Ezt a topikot azért indítom mert két fajta ember létezik az egyik aki le akar vizsgázni a másik aki nem. A felkészülés nehéz van aki feladja van aki megbukik, de remélem mindenki eléri a célját. Készüljünk az amatőr vizsgára. HA5FUL
Én a félvezetőket (a gaz imprilisták spórolnak rajtunk, elnyomott gyarmati népeken) mind kicseréltem egészvezetőkre, azóta sokkal jobban szólnak a rádióim. Állítólag Afrikába negyedvezetőkkel szállítják a RIGeket.
Pedig arra már semmi szükség a mai világban, ahol a szoftveres digitális szimuláció objektumorientált forrásprogramjában az áll, hogy :CalculateValueSerialResistorsEquivalence(R1,R2)
Elolvassuk a direct sampling elvét és tudni fogjuk.
De nézd csak! Nem kell tudni semmit. Az az SDRSHARP azt is tudja, melyik frekvencián melyik oldalsávot kell bekapcsolnia automatikusan. Pl. 7 megán egyből LSB-t jelöl ki.
Hát hogy valamit kell csinálni vele az biztos, mert úgy nem halljuk ahogy van. Egyik klasszikus módja nyilván a keveréses demoduláció, bár az is valószinű hogy az SDR rádiók egészen másként csinálják.
Ahhoz viszont, hogy a DSB vagy SSB jelből vissza tudjuk kapni a moduláló hangfrekvenciát, vevő oldalon pótolni kell a hiányzó vivőt egy fix oszcillátorral (BFO).
Kimerítő volt. Egyenlőre nem akarok se társasházat se garázst átvillanyászni csak amikor kértem ÁVK-t a villanyreszelőtől a panelba, lebeszélt. Majd egy másik megcsinálta. Akkor csak azt tudtam h ragaszkodok hozzá, műszaki érveim nem voltak csak néhány gyerekem indoklásképp.
Esetemben a dolog annyiban aktuális, hogy hamarosan költözök, jó messzire pesttől és a kinézett házikóban még földelés sincs, de 3 fázis igen. Itt gondolkodtam el amikor olvastam a tananyagot, hogy ÁVK itt is biztos lesz de mivel 3 a fázis a fogyasztók meg úgyis csak 1 fázisúak lennének tök jó lenne ha 10 év múlva a(z esetlegesen szivárgó) boiler miatt csak 1 fázist csapkodna le a védelem nem az egész házat.
Ennek a földzárlatnak még utána olvasok mert ott elvéreztem.
Lenne rádiófrekvenciás kérdésem is... Senki ne menjen villanyász fórumba :)
SSB
Értem én, hogy vivő meg AM sőt amikor azt írja, hogy a sáv felét kiszűrjük még az is megvan. Na de amikor elnyomja a vivőt akkor mi történik?
Én most úgy értelmezem h X Hz a vivő és van a hang ami +20kHz, föl is, le is vagyis ha a hang alját levágja akkor X Hz + 20 kHz de ha elnyomja a vivőt akkor X + 20 - X ??? Ennek semmi értelme mert akkor csak hangfrekit sugározna de nyilván nem azt teszi. Tehát a vivőt mégsem nyomja el csak én akadtam fenn valami marhaságon.
Annak idején az SZMSZ-ben így lett rögzítve és nincs is jelentős fogyasztás a közös mérőn, ezért ne érdemes hozzányúlni. A lakásokból nem lehet normálisan levinni a villanyt a garázsokba, ha meg mindenhova almérő kerülne, az többen volna, mint a teljes fogyasztás...
A garázsok közös költségen kicsit necces de nem szólok. :-))
A városi lakásunk lépcsőházát pár éve egyik pillanatról a másikra kizárták a gázszolgáltatásból. Csak úgy sitty-sutty, mert, hogy gázszag volt. Ripsz-ropsz lakógyűlés, mert jogos volt, ugyanis menetes kötés már nem lehet a csöveken, csak hegesztett. 2 hét alatt átalakították a 12 lakásos lépcsőházat. De azóta van fél millió forint vészhelyzetre, aminek elköltéséről a közös képviselő utólag köteles beszámolni. A viharok miatt volt is rá eset, hogy hirtelen tetőszigetelést kellett javíttatni. Annak ellenére, hogy a lakók 90%-a nyugdíjas, elég jó közösség, mert mindenkinek az az első kérdése beruházás esetén, hogy és ettől értékesebbek lesznek a lakások? Csak egy igen kell és teszik is fel a kezüket.
De QTH-ként nem használhatom, mert az antennára nemet mondtak.
A lakók eléggé szervestrágyaevők... Két olyan mérés kellett - két év eltolással - ahol a vizsgáló leírta, hogy a ház hálózata tűz- és életveszélyes. Mivel picit érintett vagyok a dologban, megmondtam, hogy beviszem a jegyzőkönyvet az ELMŰ-höz és akkor néhány hétig biztos nem lesz villany, amíg meg nem csináltatják. A költségmegosztás jog szerint úgy néz ki, hogy a méretlen hálózat a főelosztóval és a lakások mérőig menő szakasszal valamint a mérőhely közös költség, a mérő és a lakás belső hálózata a lakóé. A ház közös hálózata (világítás, közös használatú konnektorok, a garázsok nem külön mért hálózata szintén közös költség...
Minden lakást felújítanak? Mert akkor alku tárgya a lakók között, hogy a tervezés mehet-e a közös költségből. Szerintem egy csomagban olcsóbb, mint külön-külön.
- Méretlen hálózat újratervezés 90 000 Ft/mérőhely + 50 000 Ft a főelosztó. Ez hatósági áras és a tervezés magában foglalja az engedélyeztetést az áramszolgáltatónál és két konzultációt a kivitelezővel...
Na, most nagyon csúnyát fogok mondani, és k...-ra nem tetszik senkinek. Egy új vagy felújított villamos hálózatú épülethez akkreditált érintésvédelmi felülvizsgálót kell hívni. Ez érdeke a fogyasztónak és a kivitelezőnek is. Ő jobb esetben elkészíti a megfelelőségi jegyzőkönyvet és javaslatot tesz, arra, mikor, milyen időközönként és milyen esetekben célszerű elvégezni a további méréseket. Ez eddigi tapasztalataim szerint kb. 30.000,- Ft-ból megvan.
Sajnos ismerem az építtetők hozzáállását. Akkor esnek pofára, amikor közlik velük, hogy mennyi is egy villamos hálózat kiépítése. Min. 200 ezer, vagy fölötte, plusz mérés. A dühös válasz általában az, hogy a kőműves sem került ennyibe - pedig de, de mindegy -. Erre azt szokták, kell válaszolni, "akkor mondja meg a kőművesnek, hogy jöjjön vissza villanyt szerelni, mert én így nem vállalok felelősséget".
Meg hallottam olyant is, hogy a villany nem robban, bezzeg a gáz... Na, ehhez már nincs mit hozzáfűznöm.
Vagy utólag találja ki az asszonyság, hogy ide még kellene egy konnektor... festés után. De ne furkáljon, kösse le a villanykapcsolóról. :-)) Anyád!
Családi házas övezetben kicsit más a helyzet. Ott a védőföldelésről - nullázásról - magának kell gondoskodni a fogyasztónak, építtetőnek, tulajdonosnak. Az épület kiterjedésétől, a talaj vezetőképességétől függően kell kialakítani a földelőhálózatot.
Szabványos érintésvédelmi földelő szondával, szondákkal, nyárasakkal vagy alapföldeléssel. Alapföldelés esetén a ház vasbeton alapját használjuk földelésként, de ha az alap vízmentesen el van szigetelve a talajtól, akkor földelésként nem használható.
A talajból "kivezetett" földelést egy szabványos csatlakozón keresztül kell bekötni az elosztó PE kapcsára. A további belső hálózat kialakítása az előzőekben tárgyaltak szerint történik.
A védő leválasztó vagy elválasztó transzformátor
Ez is az érintésvédelem egy önálló módja. Viszont erre is külön szabályok vonatkoznak. A transzformátor primer tekercse a 230 V-os hálózatról táplálkozik. A vasmagon ki van alakítva egy védőföldelés csatlakozópont. Ezt be kell kötni. Ha a transzformátor háza fémből van, arra is rá kell kötni a védővezetéket.
Az ilyen transzformátorok kialakítása speciális, leválasztó transzformátorként csak ilyent szabad használni! A primer és a szekunder tekercs szigetelése egymáshoz képest megerősített, osztott csévével, ami leégés esetén sem okozhat áramütést.
A szekunderre CSAK EGY FOGYASZTÓ csatlakoztatható! Ezt általában úgy szokták megoldani, hogy pl. hordozható reflektorok esetén a lámpát kivezetett kábellel kötik a szekunder tekercsre.
A szekunderre csatlakoztatott fogyasztó FÖLDELÉSE TILOS!
Azonban másra is használjuk az ilyen transzformátorokat, pl. erősáramú mérésekre. Ilyenkor a műszert el kell választani a hálózattól. Ezt úgy érjük el, hogy a transzformátorra egy szigorún kétpólusú dugaszoló aljzatot szerelünk és ezt kötjük a szekunder tekercs kivezetéseire.
De fordított helyzet is előfordulhat, ha a érendő készüléket csatlakoztatjuk a leválasztó transzformátorra. Szervizekben használják ezeket a trafókat - ha jót akarnak maguknak -.
Nagyfeszültségű távvezeték érintése
TILOS! Még a közelítése is!
De vannak olyan munkák, amikor a 220 kV-os távvezetéken kikapcsolás nélkül munkát kell végezni. Pl. fel kell helyezni a távvezetékre a jelzőgömböket. Azokat a narancssárga bigyókat. Ezt ma már kis helikopterre szerelt trepniről végzik a szerelők. A helikopter megközelíti a a kiválasztott fázisvezetőt. A szerelő egy a trepnivel összekötött vezetéket egy jókora csipesszel a távvezetékre csatlakoztat, megvalósítva így azt, hogy a távvezetékkel azonos potenciálon legyen, ne legyen potenciálkülönbség. Így már elvégezheti a távvezeték szakaszon a jelzőgömb cseréjét.
Ennek ellenére nem javasolnám, hogy felugrálj a távvezetékre és ott nyalogasd a fázis! :-))
A gombelem kérdést nem értem, ahhoz "telefonos segítséget" kérek. :-))
Pihenésképpen, vannak olyan ipari hálózatok, ahol az egysarkú földzárlat engedélyezett. Na, ez most mit jelent?
A D-Y transzformátor szekunderének csillagpontja nincs kivezetve, vagy nagy impedancián keresztül földelt. Általában nincs kivezetve, ha rendelkezik is csillagpont kivezetésével, az, mint nulla nincs földelve. Ezeken a hálózatokon természetesen fogyasztónként önálló védelemmel több, esetenként több tíz vagy száz pl. villanymotor üzemel. Ha az egyik egy fázisban földzárlatos lesz, nem okozhatja a többi gép leállását. Nem is okozza, mert a saját védelme kikapcsol. Azonban, ha a betápláló kábel lesz földzárlatos egy fázisban, akkor a hálózat aszimmetrikussá válik. Ha be lenne kötve a transzformátor nullája, csillagpontja a földre, akkor ez a központi védelmet működésbe hozná, aminek következtében a hálózaton lévő össze villanymotor leállna.
Mégis mi véd az áramütés ellen? Az ún. EPH, egyenlő potenciálra hozás szép nevű földelő hálózat. Ezt minden villanymotor testére a jelölt pontra kötelező bekötni.
Mi a teendő ilyenkor, mivel a hálózat aszimmetrikussá vált és ez nem tartható fenn? Továbbá azért sem tartható fenn, mert ha egy másik fázis is lekerül a földre, az már vonali zárlatot, azaz teljes rövidzárlatot okoz, ilyenkor a hálózat már végképp használhatatlan.
A földzárlatos állapotra jelzőberendezések figyelmeztetnek. Ahol ilyen nincs, ott az elektrikusnak kutya kötelessége a három feszültségmérő leolvasása, legalább nyolcóránként, de ha elmegy egy ilyen elosztószekrény mellett, akkor mindig rá kell tekintenie a táblaműszerekre.
A három feszültségmérő táblaműszer mindegyike 230V-ot mutat. Ha egy műszer 0V-ot mutat és a többi kettő 400V-ot, akkor egysarkú földzárlat van. Ebben az esetben haladéktalanul el kell kezdeni a földzárlat helyének megkeresését és a földzárlatos berendezést ki kell kapcsolni. Erre vannak bevett módszerek, ezt most nem taglalnám. Korszerű elosztó hálózaton nem kell keresni a földzárlat helyét, mert azt a földzárlat kereső-jelző berendezés leágazásonként megmutatja. Ilyenkor csak a földzárlatos leágazást kell kikapcsolni és természetesen intézkedni kell a zárlat mielőbbi megszüntetéséről.
Ma már vannak olyan ÁVK-k, amelyek a túláram- és zárlatvédelmet is ellátják. De ezt magában nem használjuk, mert az ÁVK-k néhány típusa hajlamos a meghibásodásra és cseréjük esetén egyszerűbb a kikapcsolás, ha előtte kismegszakító van. Az ÁVK-kat legalább havonta, de hálóztra kapsolás esetén kötelező tesztelni a TESZT gombbal. Ha erre nem reagál, nem kapcsol ki, cserélni kell!
Na, de a lakás többi fogyasztója nem három-, csak egyfázisú. Mi ilyenkor a teendő? A háromfázisú kismegszakítót a tűzhely áramfelvételéhez méreteztük, tehát ne arról ágaztassuk le az egyfázisú kismegszakítókat, hanem a háromfázisú kismegszakító betáplálási kapcsairól kössük be azok betáplálási kapcsait.
vagy az egyfázisú ÁVK-t.
Ennek két kapcsa van, értelemszerűen az egyikre a fázis - jelölve van -, a másikra a nullát kötjük, a védővezetőt ennél sem kötjük be, szerencsére nincs is hová.
A védővezetőt a fázis- és a nullavezetővel együtt háromeres pl. MM-fal vezetéken visszük a fogyasztókhoz és ha a fogyasztó nem kettős szigetelésű, akkor a megfelelően jelölt kapcsokra bekötjük.
Kettős szigetelésű fogyasztót földelni tilos!
Azt hiszem, ez egyértelmű jelölés. Vagy ez, vagy az, vagy minkét jelölés rajt van a készüléken. Dugvillás csatlakozás esetén a dugvilla nem is rendelkezik földkapoccsal, pl. lapos dugvillák. De, ha olyan készüléket vásárolsz, ami földérintkezős dugvillával rendelkezik, pl. egyfázisú vízmelegítő, mosógép stb. akkor a földelés meglétéről gondoskodni kell a fali csatlakozóban - konnektor -. Egyébként ma már csak ilyen csatlakozókat szabad felszerelni.
Vannak kétpolusú dugaljak, de azok vagy csak törpefeszültségre vagy védő elválasztó transzformátor szekunder oldalán használhatók, de ez már egy másik fejezet.
Nem leszel te innen kirakva sehová. Viszont hagyj fel a képzelgésekkel, mert megrázó élményekben lehet részed! Vagyunk itt páran durungáramkörösök és megértjük a problémádat.
Először is, ami rádióamatőr szempontból érinthet, az a lakossági/fogyasztói elosztói hálózat. Ennek első pontja a háromfázisú transzformátor, amit vidéken oszlopra, városokban kis házikókba épít be a szolgáltató, de ez is csak általában igaz.
Ez egy háromfázisú D-Y transzformátor. A baloldali három tekercs D, azaz delta kapcsolásba van kötve. A jobboldali három tekercs Y, azaz csillag kapcsolásba van kötve. A baloldali tekercsekre érkezik a 10 vagy 3 kV, általában 10 kV. A jobboldali tekercseken 3X0,4 kV, - népies szóhasználattal a háromszor háromnyolcvan - van jelen. Ez a D-Y 10/0,4 kV-os transzformátor.
Nekünk a szekunder tekercsek és azok elkötése a fontos. A 2U1, 2V1 és a 2W1 pontok közt 400V mérhető. A 2U1, 2V1, 2W1 és a 2N pontok közt 230 V mérhető. A trafóoszlopnál vagy trafóházban a 2N (nulla) kivezetést földelik. A nulla vezetőt a három fázisvezetővel együtt tovább viszik földkábelen vagy légkábel-vezetéken. Ahogy írtad, oszlopközönként földelik a nullát, ez váltózó, hány oszloponként ugyanis a talaj vezetőképességétől függően határozzák meg, de általában három oszlopközönként azaz minden negyedik oszlopnál kötelező.
Elérkeztünk a fogyasztói, azaz a lakásig, házig.
Kezdjük a háromfázisú betáplálással, bár nem mindenki iparos.
A városi emeletes épületekben szerencsés esetben kialakítottak egy ötsínes rendszert - legalább is, az én 1981-ben épült panelemben az volt -.
Ez három fázisvezető sínből, egy nullavezető sínből és egy földsínből áll. Most hadd ne foglalkozzak a fogyasztásmérővel, mert érintésvédelmi szempontból nincs jelentősége. Tehát a a sínekről lecsatlakozva mind az öt potenciált bedrótozzák a lakásba.
A fázisvezetőket először egy háromfázisú kismegszakítóra kötik, amelynek a zárlat- és túlterhelés elleni védelem a feladata.
Ez, a mai fogalmak szerint már nem tekinthető érintésvédelmi berendezésnek, a hálózatot védi túlterhelés és túlmelegedés ellen, nyilván a tűz elleni védekezésben is fontos szerepe van. Különösebb magyarázat azt hiszem, nem kell hozzá.
A nulla és a védővezetőt külön kapcsokra kötik. Ezután jön az érintésvédelem.
A berendezésnek jó sok nevet adtak, mint pl. Fi-relé, ÉV-relé, de a szabványos megnevezése ÁVK, azaz áramvédő kapcsoló. Ez már néhány tíz vagy néhány száz milliamperes szivárgásra is leold. Hozzá teszem, hogy csak és kizárólag a földhöz képest.
Ennek megléte esetén sem nyúlkálhatunk egyszerre a nullához és valamelyik fázishoz!
Jól látható - vagy nem -, a számozott kapcsokra a fázisvezetőket kötjük, az N kapocsra a nullát. A nullát az N kapocsról kötöttük le, a földvezetővel - PE -, meg kell kerülni az ÁVK-t és a fogyasztók testére kell kötni. Természetesen a PE vezetőt a PE kapocsról kötöttük le, amit már a betáplálási ponton, helyen kialakítottunk.
Ez, mint látható, egy háromfázisú tűzhely. A kapcsolás nem teljes, mert az ÁVK nincs telepítve. A belépő hálózat sem ötvezetékes, hanem négy, a betápláló vezeték ezért PEN. Azért tartottam ezt fontosnak feltenni, mert a legtöbb helyen ilyen, négyvezetékes a felszálló hálózat kialakítása.
Na már most, a fogyasztó szempontjából ez a rajz is egy hagyományos kialakítást szemléltet. Fázisonként egy-egy olvadó betéttel - biztosítékkal -, amelyek csak túláram és zárlat ellen védik a hálózatot.
Ezt már tovább lehet gondolni és kell is! Az olvadó betétek maradhatnak, de én kicserélném őket a háromfázisú kismegszakítóra. A kismegszakító után kell bekötni az ÁVK-t és az előzőekben vázoltak szerint a nullát át kell vinni rajta, majd bekötni a tűzhely megfelelő kapcsaira.
Kicsit rágódtam ezen hozzászólásom előtt mert nem szeretném offolni a topicot és a következő két kérdésem inkább villanyászati mint rádiófrekvenciás, azonban mindkettőt a Puskás tananyag olvasása közben szültem vélhetően az eddigi téves ismereteim alapján. Eddig is autodidakta módon tanultam és mivel most sincs kihez fordulni ezért Tőletek kérek segítséget, ha kilépek a topic kereteiből akkor elküldötök.
Az első a védőtrafó említése volt amiről soha nem hallottam ezért utána néztem. Nyilván itt rajtam kívül mindenki tudja, hogy egy tekerccsel leválasztják a hálózati feszültséget a hálózati feszültségről és onnantól kezdve max 1db fogyasztó teljesen biztonságosan használható, sarkított esetben nyalogathatom az így kapott fázist miközben zuhanyzom semmi nem fog történni. Két napja rágódom ezen és próbálom felfogni, közbe megtudtam, hogy a védőföld azért működhet mert 3-4 villanyoszloponként le van földelve a villamos hálózat. És itt jött az értetlenség mert én mostanáig azt hittem, hogy a földelés egy olyan végtelenül alacsony potenciál, hogy az a villámtól kezdve a hálózati feszültségen át akár egy gombelem áramát is magába tudja fogadni. Ezek szerint nem? Ha viszont nem akkor a föld mint szinte végtelenül hatalmas elektromos mező elektromos szempontból egyensúlyban van?
Tehát nem tudok bele további elektronokat juttatni??? Mostanáig azt hittem, hogy ha képes lennék a 400kV-os vezeték fázisát elkapni úgy, hogy közben sem az oszlophoz, sem a nullához nem érek hozzá akkor is megráz az áram mert talál bennem annyi szabad elektron helyet aminek a feltöltése elég nagy energia átvitel lenne a biztos halálhoz.
A másik a szintén csak megemlített fí relé. Utána néztem, megértettem a működését de rossz szokásom szerint ezt is tovább gondoltam. Mi van ha én egy három fázisú rendszerre kötök rá 3db 1 fázisú relét? Szerintem 2 azonnal lekapcsolna mert a nulla vezetéken folyó áram a három fázis vezeték összegének áramával lenne egyenlő vagyis 1 fázishoz képest a 0 jelentős eltérést mutatna. De tényleg így van? És mi van akkor ha én a nulla bekötési pontját három felé választom, ez után kötöm be a 3db 1 fázisú relét? Szerintem úgy működne, a feladatát is ellátná csak sokkal több vezeték kellene hozzá. Cserébe egy szivárgó áramnál csak 1 fázis menne el, két fázis még menne tovább. Mondjuk egy három fázisú motor meg pont leégne.
Szóval ezeknél az egyébként alapvető fizikai alapokon nyugvó kérdéseknél lefagytam és sajnos újra meg újra meg újra eszembe jutnak, a megakadt lemez meg nem tud tovább fordulni. Azt hiszem az internet kereteit kimerítettem, megtiszteltek ha segítetek egyenesbe tenni ezeket a dolgokat.
vagy az egyfázisú ÁVK-t.
A védővezetőt a fázis- és a nullavezetővel együtt háromeres pl. MM-fal vezetéken visszük a fogyasztókhoz és ha a fogyasztó nem kettős szigetelésű, akkor a megfelelően jelölt kapcsokra bekötjük.
Ez egy háromfázisú D-Y transzformátor. A baloldali három tekercs D, azaz delta kapcsolásba van kötve. A jobboldali három tekercs Y, azaz csillag kapcsolásba van kötve. A baloldali tekercsekre érkezik a 10 vagy 3 kV, általában 10 kV. A jobboldali tekercseken 3X0,4 kV, - népies szóhasználattal a háromszor háromnyolcvan - van jelen. Ez a D-Y 10/0,4 kV-os transzformátor.
Ez, a mai fogalmak szerint már nem tekinthető érintésvédelmi berendezésnek, a hálózatot védi túlterhelés és túlmelegedés ellen, nyilván a tűz elleni védekezésben is fontos szerepe van. Különösebb magyarázat azt hiszem, nem kell hozzá.
Jól látható - vagy nem -, a számozott kapcsokra a fázisvezetőket kötjük, az N kapocsra a nullát. A nullát az N kapocsról kötöttük le, a földvezetővel - PE -, meg kell kerülni az ÁVK-t és a fogyasztók testére kell kötni. Természetesen a PE vezetőt a PE kapocsról kötöttük le, amit már a betáplálási ponton, helyen kialakítottunk.
Ez, mint látható, egy háromfázisú tűzhely. A kapcsolás nem teljes, mert az ÁVK nincs telepítve. A belépő hálózat sem ötvezetékes, hanem négy, a betápláló vezeték ezért PEN. Azért tartottam ezt fontosnak feltenni, mert a legtöbb helyen ilyen, négyvezetékes a felszálló hálózat kialakítása.