Földi Nagy hadvezérek című könyve Bulcsúról szóló fejezetében nincs szó arról, hogy a pozsonyi csatát vagy Bulcsú bármelyik hadjáratát tanítanák West Pointon. (Földi felhasznált irodalma egyébként Vajay Szabolcs könyve és Padányi Viktor Vérbulcsú c. tanulmánya volt.)
A Csillagösvényen Bulcsúról szóló részének bevezető narrációjában valóban elhangzik, hogy a 954-es hadjárat tananyag az amerikaiaknál, de természetesen nem derül ki, hogy eme kijelentésnek mi az alapja. (A narráció gondolom Pörzse műve lehet.)
Verbruggen, J. F. The Art of Warfare in Western Europe during the Middle Ages: From the Eighth Century to 1340. Translated by Sumner Willard and Mrs. R.W. Southern. Woodbridge, Suffolk: Boydell Press, 1997 (2nd ed., rev. and enl.)
Ezt a könyvet megnéztem. Nincs szó benne a pozsonyi csatáról. A szerző a kalandozások korából a merseburgi és augsburgi csatákat említi, Pozsony pedig csupán III. Henrik hadjáratai és az 1051-es ostrom kapcsán kerül szóba.
Viszont találtam egy olyan doksit, ami a The Officer’s Professional Reading Guide - Top 100 List címet viseli. (Tehát ez nem tananyag, hanem csak ajánlott olvasmányok jegyzéke.) Ebben egyetlen olyan könyv van, amelyben esetleg szó eshet Bulcsú hadjáratairól vagy a pozsonyi csatáról.
Verbruggen, J. F. The Art of Warfare in Western Europe during the Middle Ages: From the Eighth Century to 1340. Translated by Sumner Willard and Mrs. R.W. Southern. Woodbridge, Suffolk: Boydell Press, 1997 (2nd ed., rev. and enl.)
Az USMA könyvtárában sem lehet egyelőre érdeklődni, mert - nyilván a költségvetési megszorítások miatt - az általános tájékoztatás és olvasószolgálat egy hónapja szünetel. Pedig már fogalmazni kezdtem egy levelet. :-)
Ezt a West Point dolgot én is imádom. Amikről én már hallottam, hogy "benne van a tananyagban":
Bulcsú hadjáratai
A 907-es pozsonyi csata
Hadik berlini portyája
Görgei Artúr téli visszavonulása és a tavaszi hadjárat
Az otrantói tengeri csata
Stromfeld Aurél északi hadjárata 1919-ben :P
Az Árpád-vonal 1944-ben
Az első kettőt meglehetősen valószínűtlennek tartom, de persze megemlítés szintjén nagyon sok minden benne lehet a "tananyagban", mert ez így elég tág fogalom, nem igaz? A szűken vett tananyagban szvsz semmi kifejezetten magyar nincs, ami benne lehet az mind "Monarchiás" dolog (Napóleoni háborúk, I. világháború), no meg a II. világháborúval kapcsolatban előkerülhetünk esetleg.
De semmi konkrétumot nem láttam még ezzel kapcsolatban.
"There is also another, third, person with a similar name: in 901, a Khazar king K.SÂ b. B.LJÂN attacked Darband, and Minorsky wished to connect this person with the rank or name of our general."
Lásd: V. Minorsky, A History of Sharvān and Darband in the 10th–11th centuries, Cambridge 1958, p. 42 (17.33), p. 106 n. 1; V.F. Minorskij, Istorija Širvana i Derbenda X–XI vekov, Moscow 1963, p. 65 (19.32), p. 143 n. 92; cf. Golden, Khazar Studies, Vol. I, pp. 171–3, 199. O. Pritsak, “The Khazar Kingdom’s Conversion to Judaism,” Harvard Ukranian Studies 2.3 (1978), pp. 261–281, pp. 261, 272, identified B.LJAN, Bluč‘an, Bulan; criticism: C. Zuckerman, “On the Date of the Khazars’ Conversion to Judaism and the Chronology of the Kings of the Rus’ Oleg and Igor,” Revue des Etudes Byzantines 53 (1995), 237–270, p. 251 n. 51. For my own explanation of the name of Bulan, see D. Shapira, “Two Names of the First Khazar Jewish Beg,” Archivum Eurasiae Medii Aevi, Vol. 10 (1998–2000), pp. 231–240.
Kazár szempontból ebben a topikban az érdemel figyelmet, hogy a VIII–IX. század fordulója környékén Bulčannak hívtak egy kazár szolgálatban álló hadvezért. A legvalószínűbbnek tetsző etimológia szerint egyébként a mi Bulcsúnk neve kb. 'izom, muszkli' jelentésű (pl. kirgiz bulču), elsősorban a vádli és a bicepsz izomzatát hívták így.
A többi, megfelelő alátámasztást nélkülöző spekulációddal itt a témán kívüliség miatt sem foglalkozhatom.
Ha elfogadjuk,hogy kazár alávetésben éltünk(nem voltunk alávetettek)a kazárok nem tudtak mit kezdeni,a kettős fejedelemségünkel,nekik egy úgymond helytartó kellett.
Miért Levedi?Mert Levedi kazár hercegnőt kapott feleségnek,benne megbíztak,mert a kazárok nem osztogatták akárkiknek a hercegnőiket.
Ebből a házasságból nem született gyermek.
Levedi leányát feleségül kapta Ügyek,és az ő fiuk lett Álmos.
Nyílván nem Levedit akarták a kazárok,az ő szerepe az volt,hogy javasolja Álmost.
És pajzsra is emelték,mint újkeletű tisztséget viselő Úrat(fejedelmet)Árpádként.
Kazária fejedelme üzenetet küldött a türköknek, hogy küldjék el hozzá első vajdájukat, Levedit... A kagan azt mondta neki, hogy »azért hívattunk, hogy mivel nemes származású, értelmes és vitéz vagy és a türkök között az első, n e m z e t e d fejévé!!! emeljünk és engedelmeskedj a mi szavunknak és parancsunknak.«
"Honfoglaló őseink Bulcsú horka (vezér) vezetésével jelentek meg a Balaton környékén. A magyar harcosok közvetlenül nem telepedtek meg Zalavár térségében, csak ellenőrzésük alatt tartották az ott zavartalanul továbbélő avar–szláv–frank népességet. A kalandozó magyarok augsburgi veresége és Bulcsú halála után (955) Taksony fejedelem kezébe került a Dunántúl."
Találtam Maszúdí Aranymezők és drágakőbányák c. művében még egy érdekes részt (MŐMH 22061):
"Előzőleg Kína, a türkök, Hind és Zanǧ királyai s a világ többi uralkodói kifejezetten hódoltak Bábel királyának, mert ő a királyok közül az első, s az ő szerepe közöttük megfelel a Hold szerepének a csillagok között, mert az ő klímája a legnemesebb klíma, és mert vagyon dolgában ő a legnagyobb király, természetre a legkiválóbb köztük, kormányzás és erély tekintetében pedig ő a legjelesebb. E klíma királyainak ilyetén való jellemzése a régmúlt időké, nem a jelené, értve a háromszázharminckettedik évet. E királyt šāhān-šāh melléknéven nevezték el; ennek értelme: 'királyok királya'. Az ő szerepe olyan a világban, mint a szív szerepe az emberi testben, vagy a középső ékkő szerepe a nyakláncban. Utána következik Hind királya; ő a bölcsesség s az elefántok királya, mivel a Kisra-királyok meggyőződése szerint a bölcsesség eredete Indiában van. India királyát rangsorban Kína királya követi; ő a pásztorkodás, a kormányzás és az okos tettek királya; a világ királyai között egy sincs, aki pásztorkodás és alattvalóira való katonai és polgári felügyelet dolgában kiválóbb volna Kína királyánál; ő amellett bátor, hatalmas és méltóságteljes uralkodó, akinek készenlétben tartott seregei, lovai és fegyverei vannak; serege rendes zsoldot kap, úgy, mint az Bábel királyánál dívott. Kína királya után következik a türkök egyik királya, aki Kūšān városának gazdája, a türkökhöz tartozó ṭoġuzoġuz királya. Őt így hívják: 'a fenevadak s a lovak királya', mert a világ királyai között egy sincsen, akinek az emberei bátrabb vitézek, oroszlánok módjára vérengzőbb hősök volnának, mint az övéi, s akinek több lova volna, mint neki. Birodalma külön egészet képez Kína vidékei és Khoraszán sivatagjai között. Közönséges nevén Īrhānnak nevezik. A türköknek számos királyuk van ugyan, és különböző nemzetségeket képeznek, akik semmiféle királynak nem engedelmeskednek, ezek közül uralkodói hatalmát egy sem közelíti meg."
A következő részeket Kmoskó csak kivonatosan, saját szavaival közli: "Ezután következik Rum királya, akit így hívnak: 'a férfiak királya'; a világ királyai között egy sincs, aki szebb volna az ő embereinél. A világ királyai továbbá rangban egyformák, és rangfokozat tekintetében egymáshoz közel állnak." (I. m. 165–6.)
Láthatjuk tehát, hogy a kor szemléletében idegen uralkodók számozásánál az "első", "második", "harmadik" nem feltétlenül egy ország belső hatalmi struktúrájára vonatkozik, hanem egész egyszerűen a szemlélő sajátlagos szempontjait, értéksorrendjét tükrözi. Egy leendő bizánci császárnak szánt útmutatóban mindenesetre praktikusabb szempontokat tartottak szem előtt, mint a bölcsesség, a méltóságteljesség vagy a fizikális szépség.
Ezt kellene figyelembe venned többek között a Bulcsút és az Árpádokat illető rangsorolásnál.
Anonymus és a magyar ősgesta szerzője egyaránt megőrizte azt a hagyományt, hogy Szabolcs volt a Csák-nemzetség őse. A nemzetséget az általános szokások szerint a Szent István korába helyezett ősről, ez esetben Csákról nevezték el, aki a Névtelen állítása szerint Szabolcs unokája volt.
