Romániában már 1991 óta működik a szélsőségesen magyarellenes és soviniszta nézeteket valló Nagy Románia Párt, amelynek elnöke Corneliu Vadim Tudor, a főtitkára pedig Gheorge Funar, akik elsősorban szélsőséges, idegengyűlölő, magyarellenes kijelentéseikről és tetteikről híresültek el. Ez a párt egészen 2008-ig parlamenti képviselettel rendelkezett és volt idő, amikor a harmadik legerősebb politikai csoportosulásnak számított.
"a fenti 4 személy hol védte a hazája érdekét, amikor hazájuk területén kívül harcolt vagy küldött sereget?"
Ne terelj bolsikám!
Amikor a nemzeti érdekű politizálást röviden és tömören összefoglaltam neked, akkor egy példával is szemléltettem, hogy többek között mit értek ezen:
"Pl., ha megtámadják a hazádat és ezzel a nemzetedet is, akkor nem szerelteted le a hadsereget - szabaddá téve ezzel az utat az ellenségnek -, hanem a haza megvédésére vezényled, és minden lehetséges eszközt felhasználsz a hazádra törő ellenség megsemmisítésére."
És feltételezem, hogy az általad említett történelmi személyek is így tettek volna, ha a hazájukat ellenséges támadás éri...
Ui: egyébként abban az esetben is lehet a hazám érdekeit védeni, ha a hazámon kívül harcolok az ellenséggel: lásd pl. a Magyar Királyság török elleni védelmi jellegű harcait a Balkánon...
Szerinted az ország határain kívül nem lehet a haza édekeit védeni?
Mit gondolsz, hogyan alakult volna az 1848-as szabadságharcunk, ha nem állnak meg a magyar hadak Bécs felé a határnál gatyázni, hanem tovább kergetik az ellenséget, és a bécsi forradalom segítségére sietnek?
Nekem egyre inkább az alábbi kép kezd kirajzolódni a temető ügyében.
1.
a magyar fél I. VH-s helyszínrajz és térkép alapján állítja, hogy ez magyar hősi temető
2.
a románok későbbi, II. VH-s és a két világháború közötti dokumentumokra hivatkoznak
3.
a magyar félnek nyilván nem lehet arról tudomása, mi változott az 1917-es állapotokhoz képest
4.
a románok jogosan vetik fel azt, miért csak azt a részt akarják a magyarok exhumálni, ahol most a kőkeresztek vannak, mivel akkor az összes sírt vizsgálják meg, kinek a halottai nyugszanak ott
5.
ha minden sírt leellenőriznek, ki fog derülni, hogy valóban több nemzet halottainak van ott a sírja, ezért erőltetik ezt a románok
6.
a magyar külügy most újabb sakkot kapott: mivel belementek egy közös bizottság felállításába,
ki kell teríteniük a magyar bizonyítékokat. Mint már kiderült, 1917-es állapotról van magyar bizonyíték. A románoknak 1944-es állapotról (ami vagy igazi vagy hamis)
Ha nem mennek a magyarok bele az exhumálásba, akkor a románok teljes joggal fogják kiabálni:
azért, mert a magyarok nem engedik az igazság bizonyítását.
Ha belemennek (és szinte biztosra vehető, hogy nem csak magyar katonák lesznek ott eltemetve),
akkor meg azzal jönnek a románok: lám-lám, már megint a magyarok hazudtak!
7.
A helyes megoldás az lett volna (de hát ugye képzett külügyeseink vannak), hogy kimegy a
magyar bizottság és bemutatja a magyar bizonyítékokat és megnézi a románt. ÉS HAZAJÖN.
Nem ígérget, nem kér, nem egyeztet tovább.
Majd miután kiderült, hogy a románoknak későbbi állapotról van térképük, mi kezdünk el kiabálni,
hogy a kőkeresztek a magyar sírokon vannak, még a román térkép is ezt bizonyítja!
Utána a románoknak kellene megyarázkodniuk, hogy miért a magyar sírokon van, amikor a térkép alapján pontosan tudniuk kellett, hogy hová teszik. És akkor most kisebb lenne a pofájuk.
Nem az a lényeg, hogy kit fog érdekelni, hanem az, hogy a magyar kormány végre megkezdené a tájékoztatást az elnyomott magyar kisebbség helyzetéről.
Ettől a kormánytól ne várjál ilyen extrákat. Főleg úgy, hogy nyugaton ez az ország mint Putyin csatlósa, az oroszok beépített csicskája, az EU rombolója van elkönyvelve.
Ebben a helyzetben egy olyan szituáció mint pld. a magyar utcanévtáblák leverése, közönyt vagy egyenesen szimpátiát vált ki az elnyomott románok iránt a gyűlölt magyarokkal szemben.
Na de melyik NAGYHATALOM áll a mi pártunkon ezekben az ügyekben? Anélkül nehéz bármit is elérni.
Erről beszélek már jóideje: a magyar külügy nem hogy semmit nem tesz az ügyben, de még védhatalmat vagy támogatót sem keres.
A románoknak azért lett hirtelen nagy a pofája, mert most van lehetőség Moldávia megszerzésére, ami az USA-nak fontos. És a román titkosszolgálatok most nagyon kellenek az amerikaiaknak, mint segítség. Tudják, ha bármit tesznek, az amerikaiak a hónuk alá nyúlnak.
A románok egész oldalas Time reklámokkal terjesztették a kamu propagandát az első pillanattól kezdve. Ezzel szemben az üggyel 70 éve nem foglalkozik a magyar vezetés
Foglalkozott a vezetés a 80-as évek közepétől nagyon intenzíven. Sikerült is nyugaton lejáratni a románokat. Egészen eddig.
"Az Úz-völgyben is az asztalra csaptunk? Vagy tudomásul vettük?"
Nem csaptunk az asztalra, csak tájékoztattuk a román fele, vés világossá tettük számára a magyar álláspontot, amit korhű dolkumentumokkal is alátámasztottuk, és amiket átadtunk a román félnek is. Mindenesetre, ahogy ismeri az ember a románokat, nagy valószínűséggel nem fogadják el a tényeket, és a rájuk jellemző jellemtelenséggel, hazug vádakkal illeti a magyar tárgyaló felet, mint azt az alábbi link is igazolja...
Nem az a lényeg, hogy kit fog érdekelni, hanem az, hogy a magyar kormány végre megkezdené a tájékoztatást az elnyomott magyar kisebbség helyzetéről.
A románok, és a többi szoszédunk sem törődött vele, hogy érdekel-e bárkit is a propagandájuk, az volt a lényeg, hogy ők terjeszthetik a hazugságaikat, sőt, fizetség ellenében még az olyan neves napilap is, mint a New York Times, hajlandó bármit leközölni...
Nem feltétlenül az a lényeg, hanem a mellékhatások. Jelenleg mindenkit azt hiszi (már akit egyáltalán érdekel), hogy Erdély korábban Románia része volt, ott 90%-os román többség volt és az I.VH után népszavazással került vissza Romániához egy pár évtizedig fennálló birodalomtól.
Ebben a helyzetben egy olyan szituáció mint pld. a magyar utcanévtáblák leverése, közönyt vagy egyenesen szimpátiát vált ki az elnyomott románok iránt a gyűlölt magyarokkal szemben.
Nagyon fontos az egyensúly. A románok egész oldalas Time reklámokkal terjesztették a kamu propagandát az első pillanattól kezdve. Ezzel szemben az üggyel 70 éve nem foglalkozik a magyar vezetés. Lehet, hogy ettől Erdély nem tér haza de nem a magyar miniszterelnök lesz "nacionalista" ha számon kéri a román fasizmust.
Nem tudok róla, hogy az általad említett történelmi személyek leszereltették volna a hadseregüket, vagy ilyen parancsot kaptak volna a kormányaiktól, ha az ellenség megtámadja a hazájukat. Ezért nem is értem, hogy mit akartál bizonyítani velük? Ha esetleg a fejedben uralkodó zavarosságot, akkor az sikerült... :)
Nekem egyáltalán nem úgy tűnik, hogy az asztalra csaptunk volna az Úz-völgyi incidens után, és ez baj, mert a románok egyre inkább vérszemet kapnak a gyengeségünket, bénázásainkat látva.
Érdekes, a cseh-román-szerb bandának a propagandájával sikerült a magyarság ellen hangolnia a nyugatiakat a múlt század elején és többek között ebből lett Trianon - legalábbis ezt állítják sokan.
Akkor most honnan veszed, hogy ha mi csinálnánk így, akkor ez senkit nem érdekelne?
Persze lehet a homokba dugni a fejünket, de akkor a büdös életbe nem fog a külföld a mi bajainkról értesülni.
Az kéne már, hogy jól és feltűnően az asztalra csapjunk az elszakított nemzetrészeink megvédése érdekében. Vagy mástól várjuk netán, hogy helyettünk cselekedjen?
Harry Hill Bandholtz: Napló nem diplomata módra - román megszállás Magyarországon c. könyvében le van írva, miket műveltek az oláhok 1919-ben.
Biztosan létezik angolul is, úgyhogy a magyar országegyesítési propagandaminisztériumnak többek között ezt kellene nyomatnia külföldön. Ja, hogy nincs olyan minisztériumunk... hát az nagy baj, mert akkor nem mi a románokat, hanem változatlanul ők minket mocskolnak be a világ szemében. :-(
Az összegyűjtött holmit azután vasúton szállították Románia felé. Erről számolt be Harry Hill Bandholtz[20] ezredes, a Budapestre rendelt amerikai katonai misszió vezetője 1919. szeptember 7-i vidéki útja során: „tegnap este Kelet-Magyarországon átutazva nagyszámú megrakott vasúti kocsit láttunk, amelyek mindegyike Romániába tartott.”[21] A gépek begyűjtése után a haszonállatok következtek. Elhajtották az ökröket, szarvasmarhákat, lovakat és juhokat. Békés településén két alkalommal tartottak lósorozást. A községből a megszállók 160 lovat vittek el, melyekért értéktelen bonokkal[22] fizettek. Orosházán az 1914-es lóösszeírás alkalmával 1910 állatot regisztráltak, ezzel szemben 1920-ban mindössze 731 lovat számoltak össze, vagyis a település elveszítette lóállományának több mint 62%-át. Nagyjából ez a veszteségi arány a többi haszonállat esetében is. Csongrádon a lovak száma a felére, a sertés- és a szarvasmarha-állomány a tizedére apadt. A megszállók – ha fizettek is a rekvirálások során – jóval áron alul értékelték az állatokat és a gabonát. Mezőhegyesről különösen sokat raboltak. A településről szerelték fel az Erdélyben és a Bánságban felállított román állami gazdaságokat. Összesen 9537 állatot hajtottak innen el, a műhelyek teljes felszerelését, a terménykészletet és a vadállományt is pusztították.[23] A román katonák a szállásaikként használt épületeket sem kímélték, az összeírások különféle rongálásokról is beszámolnak. Az Orosházi Kaszinó helyiségeiből a bútorok, képek, könyvek többsége, az összes írógép és telefonkészülék eltűnt. Fekhelyeiket részben eltüzelték, részben ládákat ácsoltak belőlük.
Az Antant 1919 augusztusa előtt sem járult hozzá, hogy a románok nyugati irányba elhagyják a magyar fővárost. Az amerikai-francia-angol-olasz tiszteket tömörítő katonai bizottság többszöri, egyre erélyesebb felszólítása ellenére sem voltak hajlandók mozdulni a románok a folyók városából. A helyzet odáig fajult, hogy október 3-án a románokat kötelezték arra: vonuljanak ki Győrből. A román tisztek érezték, hogy a nagyhatalmak türelme elfogyott. A Városházán bejelentették, hogy október 4-én kiürítik Győrt.
"Amilyen váratlanul tűntek fel, ugyanolyan gyorsan, egyetlen nap alatt távoztak a románok a városból. A tüzérség és a gyalogság kelt útra először, végül a lovasság. A városháza előtt búcsúbeszédek is elhangoztak. Cinikusan a románok megköszönték a győriek pozitív hozzáállását és úgy köszöntek el, mintha békét és nyugalmat hozták volna a városba a tanácsköztársaság bukása után. Mélyen hallgattak arról, hogy a polgári otthonokból képeket, faliórákat is eltulajdonítottak. Időközben Hegyeshalom felől megérkezett a nemzeti hadsereg. Az, amelynek élén novemberben Horthy bevonult Budapestre. Antant követelmény volt, hogy vonuló magyar haderő és hátráló románok között mindig legyen legalább 5 km távolság" - zárta szavait a megyei levéltár történésze.
Önként a román sehonnan nem vonul ki. Fajtájából adódik. Született putris tolvaj, ha a franciák azt mondják nekik, Lisszabonig mehetnek fosztogatni, akkor elindulnak. Embernek szinte nem is nevezhetők. A patkány kb. passzol. Rákos daganat.
