Persze megsemmisült ! Augsburg falai alól ezek szerint az elhaltak szellemeit látták elvonulni nagy számban,rendezetten. Javaslom olvasd el Négyesi úr dolgozatának az elejét. A legfontosabb források között említi ezt a lényeges megfigyelést,Gerhard jegyezte le,aki magától Uldariktól hallhatta azt.
Pontosan arról van szó, hogy a csuvas = szavír azonosság lehet, vagyis a csuvasos török tulajdonképpen a magyarság alkotóeleme.
A szavírok meg Julianus magyarjaival együtt (vérszerződés után) kerültek a Volga-könyökbe.
A baskirok meg valóban csak ezután, de mindenképpen a magyaroktól függetlenül, kerülhettek oda, mint valódi törökök.
(Bár vannak, akik nyelvcserét feltételeznek a baskíroknál, tehát eszerint a tatároktól vették át a türk nyelvet. De ez felejtősnek látszik.)
Mindez aztán a forrásokban úgy csapódott le, hogy a baskirokat (pontosabban a baskirok közt élő magyarokat) összekeverték a Kárpát medencei magyarokkal.
Érdekes dolog ez a törzsnév kérdés. Miért is tartjuk ezeket a törzseket baskírnak ? Forrás van rá mégpedig jó régi, hogy ezek magyar törzsek nevei. Az, hogy ezek baskír törzsek nevei lennének, nincs forrás. A baskírok így emlékeznek.
Ha mondjuk ezek a törzsek már a baskírok előtt is baskíriában éltek, a baskírok pedig közéjük telepedtek, beolvasztották őket, valószinüleg ma ugyanúgy baskír törzseknek tartanák őket, végülis ez a keveredés 800 éve zajolhatott le kb.
Azért lényeges kérdés többek között mert a török rokon szavaink nem igazán a baskír nyelvből származnak, lehet, hogy van onnan is de nem jellemző, inkább a csuvas vonal az erős.
"Szvsz a (jórészt baskír gyökerű ) magyar törzsek IX. század eleji levándorlásának elmélete nem felülírja, hanem kiegészíti az onoguroktól való leszármazás elméletét."
Kedves Petey!
Szerintem - és a legtöbb történész szerint - a baskíroknak semmi közük a magyarság etnogeneziséhez. A baskírok egy kipcsak-török nyelvű népcsoport, amely a Kr.u. VIII. sz. közepétől mintegy száz éven keresztül kis csoportokban húzódott át az Ural európai oldalára, a mai Baskíriába. Ekkor szerintem a magyarság zöme már jóval délebbre, a Meotisz menti pusztákon táborozott.
Az persze valószínűsíthető, hogy egyes magyar csoportok visszamaradtak Magna Hungáriában (vagy éppen Levédiából vándoroltak oda vissza), ezeket találja majd meg Julianus barát a XIII. sz.-ban. Ez a magyar ág fokozatosan beolvadt a baskírok közé, valószínűleg innen származhat a baskír nemzetségnevek közül a magyar eredetű Gyarmat és Jenő.
A baskírok végső soron a besenyőkkel közeli rokonságban lévő kipcsak-törökök, bár végleges etnogenezisükben magyar, bolgár-török és finnségi elemek is részt vettek.
Négyesi: "Mikor a martalék szétverte a cseheket és a svábokat, a menekülők az erdőbe szaladtak, és igyekeztek utolérni a szászok légióját. Mikor ez néhányuknak sikerült, Ottó is tudomást szerzett a tábor és a málha elvesztéséről. Megállította az oszlopot, és Vörös Konrádot küldte vissza a frank légióval a tábor visszafoglalására. Konrád összegyűjtötte az erdőben gyülekező svábokat és cseheket, majd váratlanul a tábort fosztogató magyarokra támadt. Azok között hamar kitört a pánik, és rendetlenül elmenekültek. A táborban Konrád erős őrséget hagyott, és a győzelmi trófeákkal visszatért az erdőben várakozó fősereghez. Ez hét óra után történhetett. Ottó úgy döntött, folytatják a menetet, főleg mivel a bajor elővéd jelezte, hogy jelentős létszámú magyar sereget látnak maguk előtt. Feltételezésem szerint ez a mai Ottmarshausen környékén történhetett ... Ottó tudta, hogy csak a szilárd harci szellemű Konrádot küldheti vissza. A herceg nem vallott szégyent, és az a siker lelket öntött az egész seregbe."
Csekély vigasz lehetett Bulcsúék számára, hogy Vörös Konrád a csatában hősi halált halt. Widukind szerint: "Konrád herceg, mindenek közt a legkiválóbb a csatában, a csata fáradságától szenvedvén, amit a szokatlanul heves napsütés okozott, meglazította páncélzatán vértje szíjait, hogy némi levegőhöz jusson. Ekkor egy nyílvessző fúrta át torkát, és azonnal megölte."
Nem véletlen egyébként, hogy a turk-ungárusok által jól ismert Vörös Konrádhoz kapcsolódhat a Lehel kürtjéről szóló magyar krónikás hagyomány. Konrád itt a Bulcsúék felett ítélkező Henrik és a hamarosan császári címre emelkedő Ottó szerepét egyesítve veszi fel: "Az a lotharingiai herceg lép a mondában Ottó (és egyúttal Henrik) helyébe, válik császárrá (s egyben vezéreink bírájává), akit a magyarok amazoknál jobban ismertek és többet emlegettek, mivel korábbi, 945. évi hadjáratukban szövetségesük volt. A mondaképződés szempontjából döntő, hogy Augsburgnál Ottóhoz visszaszegődve ellenünk harcolt, s a magyarok nyilától találva valóban elesett ... Két esemény: Konrád eleste és a vezérek kivégzése a mondaképződés törvényei szerint egybemosódik" (Magyar Néprajzi Lexikon).
"miért távoztak Bulcsúék Augsburg alól olyan gyorsan sietve, miközben a sereg ütőképes maradt ?"
Tudomásom szerint egyedül Kézai regél arról, hogy Bulcsú és Lél elfogása után még maradt egy ütőképes ungárus sereg az Augsburg melletti erdőkben, amely Ottó hazafelé tartó csapatain sikerrel rajtaütött.
Bulcsúék serege a jelek szerint felmorzsolódott, miután nem vált be a korábban a Brentánál és 910-ben Augsburgnál oly nagy sikerrel alkalmazott taktika: az ellenség csapdába csalogatása. Ugyanis főerőik elrejtőzve várták a németeket, és valószínűleg annak a seregrésznek lett volna feladata maga után csalni őket, amely az Ottó táborát őrző cseheket és a segítségükre visszaforduló két szvéb légiót szétverte. De Ottó feltehetően tisztában volt a főerők helyzetével. Négyesi Lajos szerint része lehetett ebben az augsburgi várból sötétedéskor hozzá csatlakozó Dietpald grófnak, akinek fegyveresei útjuk során láthatták a leshelyre igyekvőket.
Bulcsú azért távozhatott olyan gyorsan sietve, mert serege, annak említett, lesbe állított része és a német tábort elfoglaló különítmény is szétszóródott, illetve megsemmisült. Vagyis menekülnie kellett, mivel nem vált be a korábbi "lestaktika" (hogy ezzel a futballból kölcsönzött kifejezéssel éljünk), Ottó főerőinek megvezetése a színlelt visszavonulással. Kézai szerint Bulcsút és Lehelt a Dunán lefelé hajózva fogták el Regensburgnál.
"te forráselemzés címén hamisítasz forrásokat, és hazudsz mást, mint ami azokban olvasható vagy azokból következetesen kiolvasható"
Továbbra sem fogok engedélyt kérni tőled, hogy a középgörög kútfők arkhón, arkhégosz, kritész és a latin kútfők ugyanazon személyre (Bulcsúra) használt rex terminusát egyeztethessem, akárhányszor írod le kényszeresen, hogy a neked nem tetsző 'király' értelmezés szerinted forráshamisítás és hazugság. Ez bizony forrásértelmezés, annak is a legközönségesebb formája.
Ezt írtad: "Hozzáértő fórumozók segíthetnének kideríteni" (3452).
Ilyet csak az ír, aki nem tartja magát kompetensnek. Ebben az egyben különben egyetértünk, én sem tartalak annak. Ezért sem óhajtok rád túl sok időt pazarolni.
"Forrást neked kéne adnod a 'vért kevrő' szófejtésre, akármilyen gagyi helyre hivatkozol is. Íme az én forrásaim. Csak vissza kellett volna olvasni a topikban: 1796., 1800., 1919.,2083., 3094., 3096. stb."
Kirgiz bulčung 'izom'
Ómongol bulčin 'ua.Nyílván a hun-kun népeket is kevered.
"Forrást neked kéne adnod a 'vért kevrő' szófejtésre, akármilyen gagyi helyre hivatkozol is."
Névnap: Bulcsú. Egyéb névnap: Fatima, Fatime, Felicián, Ferenc, Flórián, Kerény, Kerubina.
Bulcsú bizonytalan eredetű, régi magyar személynév. Jelentése: vért kibocsátó vagy vért keverő.
Miután a DAI szépen elmesélte, hogy a besenyőknél a három kangar génosz az első és legvitézebb, a turkoknál meg a három kavar génosz. Nézetem szerint Bulcsú akár a kavaroknál is lehetett harmadik méltóság.
"Árpád pedig megas arkhon, és nem arkhon"
Miért? Az, hogy valaki fejedelem és egyúttal nagy (nagy méltóságú, nagy hatalmú, nagyságos stb.) fejedelem, kizárja egymást?
Ezek szerint még a forrásértelmezés mibenlétével sem vagy tisztában. Az nem azonos a hazugsággal, sem a forráshamisítással. Miért nem tájékozódsz, mielőtt a billentyűzetet koptatnád?
Forrást neked kéne adnod a 'vért kevrő' szófejtésre, akármilyen gagyi helyre hivatkozol is. Íme az én forrásaim. Csak vissza kellett volna olvasni a topikban: 1796., 1800., 1919., 2083., 3094., 3096. stb.
A bulcsú szó jelentése 'ikra; halikra, kaviár; lábikra, vádli; bicepsz' (ujgur, kirgiz, kazah, jakut, halha-mongol, irodalmi mongol, burját-mongol, kalmük-mongol, mandzsu stb.)
Továbbra is azt mondom, hogy tudatlanság ellen legfőbb gyógyír az olvasás.
Szintén okosságodból kifolyólag,másoltad a görögöktől az Árpád megválasztását elmondó részt.
Szerintem azon is elgondolkodtál,hány éves is lehetett Árpád.hogy tekintélyben és hatalomban a szintén tekintélyes és hatalmas Álmossal szemben őt válasszák,850 körül Levediában!(Álmost választották és címe Árpád.Ha a mi Árpádunk élt ekkor már,gyerek lehetett még.)
Mert Etelközben a kazárok már nem érhették el őseinket.
860-ban az ősszláv Metódot aki követségben járt a Kazároknál a "turkok"elfogták.
Etelközben.
A besenyő támadásról.
VI.századi szír krónikák tudósítanak egy kavar-szavír háboruról,aminek következtében a szavírok szétváltak,egy részük elindult..dentumoger felé..
A "győztes"kangárok pedig elnyerték a jogot,hogy a besenyők csatlakozott népe lehettek.
Ezt a háborút tehette meg bíborka a honvisszafoglalás előzményének szerintem.
"De a sok mérhetetlen butaság után mire akarsz kilyukadni ezzel?"
A mérhetetlen "o kosságoddal"nyilván elgondolkodtál azon,hogy miért nevezték az ínek,szabadok,jobbágyok a gyermekeiket Nemvaló,Nincsis,Kajla satöbbi néven.
Azt is beláthatod,hogy az úri rétegnek ezek a nevek nem megfelelőek.
Ezért nagy hatalmat jelentő neveket választottak ezen okból pölö,Zoltán-Szultán.
Vagy ha tisztséget viseltek,olyan nevet ami ráutaló jelentésű a tisztségre.
Vérbulcsú-vérelegyitő,vérkavaró.
Olyan ez mint a későbbiekben kialakuló,Bíró,Kovács,Szűcs,tehát foglalkozásra utaló nevek.
Az is jellemezte a vezéreink nevét,hogy nem volt névismétlés!
Kivéve a Gyula nevet,de arról már írtam miért lehetett szerintem.
Mert én az általunk is ismert tartalommal használom a szót. Tehát a király fogalomkörének eleget tesz a titulus, és egy törzsi vezető, mégha olyan nagy is a hatalama, akkor sem király.
Bulcsút a DAI arkhónnak és kritésznek nevezi. Az előbbi ugyanaz a rang, amivel Árpádot illeti, a második pedig 'bíró' jelentésű. Szkülitzész szerint Bulcsú nemcsak arkhón (= fejedelem, király, uralkodó), hanem arkhégosz is volt, ami szintén 'uralkodó'-t jelentett (vö. 1769.). Nyugaton a rex szóval írták le Bulcsú titulusát. Ezt miért ne lehetne a magyar király szóval fordítani?
"Csalás és történelemhamisítás, amit művelsz, a források átköltése és átértelmezése révén"
Ungváry Jenő: "Az »önkényes forráskezelés« egyelőre még nem büntetőjogi kategória, mint például a holokauszt-tagadás, holokauszt-relativizálás vagy a kommunizmus bűneinek jelentéktelen színben való feltüntetése. Remélem, bizantinológiai vagy akár magyar őstörténeti kérdésekben ez szóba sem jöhet. Különben is, ki fogja eldönteni, hogy mi számít önkényesnek, tudománytalannak, illetve elfogadhatatlannak? Például Makk? Például én? Kezd nevetségessé válni a tudományosan megalapozott vélekedések ilyenfajta minősítése egyesek részéről."
"a szuvar és szuvaz olyanlehet, mint az ogur és oguz? Tehát a szuvar r-török (bolgár-török) nyelven jelenti azt, ami a köztörökben a szuvaz"
Már régen feszegettem ezt, pl. parthus topik 25., 4244., 5069: "s.w.r, s.wāz, csuvas" "a csuvas népnév egy változata mindössze a szubarnak (szabír)",7051., 7052., 7053., 7054., 7055., 7440.
Ez a szuvar és szuvaz olyanlehet, mint az ogur és oguz? Tehát a szuvar r-török (bolgár-török) nyelven jelenti azt, ami a köztörökben a szuvaz... Akkor mondjuk lehetséges, ha csuvas név az eredeti szuvar névalak köztörök kiejtésére megy vissza.
