A Wikipedia alapelve a teljes nyitottság. Korlátozás csak kivételes esetekben van. A magyaré a (csaknem) teljes zártság: a szerkesztői alapjogok nem illetnek meg akárkit, csak azt, aki ebben különös kegyben részesül. Muszáj ezt nekünk így csinálni?
Zichyújfalu község topikjában felvetődött a magyar nyelvű Wikipédiával kapcsolatban, hogy hibás adatot tartalmaz, amit a téma felvetője szerint egy "bunkó és önfejű szerkesztő" nem hagyja kijavítatni, s a hibásnak titulált adatokat tartja helyesnek. Aki tud, az szóljon hozzá a problémához, témához Zichyújfalu topikjában (vagy akár itt is kifejtheti véleményét a problémával kapcsolatban).
Böngészés közben feltűnt, hogy sok cégnek vállalatnak van fent oldala, többnyire érdekes információkkal, néha külső hivatkozásokkal.
Gondoltam egyet, a saját (hazai tulajdonú országos üzletlánc) munkahelyem oldalát is megszerkesztem, nagyon ügyelve, hogy ne reklámszagú legyen, hanem hasznos infrmációkat tarmazzon.
egy perc sem telt bele, jött az üzenet, hogy törölték, mivel reklám.
szerencsére a törlést végző adminisztrátor elérhetősége látható, így rögtönrákérdeztem miért? illetve, hogyan lehet másoknak wiki oldaluk
a válasz rövid volt: a bejegyzett cikk szerinte reklám és én csak ne foglalkozzak másokkal, menjek szépen el innen különben IP cím felfüggesztés, örök törlés... és az én munkahelyem egy szar, szar honlappal szar arcokkal mint én :(
Őszinte leszek:
leszarom,
de azért az szomorú, hogy a magyar wiki néhány unatkozó egyetemista játéka...
Az nekem még mindig nem világos, hogy a te bosszúságodnak mi köze van a jelölt változatokhoz. Abban persze igazad van, hogy ha valami bosszantja a felhasználókat, az önmagában káros, függetlenül attól, hogy joggal bosszantja-e őket; másrészt ha a lapjelölést okolod egy teljesen más jellegű problémáért, akkor a jelölés kikapcsolásakor mitől szűnne meg a bosszúságod? Sokkal valószínűbbnek tűnik, hogy találnál valami mást, amit okolhatsz érte.
A viccet félretéve, a felhasználói reakciókat nagyon nehéz mérni, a negatív visszajelzések mindig durván túl vannak reprezentálva - sokkal jobban ösztönöz üzenet küldésére az, ha zavar valami, mintha nem zavar. A pozitív hatást (ti. hogy hány olvasót nem zavart az a hiba, amit az ellenőrzés kiszűrt) méginkább nehéz mérni. Amit perpillanat el tudok képzelni, mint valamennyire objektív módszert, az valamiféle közvéleménykutatás (ilyen remélhetőleg lesz a nem túl távoli jövőben), meg az új szócikk/új szerkesztő statisztikák figyelése, azok viszont elég zajosak, csak nagy változások látszanak rajtuk.
A szerkesztések késleltetése nem lenne különösebben rövid gyeplő...
Itt ugyancsak érdemes arra is gondolni, hogy nem az számít, hogy milyen rövid a gyeplő, hanem az, hogy milyennek érzik a felhasználók. Akármilyen hosszú szerinted, ha ők rövidnek érzik, akkor egyszerűen nem fognak együttműködni veletek.
Fél óra guglizás lenne utánajárni, mi az angol Wikipédia viszonya a jelölt lapváltozatokhoz
Ez bizonyára sokat enyhített volna a magyar wikin tapasztalt bosszúságomon.:-)
Egyébként a világ legszuperebb rendszerét is kitalálhatod, ha az az olyan bugris felhasználóknak, mint én, nem tetszik. Ha véletlenül nem csak én látom így ezt a dolgot, hanem sokan, akkor bármennyire is nem ez a célotok, szépen magatokra fogtok maradni. Úgyhogy az arrogáns (és logikai bakugrásoktól sem mentes) kioktatás helyett (amit most is te teszel, nem én) érdemesebb lenne oda figyelni a kívülről érkező észrevételekre.
A magyar Wikipédia kevésbé mainstream, mint az angol; régebben ott is kevesebb volt a vandalizmus. Annak, hogy először a kisebb projektekben vezették be a jelölt változatokat (az angol Wikikönyvekben pl. már működik), részben technikai okai vannak, részben a nagyobb közösségeknek nagyobb a tehetetlensége. A szerkesztések késleltetése nem lenne különösebben rövid gyeplő, ha a megjelölés valamivel olajozottabban működne (mondjuk egy napon vagy akár néhány órán belül); ha ez semmiképp nem megy, akkor valószínűleg nem marad meg a jelenlegi formájában.
while only registered users may create a new article (only in English edition) - ezt viszonylag nehéz máshogy értelmezni, mint hogy csak regisztrált szerkesztők hozhatnak létre új cikket, de ez csak az angol Wikipédiára igaz. (Valójában legalább négy napja regisztrált szerkesztők, nyilván nem akarták lényegtelen részletekkel bonyolítani a szöveget.)
Az editing model pedig a (jelenlegi) működés elvi leírása - nem értem, minek lovagolsz ezen, főleg amikor magad hoztál (ha nem is épp tudatosan) példát arra, hogy a modell részletei időnként változnak, pl. a Seigenthaler-ügy után minden további nélkül letiltották az anonim szócikklétrehozást az angol Wikipédiában.
Ha egy kicsit közelebbről ismernéd a Wikipédiát, tudnád, hogy egy eléggé gyakorlat-orientált közösség. A szabad szerkeszthetőség nem ideológiai vagy pszeudovallásos megfontolásból lett alapelv, hanem azért, mert remekül működik. (Az enciklopédia első, Nupedia névre hallgató inkarnációja egyébként nem is volt szabadon szerkeszthető.) Ahogy egy utóbb hivatkozási alappá vált levél megfogalmazta: Wikipedia is not primarily an experiment in Internet democracy. It's a project to write an encyclopedia.
Na most azon lehet vitatkozni, hogy a jelölt változatok működnek-e vagy sem, mi az optimális konfigurációjuk, mennyire alkalmasak épp a magyar Wikipédiára, de az érzelmi tölteten túl mást nem tartalmazó hadonászásnak (kegyúr, cenzúra stb.) nem sok értelme van. Senki nem fog bocsánatot kérni azért, hogy nem a te hitvilágodnak megfelelő szerkesztési modellt tapasztalta a leghatékonyabbnak.
Az meg, hogy kétszer bedugod az orrod a Wikipédiába, és utána elkezded a több éve az ügyes-bajos dolgaival foglalkozó embereket kioktatni arról, hogy mik az alapelvei, habitustól függően lehet bosszantó vagy szórakoztató, de vitaalapnak mindenképpen kevés. Fél óra guglizás lenne utánajárni, mi az angol Wikipédia viszonya a jelölt lapváltozatokhoz, hogy működnek ténylegesen, mennyi közük van a vektoros dologhoz, amin láthatólag megsértődtél; ha ezt a fél órát inkább arra használod, hogy észt osszál, ne várd el, hogy komolyan vegyenek.
Én nem nevezném eleminek azt a szövegértést, ami olyat is beleért a szövegbe, ami benne sincs. Igen kifinomult érzék kell hozzá, hogy ebből szövegből bármilyen várakozási időre vonatkozó állítást olvass ki:-)
Meg hát az se semmi, ha valaki az "editing model"-t a pillanatnyi működés leírásának érti. A model szó nálam a működés elvi leírását jelenti.
A logika mentén adjunk mindenkinek alapból jogsit, aztán ha szándékosan gázol vagy karambolozik, vonjuk be.
Az analógia egész pontosan úgy szólna, hogy hosszú ideig minden országban bárki vezethet autót, akár van jogosítványa, akár nincs (értsd: a Wikipediát mindenki szerkesztheti, akár bejelentkezik, akár nem). Aztán Kazohíniában gondol egyet néhány jogosítvánnyal rendelkező (értsd: mániákusan csak bejelentkezve szerkesztő), hogy adnak maguknak egy újfajta jogosítványt: a szuperjogosítványt (értsd: járörjog). Ezentúl akinek nincs jogosítványa, vagy van, de az csak sima jogosítvány, és nem szuperjogosítvány, az csak úgy vezethet, hogy mellette ül egy olyan valaki, akinek szuperjogosítványa van (értsd: a nem járőr jogú felhasználók szerkesztéseit egy járőr-jogúnak nyilván kell hagynia). Szuperjogosítványért bárki folyamodhat, de nem kapja meg automatikusan, hanem csak akkor, ha egyrészt már létezik jogosítványa, másrészt százezer kilométert vezetett Kazohíniában balesetmentesen úgy, hogy közben zsebében volt a jogosítványa (értsd: úgy kaphat járőrjogot valaki, ha rutinos szerkesztőnek bizonyul, de a rutin nem a valódi rutint jelenti, hanem azt, hogy a Magyar Wikipedián, bejelentkezve mennyit szerkesztett korrekt módon). Azt is kocavezetőnek minősítik, aki Amerkikában egymillió kilómétert, Magyarországon pedig ötszázezret vezetett balesetmentesen, csak épp nem hordta a zsebében a jogosítványát (hiszen semmi oka nem volt rá, hogy a zsebében hordja). A világ Kazohínián kívüli országaiban eközben továbbra is vezethet bárki, szabadon.
Szóval egy eredetileg teljesen indifferens körülményt utólag tettek olyanná, ami egyeseket elsőrendű, másokat pedig másodrendű polgárrá minősít Kazohíniában.
Van rá adatod, hogy milyen a rombolás/javítás arány az angol Wikipediában, illetve mennyi volt a németben és a magyarban a jelölt lapváltozatok bevezetése előtt illetve azóta?
Az angol Wikipédián különféle vizsgálatok 5-10% közé tették a kifejezetten rosszindulatú szerkesztések arányát (itt találsz néhányat), anonim szerkesztőknél kb. a duplájára. A magyar Wikipédián 5-10% között volt a rosszindulatú anonim szerkesztések aránya, az összes szerkesztéshez képest nem néztük, de az angol alapján a felére tippelném. A jóindulatú, de ártalmas szerkesztések (pl. jogvédett szövegek bemásolása, önreklám, hasznavehetetlenül elfogult szöveg) aránya ennél valamivel nagyobb volt. (Jelölt változatok bevezetése előtti adatok; most egy gyors számlálás 50-ből 2 rosszindulatút adott. Nyilván ezek a számok komoly következtetések levonására nem alkalmasak, pl. tanítási időben egész más lehet az arány, mint hétvégén.)
És arra, hogy a rombolt lapok átlagos élettartama (a javításig) mennyi az angol wikin, mennyi volt a magyaron illetve a németen a váltotatás bevezetése előtt, illetve azóta?
Attól függ, mennyire sűrűn olvasott lap. Úgy szokták mérni, hogy a page view-k mekkora része vandalizált lap; ez az angol Wikipédián 1% nagyságrend. Általában az jellemző, hogy vagy nagyon hamar (néhány percen belül) kijavítják, vagy csak hetek/hónapok múlva botlik bele valaki. (Az új szerkesztéseket rendszeresen ellenőrzik páran; amit ők nem vesznek észre, az általában bent marad. Részben erre lettek kitalálva a jelölt lapváltozatok, hogy számon lehessen tartani, hogy melyik szerkesztést nem látta még senki.)
És arra, hogy a javítások megjelenését átlagosan mennyivel késlelteti (vagyis a hibák megmaradásának az idejét mennyivel növeli meg) a jelölt lapváltozat-rendszer?
Most épp átlagban három nappal, mediánban egy nappal (lásd itt). Az utóbbi szám a megbízhatóbb, az előbbi elég nagy ingadozásokat mutat (amikor pl. legutóbb néztem, egy nap volt, de volt már egy hét is), részben mert technikai okokból van egy-két nagy outlier.
És arra, hogy mennyivel csökkent a nem kiemelt felhasználók által elvégzett jószándékú javítások száma (vagy mennyivel csökkent a növekedési üteme) a jelölt lapváltozat-rendszer bevezetése óta?
Itt találsz statisztikákat, de a túl nagy háttérzaj miatt nem lehet belőlük semmilyen következtetést levonni. (A jelölést november közepén kapcsolták be.)
Az nem merült fel bennetek, hogy az általad előszeretettel emlegetett triviális vandálságok robotok alkalmazásával esetleg azonnal korrigálhatók lennének?
Ha szeretnél ilyen robotot írni, itt jelentkezhetsz.
Azt meg tudod indokolni - azon kívül, hogy a németek is így csinálják - hogy miért jobb ez a rendszer mint az amerikai, vagyis az, hogy a komolyan veszélyeztetett lapok védelme abból áll, hogy csak bejelentkezett felhasználók szerkeszthetik?
Egyrészt el lehet vele kerülni, hogy durván minden ezredik lapletöltésnél "PUNCI!!!" jellegű szövegeket láss - nem hátrány, ha pl. a Wikipédia iskolai használatát szeretnénk szorgalmazni. Másrészt csökkenti a rombolásra való motivációt (minek, ha úgyse jelenik meg), és ezzel a rombolást helyreállítók munkáját is. (Közvetlenebbül is csökkenti a munkájukat azzal, hogy egy szerkesztést elég egy embernek megnéznie, de ez érvényesülne akkor is, ha a változások rögtön láthatóak lennének.) Harmadrészt nyíltabbá teszi a szerkesztést a politikailag vagy más okból vitás cikkek esetében: mivel a szerkesztések nem jelennek meg azonnal, ritkábban kell kizárni az ily lapok szerkesztéséből a be nem jelentkezett felhasználókat.
Ezek nem az alapelvei, hanem a pillanatnyi működésének a leírása. Az alapelveiről pl. itt vagy itt olvashatsz (és még ezek is változnak néha).
Ez a leírás 2008 dec. 26-án a német és magyar ügyködés következményeként kiegészült ezzel a zárójeles megjegyzéssel: (only in English edition)
Mint az elemi szövegértési képességek birtokában könnyedén megállapítható, a zárójeles megjegyzés arra vonatkozik, hogy az angol változatban csak bejelentkezés és pár nap várakozás után hozhatsz létre új szócikket. (Ez egyébként 2006 óta van így, úgy látszik eddig senkinek nem jutott eszébe beleírni a szócikkbe.)
Nyilván azért, mert akik csinálják, nem ismerik olyan jól az alapelveit, mint te.
Pontosan. A Wikipedia a saját szerkesztési alapelveiről ezt írja.
Nature of Wikipedia
Editing model
Unlike traditional encyclopedias such as Encyclopædia Britannica, no article in Wikipedia undergoes formal peer-review process and changes to articles are made available immediately.No article is owned by its creator or any other editor, or is vetted by any recognized authority. Except for a few vandalism-prone pages that can be edited only by established users, or in extreme cases only by administrators, every article may be edited anonymously or with a user account, while only registered users may create a new article.
Ez a leírás 2008 dec. 26-án a német és magyar ügyködés következményeként kiegészült ezzel a zárójeles megjegyzéssel: (only in English edition) vagyis: csak az angol változatban.
Aki nem tud angolul, annak a kiemelt szöveget lefordítom:
A cikkekben történt változtatások azonnal megjelennek. A cikkeknek nem tulajdonosa a létrehozója, vagy bármelyik szerkesztő, és nem esik át egy elfogadott szerkesztő ellenőrzésén.
És ha már egyszer ilyen a rendszer, mégegyszer felteszem a kérdést: miért kell bármiféle előzetes feltételt szabni ahhoz, hogy járőrjogot kapjon, aki kéri? A járőrjog semmivel sem több, mint az az alapjog, ami az angol wikipedián kérés nélkül is mindenkit megillet.
Van rá adatod, hogy milyen a rombolás/javítás arány az angol Wikipediában, illetve mennyi volt a németben és a magyarban a jelölt lapváltozatok bevezetése előtt illetve azóta?
És arra, hogy a rombolt lapok átlagos élettartama (a javításig) mennyi az angol wikin, mennyi volt a magyaron illetve a németen a váltotatás bevezetése előtt, illetve azóta?
És arra, hogy a javítások megjelenését átlagosan mennyivel késlelteti (vagyis a hibák megmaradásának az idejét mennyivel növeli meg) a jelölt lapváltozat-rendszer?
És arra, hogy mennyivel csökkent a nem kiemelt felhasználók által elvégzett jószándékú javítások száma (vagy mennyivel csökkent a növekedési üteme) a jelölt lapváltozat-rendszer bevezetése óta?
Az nem merült fel bennetek, hogy az általad előszeretettel emlegetett triviális vandálságok robotok alkalmazásával esetleg azonnal korrigálhatók lennének?
Azt meg tudod indokolni - azon kívül, hogy a németek is így csinálják - hogy miért jobb ez a rendszer mint az amerikai, vagyis az, hogy a komolyan veszélyeztetett lapok védelme abból áll, hogy csak bejelentkezett felhasználók szerkeszthetik? (a bejelentkezett felhasználók ott teljes értékű embereknek számítanak, a védelem annyi, hogy - az anonimekkel ellentétben - őket le lehet tiltani szükség esetén)
Elsősorban: a járőrjogot azok kapják meg aki önként vállalják, hogy figyelik a friss változtatások listáját és kiszűrik a vandalizmust. Ez egy plusz felelősség is! Aki kérvényezi az rendszerint meg is kapja a jogosultásgot, már abban az esetben, ha korrekt szerkesztéseket végez, ismeri az irányelveket (ami egyáltalán nem nagy kunszt), na és persze regisztrálva van, azaz nem IP-címről szerkeszt. Ugyanez a rendszer működik az angol wikipédián is, ott nekik patroller a nevük (lásd ezen az oldalon: http://en.wikipedia.org/wiki/Patroller). Ugyanúgy meg is lehet vonni a járőrjogot ha valaki visszaél vele, de ez ha jól tudom ezidáig nem fordult elő a magyar wikipédián. Ennyi a közös hasonlóság az angol wikipédiával.
Másodsorban: a jelölt lapváltozatokat az ősszel vezették be a magyar wikipédián, a német nyelvű wikipédia mintájára, ahol tökéletesen működik, és sokkal jobban lehet ezáltal a minőséget kontrollálni (fogalmazzunk úgy, hogy a szócikkekben sokkal kevesebb FASZ, PINA, stb. kerül az olvasó elé). Mindazon szerkesztők, akik regisztrálva vannak és komoly szerkesztéseket végeznek, megkaphatják a megerősített szerkesztői jogosultságok (ami nem egyenlő a járőrséggel!!!!!!!!) vagy úgy, hogy saját maguk kérvényezik, vagy pedig úgy, hogy valaki (egy másik szerkesztő) beajánlja. Ebben az esetben az összes szerkesztése megtekintett lesz, azaz látható. Ennek annyi az előfeltétele, hogy a kedves olvasó regisztráljon és szerkesszen is (természetesen konstruktívan, nem vandálkodva, nem hülyeségeket írva). Akkor amikor egy meg nem erősített szerkesztő egy megjelölt cikket szerkeszt, a járőrök dolga azt átnézni és jóváhagyni. A dolognak semmi köze sem a cenzúrához sem a belterjességhez, hanem ezáltal próbáljuk meg kiszűrni a komolytalan tartalmat, a vandalizmust, próbálunk javítani a magyar wikipédia minőségén, amiért rengeteg kritika ért korábban. Na ebben az esetben nem az angol wikipédiát kell alapul venni hanem például a németet, melyből a rendszer át lett véve, nemcsak a magyarba hanem más wikikbe is. Ezért nem állja meg a helyét az összehasonlítás az angollal.
Summa summarum: a járőrség és a megjelölt lapváltozatok két külön dolog, a magyar wikit pedig a némettel hasonlítsd, ne az angollal, mert különben nincs viszonyítási alapod.
Azért egy dologra kíváncsi lennék. Miért nem alapjog nálatok a járőrjog? Aki nem érdemli meg, attól el lehetne venni. Utólag, miután valami szándékos bűnt követett el. A valódi életben sem úgy van, hogy mindenki eleve börtönben születik, aztán ha úgy látják a nagyurak, hogy kiérdemelte, hogy kimehessen a börtönből, akkor kimehet, ha pedig nem biztosak benne, hogy tényleg jófiú, akkor inkább nem engedik ki. Szóval a valódi életben (és az angol Wikipedián is) érvényesül az ártatlanság vélelme. Nálatok miért nem?
Hát a statisztikák ennek szerencsére ellentmondanak! A szerkesztők száma egyre csak gyarapodik, egyre nagyobbra nő az általad belterjesnek vélt közösség". :)
Magyarul egy belterjes izé az, amit ti itt nevelgettek. A kívülállónak kuss. Na pont ez az, ami a problémám veletek. A Wikipedia épp ennek az ellenkezőjének készült eredetileg, és az a csodálatos benne, hogy bevált.
... és te ezt kivülállóként ennyire jól meg tudod határozni? Nem értem, miként tudsz egyáltalán úgy nyilatkozni dolgokról, hogy fogalmad sincs róluk? Elkaptál néhány részinformációt, aztán hozzáképzelted a többit. A wikin egyáltalán kezdeményeztél vitát a problémáról? Nem. Ha valami nem tetszik a wikiben, azt inkább ott kéne felvetni, nem itt, a fórumon, ahol csak égeted magad tudatlanságoddal. Ha annyira tetszik az angol wikipédia, szerkeszd azt, kritizáld azt, olvasd azt. A magyar wikipédiát nem kötelező olvasni!
Az egész topikot úgy indítottad el, hogy fogalmad sem volt arról, hogy mik a wikipédia játékszabályai, mit lehet csinálni és mit nem, mit jelent a járőrjog, mik is tulajdonképpen a jelölt lapváltozatok. Aztán megpróbáltál a wikin demonstrálni és rendesen megszívattak, mert addig erőltetted az angolra való hivatkozást, hogy közben megunták a fröcsögésedet és megírták a cikket magyarul. Ha valamit elértél és pozitívan értékelhető, az, hogy van Jimmy Perryről szócikk a magyar wikipédián. De a módszer, ahogyan ezt elérted kritikán aluli. A rövidke szócikket te is megírhattad volna, de nem, neked egyszerűbb volt törpölni, demonstrálni és szídni a wikipédiát, pedig annyi erővel te is tehettél volna a dolog érdekében valamit. Valószínűleg a való életben is várod, hogy a sült galamb a szádba pottyanjon. Ez egyáltalán nem konstruktív hozzállás, hanem tunyaság, nagyképűség és tudatlanság szerencsétlen keveréke. A wikipédia szabad enciklopédia, szabadon szerkeszthető, de nem anarchia, vannak szabályok/irányelvek amiket követni kell. Meg lehet őket tanulni hamar, csak akarat és hozzáállás kérdése az egész. A jelölt lapváltzatozatok pedig azért kerültek bevezetésre, hogy a wikipédia tartalma kontroll alatt maradjon. Ez azért lényeges mert nem mindenki használja arra a wikit amire azt kitalálták, sok hülyének vandálkodási felület, sőt propaganda-eszköz is. Mivel a szerkesztőgárda még nem kifejezetten nagy ezért az egyes állítások leellenőrzése időbe telik és az nem engedhető meg, hogy minden marhaság napokig, sőt hetekig bent maradjon, mert az félrevezető lehet az olvasóközönség számára. Ezért fontos, hogy le legyenek az állítások ellenőrizve. Nagyon fontos, hogy a szócikkekben ne legyenek valótlanságok, hülyeségek (és itt nem csak arra gondolok, hogy tizenéves kölkök számtech órán nemiszervek neveivel töltik meg a cikkeket). Ez nem cenzúra, hanem ellenőrzés, minőségbiztosítási próbálkozás, azért, hogy a mezei olvasó, aki felüt akármilyen oldalt ne találja magát szembe hülyeséggel vagy félrevezető infókkal. A wikipédiát gyakran kritizálják, hogy valótlanságokat állít, megtévesztő dolgokat, nos éppen ezért vezetődtek be a jelölt lapváltozatok, hogy ezeket megpróbálja a szerkesztőség kiszűrni (itt megjegyezném, hogy más wikipédiákon is működik a rendszer, például a németen nagy sikerrel, szóval nem hungarikum). Ha pedig olvasóként akarsz javítani és nem akarsz csatlakozni a közösséghez, akkor is vannak megoldások, hogy jelezd a problémát: arra van a vitalap, ami aztán igazán nem új és végképpen nem magyar találmány. Szóval csak azt tudom ajánlani neked és haverjaidnak, akik a szabadság-túltengésben egyebet nem tudtok csinálni, csak vádolni és kritizálni, ráadásul úgy, hogy a tényekről fogalmatok nincs, regisztráljatok, szerkesszetek normálisan, bővítsétek a wikipédiát. Senki sem fogja a fejeteket leharapni és ti is megerősített szerkesztőkké válhattok.
Nem ütközik a Wikipédia alapelveivel. Ugyanis bárki írhat bármit. E igaz. De az a bármi, ha hülyeség, ha djdjgjgrtzzezrz46ggwteidj-típusú, stb., akkor az szűrendő. Ez is az alapelvek része, szerintem.
