Sziasztok. Amatőr hangtechnikust keresnék,aki egy 6 perces kocsmában,mobillal készült hangfelvételt megtisztítana a zajoktól(hűtő,venti,stb),s a csak néha kivehető beszélgetést nagyjából hallhatóvá tenné. Irányár: 5000ft. Írj az attila760504@gmail.com címre,megegyezünk.
Akinek már van képzelőereje - a kedvemért próbáljon elképzelni legalább egy olyan végtelen folyosót, amelynek egyhangúságát csukott ajtók sokasága töri meg.
Eme ajtókon ez áll: Zajelemzés miatt zárva, kéretik máshol kopogni.
Kolumbusz NEM hitte azt, hogy a Föld lapos, sőt azok sem, akiktől pénzt kért az utazásra. A XIII. századtól valamennyi művelt ember tisztában volt vele, hogy a Föld gömbölyű, ami még az Isteni színjátékban is gömbként lebeg a világmindenség középpontjában. Kolumbusznak a Föld méretével kapcsolatosan voltak vitái, mert úgy gondolta, hogy az Egyenlítő mindössze 30 000 kilométer hosszú, valamint hogy Japán a Karib-tengeri szigetek helyén található. Azok a tudósok és fejdelmek azért vonakodtak őt támogatni, mert hibásnak találták a számításait - és ebben nekik volt igazuk :)
Na most az előző hsz-ben ideírtam a forrásként használt könyv címét is, meg a szerzőjét, lehet, az reklámnak minősül is tiltott...? Pedig nagyon jóóóóó!
Judit
Ui: Fogalmam nincs, hogy kapok-e értesítést a válaszról, vagy hogy ti "léteztek"-e még :)
Pedig szembe kell nézni a félelmeinkkel.Kolumbuszék is féltek,hogy mi van,ha mégsem gömb alakú a Föld és leesnek a "Földkorongról".De mégis elérték Amerikát.Hinni kell a szellemvilágban,akkor is ha saját szemeinkkel életünkben nem láthatjuk.
Az egón nem ezt értettem.Csak azon a rövidlátáson,hogy sokan az emberi életet különbnek tekintik más fajta élőlények életén.Pedig természettudományos nézőpont szerint teljesen egységes a tárgyalás.És csak olyan dolgokról lehet itélkezni,amiről természettudományos bizonyítékain vannak.Azért is írtam ezeket,hogy amikor a természettudományról azt mondják,hogy absztrakciókra tér rá,és egzakt gondolkodás szükséges hozzá,azt jelenti,hogy csak olyan dolgokat kell komolyan venni,ami nem egyes közösségek véleményén,hanem természettudományos bizonyítékokon nyugszik.Az absztrakció az,ami a gondolkodásban a jel/zaj arányt igyekszik megnövelni,azáltal,hogy csökkenti a gondolkodásban lévő zajt.
OFF "Ha egy ember elveszti az életét akkor azt mondjuk,hogy meghal.De ha egy állat veszti el az életét akkor azt mondják,hogy elpusztul vagy megdöglik.Ha ezt a szót emberre alkalmazzák,akkor az már sértésnek számít.Itt még nem történt meg a halál szónak az absztrakciója,vagyis hogy a jelentésének függetlenedées attól,hogy mire vonatkozik."
A másik lehetőség, hogy egyesek (sok egyes) nagyon fél a haláltól, és legszívesebben nevet se adna neki, csak körülírná, mert akkora az egója, hogy neki mindenképp, jobban kifejezve mindenáron élni kell.
"A földi élet evolúciója elképesztő mértékű redundanciával, pazarlással dolgozott mindíg is."
A páros szerveink léte érdekes dolog. Azzal magyarázzák, hogy ha az egyik elpusztul, a másik átveszi a feladatát, és ezért kell mindenből 2. Ez nem zaj, csak véletlen a duplázódás.
A fontos és a fölösleges,a jó és a rossz,a szép és a csúnya kijelentésnek önmagában nincs értelme.Az adott életkörülmény dönti el a folytonosan sok tuljadonságokból,hogy milyen tulajdonságok válnak fontossá,és milyenek fölöslegessé.Mivel az életkörülmények Földi időskálán elég sokszor változik lényegesen,ezért a többi kontinuumvégtelensok tulajdonságra is szükség van(zaj),hogy mindig kiválasztodhasson belőle az új életkörülményekhez legjobban illeszkedő tulajdonság(amit ebből kifolyólag elönyős tulajdonságnak mondanak,amik emberi élet időskálán nem változnak észrevehetően).Szóval a pillanatnyi körülmény ami meghatározza,hogy mi a jel és mi a zaj.
A nyelvben is ugyanez van.A nyelv folyton változik,és a szerkezete attól függ,hogy kik hogyan haználják.Csomó fölösleges dolog megmaradta,amire nincs indok,hogy miért van így.
Nem tudom,hogy tudod-e,de régebbi időkben(kőkor,ókor) az egyes egész számoknak(akkoriban csak azt ismerték) különböző szókkal illették ,attól függően,hogy minek a mennyiségét jelenti.Például a kettő számnév másképp hangzott,attól függően,hogy két darab emberre,vagy két darab lóra,vagy két szem búzára vonatkozik.Csak a természettudományok rohamos fejlődésénél alakult ki a számok jelentésének az absztrakciója,vagyis,hogy a szám mint fogalom független attól,hogy minek a jelentését takarja.
De sajnos a mi nyelvünknek megvannak az ehez hasonló furcsaságai:
Ha egy ember elveszti az életét akkor azt mondjuk,hogy meghal.De ha egy állat veszti el az életét akkor azt mondják,hogy elpusztul vagy megdöglik.Ha ezt a szót emberre alkalmazzák,akkor az már sértésnek számít.Itt még nem történt meg a halál szónak az absztrakciója,vagyis hogy a jelentésének függetlenedées attól,hogy mire vonatkozik.Persze ez a nyelvi tulajdonság az emberiség sötét középkorából származik,amikor az emberek fontossabb lényeknek tartották magukat,mint a Földi többi élőlénye.
Szóval a zaj ilyen általánosítása a természetben szükségességből van jelen,mert a fójel kiválasztása(előnyös tulajdonságok) a természeti körülményektől függ,ami mindig változik(Földi időskálán).Az emberi nyelvekben sokszor ősi hagyományok megmaradása miatt,vagy pusztán gondolkodási sötétségből maradt fenn.Főleg a régebbi időkben az emberek arca túságosan nagy volt.Ez valószínűleg az általános iskolázatlanság,alulképzettség miatt lehetet,ami kihat a nyelvre is.
Az első kettőnek semmi, bár a "csinált" nyelveknél annyiból jobb, hogy van benne változatosság. Az 1 az n-ből gén dolog esetén meg a változatosság képességének kódolt mivolta lehet egyfajta "ok", bár a "miért?" kérdésre tudom, nem válasz.
A földi élet evolúciója elképesztő mértékű redundanciával, pazarlással dolgozott mindíg is. Már az egyszerű szaporodás is sok fajnál így történik.
A gének mutációi folyamán milliószámra képződnek (az évmilliók folyamán) életképtelen dolgok, és az életképeseknek is csak egy igen kis töredéke marad fenn.
Az általunk értelemnek nevezett dolog is valószínűleg több ezerszer kialakult már (majd ki is halt), és csak az utóbbi pár százezer évben ragadt a mi nyakunkon embereken. De ennek is van esélye a kihalásra...
A hatalmas zajban csak egy parányi nyom az élet jele, s abban is csak egy apróság az értelem. És jó meglátás, hogy ezt az apró nyomot a pazarlás tartja fenn.
Az értelem önmagábanvalóságának értelmetlenségét elég könnyű belátni. Ezt legfeljebb az állati sorból magunkkal hozott önzésünk próbálja leplezni. Mégis vannak néhányan - sok millióan - akik nem önmagábanvalónak hiszik az értelmet, és ez a pazarlás talán megmentheti az értelmet a kihalástól.
