Az én öreg vitézem/Uram/ ma feltett egy pofátlanul egyszerü kérdést:
A bankoknál miért nincs bejárati kapu, ahol, minden pisztolyt,meg egyéb szarokat, késeket megtalálnak, ergo a bankrabló nem juthat be.
Ez nem von le semmit abból, hogy ne vegyen fel kölcsönt az, aki nyilvánvalóan nem tudja kifizetni, Mert egy ország ebbe is belerokkan,
magyarán senki ne nyujtózzoin tovább, mint a takarója ér, mert a kölykei fogják megszivni, de brutálisan. Hazudozni persze lehet,hogy ki a hibás, de......... .
Amikor pedig fent és lent elszaporodnak a sumákságok,
a magam nevében csak azt mondhatom, hogy jégre vinni egy országot akkor lehet, ha fent is, és lent is elszaporodik a a nyúlós szar:
Mindenki addig nyúúúl, amig nem talál még egy olyan nyúúúúúós szart, amiről azt hisz, hogy ezt a nyálat meguszhatja.
Ezt hivják a bibliában - amiről minden épeszü ember tudja, hogy ami ott nincs leirva, az nincs is - az apokalipszis lovainak.
Azt hiszem ennek Istenhez semmi köze, csak a kis sumák emberiségnek.
Tehát nem Isten, hanem az ember aljasul le mindig, önmaga alá.
Na most akkor a csusztatast nezzuk, vagy marhaskodunk? Ez forum, itt a szavak nem szallnak el, nezd mar vissza hogy mi volt az inditokad:
"Én nem innen közelíteném meg a dolgot. A jelenlegi pénzügyi, gazdasági, hitel vagy nevezzék aminek akarják válság a bankok okozta válság. A megoldása? A kormányok extra dollár milliárdokat pumpálnak a bankokba amik többsége magánkézben van. "
Hol van a bankokozta valsag? Ho ontenek bele dollarmilliardokat? Mikor?
>... A rendszerváltás óta legalább 2000 milliárd forintot költöttek bank konszolidációra ...
Tenyleg ezt tettek, de ennek kurvara semmi koze ahhoz amirol eredetileg beszeltel.
Mo. gyokeresen el van kurva, penzt osztanak jobbra balra es kozepre, hazudnak reggel ejjel es este, es meg hosszan lehet sorolni. De ezt egyaltalan nem lehet kivetiteni mashova.
Az ügyvéd keresetét nem olvastam, csak az index cikkét (ami gyakran félrevezető), és az eléggé az árfolyamra összpontosít. Ez szerintem is halott ügy (a bankokkal szemben legalábbis).
>A kormányok extra dollár milliárdokat pumpálnak a bankokba amik többsége magánkézben van.
Ez igy hatalmas csusztatas, ha megnezed pl. az USA programokat, ott a beleontott penzert cserebe az allam reszvenyeket, aranyos tulajdont kap. Igy eppenseggel (reszben) kikerulnek magankezbol, de legalabbis nem az tortenik, hogy a bepumpalt osszeg a magankezekben vegzi.
A cikk eleg homalyis(ito), amikor olvastam nekem egyertelmu volt, hogy az ugyved nem az arfolyamelotalas hanem az egyeb rizikofaktorok atterhelese (kamat) miatt akar elerni, ill. az ott keletkezo kockazatok megosztasaert.
Te mast olvastal ki belole -- ujranezve az irast ez egyszeruen nem derul ki.
Ha normalis bironal jar, szvsz az arfolyam ellen agalni felesleges idotoltes.
>A kamatok egyoldalú, indokolatlan emelése viszont szerintem egyértelműen a jogtalan haszonszerzés kategóriája.
Ha a szerzodesben benne van, mi tenne jogtalanna? En inkabb ott latom a problemat, hogy miert irnak ala emberek olyan szerzodest, amiben bianko feltetelek vannak.
Ha szerinted a bankok torvenyt sertenek barmiben, az nem "probaperes" kategoria, hanem a sabalysertest vagy buncselekmenyt jelentened kell a megfelelo szervnel, ahol az koteles a megfelelo eljarast lefolytatni.
>A bebukott hitelek költségét nem kellene a rendesen fizetőkkel megifzettetni. Ennyi. Ezt igenis a bankoknak kell állniuk.
Ezzel valamennyire egyetertek, de MINDEN befektetes, penzkihelyezes ugy mukodik, hogy van a hozam es a kockazat. ezek allnak egymassal aranyban. Igy ha egy ugylet kockazata elfogadhato magasabbnak, a hozam emelkedese is termeszetes. Jo kerdes, hogy a bedolos kornyezetben a kockazatot hogy kell kalkulalni. Illetve hogy az mibol is adodik. A veled kotott szerzodes kockazata talan azert magasabb, mert a fedezet lesz nehezebben ertekesitheto, vagy kevesebbert.
Ezen a ponton esetleg lehetne targyalni a bankkal, hogy kamatemeles helyett fogadjon el kockazat-csokkento felajanlasokat.
"Ha ez így marad, a vége az lesz, hogy maga a CHF fog bedőlni." Annak nem kevés esélye, hogy a CHF megnyekken. Iszonyat áttételek vannak, a svájci gazdaság méretéhez képest is.
"a hitel felvételének másnapján 100%-ra emelhetik a kamatot" Ez a szerződéstől függ. A kamat, mint a kölcsönnel járó kockázat ára, egy piaci konstrukció. A nemfizetés kockázata jelenleg nem elsősorban az adós személyes körülményeinek a megváltozásából, hanem a forintnak a más devizákhoz viszonyított értékvesztéséből fakad. Ez pedig azt jelenti, hogy kivétel nélkül mindenki érintett, a jó adós is kockázatossá vált. A gondolatmeneted akkor lenne inkább vállalható, ha már euroval fizetnénk, akkor lehetne vizsgálni, hogy mi is a magas kamatszint mögötti kockázat, valós-e. De most minden más ok eltörpül az árfolyam kockázat mellett, és erről drága kúrmányunk tehet, hogy ez a kockázat továbbra is nagyon magas.
A véleményed jogos, én próbáltam a törvényileg is megfogható dologra összepontosítani.
Mellékesen megjegyzem, pl. Németországnban, a kisegített bankokban az állam tulajdonrészt szerzett, a vezetőbizottságban pedig 50% feletti részesedést.
A forintárfolyam a bank hatáskörén kívül álló dolog, a kockázatátkezelési politikájuk pedig rájuk van bízva, mindaddig míg nem kartelleznek. A kúrmányt kellene elővenni, hogy fajult idáig a helyzet, hogy 2008 az euro bevezetésének éve helyett a forint euroval szembeni közel 30%-os értékvesztésének éve lett.
Olvastam a cikket, amely szerint próbapert indít egy ügyvéd a bankokkal szemben. Szerinte az extrém árfolyamkülönbséget nem lehet teljesen az adós nyakába varrni.
Én is devizában eladósodott vagyok, súlyosan érint a probléma, mégis más a véleményem. Szerintem ez a megközelítés kifejezetten káros, és eltereli a figyelmet a legnagyobb gondról.
Az árfolyam-kockázatra a bank felhívja mindenki figyelmét a hitel felvételekor, alá is iratnak erről egy nyilatkozatot. Az árfolyam változása rendkívüli mértékben érinti most a devizában eladósodott embereket, de nagyon kevesen beszélnek arról, hogy az árfolyam változása csak az egyik tényező. Túl kis hangsúlyt kap a hírekben a kamatok és kezelési költségek aránytalan, indok nélküli emelése.
Először is, hogyan tevődik össze deviza alapú hitel kamata:
1. CHF jegybanki alapkamat -> 2/a. +svájci bank haszna/kockázata+költsége -> 2/b. svájci bankból felvehető CHF kamat -> 3/a. +magyar bank haszna/kockázata+költsége 3/b. devizahitelesek felé nyújtott hitel kamata
A CHF jegybanki alapkamat jelenleg 0.5% környékén mozog, jóval kisebb, mint fél-egy éve. A svájci bankok viszont nem csökkentették a hitelek kamatait, hanem emelték. Ehhez hozzájön a magyar bankok hozzáállása. Az összes kockázatukat és veszteségüket (bedőlt hitelek) megpróbálják behajtani a még fizető adósokon. Így fordulhat elő, hogy a 0.5%-os CHF jegybanki alapkamatból 6..8%-os, vagy még nagyobb hitelkamat lesz. Tehát az emelés egyoldalú és drasztikus.
Az árfolyamváltozás bár jelentős, CHF esetén abból "csak" max. 35%-os lenne az emelkedés. Ezt nyögve-nyelősen, de mindenki, aki megteheti, elfogadná, hiszen aki deviza alapú kölcsönt vesz fel, vállalnia kell ezt a kockázatot.
A kamatok egyoldalú, indokolatlan emelése viszont szerintem egyértelműen a jogtalan haszonszerzés kategóriája.
De mondok ettől egy még szebb dolgot. A törlesztőrészlet 3-4 tényezőből áll. Tőketörlesztés, kamattörlesztés, kezelési költség stb. Nem tudom, más banknál hogyan van, a Raiffeisen-nél a kezelési költséget is CHF-ben számolják, így az is szorzódik az árfolyammal.
A bank kezelési költségének jelentős része nem küldöldön, hanem itthon keletkezik (munkaerő + anyag). Így 100%-os biztonsággal kijelenthető, hogy ez a magatartás ellentmond a számviteli és az adózásról szóló törvényeknek. Ismerek könyvelőt, hasonló vétségért az APEH úgy megba...ta félmillióra, mint a huzat.
Miért nem ezzel foglalkoznak a próbaperrel próbálkozók? Miért nem ezzel foglalkoznak a politikusok, akik a bankok felelősségét emlegetik?
A bebukott hitelek költségét nem kellene a rendesen fizetőkkel megifzettetni. Ennyi. Ezt igenis a bankoknak kell állniuk.
A kérdésem persze költői, az írást vitaindítónak szánom. Köszi annak, aki végigolvasta és meg is értette.
