Kellett egy komoly erőnek lenni a Dontól nyugatra, mert a kazárok a 800-as évek első felében egész erődrendszert építettek ki a határvédelemre. Az az erő a század végére mind eltünt (és még a kavarok is), mert onnan egész a Km-ig a besenyők éltek. Vagyis az az erő, amelyik ellen a kazárok védekezni kényszerültek csakis a honfoglalók lehettek.
Nos, néhány kóbor pásztortörzs ellen nem fog komoly védelmi intézkedésbe Kazária. Vagyis, igenis létezett ott egy központi magyar hatalom, ami nemigen lehetett más, mint a törzsszövetség.
(Ennél azért bonyolultabb volt a történet, most csak azt akartam szemléltetni, hogy nem egy szervezetlen tömegről volt szó.)
"Ügyes kibuvó, de lássuk végre a medvét: milyen források szólnak 950 körül 'var-khun' államról a Volgánál?"
Azt mondd meg akkor te, ha ilyet állítasz.
Ha kijelentem, hogy a Szent Római Birodalom (később "a Német Nemzet Szent Római Birodalma") bizonyos alapvető vonásaiban római utódállam, akkor seggre ülsz?
Nem lenne egyszerűbb végre elolvasni Harmatta valamelyik említett tanulmányát?
Ilyesmiket olvashatsz azokban: „Ebben a formában csapódott le ez a történeti esemény Reginónál és a Fuldai évkönyvekben is. Bizonyára Lazarus episcopus, az Arnulf császárhoz küldött bizánci követ vihette a híreket, köztük a veszteségeknek azt a képtelen felnagyítását, amely szerint maguk a bolgárok is 20 000 lovas harcost veszítettek, hát még a magyarok mennyit veszíthettek.”
Elég meggyőző egyezés. Szóval létezett (legalábbis, mint méltóság.)
Előd ügyeknek az apósa volt, ha az ő lánya Emese, ugyanis Álmos Emese és Ügyek gyereke (820-ból).
És ezt elég jól alátámasztják a történések, amit így lehet rekonstruálni: A szabirok megerősödnek a pusztán a kazárok szomszédságában. A kazárok a szabirok hátában levő Elődhöz adnak egy kazár hercegnőt, akinek a gyereke Emese. Mire nagylány lesz, tovább erősödnek a szabirok Dentumogerben, ezért Előd a szabir fejedelemhez Ügyekhez adja a lányát. Így lesz Álmos anyja. És a szabir-ugor szövetség megerősödik, ide már Sarkel vára kell, hogy féken lehessen tartani őket.
Ez csak egy lehetséges változat, ahol 805 körül már meg kellett születni Emesének, vagyis akkor már felnőtt lehetett Előd. Na ezért mondom, hogy a vérszerződés (kb. 860) idején már 70 körül lehetett, jó, hogy nem kellett neki az összmagyar fejedelmi cim.
"Anonymus nem építi be Elődöt a családfába"
Fentiek szerint nem is volt benne. Csak mint após.
"Kézai és a krónika szerint Előd Ügyeknek nem az apja, hanem a fia volt."
Álmosnak lehetett öccse, akit talán Egyeknek hívtak, és megélte a honfoglalást.
"ha a kazár fennhatóságról ír - nem éppen a kazárokhoz, s nem a Bizánchoz közel élő uralkodókat kellene említenie?"
Említi a többi népet is, mint láttuk, de leginkább mégis a hozzá közelebb fekvő két országnak, a Kijevhez tartozó területeknek és Lebediának a sorsa foglalkoztatja. Elmondja, hogy Lebediász szabarjai függetlenek maradtak, míg Árpád végül kazár igába hajtotta a fejét. Tehát csak az egyiknél említ kazár fennhatóságot.
"Egyébként tehát megegyezhetünk, hogy Konstantin nem ír kazároknak behódolt fejedelmekről."
Miért kellene megegyeznünk, amikor arról ír, hogy amit Lebediász visszautasított, azt elfogadta az egyik "kollégája", Árpád?
"Engem a történeti rész érdekelne. Azok a források, amelyek avar államról számolnak be a Volga partján, 950 körül."
Ezt írtam a 757.-ben: "az Itil folyónál is létezett még egy-egy var-khun utódállam"
Ezt meg a 781.-ben: "a másik var-khun utódállam pedig a kazároké az Itil folyónál. 630 körül szakadhatott le a hungarusok birodalmáról az utóbbi vidék, legalábbis a későbbi Kazária nyugati és középső része"
A kifogásolt hsz.-okban tehát nem állítottam semmi olyat, hogy avar állam létezett volna a Volga partján. Olvasási nehézségekkel a jövőben nem hozzám kell fordulnod.
Egyébiránt Bóna írja: „Kelet felé az avarok szövetségi, érdek- és gyepűterületei a 630-as évekig az ukrán sztyeppek déli zónájában legalább a Dnyeperig, ha nem a Donyecig értek, számukra nem volt »határ« a Keleti-Kárpátok.”
630 körül a keleti részeken kagáni címmel egy Kubrat nevezetű vezető önállósult...
"amire az én apró kis felvilágosító megjegyzésem nyomán jöttél rá..."
Akkor most én világosítalak fel téged. Általános megjegyzésednél sokkal konkrétabban, az általam leírt nevekkel és rokonsági fokokkal már több, mint 5 éve olvastam az egészet Földes Pétertől.
"Mi van?????"
Ez neked túl bonyolult. Ha tényleg érdekel, akkor fordulj az idézett íróhoz. FORRÁS.
A Bulchan, Buljan, Bluchan kazár személynevek felemlegetésére nem akaródzik reagálni? (A grúz krónikát idézi Peter B. Golden, Khazar Studies, Akadémiai, Bp., 1980, 171–72., a Tarikh al-Babot idézi Vlagyimir F. Minorszkij, A History of Sharvan and Darband in the Tenth through Eleventh Centuries, Cambridge University Press, 1958, 17.)
Egyszerű történeti-régészeti-lingvisztikai következtetés. A Kazár Birodalom számos nép részvételével, de alapvetően varkhonita alapokon jöhetett létre.
Al-Tabarí (838–923) szintén közöl egy érdekes részletet: nála tarkhanok kísérik a barmekida Fadl menyasszonyát, a kazár kagán lányát. De Ibn Hordádzbeh is megemlékezik a tarhán nevű kazár uralkodóról, nála ezt a címet viseli egyúttal Szamarkand királya és egy ottani kisebb rangú uralkodó.
világosan elmondja, hogy a megyer csak egyike volt a „türkök” itteni hét vagy nyolc nemének
Nem csak az ittenieknek - az 'ottaniaknak' is.
"A türkük népe Kazáriához közel szerzett magának lakóhelyet, azon a helyen, melyet első vajdájuk nevéről Levediának neveznek (...) hét törzsből állottak , de sem saját, sem idegen fejedelem felettük soha nem volt, hanem valamiféle vajdák voltak közöttük..."
Az egyik, amelyikre utaltam, Bulcsú karkhasz országa Zalában, a másik var-khun utódállam pedig a kazároké az Itil folyónál. 630 körül szakadhatott le a hungarusok birodalmáról az utóbbi vidék, legalábbis a későbbi Kazária nyugati és középső része.
„azt sem lehet pontosan tudni, miféle népek éltek ott, nagyjából a Dontól nyugatra.”
Dehogynem, maga Konsztantinosz árulja el.
Persze annak, aki a szöveg „türkjeit” valamiért „magyar”-nak szereti értelmezni – holott az világosan a „türkök” egyik csoportjaként emlékezik meg róluk, az egykorú mohamedán szerzőkhöz hasonlóan –, annak számára ez sohasem fog kiderülni.
Azonkívül még ott volt a nyék, kürtgyarmat, tarjánu, jeneh, kéri és keszi, no meg az ugyancsak „törökké” lett három kabar nemzetség. A jenő és gyarmat töredék nevét megtalálták pl. a volgai baskíroknál, a tarjánu a türk, perzsa, csagatáj, mongol stb. források tarkhan, tarkan méltóságnévvel azonosítható. Menander Protéktór szerint Szilzibulosz türk kagán követét is majdnem így hívták, a X. század második felében munkálkodó, jeruzsálemi születésű al-Muqaddasi szerint pedig az abbászida al-Wasik kalifa (842–47) menesztett egy csillagászt a kazárok tarχān nevű uralkodójához. Ez a méltóság a dunai-bolgároknál is adatolható. A kagáni címhez hasonlóan nyilván ez is varkhonita örökség.
„Álmos fejedelmsége alatt lett független steppei hatalom a magyar törzsszövetség”
Kérdeztem már, hogy miért írsz folyamatosan „magyar törzsszövetség”-ről Etilközben, amikor a császár világosan elmondja, hogy a megyer csak egyike volt a „türkök” itteni hét vagy nyolc nemének, és nincsen olyan forrásunk, amely magyar törzsekről szólna?
„Az említett népet tehát a mondott vidékekről, saját lakhelyeikről kiűzték a vele szomszédos népek, akiket besenyőknek (pecenaci) neveznek (...) És először a pannonok és avarok pusztáit kóborolták be, vadászattal és legeltetéssel keresik meg mindennapi élelmüket. Azután a karantánok, a morvák és a bolgárok határaira törnek sűrű ellenséges támadásokkal, karddal csak keveseket, de sok ezreket ölnek meg nyilaikkal, amelyeket olyan ügyesen lőnek ki…
Konsztantinosz szimpla görög terminusait próbáltad az Ibn Hordadzbeh és mások által lejegyzett címekkel egyeztetni.
Miért, ez problematikus?
A 'gyula' sem nem görögös, sem nem arabos, legfeljebb csak a lejegyzési módja az. Széles körben elterjedt steppei tisztségnév, aminek a használatát maguk a magyarok ötölték ki.
Érthető, ha bővebben mindig csak a Bizánchoz közeli, tehát a saját érdekszféréjába eső "türk" és egyéb államokról (Lebedia, Kijev, Megalé Morávia) szól.
De ha a kazár fennhatóságról ír - nem éppen a kazárokhoz, s nem a Bizánchoz közel élő uralkodókat kellene említenie?
Egyébként tehát megegyezhetünk, hogy Konstantin nem ír kazároknak behódolt fejedelmekről. Ennyire direktben még Árpádról sem.
Kézai és a krónika szerint Előd Ügyeknek nem az apja, hanem a fia volt. Anonymus nem építi be Elődöt a családfába; szvsz ez egy képzett név, a valóságban nem létezett ilyen személy.
"ha azt bizonygatod, hogy Árpád pajzsra emelése a kazár alávetettséget jelenti, akkor bizony azt is állítottad, hogy a szövetkezés kazár alávetettséget jelent"
Ki beszélt a pajzsra emeléssel kapcsolatosan szövetkezésről? Kikkel szövetkeztek volna ugyanannak az államnak a nemesei, előkelői? Saját magukkal? Én ilyen hülyeséget biztos le nem írtam.
A pajzsra emelésről egyébként maga Konsztantinosz árulja el, hogy kazár szokás volt, és hogy a magyarok a kazárok törvényei szerint jártak el: Árpádot „a kazárok szokása és törvénye szerint pajzsra emelvén, arkhónná tették”.
