"Én csak azt mondom, hogy a kavarok jöttek baskíriából és nem az egész honfoglaló népesség (szavarti aszfali). A kavarok a mostani baskírok (egy részének) elődei voltak. Kavar=baskír=kürt, gyarmat, jenő. Nem minden baskír kavar, de minden kavar baskír."
A DAI szerint a kavarok egyértelmüen kazárok voltak. Bár nem mindenki volt kazár a Kazár Birodalomban, de mindenki a Kazár Birodalomban élt, tehát a kavarok is. És nem Baskiriában.
A kavarok tehát kazáriaiak voltak, bár nem valószínű, hogy konkrétan kazárok lettek volna. Szó volt itt a kálizokról. Ők valszeg a kavarok részét képezhették, de mivel a Kazár Birodalom északi részén ütött lyukat a polgárháború (ott mentek át a besenyők), így az eredetileg ott lakók lehettek a kavarok, vagyis a burtászok szomszédjai voltak. Így aztán lehettek akár ugor (barszil) elemek is köztük.
Azzal a felvetéseddel viszont egyetértek, hogy a kavarok a baskírok (egy részének) elődei voltak. Ugyanis ahogy a Jenő és Gyarmat törzsbeliek oda menekültek, úgy a kazár lázadók (kavarok) egy része is oda menekülhetett, de ma már természetesen nem lehet kimutatni a jelenlétüket. (Vagy ki tudja.)
"Etelközben is összeházasodhatott a szavarti Ügyek a kavar Juliskával."
Aligha. Etelközben valami 30 évet tartózkodtak a honfoglalók, tehát nyilván a kazár polgárháború után (egyben a vérszerződés után) kerültek oda.
De már a vérszerződésnél sincs nyoma, viszont az unokája Árpád akkor már nagykorú volt. Vagyis Ügyek a 850-es évek végét már nem érte meg.
Ellenben Árpád. Ő épp akkortájt nősülhetett. Neki én is kiosztom a kavar Juliskát.
Én csak azt mondom, hogy a kavarok jöttek baskíriából és nem az egész honfoglaló népesség (szavarti aszfali). A kavarok a mostani baskírok (egy részének) elődei voltak. Kavar=baskír=kürt, gyarmat, jenő. Nem minden baskír kavar, de minden kavar baskír. Etelközben is összeházasodhatott a szavarti Ügyek a kavar Juliskával.
"Szépen átköltöd a forrásokat ... Csalás és történelemhamisítás, amit művelsz, a források átköltése és átértelmezése révén"
Nem, ez a forrásértelmezés, még ha a tiédtől eltérő interpretációkat rendre hazugságnak, átköltésnek, csalásnak, történelemhamisításnak stb. nevezed is.
Augsburgi Gerhard: "nem sok nappal azután foglyul ejtett királyaikat és főembereiket és sok más földijüket Regensburgba hurcoltatván, népük nagy gyalázatára akasztófára húzták" (non post multos dies reges eorum et principes comprehensi et ad Radesponam perducti, in ignominiam gentis eorum, cum aliis multis eorum comprovincialibus eculeo suspenderentur; in: Vita sancti Oudalrici episcopi, MGH SS IV, 402, ford. Sebők Ferenc).
Egyébként ott van mellette Dentumagyar neve is. Pontosan: "dentumoger"
Az Onedbelia névből van, aki az Előd nevet olvassa ki. (Ha ez segítség).
"Baskíroknál létezik egy Imes (csuvas Ir-emes) nemzettségnév, amely megfeleltethető az Emesének (Makkay- Türkmagyarok 45. o.). Tehát Álmos anyja a baskír-kavar Jenő törzs Imes nemzetségéből származott."
Lehet.
A helyzet viszont az, hogy sztem Julianus magyarjai a kazár polgárháborut követően kerültek Baskiriába, és ekkor már rég Álmos, sőt, Árpád volt a magyarok vezére. Tehát Baskiriából nem jöhetett semmiféle törzs, nemzetség a honfoglalókhoz, akiktől Álmos eredeztethető lenne. Legfeljebb Baskiriába ment olyan törzs.
(Ez természetesen nem Szentírás, tehát vitatható:-)))
Igazából nem engem gyalázol, hanem a forrásokat. Azok nevezik töröknek Bulcsúékat. A rájuk vonatkozó 'király' terminust ugyanott találod. Sajnálom, hogy nem jutottál el még a primer kútfők elolvasásáig.
Kavar törzsek: a baskír Jenő, Gyarmat és a Kürt. Utóbbi eredeti alakja kurt, amely farkas jelentésű. A baskír eredetmondák azt tartják, hogy a baskort vagy baskurt szó a népet védelmező totemállatot, a farkast jelenti, tehát a népnév fő farkas jelentésű (Bartha - A magyar nép őstörténete). Egy jenyiszeji türk rovásírásos sztélén is olvasható a Kürt törzsnév, amely lokalizációja egybe esik a honfoglalóknak tartott régészeti leletek keletei párhuzamainak megtalálási helyével.
Ügyek feleségül vette a Jenő törzsbéli (yeunedubeliam) Emesét, akitől Álmos nevű fia született. Baskíroknál létezik egy Imes (csuvas Ir-emes) nemzettségnév, amely megfeleltethető az Emesének (Makkay- Türkmagyarok 45. o.). Tehát Álmos anyja a baskír-kavar Jenő törzs Imes nemzetségéből származott.
A kivégzés kegyetlensége válasz lehetett Bulcsú dühöngésére is, mely a Regensburgtól délnyugatra fekvő Bad Abbasnál korábban egy vérfürdőben öltött testet. Bulcsú ott halálra nyilaztatta a németek által kiváltani szándékozott foglyokat, a várfalon állók szeme láttára.
Egyébként valószínű, hogy az Augsburgnál 955-ben fogságba esett török királyokat I. Henrik bajor herceg akasztatta fel, méghozzá – szász származású lévén – a korabeli szász törvények szerint. Mint Widukind írja: "Az ungárusok három vezérét foglyul ejtették, Henrik herceg elé vezették, s mint arra rászolgáltak, csúfos halállal büntették, bitófán végezték ugyanis." ("Tres duces gentis Ungariae capti, ducique Heinrico praesentati, mala morte, ut digni erant, multati sunt; suspendio namque crepuerunt"; in: MGH III, 459).
"Bulcsú azonban az Istennel való szövetséget megszegvén sokszor egész népével a rómaiak ellen ment. Amidőn ugyanezt forralta a frankok ellen is, fogságba került, és Ottó császáruk által fára húzatott"
Szabó Pál az 'ágasra húzatta' kifejezést javasolja, mivel Bizáncban akkoriban az volt a gyakorlat, hogy egy villás fára akasztották fel a halálra ítélteket. A bizánci krónikaírók hasonlóan jártak el tehát, mint a pajzsra emelés terminus alkalmazásakor: a megszokott bizánci fordulatokat használták az idegen viszonyok, élethelyzetek jelölésére. Zonarasznál viszont azért feszítik keresztre Bulcsút, mert a crucifixio intézményét eltörlő Nagy Konstantin óta az erre vonatkozó kifejezést a villás fára történő akasztásra használták (pl. a Digesta/Pándekta kompilátorai a crux helyébe egyszerűen furcát írtak).
A kijevi Rusz is hasonló volt eleinte, volt egy kis magterület és voltak a függő területek, ahol a fennhatóság egyenlő volt az évente egyszer megjelenő adószedővel.
"...fogságba került, és ágasra húzatta" – A bizánci források jogi szóhasználata és az akasztás végrehajtásának bizánci gyakorlata Bulcsú kivégzése kapcsán
In: Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Juridica et Politica XXX/1 (2012), 161–85.
Ne terelj. A burtászok a Kazár Birodalomhoz tartoztak, vagyis a Kazár Birodalom kettészelte a sztyeppét keleti és nyugati részre, és kr.u. 650-850 között nem volt átjárás.
Nincsennek lakatlan területek. Mindenütt annyian laktak, amennyi a terület eltartóképessége (minusz a centrum által elvont élelmiszer).
Tehát. A burtászok, meg a kazárok közt sem létezett lakatlan terület. Pontosabban két nagycsalád élettere közti távolságnyi lakatlan terület volt, pontosan ugyanannyi, mint az úton bármely két lakott terület között volt.
Mint olvashattad, a gyarmatokon, az ottani vazallus államokban rendszerint a gyarmattartónak engdelmeskedtek, még ha több ezer kilométer is volt kettejük között a távolság.
"ezek az arab távolsági adatok nem azt mondják, hogy a kazárok, meg a burtászok közt 15 nap a távolság, hanem azt, hogy a kazárok (fő)városa, meg a burtászok (fő)városa közt 15 nap a járótávolság. Vagyis a kazár fővárosból kiindulva nagyjából 7-8 napig a kazárok földjén, másik 7-8 napig meg a burtászok földjén kell haladni, míg a burtász fővárosba érnek"
Mi lenne, ha nem találgatni próbálnád, mit írnak, hanem elolvasni? Ha meg nem férsz hozzá az adatokhoz, szóljál.
Isztakhrí: "Atiltól Burṭās határának kezdetéig húsz, Burṭās határának kezdetétől a végéig mintegy tizenöt nap út van ... Atiltól Bulġārig pusztai úton körülbelül egy hó, vízen, az ár ellenében kéthavi út, ármentén lefelé vagy húsz nap van."
Ibn Ruszta adataival egybevetve, a kazár fővárostól a kazár határig 5, onnan a burtász határig 15, a burtászok földjén keresztül észak felé 12, a burtászok északi határától a volgai bolgárokig 3 napig tartott az utazás.
"Ha kavar lett volna, egyelőre akkor sem tisztázható, a három kavar génosz melyikéhez tartozhatott."
A későbbi magyar törzsszövetség 855-860 táján alakult a kazár kagán(2), más néven a kündü ösztökélésére.
A törzsszövetség alakulása közvetlenül a polgárháború előtt történhetett. Három évvel ezután a kündü-kagán(2) népe kavar néven csatlakozott a törzsszövetséghez. Ezt követően a törzsszövetség vezető rétege egymás közt házasodott, megerősítendő a szövetséget.
Ezek szerint fölösleges azon meditálni, hogy Bulcsú kavar volt-e.
Igen, simán lehetett félig, vagy akár háromnegyedig is kavar, de fölöttébb valószínűtlen, hogy tiszta kavar lett volna.
"Nem volt tehát semmi akadálya, hogy a besenyők (mármint a X. század közepi besenyő szövetség névadói) akár Kazária és a burtászok között átsasszézzanak a Volga túlpartjára."
A forrásaid nem ezt mondják.
Egyébként ezek az arab távolsági adatok nem azt mondják, hogy a kazárok, meg a burtászok közt 15 nap a távolság, hanem azt, hogy a kazárok (fő)városa, meg a burtászok (fő)városa közt 15 nap a járótávolság. Vagyis a kazár fővárosból kiindulva nagyjából 7-8 napig a kazárok földjén, másik 7-8 napig meg a burtászok földjén kell haladni, míg a burtász fővárosba érnek.
"azon a területen, ami Kazáriához tartozik, nem grosszálhattak akazárok ellenségei"
Erre hoztad fel nekem a burtászokat. Hát akkor lássuk hogyan hazudik egy forrásimádó:
Ibn Ruszta:
"BÙrdÁs földje a Ëazar és BulkÁr között fekszik; köztük s a kazárok között tizenöt napi távolság van. A kazár királynak engedelmeskednek; tízezer lovas vonul közülük harcba"
Iudud al Valam:
"Ez egy föld, amelytől keletre, az Etil folyik. Délre tőle élnek a kazárok, nyugatra a W.n.nd.r. Északra tőle a török besenyők élnek. Ők [a burādāsok] olyan emberek, akiknek a vallása a gúzokét követi. Jurtákban laknak és halottaikat elégetik. A kazárok fennhatósága alatt állnak....."
"azt jelenti, hogy kazár fennhatóságú volt a kérdéses terület"
Megszoktuk tőled ezeket a bugyuta spekulációkat.
Sajnos azonban a kazárok és az erdőlakó burtászok között – mint láttuk – egy jó széles, több mint kétheti utazást igénylő, jórészt – de nem teljesen – sivatagos övezet húzódott, amelyet a kazárok szükségtelennek tartottak ellenőrizni.
Ibn Ruszta szerint a burtászok "erdőkben laknak", a kazár erődrendszer viszont az erdős sztyeppe déli vonalán húzódott. Ezek szerint az erdős sztyeppei övezet nem tartozott a kazárok ellenőrzése alá.
Egy olyan vidék, melyen több mint két hetet vesz igénybe az áthaladás észak–déli irányban, szerinted útját állhatta a Volgán átkelni szándékozó besenyőknek?
"Bulcsú hogyan viszonyult a kavar fejedelemhez. Olyasfajta bíró lehetett-e, mint amilyenekről például Isztakhrí számol be a kazároknál?"
Ha kavar lett volna, egyelőre akkor sem tisztázható, a három kavar génosz melyikéhez tartozhatott. A DAI a kavarokat, a neki és a meger génoszt említi először a turk génoszok felsorolásánál. E három közül az első lehetett a névadó, mint ahogy a volgai bolgároknál is megfigyelhető hasonló jelenség, hiszen Ibn Ruszta szerint: "Háromféle a fajtájuk: egyik fajtájuk neve barṣūlā, a másik fajtáé 's.ġ.l, a harmadiké bulkār."
