Te ügyes kereső vagy. Keresd már meg pls., hogy hívta Teofilaktosz az avar követet, akinek neve több összetételű, törökül érthető, de egybeírt formában, görögösen jegyzeték le?
"Jelenlegi ismereteink alapján úgy véljük, hogy a magyarok a 10. század első felében még nem szállták meg a mai Zala megye erdő borította, dombokkal és mocsaras völgyekkel tagolt területét. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy őseink nem létesítettek őrtelepeket a számukra stratégiai szempontból fontos pontokon. A magyarság leletanyaga a 10. század első feléből a Délnyugat-Dunántúlon csak a Balaton nyugati végéig ismeretes. Jelenlétük Zalavárhoz legközelebb Vörs térségében mutatható ki. Itt, azon túl, hogy egy csoportban találjuk a korai magyar helyneveket - Örs (ma Vörs), Berény (ma Balatonberény), Besenyő (ma Balatonszentgyörgy stb.) - előkerültek temetőik is. A Balaton körüli térséget a magyar törzsszövetség harmadik méltósága, a horka törzse szállta meg. Bulcsú horka Nyugat Európába és a Balkánra is vezetett hadjáratokat. Erre szállásterületének elhelyezkedése biztosított számára lehetőséget. Bulcsú törzsének hatalma az augsburgi csatában elszenvedett vereség és a törzsfő halála következtében alaposan meggyengült. Ezt használták ki az Árpádok, akik ekkor terjesztették ki uralmukat a Dél-Dunántúlra. Így került a Balaton déli partja, a mai Somogy megye - az Árpádok közé tartozó - Koppány uralma alá."
Egyértelmű, hogy veszélyes feladatra küldték föl őket: leszedni az aranykakast a torony tetejéről. S miközben az egyik bajtárs épp pottyantani akart - tán a poén kedvéért, vagy hogy a templomot megszentségtelenítse, esetleg épp ott kapta el a szükség, a nagy stressz miatt, a leeséstől való féltében -, megcsúszott, és nyakát szegte. Én nem mondanám, hogy értéktelenek voltak, egyszerűen őket osztották be ilyen feladatokra, mint sorkatonáknál az újoncokat.
Maga a hamvasztásos halottbúcsúztatás sem kizárólag a szlávokra jellemző. Már 2-3 éve írtam, hogy a Szaltovó-majacki területeken is van nyoma jellegzetes, steppei-lovas népekre jellemző használati tárgyakkal kísérve. Ettől függetlenül a rítus a Kárpát-medencében eddig a szlávoknál volt megfogható. Hogy ajtószárnyak között miért égették őket, fogalmam sincs. Talán a biztosabb égés miatt raktak tüzet az említett ajtószárnyak közé. Hogy hány évtized alatt faragtak hadra fogható segédcsapatokat a szlávokból ezek a steppei "urak", arra meg ott a jó példa épp az avarok részéről!
Gondolod, hogy az itt találtakból egy-két évtized alatt a keleti harcmodor szerint hadrafogható egységeket faraghattak a honfoglalók? (Amúgy az "ajtólapok közti halottégetés" szerinted mely KM-ben talált rítus szerinti lenne?)
"a régészeti kutatások eredményei szerint az őslakosság a század első felében is zavartalanul tovább élt. A megszállást vezető Kál harka ... és fia, a kalandozó hadjáratok révén elhíresült Bulcsú valószínűleg megelégedtek azzal, hogy az itt talált népek adót fizetnek, és szolgáltatásokat nyújtanak számukra"
Sőt vitték őket nyugatra hadakozni, mint a Sankt Gallen-i halottégetés és az augsburgi korbáccsal terelgetés mutatja. Ezek az őslakók lehettek Bulcsú rabszolgái.
A karosi kazár leletek és Zalakaros... (bár a településnév a cseh Karusból is magyarázható)
"Érdekes helyzet alakult ki Mosaburg (Zalavár) vidékén, melynek vonzáskörzetébe Zalakaros mai területe is beletartozott. Ezen, a 10. század elején még sűrűn lakott vidéken honfoglaló ıseink nem települtek az őslakosok közé, hanem, miként az e korszakból származó faluneveink (Örs=Vörs, Berény, Besenyő, Kér, Keszi, Oszlár) mutatják, egy csoportban a Balaton délnyugati csücskéhez települtek, s innen ellenőrizték a meghódított Karoling grófság, Mosaburg területét, ahol a régészeti kutatások eredményei szerint az őslakosság a század elsı felében is zavartalanul tovább élt. A megszállást vezető Kál harka ... és fia, a kalandozó hadjáratok révén elhíresült Bulcsú valószínűleg megelégedtek azzal, hogy az itt talált népek adót fizetnek, és szolgáltatásokat nyújtanak számukra. Nem telepítettek magyar katonaelemeket a mocsárvidékre, sőt eddigi ismereteink szerint azon túlra, a belső zalai dombvidékre sem. 955-ben a nyugati törzsek vezetıi és azok katonai kíséretének színe-java - köztük Bulcsú és legjobb vitézei - a Lech mezei csatában odavesztek. A honfoglalás óta eléggé háttérbe szorított fejedelmi törzs akkori vezetője, Taksony "
Ha nem véletlen egybeesés akkor Bulcsú az éppen abban a században uralkodó kazár uralkodócsalád a Bulanidok tagja lehet, akik Bulcan nevű hadvezér ősükről kaphatták a nevüket.
