Végül is igen. Szerintem is kazár eredetű az Árpádház. Én úgy gondolom, hogy a Megyer viszont nem volt kazár eredetű, tehát nem Álmosék törzse volt, csak később kerültek helyzetbe.
Példa: A Bernadotte-ház a jelenleg is uralkodó francia eredetű svéd dinasztia. Jean Baptiste Bernadotte I. Napóleon császár tábornoka volt, akit 1810-ben jelölt a császár a svéd és norvég trónra, és 1818-ban XIV. Károly János néven kezdte meg uralkodását. 1812-ben csatlakozott a Napóleon elleni koalícióhoz. Napóleon első menyasszonyát, Désirée Claryt vette feleségül. Nem csatlakozott az Oroszország elleni támadáshoz, sőt Napóleon megtörésére háborúba vezette a svédeket, és kivette részét a lipcsei "népek csatájából". A szövetséges parancsnokok Széchenyi Istvánnal küldtek üzenetet Bernadotte-nak akkor, s a gróf jelentősen hozzájárult, hogy a svédek még időben csatlakozhattak a franciák elleni támadáshoz.
"Húsz forintos kérdés: miért is akarta volna a kagán(1) megszervezni a turkokat, mikor azok később épp a kagán(2) népét (kavarokat) fogadták be?"
Szerintem nemhogy húsz forintot, egy lyukas két fillért nem ér a beírásod (ahogy a többi sem). Miből gondolod, hogy a kagán vagy bármelyik más uralkodó előre látta az eseményeket? Szerinted nem volt példa arra, hogy bárkinek az intézkedései visszaütöttek a történelemben?
A besenyők egy része arrébb húzódott, más részük úz fennhatóság alá került:
"Tudnivaló, hogy a besenyők szállása eredetileg az Etil folyónál, valamint a Jejik folyónál volt, s határosal voltak a kazárokkal és az úgynevezett úzokkal. De ötven évvel ezelőtt az említett úzok a kazárokkal összefogván és hadat indítván a besenyők ellen, felülkerekedtek és kiűzték őket tulajdon földjükről, és azt mind a mai napig az említett úzok foglalják el. A besenyők pedig elmenekülvén szerte jártak, kutatva hely után, ahol megtelepedhetnének, és eljutván a ma birtokukban levő földre, és rábukkanván az ott lakó türkökre, háborúban legyőzték, kiverték és elűzték őket, s letelepedtek azon, és urai annak ennek a földnek, mint mondottuk, mind a mai napig ötvenöt esztendeje ...
Abban az időben pedig, mikor a besenyők tulajdon földjükről kiűzettek, fejedelmeik voltak: az Ertem tartományban Maitza, Tzourban Kouel, Gilában Kourkoutai, Koulpeeben Ipao, Kharaboeban Kaidoum, a Talmat tartományban Kosztan, Khoponban Giaze, a Tzopon tartományban pedig Vata ... abban az időben, mikor a besenyőket kiűzték tulajdon földjükről, némelyek önszántukból és saját elhatározásukból ott maradtak, összeköltöztek az említett úzokkal s mostanáig közöttük élnek; és olyan ismertetőjegyeik vannak, hogy meg lehet őket különböztetni és kivehető, hogy kik voltak illetve hogyan esett meg övéiktől való elszakadásuk; ugyanis felöltőik rövidek, térdigérők, s ezek ujjai válltól kezdve le vannak vágva, amivel mintegy jelzik övéiktől és törzsbelijeiktől való elszakadásukat." (37. fejezet)
Nagyon távoli "szövetségesekkel" is lehet háborút vívni - akár olyan távolságokban is, ahová az adtott hatalom (még ha amúgy nagyhatalom) akciórádiusza sem ér el. (Épp ezért - is kellenek - az iylen pénzen emgvásárolható távoli "szövetségesek"
Mint az 1340.-ben netuddkivoltam nicknek (akkori neve: hatodikk) leírtam: "Ha nem is a kazárok, hanem őket hátuk mögött tudva egy úz csoport támadott meg és győzött le tehát egy besenyő csoportosulást valamikor a IX. század legvége táján, és ennek nyoma is maradt a De administrando Imperióban."
Mellesleg fogalma sem volt a DAI erre vonatkozó tudósításáról, mint az említett hsz.-ból látható.
"a besenyők hogy-hogy nem, a kazároktól nyugatra tünnek fel"
Nem zárható ki, hogy miután a besenyők átvonultak a kazárok északi határzónáján vagy attól északabbra, azok régi szövetségeseiket, az úzokként emlegetett burtászokat zúdították rájuk.
DAI 9. fejezet: "Az úzok meg tudják támadni a besenyőket."
... Bulcsú és Termacsu a kazár előkelőknél használt nevet viselt (Bulčan, Tarmač). Könnyen elképzelhető, hogy kavarok voltak, az utóbbi azon belül m.dzs.gh.r.
"az népösszetevő felthetőleg a szavard, melyet hódoltatott Árpád turk katona népe"
Föléjük is telepíthettek egy kazár fennhatóság alatt élő dinasztiát, amely végül lázadást szított, és veresége után kivonult az Etelköz részét képező "Levédiába" a Kazáriában élő kavar népséggel. Ennek a dinasztiának a feje lehetett akkoriban Álmos, az ő fiát ültethették a turkok, így a "levédiaiak" nyakába. A kavarokkal pedig azok általános végrehajtóként is működő bírái is jöttek (lásd pl. Isztakhrínál), így a gyulák és a karkhák. Ismétlem: szembetűnő, hogy Bulcsú és Termacsu a kazár előkelőknél használt nev
Én úgy emlékszem, hogy kettejük, mármint a kazárok és a volgai bolgárok között ott voltak az előbbiek hűséges szövetségeseiként bemutatott burtászok (ászok/úzok).
"Nem, NEM TUDJUK, hogy 894/895 tájékán ez lett volna a helyzet.
Attól, hogy Te ezt állítod, még nem "tudjuk"."
Itt komoly zavar van az erőtérben.
Egy arab forrásból tudjuk, hogy a turkok 868-ban támadtak a kazárokra. Vagyis pontos időpont van megadva a kazár polgárháborura. (Bár sztem az arab író épp 10 évet téved, tehát a helyes időpont 858 lehetett.)
Vagyis én itt nem a 894-es besenyő-bolgár támadásról beszélek, hanem az eggyel korábbi támadásról, a kazár polgárháború alatti támadásról, aminek eredményeképp a turok Etelközbe (Dnyepertől nyugatra) szorultak.
Még egyszer: a besenyőknek a kazár birodalmon (befolyási övezeten) keresztül kellett vándorolni asszonyostul, állatostul.
És megtették, mert a turkokkal szomszédosak lettek. Sőt. Kétszer is megtették. Először a három kangar törzs, majd a többi. Már ez is azt mutatja, hogy nem egy besenyő támadás volt (894-6-ban), hanem legalább kettő. E kettőből az első a kazár(1) szövetségben, a második a bolgár szövetségben. Ez a második sztem nem 894-ben, hanem 900-ban történt.
"Tehát Árpád turkjai MÁR NEM VOLTAK kazár befolyás alatt."
Előbb sem. Minden törzsnek külön "vajdája" volt. Ezek egyike volt Levéd.
Afrikaans hűbéresi elmélete ott sántít, hogy egyetlen kagánt tételez fel a polgárháború idején.
Húsz forintos kérdés: miért is akarta volna a kagán(1) megszervezni a turkokat, mikor azok később épp a kagán(2) népét (kavarokat) fogadták be?
Teljesen nyilvánvaló, hogy a kagán(2) szervezte meg a turkokat, és ő nem volt abban a helyzetben, hogy valamiféle "hűbéresi" viszonyt hozzon létre a turkokkal. Viszont létszülséglete volt, hogy erős szövetségest találjon a kagán(1) elleni harcához.
"Árpád türkjei Bizánccal szövetségbenh harcoltak a bolgárok ellen (méghozzá sikerrel) - és vajon mit tett Bizánc a "szövetségeseiért", amikor megtámadták őket a besenyők."
Nem jó a példa. Tudjuk, hogy a besenyők a kazároktól keletre éltek, a turkok meg a kazároktól nyugatra.
Vagyis nem volt közvetlen turk-besenyő érintkezés, csak az után, amikor a besenyők hogy-hogy nem, a kazároktól nyugatra tünnek fel.
A példádban a bagdadi kalifa csapatainak kellett volna Árpád magyarjait megtámadni Bizáncon keresztül, ha analógiát keresel.
A volgai bolgár-besenyő szövetségnek ellentmond, hogy Julianus gyakorlatilag a bolgárok közé vegyülve találja a magyarokat. A volgai bolgárok tehát nem a besenyőket, hanem épp az előlük menekülő "turkokat" fogadták be.
És mint mondtam, eredetileg (a kazár polgárháboruig) a Donnál a kazár fennhatóság a szlávokig, a zárt erdőig kiterjedt. Ott átmenni nem lehetett addig, amig a polgárháború eseményei meg nem nyitották az utat
"egy eset maradt hátra, amit egyébként ír is a wiki, hogy ti. a besenyők a volgai bolgárokkal szövetkzve támadtak a honfoglalókra, tehát ott jöttek át és nem Kazárián. "
A doni erődrendszer léte ezt az esetet is kizárja.
Marad az, hogy a kazárok átengedték a besenyőket.
Van még egy alternativa, miszerint a kazár polgárháboruban a kavarok kiürítették a területüket, és az így keletkezett "lyukon" mentek át a besenyők. De még ez esetben is csak akkor tudták ezt megtenni asszonyostul, állatostul, ha a kazárok megengedték nekik.
Még egy: a megvert besenyők képtelenek lettek volna egy turk-kavar törzsszövetséget kiverni a Don-Dnyeper közéből.
Vagyis az egyetlen elképzelhető forgatókönyv abból indul ki, hogy minden megoldás a kazár polgárháboruból vezethető le.
Tehát. A besenyőket az úz-kazár(2) szövetség megverte. De a háborút a kazár(1) nyerte, így aztán a kazár(2)-ből lettek a kavarok. Vagyis a besenyők a kazár(1)-gyel voltak szövetségesek, és együtt viszont már megnyerték a polgárháborút, melynek utolsó mozzanataként a turk-kazár(2) szövetséget a kazár(1) erők a besenyők segítségével kiszorították a Don két partjáról, ahova a besenyőket (első ütemben csak a kangarok 3 törzsét) a kazár(1) letelepítette.
És ha ezt elfogadjuk, akkor már adja magát minden ismert tényre a magyarázat. Szavárd magyarokra, Julianus magyarjaira, uegli leletekre, melyek együttesen egyben erősítik a feltételezett kiinduló eseménysor valódiságát.
Én egyébként várom, hogy mi cáfolja a fent elmondottakat, milyen tény, esemény, lelet, forrás mond ellent neki.
"És azt vajon honnan veszed, hogy a türkök vagy a besenyők átvolnultak a kazárok területén?
Hagyjál már a hülyeségeiddel!"
Teljesen világosan leírtam, hogy a kazár fennhatóság a zárt erdőig (a szláv területekig) tartott, vagyis kettészelte az egész füves és erdős sztyeppét.
Ezt a feltárt kazár erődrendszer igazolja.
Mi következik ebből?
Az, hogy a besenyők és a turkok közt ott volt a Kazár Birodalom, vagyis nem lehettek szomszédok.
De valahogy mégiscsak a kazároktól nyugatra kerültek a besenyők. Nem "valahogy", hanem konkrétan úgy, hogy átengedték a besenyőket a kazárok a saját területükön.
Másképp csak repülőgéppel tudtak volna a turkok hátába kerülni. Az meg nem volt.
Ennek ismeretében kell valami épelméjű elképzelést kitalálni.
"Tudom, hogy mit gondolsz, tudod, hogy mit gondolok - mi a fenének mindig újra és újra elkezdened ezt a beszélgetést?"
Nem kell hülyeségeket írni, és akkor nem szólok bele.
Ok. Majd leisszuk. Én azt mondom, hogy nem igaz az, hogy a kazár kagán felkérte hűbéresnek Levedit, aki helyet végül Árpád vállalta azt. Ha olyan hatalma volt, hogy simán az előbbi viszonyt kikényszerítse a honfoglalókból, akkor miért nem tudta megakadályozni, hogy a besenyők az ő érdekszférájába telepedjenek el. Tehát Árpád turkjai MÁR NEM VOLTAK kazár befolyás alatt.
Na hát épp ez a lényeg! Mert az egséz (legalább is nálam) abból indult ki, hogy hűbéresei volte-é a honfoglalók a kazároknak. Most Te is szépen levezetted, hogy nem. Köszi :))
Végül is, ha ezt elfogadjuk, akkor a besenyők azért a volgai bolgárokkal szövetkezve (ismét) nagy erőt képviseltek, melyet a kazárok, úz szövetség nélkül csak csendben nézhettek.
Elvileg a kazár terület felért a volgai bolgárig. Namost egy eset maradt hátra, amit egyébként ír is a wiki, hogy ti. a besenyők a volgai bolgárokkal szövetkzve támadtak a honfoglalókra, tehát ott jöttek át és nem Kazárián.
"Nem szép dolog a mellébeszélés - és rosszul is áll neked.
Fölösleges idekeverned Brentát - ha az előbb még azt bizonygattad, hogy a besenyőknek voltak lovaik, tehát ezért biztosan nem akartak mások állatait."
Ki beszél mellé?
Hadjártot biztos nem inditottak volna ezért,főleg nem egy erős nép ellen.
Brentának itt a helye,mert ha tényleg legyőztek volna minket és elszedik a lovainkat,hogy tudtak volna a honvisszafoglalás óta annyi támadást indítani(kalandozásnak csúfolják)nyugat felé?
Vagy csak a nőinket,gyerekeinket ölték le?(nincs régészeti nyoma,hogy családjaik nélkül értek a KM-be)
Mindent elraboltak csak a lovakat nem?(éhinségről sem tudunk)
Meg kéne magyarázni, hogy is tud egy vesztes nép egy győztes ország területén csak úgy áthaladni.
Hozzáteszem, hogy a Don mentén egész a zárt erdőig kazár erődrendszer állt, ami épp a kérdéses időszakban pusztult el a régészek szerint. (Nyilván a vesztesek foglalták el a győztesektől:-((((()
