"Jonsey, ez, bakker, komenyizmus... érthetőnek érthető, csak éppen elvetendő..."
Szerintem ez nem komenyizmus. Gondolj csak bele, mennyi olyan feladatot végez az állam, amelyet ha csak megyékre leosztanának... kezdve például a pénzzel. Mit szólnál, ha Hevesben nem fizethetnél pölö a hajdú-bihari forinttal?
A kommunizmus alatt (SzVSz) te azt érted, amikor minden (értsd a legapróbb, kisebb szervezetek, család, nota bene: egyén) által is elintézhető problémát IS állami szinten akarnák megoldani. Hát, abban egyetértünk, az télleg elvetendő. De én nem is ezt mondtam.
Részletkérdésnek tűnik ugyan, de távolról sem az, ráadásul erre nézvést a törvény nem ad semmiféle kapaszkodót - talán majd a kormányrendelet -, de mélyen zsebbevág a dolog. Az a kérdés, hogy a kőccsön folyósítása millen elszámolási rendben törpénik majd? Gondolok arra, hogy a szerződés szerint egyben annak x összeget, vagy a havi törlesztőrészletek növelik a tartozást és persze a kamatszámítás alapját...
Ez iggen fontos, gondójjunk bele: mongyuk havi 100 ezer forint a törlesztőrészletünk, a záthidaló kőccsönt egybe hozzánkvágják, az azt jelenti, hogy 24 havi részletet alapulvéve 2 400 ezer forint után köllene kamatot fizetni, míg abban a zesetben, ha a törlesztőrészleteknek megfelelő ütemben folyósíttyák, jóval kevesebb kamatteher halmozódna fel... Aligha valószínű, hogy egy illen trükköt a folyósító bankok kihagynának...
Még mindig a generálszósznál tartva - montam, ugye, hosszú szófosások lesznek -, ha eddig a törlesztőrészletek várható emelkedése kibírhatónak tűnik, akkó' érdemes megsasónni, van-e valamilyen kizáró ok, ami miatt eleve esélytelen a zügyvitel? Illen kizáró ok lehet személyi, vagy tárgyi ok, egy részükön lehet segíteni némi trükköléssel, kissé rugalmasabb jogértelmezéssel, más részükön meg egyáltalán nem. Mekkerűhetetlen tárgyi feltétel, ha a lakáscélú kőccsönként 20 millió forintnál többet folyósítottak annak idején.Ha például csak 18 milliót folyósítottak teszem azt 230 Ft-os euróárfolyamon, de most, a gyenge 300 forintos árfolyam miatt lenne több 20 milliónál, az nem kizáró tényező...Egy másik mekkerűhetetlen feltétel - ez viszont személyi ok -, hogy álláskereső legyen a delikvens. A többi személyi, tárgyi feltétel teljesítése - mivel 2009. szeptember 30. napjáig köll kezdeményezni a záthidaló kőccsönszerződés mekkötését -, úgy néz ki, némi célirányos kavarással megóddható - emlékezzünk csak a gázártámogatás körüli átjelentkezési mizériára - fél év sokmindenre elég...
Aztán vannak ollan kérdések, amikre momentán nem tudom a választ, sőt, némelyekről lövésem sincs egyáltalán... Illen például, ha egy nyugdíjas dóggozót elbocsátanak, vajon minősülhet-e álláskeresőnek? Teljes a homály az adóstársak jogállását illetően is, lévén lakáskőccsönt rencerint házastársak - élettársak - szoknak felvenni, mi a helyzet, ha csak a zegyikük veszti el a munkáját? Az sem világos, mi van akkó', ha a záthidaló kőccsönszerződés folyósítását követően talál valaki munkát, eléri a nyugdíjkorhatárt és nyugdíjat is kap majd, sz'al számtalan nüanc felmerül, de erről majd a részletek taglalásakor ejtenék nehány keresetlen szót...
Nos, általában az a sejtésem, hogy gyakorlatilag a 20 milliós határon kívül minden más feltétel idővel teljesíthető valahogy, kérdés az, megéri-e belebonyolónni? Meg egyáltalán, van-e értelme a dolognak? Egy minimálcél elérhetőnek tűnik: ezt az áthidaló kőccsönt felhasználva lehet némi időt nyerni. Esetleg állást találni, talán még a válság is lecseng valamelyest, de legvégső esetben ez az idő elég lehet arra, hogy vagyonmentésbe fogjon az adós, például egy kisebb lakásba költözni, aminek bírja is a törlesztőrészleteit, illesmi...
Gondójjunk bele a következőbe: vótt valakinek 10-20 milliója, felvett 20 millió hitelt 5-8 évvel ezelőtt, 20-25 éves futamidővel, rendesen törlesztett, de mostan bébaszott a ménkű. Ha nem fizet, a bank felmongya hitelszerződést, valamillen mélyen nyomott menekülőáron elárverezi, helyzettől függően talán marad valamennyi pénz a dologból, de kötve hiszem, hogy ebből akár egy kisebb pecóra is futná.
Vagyis rosszabb esetben elveszhet az önerő, meg az az 5-8 évnyi törlesztés oszt' még lakni se nagyon lesz hol... Ne feleggyük, mostanság a túlélésről szól a történet, érdemes minden létező eszközt megragadni, ami csak a kezünk ügyébe kerül... Mondom ezt annak ellenére, hogy alapvetően nem teccik a dolog, de ha illen hülye a jogalkotó, akkó' nem látok okot arra, hogy ne aknázzuk ki...
Nézzük magát a záthidaló kőccsönt: a zeredeti lakáscélú kőccsön legfőjjebb 24 havi törlesztőrészletének megfelelő összegről van szó, amiből ez alatt az idő alatt havonta 10 ezer forintot köll fizessen a zadós. Némi cinizmussal nevezhetnénk egyfajta sajátos fordított békekölcsönnek is, aminel folyósítását a zállam előzékenyen a bankok nyakába szándékozik lőcsőnni, hogy ne legyen békétlenség esetleges tömeges kilakóttatások, árverések, illesmik alkalmából.
Mivel kőccsön, ezt vissza is köll fizetni, a jogalkotó elgondolása szerint legfejjebb 10 év alatt... Ez rögtön némi számolgatásra késztet... Mi van azokkal, akiknek 10 évnél kevesebb van hátra a futamidőből, éljenek-e vele? Nézzük a legeccerűbb esetet: legalább 10 év van hátra a zeredeti kőccsön futamidejéből. A legeccerűbb saccográfot bevetve, azt mondhattyuk, hogy a jelenlegi törleszőrészletet szorozzuk meg 24-gyel, majd osszuk el 120-szal. Eccerüsítve: a záthidaló kőccsön legkevesebb 18-25%-kal magasabb havi törlesztést jelent a jövőben.
Ennél csak több lehet a BUBOR, a zárfolyamváltozások, kamatperiódus-váltások míján - plusz amit a bankok menedzsmentye még kitanál, de a jogalkotó nem gondótt rá, ezzel viszont nem foglalkozunk, ezen törpőjjenek ők...
Foglajjuk össze eccerűen, a várható havi törlesztőrészlet növekedést, a hátralévő futamidő függvényében:10 év - 20% 9 év - 22% 8 év - 25% 7 év - 29% 6 év - 33% 5 év - 40% 4 év - 50% 3 év - 66%3 évnél rövidebb hátralévő futamidő esetén az áthidaló kőccsönt gyakorlatilag egy összegben köll visszafizetni. Mint látható, érdemes elgondolkozni azon, adott esetben megérheti, hogy a hátralévő futamidővel kicsinység variájjunk... Ha a válságra tekintettel sikerül kisírni a banktól futamidőhosszabbítást, és csak utána vágunk bele ebbe a kezességvállalási dologba, a várható törlesztőrészletek jóval alacsonyabbak lehetnek.
Például öt év van hátra a zeredeti kőccsönszerződésből, akkó' ugye 2 évig a zállam fizet helyettünk, utána marad 3 év. Ebben a zesetben a két törlesztő részlet együtt 66%-kal magasabb, mint most. Nagggyon kérdéses, hogy nem akkó' bukunk-e bele a dologba?! Vagyis tegyük fel, most havi 100 ezret fizetünk, 2 év múlva legalább 166 ezret köllene...
Ha viszont most van hátra 5 év, és sikerül még plusz 3-5 évet szereznünk, akkó' a zállami kezességvállalással kapott áthidaló kőccsönnel együtt a jelenlegi helyzethez - 66% - képest, a havi törlesztőrészlet növekedés 25-33% lesz csak...
Összefoglalva: akinek 8-12 évnél kevesebb van hátra a zeredeti lakáshitelének a futamidejéből naggyon-naggyon fontójja meg, hogy csak a záthidalókőccsönbe önmagába vág bele, minden körülmények között érdeklőggye meg, hogy van-e lehetőség - ha igen, millen feltételekkel - futamidő hosszabbításra, és csak utána kezgyen mérlegelni, hogy vállalható-e a záthidaló kőccsön?!
Jelentem, megjelent a lakáscélú kölöcsönnök kezességvállalására vonatkozó törvény, aztat tervezem, hogy szépen sorjába vesszük, mija pálya, kinek érdemes kihasználni - lévén nem bittos, hogy mindenkinek megéri, mégha adott esetben jogosútt is lenne. Előre köll bocsátanom, hosszú szófosások lesznek, sajnos, illen a zungarische jogalkotás, és egy-egy fogalom értő alkalmazásához a fél jogtárat tűvé köll tenni, másképp nem mén - de ezt már mexoktuk.
Fontos továbbá megjegyeznem: a zitten kimolyótt értelmezéssel ellentétben lehet a nüancokat érintő majdan megalkotandó kormányredelet... Igaz ugyan, hogy magasabb rendű joxabállyal - törvénnyel - nem lehet ellentétes alacsonyabb rendű joxabály - például kormányrendelet -, de ezt csak az Alkotmánybíróság állapíthattya meg, és a zamúccsem kapkodós ügyrengyükből következőleg addigra már akár okafogyottá is válhat a dolog, ha netán két évnél tovább kotlanának rajta.
Nem kevéssé fontos szem előtt tartani: mielőtt bárki nekikezdene kalkulálni, latolgani, keresse fel bankját, pénzintézetét, ugyanis könnyen előfordúhat, hogy a banka.) jogértelmezése részben, vagy egészben eltér a zenyémtől, vagy a kartácsakkal közösen kialakítottól,
b.) nagy ívben szarik a Magyar Állam készfizető kezességvállalására, és elhajtya a könnyítésben reménykedő kundcsaftot.Végül a legfontosabb: a zitten elővezetett szösszenéseket első körben kifejezetten vitaanyagnaxánom, nyugottan beleköthenek a T. Kartácsak, akár le is hülyézhetnek - lévén abból indulok ki, hogy több szem, több csipa, amúccse kifejezetten ez a jogterület az, amihez értek is valamelyest -, a végén összefoglalom majd egy ügyes kiskátéba, mire jutottunk, addigra remélhetőleg már a kormányrendeletet és a pénzintézetek hozzáállását is megismerjük.
Ezzel kapcsolatban, kérem 10telettel, a nálam hozzáértőbb, a közigazgatásban, banki gyakorlatban járatosabb Kartácsakat, hogy a zészrevételeiket tegyék meg, hátha újabb vezércselre, kockázatra derül fény!
Generálszósz
Nos, az eddig megismert törvényjavaslattal kapcsolatos elgondolásokat, vitákat, miegymásokat nyugottan elfelejthettyük, a cucik szokása szerint a kormány benyújtott valamillen előterjesztést, osztán a frakcijó gyakorlatilag újraírta - bár akadnak benne változatlan komponensek... mind1...
Elsőre nézzük a jogalkotó elgondolását. A zállam egy ún. áthidaló kőccsönre vállal készfizető kezességet, melyet egy közelebbről meg nem határozott pénzügyi intézmény folyósít - adott feltételek teljesülése esetén - az adós(ok)nak, ha akar. Ez az első bizonytalansági tényező, hiszen mér' foganná el bármellik magyar pénzintézet a Magyar Állam kezességvállalását? A zégegyatta világon semmi és senki nem kötelezi - és nem is kötelezheti - őket erre. Pont. Főleg úgy nem, hogy a törvényben limitálták is a kamatot.Lck. 2. § (1) A Magyar Állam a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel a 3. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő természetes személy részére pénzügyi intézmény által folyósított áthidaló kölcsön szerinti tõketartozás és kamattartozás összegéért.
(2) e) a természetes személy az áthidaló kölcsönre a d) pontban meg határozott időpontot követően legfeljebb a három havi BUBOR-nak (Budapest Interbank Offered Rate) megfelelő mértékű kamatot fizet, azzal, hogy a pénzügyi intézmény a kamat mértékét első alkalommal a d) pontban meghatározott idő pontban, ezt követően évente állapítja meg,Ha teszem azt Csányi megmakacsójja magát, és úgy dönt, hogy az OTP nem nyújt efféle áthidaló kőccsönt, legfőjjebb egy véres lófejjel lehetne eltéríteni eme elhatározásától - jogállami eszköz nincsen rá -, esetleg valamillen politikai alku, vagy valami illesmi... Vagyis már aztat sem tunni, hogy mellik pénzügyi intézmény fog illen jellegű áthidaló kőccsönt nyújtani? Azt például el t'om képzelni, hogy kereskedelmi bank egyáltalán nem folyósít illesmit, de mongyuk az FHB igen... tökömtuggya...
folyt.köv...
Rövidítések
Lck. - 2009. évi IV. törvény a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről
Ez csak egy momentuma a dolognak... szokunk egyéb járulékos sodrásos ganajságokat is bévetni... a zillesmihez meg ippeg egy kicsi, testreszabott, bizonyos mértékig tulajdonban álló pénzintézet köll...
Például leköttyük jó hosszú időre a cég ereménytartalékát, ami egyben fedezet is a tulajdonos magánhitelére... nem köll jövedelmet felvenni azonnal, hanem 5-15 évre szétporlaszthattyuk minimális kezelési kőccségekér' cserébe... illesmi...
Ha lyól emlékszem a 29 nagy válság idején usákiában kicsinálták a szövetkezeti bankokat...
Gyakorlatilag az a kérdés, hogy most mégnagyobb tőkekoncentráció megy végbe - ld. Rotshild oszlop/Waterloo - avagy az államok most inkább megerősítik a befolyásukat a szektoron belül?
Még essem egészen pontos, hiszen vannak bankjellegű pénzintézetek is: takaréxövetkezet néven ismertek, tájjellegű elnevezésekkel... Maga magyarországi jogalanyiság nem jelent semmit...
Arról azért ne feledkezzünk meg, hogy az eccségsugarú magyar banknak akkor a a kamatmarzsa, amiről nyugati társaik még álmodni is csak éjfél előtt mernek, hogy reggelre biztosan elfelejtsék.
Miféle bankokkal? Az eccségsugarú banknak vannak részvényesei, meg betétesei, akik hozamokat várnak el. Akár milliószámra, hiszen lényegében köztulajdonban vannak részvénytársasági formában, valamint a betétesek által rájuk bízott vagyoni értéke révén. Hol nevezhető meg maga a bank ebből az aspektusból? Ugyan van nekije önálló jogalanyisága, de ez már maga egy mesterséges képződmény, úgy fél kiló akta a Cégbíróságon, meg egy azonosítószám testesíti meg. Ez lenne a bank és az éhsége?
Igazából nem az a megoldás, hogy az állam pénzt pumpál a rendszerbe, hanem az, hogy szigorú törvényekkel tiltja a bankoknak, hogy ebben a helyzetben tovább nyerészkedhessenek. A bank profitját - amit ráadásul azonnal kivisz az országból - ki nem szarja le? Majd szerez profitot, ha elmúlt a válság. Senki nem hal bele, ha a HASZONTÓL fosztják meg. Ezzel szemben, ha családokat raknak ki az utcára, abból baj lesz, vér fog folyni és még csak azt sem mondhatom, hogy igaztalanul. Csak ehhez ujjat kellene húzni a méltóságos bankokkal, akik most épp ujjukat pattintgatva igazítják lábhoz Gyurcsányt.
Miért, végül is az hogy mire vette fel a pénzt már mindegy, ebben az esetben viszont valószínüleg nincs akkora az összeg, hogy ne telne ki az ingatlan értékesítéséből, tehát itt nem olyan nagy a kockázat.
Viszont nem beszélnek a fedezet nélküli (személyi kölcsőn, hitelkártya) hitelekről, amik ha bedőlnek, akkor aztán tényleg gond van.
"Most pontosan miert kell kisegiteni azt a sok szerencsétlent .... "
Mert sokan vannak.
Ha neked valami bajod van, oszt nem bírsz vele, akkor a családhoz fordulsz. Ha a család sem tud vele mit kezdeni (mert mondjuk ők is nyakig ülnek), akkor go önkormányzat. Ha az önkormányzat sem (mert mondjuk ő is benne van), akkor go állambácsi.
A problémamegoldó szervezet mérete a probléma méretétől függ.
Kis bajra egyén, közepes bajra egyének csoportja/kis szervezetek, nagy bajra meg állam.
