Azt nem hiszem, az spontánnak tünt, egyszerűen egy helyi média riportműsorában kérdezték, és mondta, ami eszébe jutott. Viszont hogy ebből néhány óra alatt országos hisztéria lett pro és kontra, az szerintem biztosan az. Nálunk is szokott az épp aktuális kerületi kapitány nyilatkozni, néha "keményeket" - például egyszer lenyilatkozta, hogy az aktuális pláza megnyitása 70%-kal növelte a bűnözést a kerületben - és érdekes módon nem ezt idézgette 1 nap mulva az összes országos orgánum, hetek mulva került elő valamelyik országos napilap tizenixedik oldalán, egy témába vágó cikkben...
cigány-magyar, zsidó-magyar ellentét évszázadok óta létezik. Ha a hatalomnak épp érdeke, megkísérlik besöpörni a szőnyeg alá. 1945 óta most ilyen besöprős peródus van - rajtunk múlik meddig.
Dehogy nincs, az élethez való jog abszolút, adott esetben negligálja másnak a tulajdonhoz való jogát. Tehát ha valaki tényleg azért vesz el két zsemlyét, mert anélkül egészsége károsodna, nem büntethető. Megtalálod a hatályos Btk-ban is, "végszükség" címmel.
A végszükség
30. § (1) Nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelmében így jár el, feltéve, hogy a veszély előidézése nem róható a terhére, és a cselekménye kisebb sérelmet okoz, mint amelynek elhárítására törekedett.
(2) Nem büntethető az sem, aki azért okoz akkora vagy nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett, mert ijedtségből vagy menthető felindulásból képtelen felismerni a sérelem nagyságát.
(3) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az ijedtség vagy a menthető felindulás az elkövetőt korlátozza a sérelem nagyságának felismerésében.
(4) Nem állapítható meg végszükség annak javára, akinek a veszély vállalása hivatásánál fogva kötelessége.
Tkp az a megélhetési bűnözés valójában, ami belefér ebbe a passzusba.
Hát nem, még a fogalmat se Kuncze találta ki, ez egy több évtizede létező szociológiai fogalom. A tényleges magatartást meg, amit ez a fogalom jelöl, gyönyörűen leírta Katona a Bánk Bánban másfélszáz éve.
De ha már előkerült a téma, tudod, nekem egyre inkább az a véleményem, hogy ez az egész "cigánybűnözés"-dolog, ami mostanság megy, nem más, mint egy "oszd meg és uralkodj" stratégia az aktuális elit, aktuális hatalom részéről. Annak érdekében, hogy ha tényleg kitörnek itt éhséglázadások, akkor a társadalmi többség legalábbis elbizonytalanodjon, és ne a nyomorgók mellé álljon.
Nézd, erre a valós problémára szerintem nem az a megoldás, hogy elkezdjük tagadni a nyilvánvalóan történelmi léptékben mindig is létező valóban megélhetési bűnözést, hanem, hogy elválasztjuk a sz*rt a májtól, a megélhetési bűnözést az erőszakos bűnözéstől meg a maffia-bűnözéstől. Már csak azért is, mert az egyiknek a kezelése elsősorban társadalmi-szociális, a másiknak meg elsősorban rendőri.
Elkülöníteni nem nehéz, az egyik arról szól, hogy valaki nincstelen személy lop kaját, tüzelőt a családjának, esetleg elfoglal egy üresen álló lakást. A másik meg arról, hogy valaki egy másik embert megöl, kirabol, zsarol, százezres-milliós értéket lop, ilyesmi...
A baj akkor fokozódott, amikor egy volt belügyminiszter egyszer csak kitalálta, hogy mostantól a fa-, tyúk-, kenyér-, tej- meg csokitolvaj nem tolvaj, hanem megélhetési bűnöző. És attól fogva minden tolvaj úgy gondolta, ez jár neki. S az volt a tapasztalata, hogy ezért már ki sem jön a rendőr. Így lett egyre bátrabb a megélhetési bűnöző. S rákapott a "megélhetési bűnözés" ízére. Aztán elkezdett bejárni az öregasszonyok házába a nyugdíjért. Aztán mellékesen összeverte, később bestiálisan meg is gyilkolta az öregasszonyokat. Aztán összeálltak hordákba a "megélhetésiek", és lesték, melyik portán mi érik be éppen, s mentek, és betakarították a termést ők maguk. Ha valaki szólt nekik, kiröhögték vagy megpofozták. Volt mentelmi joguk az egészre: egy hülye belügyminiszter és két hülye párt menlevele. Szomorú, savós szemű kis emberi jogi aktivisták nyivákoltak a bűn mellé felmentést, és a rózsadombi villák harcos baloldali politikusai onnét a magasból soha nem láttak mást, csak a sok szegény, nyomorgó cigányt. És azt mondták, a szegény cigányok a rendszerváltás vesztesei, és ők semmit sem kaptak az új világtól, hát ezért…
Aki pedig eleve alkalmatlan az emberi együttélésre, és még bátorítást is kap mellé, az hamar elpofátlanodik, végképp. És most itt állunk, és ennek isszuk keserű levét…
S talán ideje megkérdeznünk, nyíltan és határozottan: mit kapott a magyar paraszt a rendszerváltástól? Azt kapta, hogy a kommunisták elvette földjéért az új rend adott neki kárpótlási jegyet, azt meg becserélhette egy színes tévére. Hát ezt kapta. S mellé tönkretették, elvették piacát, feldolgozóiparát, az árokba öntheti a tejét, és korunk hőse, a tokás kereskedő a termelési ár felét kínálja portékájáért. Ezt kapta a magyar paraszt, és éppen most készülnek kilopni alóla a földjét is. No, liberálisok, mi lesz, ha a magyar paraszt is nekiindul megélhetési bűnözni? Erre kéne válaszolni valamit, hogy enne meg benneteket kivétel nélkül a fekete fene!
Aztán a baj tovább fokozódott, amikor a megélhetési bűnözők agyonvertek Zámolyon egy magyar fiút. Állati módon verték agyon, falkában, gyáván, botokkal. És akkor jöttek a liberálisok meg a szocialisták, és egészen Franciaországig menekítették őket, miközben köpködtek hátrafelé, hogy ez egy rasszista ország. Csak a vak, a hülye meg a Gusztos Péter nem látta, hogy innen már csak egy lépés, hogy bármit megengedjenek maguknak. És jött Olaszliszka, aztán most itt van Veszprém. És mi állunk, és nem értjük, csak azt érezzük, hogy ökölbe szorul a kezünk. S miközben kezünk ökölbe szorul, ezek még mindig arról akarnak vitatkozni, hogy mit minek nevezünk és nevezhetünk. / Bayer Zsolt /
A Hollán utca egyik "hőse". " Kopiás Attila [Steve] (696) * Felhívás minden Veszprém megyeinek, aki elutasítja az erőszak és megkülönböztetés minden formáját! * /pages/listing/listing.jsp?listingID=6244163 Vasárnap 18:00-kor Veszprémben tartunk találkozót a Világ Körüli Menet a Békéért és Erőszakmentességért eseménysorozat veszprémi beindításáról. Március 21-én egy élő, fáklyás erőszakmentesség-jellel kezdődik a kampány, majd január 2-ig folyamatos békéhez erőszakmentességhez kötődő önkéntes-programok zajlanának. Bár az eredeti terveink szerint is minden megyében - így Veszprémben is - elindul egy hasonló kampány, a múlt heti tragédiát és az MKB Veszprém erőszakmentes kezdeményezését követően fontosnak tartjuk, hogy a helyi békepárti törekvéseket kiemelten támogassuk. A Világmenetről és csatlakozóiról (Dalai Lámától Viggo Mortensenen át ismert hazai művészekig) a http://www.vilagbekemenet.hu -n, rólunk a http://www.ifjuhumanistak.hu -n találtok bővebb információt.
Arra kérünk mindenkit, aki szeretne tenni a problémák erőszakmentes rendezéséért, hogy jelezze érdeklődését név, e-mail és telefon megadásával az ifjuhumanistak@gmail.com címen, hogy a vasárnapi találkozó helyét időben megküldhessük!
A jó merániak legszebb lovon Ficánkolódnak - tegnap egy kesej, Ma szürke, holnap egy fakó: - nekünk Feleség- és porontyainkat kell befogni, Ha veszni éhen nem kivánkozunk. Ők játszanak, zabálnak szűntelen, Úgy, mintha mindenik tagocska bennek Egy-egy gyomorral volna áldva: nékünk Kéményeinkről elpusztúlnak a Gólyák, mivel magunk emésztjük el A hulladékot is. Szép földeinkből Vadászni berkeket csinálnak, a- Hová nekünk belépni nem szabad. S ha egy beteg feleség, vagy egy szegény Himlős gyerek megkívánván, lesújtunk Egy rossz galambfiat, tüstént kikötnek, És aki száz meg százezert rabol, Bírája lészen annak, akit a Szükség garast rabolni kényszerített.
Meg árvízkor, földrengéskor, természeti csapások idején. Hogy a hétköznapokban miért nem megy ez, ki tudja? Nemcsak a sport tudja kihozni az emberből (nemzeti hovatartozástól függetlenül) az embert. Meg az állatot is.
A Magyar Demokratikus Charta nyilatkozata Egymást követik az elmúlt hónapokban a roma honfitársaink elleni aljas támadások. A romák házaira dobott Molotov-koktélok után elkövetkezett a sörétes puska, a kettős gyilkosság. Az Országgyűlés képviselői a napirend előtti körben mindenről beszélnek, csak erről nem. A köztársasági elnök mindenről beszél, csak erről nem. A média nem tárgyalja ezt a szörnyűséget a legfontosabb események között. A magyar közéletet meg sem érintette a szolidaritás gondolata. Az effajta viselkedés azt üzeni: a kisebbséghez tartozók nem részei a magyar állampolgárok közösségének, nem illeti meg őket a minden magyart megillető védelem, az élet, a fedél, a testi épség védelme. Ez tűrhetetlen! Ma dől el, hogy milyen lesz a holnap Magyarországa: olyan-e ahol rettegniük kell mindazoknak, akik valamilyen kisebbséghez tartoznak, vagy olyan, ahol minden állampolgárt megilletnek ugyanazok a demokratikus jogok, ahol mindenki felemelt fejjel járhat az utcán. Ma Magyarországon a legelesettebbek, legvédtelenebbek: a roma kisebbség tagjai a támadások elsődleges céltáblái, ezért minden jóravaló embernek fel kell emelnie a szavát, ha őket fenyegetik.
a Charta szóvivői: Bauer Tamás, Fleck Zoltán, Vásárhelyi Mária és Vitányi Iván "
Mióta az eszemet tudom Veszprém drukker vagyok:-) Veszprém környékén élek,tanultam és dolgoztam évekig a városban, kb 200 méterre a régi "tornateremcsarnoktól"! Voltam párszor meccsen,sok-sok bulin a városban, ott ahol a csapat is szórakozott! Engem picit megviselt az eset, talán ,mert régebben benne éltem ebben a közegben,és tudom mit jelent Veszprémben a kézilabda!
Persze, cikkíró nem teheti meg, hogy hallgat, akkor sem, amikor az őszintébbnek tűnnék - ugyanis senki sem venné észre.
De ilyenkor - szvsz - szikáran kell megszólalnia annak, aki beszélni akar, nem locsogva, nem "könnyezve" - olyan ez, mint a színész feladata: ne ő sírja el magát, hanem a közönség (olvasó).
A 9 gólos Nikola Eklemoics: - Ma senki sem gondolt arra, hogy mi a baja és mije fáj, csak Marianra, a kórházban ápolt társainkra és a győzelemre gondoltunk. Így még soha nem készültünk fel egy nagy mérkőzésre, de kiderült, hogy így is lehet. A szívünk hajtott előre bennünket, a lehető legrosszabból a legjobbat hoztuk ki. Nem is elsősorban az ellenfelünket, hanem magunkat kellett legyőznünk, és nagyon jó dolog, hogy – ha keservesen is – de mindkettő sikerült.
A csodálatosan védő Dejan Perics, a csapatkapitány: - Biztos játszhattunk volna jobban is, de most nem a szakmai szempontok számítottak, vagy nem elsősorban azok, hanem az, hogy volt bennünk hit és akarat, és összetartottunk, mint a jó testvérek. Másképpen nem is tudtunk volna pályára lépni és aztán győzni is. A fájdalom bennünk maradt, nem is tudom, hogyan és mikor tudjuk majd kiűzni magunkból, de az élet megy tovább, jönnek az újabb nehéz mérkőzések, de bármi is következik, Mariant soha nem fogjuk elfelejteni.
