" És látá Isten, hogy minden a mit teremtett vala, ímé igen jó."
És ez volt az utolsó alkalom, hogy eképp nyilatkozott meg. Azóta csak azt látja, rossz, és javítani kell rajta vagy elpusztítani esetleg...
A gond nem ott van hogy az isten szeretete nem végtelen, hanem ott hogy magasról szarik a közzsidókra. Míg Áronnak azt is elnézi hogy aranyborjút állít, nem hogy nem csinál belőle fasírozottat, de még meg is hagyja főpapnak, addig a mezei zsidót azért halálra kövezik mert szombaton fát szedni merészelt. Vagy az egyiptomi elsőszülötteket csak azért megöli mert egyiptomiak és elsőszülöttek. Ami szép demó a fáraónak, de az a szerencsétlen mezei egyiptomi gyerek mit tehetett az egész zsidókérdésről ? Nem a Gonosszal számolt le Isten hanem csóró ártatlan gyerekekkel, csak azért hogy megmutassa milyen hatalmas is. Ez így nem hogy a jóság végtelen forrása hanem akárhogy is nézzük, a gonoszságé.
Azt hiszem, kettönk között a különbség, hogy Neked nincs saját vélemyényed. Sem belső tapasztalásod.
Mindaz , amit leirsz, nem a sajátod: egy 2000 éves könyv - melyben üdvös megkövezni még az embereket - elavult szemlélete. Egyetnek iránytűd van: mit ir ez az elavult, ellentmondásos, át és visszaszerkesztgetett tökéletlen mű.
Ez számodra Isten szava.
Ám Isten Él, igy élő szava eljuthatna hozzád is - csak nincs füled a hallásra.
De az az Isten , akit én ismerek, maga a Szeretet.
Öröm, igazság, szeretet.
Ezek hárman felcserélhetők, és az egyik mindig a másikhoz vezet. Nem számít, milyen sorrendben következnek.
S ha megismerni akarod Istent, akkor nincs nehéz dolgod....csak erre kell figyelned.
( ugyan ki állitaná, hogy Isten nem öröm , igazság, és szeretet? :)) )
Ezen irányelv birtokában megállapíthatod, melyik üzenet Istené és melyik származik más forrásból, a kérdés már csak az, vajon meghallgattatik-e Isten valódi üzenete
.
Nem ismerheted meg Istent, ha továbbra is bebeszéled magadnak, hogy már ismered Istent. Nem hallhatod meg Istent, amíg az jár az eszedben, hogy már hallottad Istent.
A Biblia tiszteletre méltó mű, de nem mértékadó forrás. Ha Istent megismerni szeretnéd:..:))
Mi számit igazán?
Figyelj az érzéseidre. Figyeld a legmagasztosabb gondolataidat. Figyelj a tapasztalataidra. És ha bármelyik is különbözik attól, amivel a tanítóid vagy lelkipásztoraid teletömték a fejedet, vagy amit a könyveidben olvastál, akkor felejtsd el azokat a szavakat. A szavak az Igazság legkevésbé megbízhaíó közvetítői.
Ha azt hiszed, hogy Isten olyasféle mindenható lény, aki meghall minden imát; némelyikre igen"-t mond, némelyikre nem"-et, és talán, de nem most"-tal intézi el a többit, akkor tévedsz. Milyen alapon is döntene Isten?
Ha azt hiszed, hogy Isten minden dolgok teremtője és eltervezője az életedben, akkor tévedsz. Ha azt hiszed, hogy egyetlen életed van, s erre az egyetlen lapra tétetett fel Isten mindent Veled: tévedsz.
És ez az ember másik nagy tévedése: hogy az élet végkimenetele kétséges.
Ez a kétség hozta létre a legnagyobb ellenségedet, a félelmet. Mert ha kételkedsz a végeredményben, akkor a Teremtőben kell kételkedned - kételkedned kell Istenben. Ha pedig kételkedsz Istenben, félelemben és bűntudatban kell töltened az egész életed.
Ha kételkedsz Isten szándékaiban - és Isten képességében, hogy megvalósítsa a végső eredményt -, hogyan is engedhetnéd el magad? Hogyan is lelhetnéd meg az igazi békét?
Istennek teljes mértékben hatalmában áll összevetni a szándékot a következménnyel. Ebben azonban képtelen vagy hinni (még ha mindenhatónak nevezed is Istent), így a képzeletedben megteremtettél egy - Istenével azonos - erőt, hogy lehetőséged legyen keresztezni Isten akaratát: Így teremtetted meg az ördög"-nek nevezett lényt. Elképzeltél továbbá egy ezzel a lénnyel harcban álló Istent (azt gondolván, hogy Isten is hozzád hasonlóan oldja meg a nehézségeket). Végezetül még az is felmerült benned, hogy Isten elveszítheti ezt a háborút.
Mindez ugyan ellentétben áll azzal, amit állításod szerint Istenről tudsz, ez azonban, nem számít. Átéled a saját képzelgésedet, mely rettegéssel tölt el, és mindez abból az elhatározásodból fakad, hogy kételkedj Istenben.
Ennek oka pedig az első hazugságban rejlik -- abban a hazugságban, melyet az igazságnak véltek Istenről -, hogy Istenben nem lehet megbízni; hogy Isten szeretetére nem lehet számítani; hogy Isten csak bizonyos feltételektől függően fogad el benneteket; ekképp tehát a végeredmény is kétséges. Mert ha nem számíthatsz Isten mindenkor jelenvaló szeretetére, kinek a szeretetére számíthatnál? Ha Isten elfordítaná rólad a tekintetét, valahányszor nem viselkedsz megfelelően, nem halandó volna-e maga is?
Istenre vetíted a szülő" szerepét, és előhozakodsz egy olyan Istennel, aki bíráskodik, jutalmaz vagy büntet, attól függően, milyennek ítéli a tetteidet. Ez azonban végletesen leegyszerűsített és hamis kép Istenről, mely kizárólag a képzeletedben, a közös képzeletetekben létezik, és semmi köze ahhoz, akit Jézus az atyjának nevezett..
Az emberek évezredeken át nem hittek Isten ígéreteiben, a legsajátságosabb ok miatt: mert túlságosan jók voltak ahhoz, hogy elfogadják igaznak. Így aztán a kevesebbet ígérőt választottátok, a kisebb szeretetet. Mert Isten legmagasztosabb ígérete mögött a legmagasztosabb szeretet áll. A tökéletes szeretetet azonban nem tudjátok felfogni, következésképp a tökéletes ígéret is felfoghatatlan a számotokra. Ezért beszélsz Te is szeretet bálványról: hiszen a tökéletesség nem illeszkedik a tökéletlen teologiába!
A vallás, és a hiedelmed megakadályoz abban, hogy bárhol fölfedezhesd Istent. Ha azt gondolod, hogy Isten csak egyetlenegy alakban mutatkozhat meg, csak egyetlenegy hangon szólalhat meg, ha azt hiszed, hogy csak
egyetlenegy út létezik, akkor bizony egyfolytában elnézel Isten mellett. Azzal fogod tölteni az egész életedet, hogy Istent keresed, és nem találod meg, mert valójában nem Istent keresel, hanem valami olyasmit, ami megfelel az Istenröl alkotott elképzeléseidnek.
Ha nem látod Istent a mindennapiban ugyanúgy, mint a szentségesben, akkor elmulasztod a történet felét. Ez a nagy Igazság.
Isten ott van a bánatban és a kacagásban, a keserűben és az édesben. Minden mögött isteni cél áll - következésképpen mindent áthat az isteni jelenlét.
Hát nem mindenhatónak irja le az általad szentnek tartott könyv?
Most töprengj el újra: valóban ismered Istent?
:))
Habár nem rólam van szó, de ha rákérdezel, nos, én sem állítottam, hogy Isten nem szerető Isten, sőt, igyekszem -ahogy tőlem telik- bemutatni, hogyan szeret.
A logikai bukfenc nálad ugyanott van, mint midnight coder-nél. Isten szeretete nem az, hogy mindenki üdvözül, hanem az, hogy bárki üdvözülhet. De erről is írtam már (a 71-ben). Nem az a baj, hogy Istent a végtelen és kifogyhatatlan szeretetnek ismered, mert Isten a végtelen és kifogyhatatlan szeretet forrása. A baj ott van, hogy ha számodra érthetetlen nem tetsző részeket találsz a Bibliában, ami nem illik bele a benned élő istenképbe, akkor azt annak tudod be, hogy nem igaz a Biblia, mert Te jobban tudod és nyílván az az igaz, ahogy Te gondolod. Pedig éppen a szeretet -amiből van benned- adja meg az alapot ahhoz a hozzáálláshoz, ami szükséges ezeknek a nehezen befogadható részeknek a megértéséhez. De erről is írt nemrég valaki.
Isten tetteit sosem fogjuk megérteni, ha csak az evilági múlandó létünk alapján vizsgálgatjuk. Még akkor is így van ez, ha szerinted rengeteg evilági lét következik egymás után, de ami több tízezer év hosszú, az is csak egy pillanat a végtelen időhöz képest. A Biblia erről is világosan szól, nincs csak egy földi lét. Azonban, ha nem ezt a múlandó létet állítjuk középpontba, hanem az örökkévalóság szempontjából nézzük, akkor máris elfogadható, hogy Isten nem egy komfortérzet-kielégítő automata, ami azért van, hogy kellemesebbé tegye a mindennapjainkat és teljesítse a kívánságainkat. Isten a célra irányítja a tekintetünket, engedi megismerni, hová igyekszünk, hol van helyünk elkészítve és fenntartva. Szerinted a földi létben bolyongás a cél, szerintem Istent szolgálni a cél. A tiéd könnyebben elfogadható, mégsem irigyellek miatta, sőt, inkább csábítalak igaz Istenismeretre. Ne én legyek a viszonyítási alap vagy a mérce, tőlem okosabbnak lenni, vagy mélyebb hittel rendelkezni nem dicsőség. Legyen Jézus a mérce.
Ismét ezt írod? Azt hittem, ezen már túl vagyunk, lásd az 58-as és 71-es hozzászólás.
Nem állítom, hogy kedvenc igehelyem a Prédikátor 3,3 ("Ideje van a megölésnek és ideje a meggyógyításnak; ideje a rontásnak és ideje az építésnek.") de mert benne van a Bibliában, nem kerülhetjük el, hogy megpróbáljuk megérteni, miről is van szó. Igen, az is Isten, aki az ellenséggel nem hajlandó megalkudni, és nem kedves előtte, ha megtűrjük magunk közelében a nem szerinte való gondolatokat, tetteket, és általában az ilyen dolgokat. Szerinted Istennek szeretnie kellene a Sátánt? De ha jobban utánaolvasol a Bibliában, akkor még ez is kiderülhet, hiszen Isten valami okból nem pusztítja el a gonoszt, noha megtehetné. Gondolj csak bele, mi lenne, ha Isten elpusztítaná az ellenségeit? Mi lenne akkor velünk, Isten ellen fellázadt és így Isten ellenségeivé vált emberekkel? Talán mert Isten szereti az ellenségeit is? Erre keresgéljél és megtalálod azt a szerető Istent, aki a Bibliában nyilatkoztatta ki magát nekünk és aki az egyedül élő Isten!
Kétségtelen, Isten igéje, amit Isten a Bibliában nyilatkoztatott ki, nem áll összhangban azzal, amit az általad kreált szeretet-bálványnak szerinted tennie kellene, de sebaj, még nem késő megismerni Istent. De ne halogasd, nem tudhatod, még mennyi lehetőséged lesz erre!
Már a topic előtt is érdekelt. De amit Mózes anno leírt az alapján akivel ő összefutott sokkal inkább valamiféle gonosz földönkívüli mint a Teremtő. Az a kép pedig amit a kerszténység fest a naiv hívő elé hogy jön Isten aki majd megítéli hogy Gipsz Jakabka mit csinált és ez alapján kerül majd mennybe vagy pokolra végképp nagyon távol áll ettől. Isten Pl. lazán kiirtotta az egyiptomi elsőszülötteket csak azért hogy demózzon egy jót a fáraó és a zsidók előtt. Függetlenül attól hogy az adott elsőszülött jó vagy rossz, gonosz ember volt illetve hogy a szülei azok voltak-e.
Baromi nagy a szeretete, ha ártatla emberek ezreit hagyja nyomorultul elpusztulni természeti katasztrófákban háborúkban, és piciny gyerekeket kínoz éhhalálra..."
Az az Isten, akit én ismerek, örök életet adott mindenkinek. Igy egy egy sors ( akár egy éhhalált halt gyermeké ) a tudat saját választása a végtelen számú létezések közül. A létezések ok okozati törvényszerűségek alapján müködnek: ha pusztán egyetlen életben gondolkodsz, nyilván elborzasztó, hogy ha valaki ilyen sorsot él meg. Ám ha egy kicsit szélesebbre teszed a korlátot, ( mondjuk egy rövid időszakra , kb 500000 éves terminus szerint ) , akkor talán nem tartod kizártnak, hogy a létezés számtalan formája közül a fejlődés érdekében egy tudat ilyen sorsot válsszon magának.
A gond ott van hogy biztosan nem az. Ha jól megnézed magad is láthatod hogy úgy lett összefércelve. Van benne egy kis ez is, az is, a korabeli orvosi/tudományos ismeretek, a zsidó nép hagyományai, korabeli anyakönyv (szvsz agyonhamisítva), és vannak benne harmadik típusú találkozások. De hogy kikkel találkoztak az akkori zsidók ? Valóban Istennel, vagy csak valakivel akinek jobb volt a technológiájuk mint nekik ?
Amit állítász, azt az alapján állítod, hogy a Biblia szerinted nem Isten igéje. Amit én állítok, azt az alapján állítom, hogy elfogadom a Bibliát Isten hiteles szavának. Csak egyvalaki tud igazságot tenni ebben a vitában, Őt kérem, adjon nekünk békességet és világosságot!
Hunnan tudod, egyáltalán, hogy létezik pokol, vagy létezik menyország?
Mert Jézus ezt mondta (pl. Lukács 23,43)
Jártál már ott, vagy beszéltél olyannal aki személyesen volt ott?
Nem jártam ott, de ismerek valakit, aki járt ott, és Ő mondta. Egyedül Jézus az, aki járt ott és visszajött.
Nincs fogalmunk a pokolról, illetve csakis emberi elképzeléseink vannak róla. Amiről azt hisszük, na ettől rosszebb úgysem lehetséges, az semmi a pokolhoz képest, mégsem kell féljünk a pokoltól, mert nem oda tartunk. Van választásunk, ha nem akarjuk, nem kerülünk pokolra, hiszen ha elfogadjuk Jézus váltságát, akkor vele maradunk az örök életben. "Mert nagy én rajtam a te kegyelmed, és kiszabadítottad lelkemet a mélységes pokolból."
Az Istennek tetsző cselekedet, ha valaki kettős életet él?
Az sem egy csodálatos lét, ha valaki skizoid személy.
Baromi nagy a szeretete, ha ártatla emberek ezreit hagyja nyomorultul elpusztulni természeti katasztrófákban háborúkban, és piciny gyerekeket kínoz éhhalálra...
"...14. Ha pedig valaki szándékosan tör felebarátja ellen, hogy azt orvúl megölje, oltáromtól is elvidd azt a halálra. 15. A ki megveri az ő atyját vagy anyját, halállal lakoljon. 16. A ki embert lop, és eladja azt, vagy kezében kapják, halállal lakoljon. 17. A ki szidalmazza az ő atyját vagy anyját, halállal lakoljon..."
Ahhoz képest elég komoly munkát adott Ádámnak, hogy benépesítse a Földet, később pedig Noénak, és gyerekeinexintén, ami ugyebár nem megy kézrátéptellel, sem ráolvasással...
- Azt mondja ne imádj bálványokat?
"... 1. És szóla az Úr Mózeshez, mondván: 2. Szólj az Izráel fiainak, hogy szedjenek nékem ajándékokat; minden embertől, a kit szíve hajt arra, szedjetek nékem ajándékokat. 3. Ez pedig az az ajándék, a mit tőlök szedjetek: arany és ezüst és réz. 4. És kék, és bíborpiros, és karmazsinszinű fonal, meg len fonal, és kecskeszőr..."
És ez az egész fejezet az istenimádat hajlékáról, eszközeiről, kincsesládájáról , azaz bálványokról szól!
"...21. És kedvessé tészem e népet az Égyiptombeliek előtt, és lészen, hogy mikor kimentek, nem mentek üresen. 22. Kérjen azért minden asszony az ő szomszédasszonyától és háza lakó asszonyától ezüst edényeket és arany edényeket és ruhákat; és rakjátok azokat fiaitokra és leányaitokra, s így foszszátok ki Égyiptomot..."
No, persze, ha ő parancsolja az más???
- Azt mondja, ne tégy hamis tanúbizonyságot?
Az egész Istenhit hazugságokra épül.
- Az Isten nem éget máglyán embert?
Csal kővé változtat városokat, sőt özönvízzel el akarja törölni az egész Földi életet.
-Isten azért nem öregszik, mert nincsen. A hazugság pedig kortalan.
Aki meghal, annak annyi, senkinek nem kell majd Isten előtt semmiért, most, minden pilanatban kell mindenkinek felelnie tetteiért saját lelkiismeretének -már, akinek van.
-Milyen jóságos Teremtő az, aki meg sem ismeri teremtményeit?
Egyébként az a sor bolondokról szól, az Isten az ügyefogyott teremtményeit tagadja meg Máté beszélyében!
A ti atyátok az ördögtöl való, s emberölő volt az a kezdetektöl fogva.
Nincs szeretet bálvány - ám van egy gonosz bálvány a Bibliában, akit istennek hazudtak.
Ám: Isten: a Szeretet.
S a szeretet számára ismeretelenek ezek a fogalmak:
"és könyörtelenül irtsd ki magadból a gonoszságot, "
A szeretet mindent eltür, s nem rója fel a gonoszt.
"Vannak a Bibliában megdöbbentő és szívszorító részek, ..."
tele hazugsággal egy véreskedvű istenröl. Mindez a gonosztól való.
"Aki megrázó kegyetlenséget olvas ki ..." annak tudnia kell a sziv hangján: mindez istenre hivatkozott kitaláció, hogy gonosz emberek saját kegyetlenségüket Istennel igazolják.
Isten: a Szeretet. A szeretet mindent megad és semmit sem kér: feltétel és szükség nélkül való.
Az, hogy a kereszténység 2000 éve torzitja ezen egyszerű jézusi igazságokat, csak azt mutatja, mennyire távol áll a kereszténység a szeretettöl. 2000 év tanuságtétele igazolja: nem háromszor, hanem minden pillanatban tagadják meg Jézust.
A szeretet az, amit Jézus ránk hagyott. A kereszténység alatt vérözön, hamisságok, és gonosz önigazolások lettek belőle.
A szeretet nevében igazolják a vérontást: érted ezt a képtelenséget?
Isten nem kért váltságdíjat, mert az ember nem bűnös. Bűnös a hazug vallás...
Nem szabad szeretet-bálványt csinálni Isten helyett! Ez a történet is arról szól, hogy vizsgáld meg az életedet és könyörtelenül irtsd ki magadból a gonoszságot, ne tűrj meg semmi Isten ellen való dolgot az életedben! Vannak a Bibliában megdöbbentő és szívszorító részek, de ki-ki azt olvas ki belőle, ami a szívében lakik. Aki megrázó kegyetlenséget olvas ki (én ezt olvasom ki), az ismerje fel saját magában, hogy igen, ez én vagyok, aki képes lennék ilyesmire, de milyen jó, hogy Isten megszabadított a bűn rabságából és van szabadságom másképp cselekedni, mint ahogyan az ösztöneim diktálnák. Dicsőség Isennek, aki így nyilatkoztatja ki magát nekünk: "Én vagyok az Úr, a ti Istenetek"!
"Felméne azután onnét Béthelbe; és mikor az úton felfelé méne, apró gyermekek jövének ki a városból, a kik őt csúfolják vala, ezt mondván: Jőjj fel, kopasz, jőjj fel, kopasz!
2,24 És hátratekintvén és meglátván őket, megátkozá őket az Úr nevében, és az erdőből két [rész 17,25.] nőstény medve jövén ki, szétszaggata közülök negyvenkét gyermeket.
Ezt tenné a Szeretet?
Vagy azt, hogy meggyilkolok valakit, mert fát szedeget szonbaton?...:))
( A ti atyátok az ördögtöl való, emberölő volt az a kezdetektöl fogva...)
Mikor pedig Izráel fiai a pusztában valának, találának egy férfiat, ki fát szedeget vala szombatnapon.
15,33 És elvivék azt, a kik találták vala azt fát szedegetni, Mózeshez és Áronhoz és az egész gyülekezethez.
15,34 És őrizet [3 Móz. 24,12.] alá adák azt, mert nem vala kijelentve, mit kelljen vele cselekedni.
15,35 És monda az Úr Mózesnek: [2 Móz. 35,2.] Halállal lakoljon az a férfi, kövezze őt agyon az egész gyülekezet a táboron kivül.
15,36 Kivivé azért őt az egész [Józs. 7,25.] gyülekezet a táboron kivül, és agyon kövezék őt, és meghala, a miképen parancsolta vala az Úr Mózesnek.
csupán azért széttépet egy kamaszt, mert az emberét "kopasznak " csufolja
Nem tudom, melyik bibliai részre gondolosz (talán a Királyok II 2. fejezet végén Elizeus történetére)? Ott nem egy kamaszról van szó. Elizeust eszközként használva az Úr megtisztította a forrást az élet sójával, hogy ne halál származzon belőle. Nehéz nem észrevenni az áthallást Jézus tanításával, mikor arra figyelmeztet, hogy mi vagyunk az élet sói, ami ha megízetlenül, már nem jó semmire, csak kidobni való.
Ez a kopszság-dolog akkoriban elég ismert jelkép volt, amivel az Úrtól való elfordulást fejezték ki. Nem véletlen, hogy a 3Mózes 13,40 résztől a törvények kitérnek a kihullott hajú emberek védelmére, nehogy azzal vádolják őket, hogy tisztátalanná lettek, amiért levágták a hajukat, mert nem levágáták, csak kihullott. A további részek a betegségtől kihullott hajú emberek gyógyulásáig tartó elkülönítéséről szólnak, ami a kor legmodernebb gyógyító és járványterjedést megakadályozó módszere volt. Sok helyen fordul elő a haj az ószövetségi történetekben.
Tanulság legyen számunkra, hogy minden időben voltak és ma is vannak vallásos külsőségek, amik annyira megváltoznak idővel, hogy ma már érthetetlenek és -finoman szólva- furcsák azok a szokások, de a lényeg, az Úrhoz tartozás vagy az Úrtól elfordulás, az nem lényegében változott. Legyenek nevetségesek ma is a vallásos külsőségek, de ne az ebben a külsőségekben élő emberek legyenek nevetségesek, az ő bogaraikat szeretetben hordozzuk el és ne ebben kövessük őket, hanem az örökké változatlan lényegben, az Úrhoz szentelődésben.
És monda az Úr Isten: Ímé az ember olyanná lett, mint mi közűlünk egy, jót és gonoszt tudván. Most tehát, hogy ki ne nyújtsa kezét, hogy szakaszszon az élet fájáról is, hogy egyék, s örökké éljen: Kiküldé őt az Úr Isten az Éden kertjéből, hogy mívelje a földet, a melyből vétetett vala. És kiűzé az embert, és oda helyezteté az Éden kertjének keleti oldala felől a Kerúbokat és a villogó pallos lángját, hogy őrizzék az élet fájának útját.
Ezzel ez a bűnös emberi ésszel fel nem foghatjuk dolog szvsz mintha kissé le lenne lőve :-)
Mint emlitettem: a reinkarnáció ténye igozalható. Megtapaszatalható. Án tapasztaltam, és megtanultam, hogyan "emlékeztessek" másokat más életszakukra.
Sajnos, ellent kell mondjak Neked: a Biblia istene alkalmas arra, hogy igazolja a gonoszokat. Akinek olyan az istene, hogy csupán azért széttépet egy kamaszt, mert az emberét "kopasznak " csufolja, az az iylen isten nevében más gonoszságokat is üdvösnek gondolhat: hiszen csak istene akaratát valósitja meg.
Az az Isten, akit én ismerek, jól megkülönböztethető a Biblia istenétöl . ( s már csak azért sem fogadom el a Bibliát alapvető igazságnak, mert olyan gonosz dolgokat varrnak Isten nyakába, melyet soha nem tett. Isten nem emberölő: a biblia istene az. )
Isten nem afféle uralkodó, aki a felhők tetején ül arnytrónúsán, s onnan itél emberi mértékkel.
Isten a Szeretet. A Tökéletesség. A Minden, amely mindennek az alapja s a része. Az egyetlen valóság...Az ami van...
Néhény különbség Isten és a Biblia istene között.
Isten nem azonos a Biblia istenképével, mert Isten a Szeretet.
A könnyebb érthetőség kedvéért Istent , a Szeretetet nagybetűvel, mig a Biblia istenét kicsivel irom a következőkben.
Isten nem követeli meg, hogy higggyjen benne.
Isten nem személy.
Isten nem csak ezredévenként szól néhány kivélasztotthoz: Isten mindenkihez szól. Nem is az a kérdés, kihez szól, inkább az. ki hallja meg?
Isten semmitől és senkitöl nem különül el, de mindenütt jelen van.
Isten szükségtelen.
Isten nem követeli meg azt, hogy az emberek őt szolgálják: mert Ő minden élet szolgálója.
Isten feltétel nélkül szeret mindenkit, nemre, fajra, felekezetre való tekintet nélkül.
Isten senki felett nem mond itéletet, és senkit sem büntet meg.
Met Ő valóban a szeretet....s ezért nagyban különbözik a Bibliában lefestett mitologiai Istenképtöl.
Érdemes megnézni. Bármi is történjék velünk, Isten soha nem gonoszságból engedi azt meg. Ő csak egyszerűen minden eszközt megragad, hogy taníthasson bennünket. Szerintem ezt csak Ő tudja így.
Ezt a kérdést, most nem teljesen értem tőled. Hiszen számomra a szabad akarat=a belső fejlődéssel. Kérlek, tedd fel ezt a kérdést, egy kicsit világosabban, mert én szerintem soha nem állítottam olyat, ami ezt a kérdést aktuálissá tehetné irányomba, így nem is igazán értem, hogy mire kellene válaszolnom:(
