"2. Ott áll a szövegben: "Megtetszett annak a kagánnak ez a beszéd, és embereit vele adván, a turkokhoz küldte őket, és ezek megbeszélték ezt a turkokkal , a turkok pedig jobbnak tartották, hogy Árpád legyen a fejedelem, mintsem atyja, Álmos, minthogy tekintélyesebb volt, s egyaránt nagyra becsülték bölcsességéért, megfontoltságáért és vitézségéért, és rátermett volt erre a tisztségre,"
Ezt megmondanád nekem melyik évben lehetett?saccra?
Ott átadtak a lónevelő szlávok pár egyszerű kürtjelre betanított lovat ezeknek a szerencsétlen ugoroknak(hátrafele íjjazva is tudjanak manőverezni)Ugyanis ez a ló idomítás a hozzá nem értésünk miatt béke időben is jó pár év.
Aztán ez a sereg csatlakozva Árpád gyalogos népéhez,az ótót Balaton felől hálátlanul rázúdultak a szlávokra akik inkább a prémjeiket hagyták veszni(VESZPRÉM)mint az életüket.Ehhhhh.
(És a kazár katonák azért kisérhették őket,nehogy lestoppolja a besenyő menetet a kazár állatállomány.)
Vissza ügettek Árpádhoz jelenteni.
Akkor a mi népünk is felkerekedett és kb napi 30kmrrel távolodott tőlük.
Ezt a besenyők észlelve,mégis a kazárokra hagyva a családjaikat napi 80km sebességre kapcsolva utánnunk lódultak,és jól tönkre vertek bennünket.Mondjuk azzal lehetett némi probléma mikor a Jula utasította az Erdim törzs vezérét a nyugati támadásra,az nevetve inkább délre vonult.(egységes vezetés hiánya?)
Na ez a tönkrevert türk földönfutó had beözönlött a KM be és legyőzte ijjedtében az érintetlen bolgár haderőt,amit a remek vezér Simeon és kevésbé jó Salán parancsnokolt.
Aztán szinte másnap,Brentánál tönkrevertek egy többszörös túlerőben lévő nyugati sereget,majd viszatérve megáltak a szláv istenről elnevezet Báltavánál.
Ugyanúgy elképzelhető, hogy a kazárok a DAI-ban úzként említett burtászokat uszítják az erdős sztyeppén nemrég Európába települt besenyőkre. (A burtászokat, de az egész szaltovói kultúrkört illetően nem mellékesen érdemes megjegyezni, hogy szarmata-alán alapokat feltételeznek...)
Tehát mikor ezek a fürkészők,nagy nehezen felismerték,hogy bizony közelednek a beste besenyők és eldöntötték,hogy családostul vonulnak egyenesen felénk(mert biztos nem szívesen hagyták a kazár katonák gondjaira a feleségeiket,bár kitudja?)
Lehet kaptak kiképzést az ószlávtótoktól matekból is,és kiszámolták,hogy napi 30kmr haladással mikorra érnek el minket.
Ekkorára már megismerkedtünk a magas színvonalú szláv hadművészettel,mert kapcsolatba léptünk velük.(895-előtti hadjáratok a KM-be.)
És átvettünk pár nehezen megérthető taktikai elemet.
Pldul:Olyan fantasztikus képességekkel megáldott emberek csoportját,akik a szláv tanításnak hála fejlesztették azt a velük született képességet,hogy láttak és felismertek egy támadni készülő sereget.Nevezzük őket ószlávul fürkészőknek.
"Hic in Zala circa lacum Bolotum descendisse perhibetur"
Csács, Zamárdi, Badacsony... avagy: ha az ősi krónikák Bulcsúról igazat mondanak... (parthus topik 4128., 5852. stb.)
Alekszandr Nátánovics Bernstam szerint a heftalita etnogenezisnek és a heftalita államiság kialakulásának két központja volt: a Szir-darja (Tanaisz-Jaxartész) középső és alsó, valamint az Amu-darja (Óxosz) felső folyása. Az utóbbi terület Badahšonnál húzódik, a mai Tadzsikisztán délkeleti, Afganisztán északkeleti részén.
"mint mondtam, eredetileg (a kazár polgárháboruig) a Donnál a kazár fennhatóság a szlávokig, a zárt erdőig kiterjedt. Ott átmenni nem lehetett addig, amig a polgárháború eseményei meg nem nyitották az utat"
Beteszek neked szemléltetésül még egy térképet. Ez még tudtommal nem szerepelt az itteni topikokban. Sötétzölddel jelöltem az erdős sztyeppét.
Ki is nagyítom, hogy lásd, mely növényföldrajzi övek határában fekszik az általad bőszen emlegetett majackajai erőd. A 12. és 13. számú zóna az erdős sztyepp:
"nem semmi az a fantáziátlanság, amiben szenvedsz"
Ez nem fantáziálási verseny, hanem egy történelmi topik.
"Az események azt igazolták, hogy a turkok a kagán2 mellett harcoltak, és a kagán1 szövetségesei a besenyők voltak"
Nincsen a forrásokban semmilyen "kagán1" meg "kagán2", így nem is igazolhatja semmi ezeknek a létét és más, erre épített fantáziaszüleményeket. Kár is erre több szót vesztegetni. olvass inkább forrásokat és szakirodalmat.
Amelynek erődrendszere a zárt erdőig felért. Nemde? :D
Sajnos a kis léptékű térképen a "forest-steppe border" az nem az erdő és a sztyepp határa, hanem az erdős sztyeppe déli sávja. Mint arra sokszor sokféle formában, térképekkel is felhívtam a figyelmed. De úgy látszik, hiába.
A lényeg: nem tudjuk, hogyan omlottak össze a kazár érdekszférába tartozó legészakibb várak, azaz miként semmisült meg a steppe északi és az erdős steppe déli határán húzódó erődrendszer. Már a Don parti erődöket illetően sincs egyetértés. Artamonov azt gondolta, ezek a DAI-ban említett belháborúban semmisültek meg, míg Pletnyeva a besenyőknek tulajdonította az elpusztításukat. Artamonov továbbá már 1935-ben beszámolt róla, hogy Sarkelt nem Szvjatoszláv kagán hadai tették tönkre, hanem valamilyen más katasztrófa. Mindezt a kerámialeletek alapján állította.
"A kazár erődrenszer legészakibb tagja Majackoje az erdőzóna határán. Jópárszor beidéztem már ide"
Türk Attila: "G. E. Afanasz’ev, aki az erdős sztyeppi un. alán variáns hagyatékának mintaszerű régészeti elemzését tette közzé 1987-ben (AFANAS’EV 1987; AFANAS’EV 1987a). Munkájának eredményeként arra a következtetésre jutott, hogy saltovo-maâckaâ kultúrának valójában csak a két névadó lelőhely, illetve annak körének jellegzetességeit tekinthetjük, a többi variáns gyökeresen eltérő, és ezzel visszatért a korábbi, szűkebb értelemben vett definícióhoz (AFANAS’EV 1987). Az általa fontosnak vélt meghatározó jegyek és jelenségek: a kamrasíros temetkezések és a hamvasztásos sírok, a Ûtanovka-típusú vasolvasztó kemencék, illetve a szaltovói erődített telepek és várak sűrű és jellemző elhelyezkedése (AFANAS’EV 1987, 13–15). Mindezek elterjedése nagyjából az erdős sztyepp egykori déli határával esnek egybe. Az újabb leletanyag alapján azonban az is világossá vált, hogy az erdős sztyepp és a sztyepp variánsainak korábban mereven vett megkülönböztető jegyei mégsem egyöntetűek és kizárólagosak. Kisebb arányban, de előfordulnak egymás területén, így például földvárak, jurta alakú házak és belsőfüles cserépüstök vannak az erdős sztyeppen is, miként a gödörsíros temetők sem hiányoznak (pl. Netajlovka, Volokonovka). G. E. Afanas’ev véleménye szerint a régészeti hagyatékban megfigyelhető eltérések nem értelmezhetőek pusztán történeti/etnikai alapon, hanem azok kialakulásában az ökológiai-gazdasági feltételek is nagy szerepet játszottak ... Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a korszak arid periódusának köszönhetően az erdős sztyepp és a sztyepp határa északi irányban helyenként 80–150 km-re is eltért a maitól (vö. AFANAS’EV 1987, ris. 1)."
Nem értek tehát a zárt erdőkig a szaltovo-majackajai erődök. De erről már amúgy is jó pár térképet betettem neked.
"a besenyők a kazár polgárháború előtt nem kerülhettek a turkok szomszédságába"
Miért nem?"
Mert volt köztük egy apróság. A Kazár Birodalom.
(Hányszor kell még leírnom?)
"Ki mondta, hogy előre látta?"
Te magad írtad: "miért is akarta volna a kagán(1) megszervezni a turkokat, mikor azok később épp a kagán(2) népét (kavarokat) fogadták be?"
Hááát, nem semmi az a fantáziátlanság, amiben szenvedsz.
Az események azt igazolták, hogy a turkok a kagán2 mellett harcoltak, és a kagán1 szövetségesei a besenyők voltak.
De a szövetségkötés nyilván a háború előtt, történt, az események utólagos ismerete pedig azt mutatja, hogy a turkok a kagán2-vel voltak szövetségben (befogadták a kavarokat, a kagán2 hadát).
"a besenyők a kazár polgárháború előtt nem kerülhettek a turkok szomszédságába"
Miért nem?
"Ki mondta, hogy előre látta?"
Te magad írtad: "miért is akarta volna a kagán(1) megszervezni a turkokat, mikor azok később épp a kagán(2) népét (kavarokat) fogadták be?"
"a görög császár lelkivilágáról írva rád hivatkozok"
Semmiféle lelki világról nincs szó a szövegben. A szöveg arról beszél, hogy a kagán jóváhagyatta a turkokkal a döntést, magyarán elfogadtatta a jelöltjét. Ügyelt arra, hogy nekik tetsző jelöltet "emeljenek pajzsra", azaz tegyenek uralkodóvá.
"továbbra is azt mondom, hogy a kagán2 küldte a követeit"
"Az egyetértés például azt jelenti, hogy akazárok felbérelték őket, de legalábbis jóváhagyták a támadást. Maguk pedig nem vettek részt abban."
Én is ezt mondom. A kagán2 (a turkok szövetségese) felkérte az úzokat a besenyők elleni támadásra. A támadás sikeres volt, de nem volt végzetes a besenyőkre. Miért is nem? Mert a kagán1 megvédte őket a teljes felmorzsolódástól.
"Én nem kockáztatnék semmi ilyen kijelentést, minthogy nincs róla forrás."
A polgárháború ténye a forrás. (DAI)
"Egy belháborúnak ezer meg egy oka lehet, és nem szükséges, hogy mindegyik fél uralkodójelöltet állítson, mint azt már megbeszéltük."
Azt is megbeszéltük, hogy ez harmatgyenge érvelés. És ezzel szemben ha elfogadjuk a trónharcot, akkor a magyarok 9 szd-i történelme egyszeriben egyértelmüvé válik, és értelmet kapnak a forrásokban található látszólagos ellentmondások.
"Az már javában a ruszokkal való hadakozás kora, és semmi sem utal a kavarok ottani jelenlétére."
A ruszokról annyit, hogy az oroszok minden erőlködése ellenére a 880-as évekre tehető a rusz megalakulása.
Vagyis 860 táján a kazárok nem tudtak a nem létező ruszokkal hadakozni. 880 után viszont valóban nem voltak ott a kavarok.....ennyiben igazad van.
"Mint a DAI-ból is látható, az a korábbi századok eseménytörténete."
1., a DAI-ban nem látható
2., a honfoglalók egy népi konglomerátum volt, aminek egyik eleme volt a szabír. És ha a Kárpát-medencéből még kapcsolatot tartottak, ez azt jelenti, hogy az ide költözésük előtt rövid ideje szakadtak el egymástól.
Később itt kialakult a közös magyar tudat, ami már elhalványította a szavárd rokonság fontosságát.
Az egyetértés például azt jelenti, hogy akazárok felbérelték őket, de legalábbis jóváhagyták a támadást. Maguk pedig nem vettek részt abban.
"A kazár polgárháború fényében azonban megkockáztatható az a feltételezés, hogy a kazár2 kagán az úzokat a kazár1 kagánnal szövetséges besenyőkre uszította"
Én nem kockáztatnék semmi ilyen kijelentést, minthogy nincs róla forrás. Egy belháborúnak ezer meg egy oka lehet, és nem szükséges, hogy mindegyik fél uralkodójelöltet állítson, mint azt már megbeszéltük.
"Érdekes választás az, ahol a kagán embereivel előbb egyeztetni kell a jelöltről."
Majd eljutsz ahhoz a hozzászólásomig, ahol a görög császár lelkivilágáról írva rád hivatkozok.
Egyébként továbbra is azt mondom, hogy a kagán2 küldte a követeit.
""Megtetszett annak a kagánnak ez a beszéd, és embereit vele adván, a turkokhoz küldte őket, és ezek megbeszélték ezt a turkokkal , a turkok pedig jobbnak tartották, hogy Árpád legyen a fejedelem"
Mit is mond a DAI? "embereit vele adván...ezek megbeszélték...."
Kik is? Igen, Levéd, a kagán2 emberei, meg maguk a turkok. Igen, megbeszélték a turok és a kagán2 szövetségét, majd a turkok "jobbnak tartották, hogy Árpád legyen a fejedelem".
"A kazár polgárháborút követően valóban átjáróházzá vált a kazár birodalom elpusztult északi része"
Honnan tudod, meddig terjedt ki pontosan? Még a zárt erdőövet és a lombos erdők zónáját is kevered.
"Ez a körülmény arra utal, hogy pont azon a részen éltek a kavarok, így maradt rés a birodalom testén"
Az már javában a ruszokkal való hadakozás kora, és semmi sem utal a kavarok ottani jelenlétére. Pláne ha másutt említenek kovarezmieket a források a birodalomban, és ők a kavarok.
"az Azovi tenger keleti partján élő turkok (szavárd magyarok) lefűződtek a honfoglalókról"
Mint a DAI-ból is látható, az a korábbi századok eseménytörténete. A többi halandzsád is ennyit ér.
1. Ott a két-háromszori engedelmességre való felhívás.
2. Ott áll a szövegben: "Megtetszett annak a kagánnak ez a beszéd, és embereit vele adván, a turkokhoz küldte őket, és ezek megbeszélték ezt a turkokkal , a turkok pedig jobbnak tartották, hogy Árpád legyen a fejedelem, mintsem atyja, Álmos, minthogy tekintélyesebb volt, s egyaránt nagyra becsülték bölcsességéért, megfontoltságáért és vitézségéért, és rátermett volt erre a tisztségre, és így a kazárok szokása és törvénye szerint pajzsra emelvén, arkhónná tették. Ez előtt az Árpád előtt a turkoknak más arkhónja sohasem volt, s ettől fogva mindmáig ennek a nemzetségéből lesz Turkía fejedelme ... régen ... A turkok hét törzsből állottak, de sem saját, sem idegen fejedelem felettük soha nem volt, hanem valamiféle voevodoszok (vajdák) voltak közöttük, akik közül (időben) elsővajda volt az előbb említett Levedi".
Érdekes választás az, ahol a kagán embereivel előbb egyeztetni kell a jelöltről. Azt semmi esetre sem mondhatjuk, hogy osztrakiszmosszal döntöttek volna felőle :D
Hogy a görögös politikai szóhasználatnál maradjunk :D
"Azt írja, hogy a kagán engedelmességre szólítja fel, hogy engedelmeskedjen az ő parancsainak. Semmi szövetségről nincs szó,"
Száz évvel később tudósít egy olyan eseményről, amiről írásos feljegyzés nagy valószínűséggel nem készült.
Ő ráadásul a kazár kagánhoz hasonlóan független uralkodó volt. Az ő lelkivilágában egy ilyen uralkodó nem szövetséget köt, hanem engedelmességet vár el az uralkodó nélkül élő népektől.
Afrikaans nyilván tudna egy tucat hasonló megfogalmazást felhozni példának, mondjuk arról is, amikor Árpáddal szövetkeztek a görögök a bolgárok ellen.
A görög császárok mindig gondosan ügyeltek arra, hogy a szövetségeseikkel a viszonyuk aszimetrikus legyen. (Ők vannak felül.)
Azt írja, hogy a kagán engedelmességre szólítja fel, hogy engedelmeskedjen az ő parancsainak. Semmi szövetségről nincs szó, legalább is felénk nem ez a szövetség...
