhoz, hogy megújuljon a nyelvem!
Aki lemaradt anno a nyelvújításban, az nem értette azt, amivé neki is válnia kellett volna mind a nyelve, mind az elméje megújulása által!
Ha évszázadokon át rosszul használtunk valamit, akkor itt az ideje immár jól használni, és szellemet igenis szellemnek mondani, és a lelket igenis léleknek!
Nem bonyolult ez, csak bele kell kezdeni, ahogyan anno Kazinczyék hatására tették az emberek
